Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-30 / 179. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. VII. 30. Nagyobb felelősséggel A helyi pártbizottságok munkájának tapasztalatai a lévai (Levice) járásban A lévai (Levice) járás tíz központi községében - ahol közös nemzeti bizottság és több pártalapszervezet működik - új szerv, a helyi pártbizottság irányítja a politikai munkát. A két évvel ezelőtt alakult pártbizottságok - Oroszkán (Pohr. Ruskov), Garamkálnán (Kalná n/Hronom), Alsöszecsén (Dolná Seč), Bátovcén, Pukanecen és másutt - a megnövekedett felelősségük tudatában teljesítik feladatukat. Munkájukban az alapszabályzathoz, a felsőbb pártszervek határozataihoz igazodnak, s bár tevékenységük közvetlen nem függ össze a termeléssel, legfőbb figyelmüket a párt gazdaságpolitikájának helyi érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremetésére, a társadalmi érdekek elsődlegességének biztosítására helyezik. Nacionalizmus - a szocialista együttélés akadálya Könyv a nacionalizmus ideológiájáról és az ellene vívott harcról Minden helyi pártbizottság az előzetesen jóváhagyott féléves tervek szerint végzi munkáját. Ipolyszakállason és Pukanecen azonban az éves tevhez igazították tevékenységüket. Tanácskozásaikon rendszeresen értékelik körzetük politikai-gazdasági viszonyait, a mezőgazdasági és ipari üzemek gazdálkodását, a nemzeti bizottságok tevékenységét, a társadalmi szervezetek munkáját és az ifjúság politikai nevelését. Bátrabban a megkezdett úton A helyi pártbizottságok tanácskozásai színvonalasak, legfőbb erényük, hogy tárgyszerűen bírálják a hibákat, s ha szükséges, a személyes felelősségrevonástól sem riadnak vissza. További lényeges vonása munkamódszerüknek a kollektív vezetés elvének érvényesítése. Ez azonban nem homályosíthatja el a határozatok végrehajtásáért való egyéni felelősséget. Munkájuk hiányossága talán az, hogy sok a határozatuk, gyakran terjengősek, nem elég pontosak és konkrétak. Kedvező azonban, hogy a határozatokat a legtöbb helyen pontosan nyilvántartják és teljesítésüket minden tanácskozáson rendszeresen ellenőrzik. Ezt az eljárást tapasztalhatjuk a szántói (Santovka) pártbizottságnál, amely, noha a múlt évben 52 határozatot hozott a gazdasági, szervezési és a hatásköréhez tartozó politikai-nevelő munka megjavításával kapcsolatosan, a döntések konkrét eredményekre vezettek, nem maradtak csupán papíron. Az új pártszervek sokirányú tevékenységet folytatnak, eredményes működésükhöz pótolhatatlan segítséget kapnak a járási pártbizottságtól és munkatársaitól, akik minden politikai megnyilvánulásukon a helyszínen tartózkodnak. A cél az, hogy bátrabb lépésekkel haladjanak a megkezdett úton, viszont segítsék a járás politikaiirányító munkáját, hasznos tevékenységre összpontosítsák a körzetükben dolgozó 1311 szervezett és közel 1000 regisztrált kommunista erejét. Ezen a téren jó példát mutathatnak a nagysallói (Tekovské Lužany) pártalapszervezetek tisztségviselői, akik hét évvel korábban hozták létre a helyi pártbizottságot. Illik tehát, hogy részletesebben beszámoljunk általánosítható tapasztalataikról. A 3229 lakosú Nagysalló a szomszédos Kissalló (Tek. Lužianky) és Hölvény (Hulvinky) települések egy közigazgatási területbe való csatolásával már 1965- ben vált nagyközséggé. A területi rendezés ellenére két közös gazdaság működik a községben; Nagysallón a Haladás Efsz, mely a málasi és a čakai szövetkezetet társította, Kissallón pedig a XII. kongresszus nevét viselő Barátság Efsz, amely az endrédi (Ond- rejovce), a fakóvezekényi (Plavé Vozokany), a medveckéi és az armai korábbi kis szövetkezetek határával bővítette gazdálkodását. Ezenkívül 18 alkalmazottal működő sütöde, 20 munkást foglalkoztató sörelosztó és -raktár, 58 elárusítót felölelő kereskedelmi szervezet, a Járási Kommunális Szolgáltató Vállalat több helyi üzeme, 8 orvos és 28 egészségügyi dolgozó, valamint 49 tanerős szlovák-magyar iskola működik a faluban. A 13 tagú helyi pártbizottság két lakóhelyi, egy iskolai, egy szövetkezeti alapszervezet és egy szövetkezet mellett működő üzemi pártbizottság közegében fejti ki tevékenységét, és a faluban élő közel 250 kommunista munkájára támaszkodhat. Az utóbbi időszakban azon dolgozott, hogy a XVI. kongresszus és az ezt követő KB- ülések, a járási és a helyi konferencia határozata alapján helyesen szabja meg körzetében a politikai tennivalókat, folyamatos végrehajtásával pedig szervezze az alapszervezetek munkáját, a társadalmi és népgazdasági feladatok teljesítésére mozgósítsa a párttagokat és a párton kívüli dolgozókat, a falu egész lakosságát. Mindenképpen az eleven, átgondolt pártmunka eredménye, hogy a falu sikeresen fejlődik, s a gazdasági szervezetek dolgozói jól gazdálkodnak a szocialista vagyonnal, a szövetkezetek a nehezedő feltételek mellett is példamutatóan teljesítik társadalmi kötelezettségeiket. A pártbizottság ezt úgy érte el, hogy rendszeres elemző munkát végez, a tartalékok feltárására mozgósít, színvonalas vezetést követel a helyi irányítás minden láncszemében. Mégis azt vallják, hogy az elkövetkezendő időszakban az eredményesebb munka érdekében szilárdítani kell a párt vezető szerepét, célirányosabbá tenni az alapszervezetek ellenőrzési jogának gyakorlását. A pártellenőrzés ugyanis alapvetően arra irányul, hogy növekedjék a kommunisták felelőssége a határozatok teljesítéséért. A pártbizottság tagjai és az alapszervezetek kommunistái a korábbinál nagyobb mértékben kapcsolódnak be a tömegpolitikai munkába, ami hozzájárult a tömegkapcsolatok erősítéséhez, a személyes benyomásokat is felhasználó jobb határozatok meghozatalához. Ugyanakkor javult a nyilvános pártgyűlések, a néppel való beszélgetések látogatottsága is. Egy-egy ilyen megnyilvánuláson a felnőtt lakosság közül 240- en vesznek részt, ami azt igazolja, hogy a helyi pártbizottság a falu időszerű problémáit terjeszti a lakosság elé. A nyilvános tanácskozások továbbá olyan fórumok, ahol mindenki őszintén elmondhatja örömét, panaszát, javaslatokat terjeszthet elő a közügyek rugalmasabb intézésére. S hogy a bejelentések, javaslatok, panaszok termőtalajra találjanak, arról az alapszervezetek gondoskodnak, de a nemzeti bizottság munkájával foglalkozva a helyi pártbizottság is kitér a közügyek intézésének kérdéseire. Az ígéret szép szó... Egyik ilyen ülése alkalmával nyíltan a nemzeti bizottság tisztségviselői és képviselői szemére vetette, hogy a lakosok községfejlesztésre irányuló javaslataiból azokat sem valósították meg, amelyek csekély beruházást igényelnek. Ilyenek közé tartozik a Temető utca építése, a helyi patak tisztítása, a községen keresztül haladó járművek sebességkorlátozása, Hölvény és Kissalló társközségek vizenyős részének lecsapolása, hogy csak egynéhány akciót említsünk. Ám az sem válik a kommunista képviselők dicséretére, hogy az utak mentén sok a gyom, többen az utcákat építőanyag-lerakatnak, sőt, szeméttelepnek tartják, ami rontja a környezetet és a falu képét. A bosszantó hibák mellett természetesen a jó dolgokat is látni kell. A nemzeti bizottság az anyagi lehetőségeihez képest a falu fejlesztését szorgalmazza, elsődleges feladatának tekinti a Nemzeti Front választási programjának teljesítését. Ennek keretében gondoskodik az új futballpálya, valamint a városi igényeket is kielégítő óvoda és bölcsőde építésének befejezéséről. Tavaly a lakosság 81 566 óra munkát végzett, ez idén további 4136 óra társadalmi munkára vállalkozott a közhasznú létesítmények befejező szakaszában. Mindez annak a bizonyítéka, hogy a nemzeti bizottság támaszkodhat a lakosságra és a lakosok is bízhatnak képviselőikben* akik az eddig el nem végzett akciók létesítését nem iktatták ki a terveikből. Több figyelmet a SZISZ-nek Ehhez kapcsolódó téma a falu létesítményeinek állapota. Ezeket is gyakran teszik szóvá. A tömeg- poHtikai munkában, a fiatalok gondolkodásának formálásában ez lényeges kérdés. Mégis valljuk, hogy a tömegszervezetek általában jól dolgoznak, nem formálisan léteznek, a helyi pártbizottsággal és az alapszervezetekkel együtt érdemdús tevékenységet folytatnak. De még így sem sikerült „kinyitni“ minden lakos ajtaját. Érezni passzivitást, elzárkózottságot. Néhányan csak azt hangoztatják erőteljesen, mi jár a lakosságnak, de eszükbe sem jut, mit kellene vállalniuk a közös feladatokból. Mindebből azt a következtetést* vonhatjuk le, hogy a helyi pártbizottságnak a tömegszervezetekben folyó eszmei-nevelő munkára is nagy figyelmet kell fordítania. Nem elegendő az, hogy az ideológiai albizottság jelentése alapján megelégszik a tények megállapításával. S különösen az ifjúsági szövetség - amelynek vezetőségi tagjai közül mindössze ketten párttagok - érdemel komolyabb segítséget. Egyébként a falu előrehaladásában soha sem a párttagok száma, hanem minőségi összetétele, a kommunista káderek állhatatos és elvszerű munkája volt a döntő. Néhány éven belül több funkcióban nemzedékváltásra kerül sor, s a távozó elvtársak helyét sokoldalúan felkészült kádereknek kell elfoglalniuk. Ezért fontos, hogy a helyi pártbizottság már most gondoskodjék a megfelelő utánpótlás biztosításáról. A kádermunka nem elkülönült tevékenység, hanem a pártmunka szerves része, a kommunista tisztségviselők fontos politikai kötelessége. A pártszervezetek mozgósító, szervező munkájának fejlesztésében is nagyok a lehetőségek, tartalékok a községben. A mezőgazdasági és az ipari dolgozók cselekvő készségére utal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére tett felajánlások teljesítése komoly értékek létrehozását eredményezi mind a falu, mind pedig népgazdaságunk számára. Tagadhatatlan a szocialista munkabrigádok - a kommunistákkal az élen - fő buzdítói, példamutatói ennek a nagyszerű megmozdulásnak. A helyi pártbizottság az alapszervezetekkel karöltve ezt a mozgalmat akkor segítheti jelentősegének megfelelően, ha a gazdasági propaganda és agitációs munka sajátos módszereivel ügybuzgóan támogatja a munkáskollektívák igyekezetét. Arról van szó, hogy elsősorban a helyi szervek oldják meg sikeresebben a nyári teendőkből reájuk háruló feladatokat. Mindez nagyobb igényességet, a célnak megfelelő megközelítést követel a pártbizottság tagjaitól is. xxx A nagysallói helyi pártbizottság eredményekben, gondokban egyaránt gazdag esztendőket hagyott maga mögött. A többiek még az útkeresés időszakánál tartanak, de a kezdeményezők jó tapasztalatainak általánosítása nagyban elősegítheti felelősség- teljes munkájukat. KAKAS ZOLTÁN, a lévai járási pártbizottság munkatársa SZOMBATH AMBRUS, az ÚJ SZÓ szerkesztője A LENINI ÉRTELMEZÉS SZERINT a nacionalizmus a nemzetiségi kérdés intézésével kapcsolatos, burzsoá felfogáson alapuló ideológia. Lényege, hogy „osztályok feletti“ nemzeti érdekeket hangsúlyoz, az osztályérdekek alárendeltségét vagy azok egyenes tagadását hirdeti, s az osztályellentéteket elkendőzi illetve tagadja. A nemzetiségi viszonyok kutatásának egyik időszerű és komplex módon kevésbé feldolgozott területe a nacionalizmus kérdésköre. Ezért nagy érdeklődésre számíthat Ján Škodáčeknek a nacionalizmus ideológiájáról és annak leküzdéséről szóló monográfiája, amely a közelmúltban jelent meg szlovák nyelven (Ideológia nacionalizmu a jej prekonávanie). Az öt fejezetből álló munka átfogó képet nyújt a nacionalizmusról, mint a kizsákmányoló osztályok ideológiájáról és politikájáról, valamint olyan kérdésekről, mint a nacionalizmus forrása és megnyilvánulásai a szocialista társadalomban, a nacionalizmus leküzdése a szocialista nemzetek közötti ' viszonyokban, valamint a szocialista hazafiságra és nemzetköziségre való nevelés szerepe a nacionalizmus elleni harcban. A szerző - felhasználva a történettudomány, az állam- és jogelmélet ide vonatkozó tételeit - rámutat, hogy a nacionalizmus a történelmi fejlődés folyamán az adott társadalmi viszonyoktól függően különböző szerepet töltött be. így a kapitalista társadalom formálódása idején elősegítette a nemzetek, illetve a nemzeti tudat kialakítását, s ennél fogva fontos, lényegében pozitív szerepet játszott a feudális társadalmi rend megdöntésében. Az imperializmus korszakában azonban jellege reakcióssá vált, mivel ezt a burzsoázia saját ideológiai fegyvereként szembeszegezte a marxizmus-leninizmus elméletével és az osztályellentétek leplezésére, valamint saját hódító politikájának támogatására használta fel. A nacionalizmus korunkban is olyan fegyver, amelyet a nemzetközi reakció és a belső ellenforradalmi erők a szocialista országok, az ezekben élő nemzetek és nemzetiségek egysége ellen próbálnak felhasználni. A nacionalizmus tehát olyan sokarcú, heterogén jelenség, amely a kapitalista társadalmi rendszerben a monopolista burzsoázia érdekeit fejezi ki, a nemzetiségi kérdést a társadalom „fő kérdésének“ tekinti, a nemzeti, a nemzetiségi elnyomást azonban nem képes megszüntetni, sőt, a nemzetiségi ellentéteket és viszályokat mind jobban elmélyíti, elmérgesíti. Társadalmi funkciójának belső és kfllsó szerepe és programja van. A belső program arra hivatott, hogy ideológiai és politikai eszközökkel belföldön biztosítsa a kapitalista rend stabilitását. Külső programjának fő célja, hogy terjessze a nacionalizmust a szocialista országokban úgy, hogy meghamisítja a szocialista nemzetek és nemzetiségek fejlődésének és közeledésének lényegét. Ma különös erővel jelentkezik pl. az a törekvés, hogy a konvergencia és a posztindusztriális társadalom burzsoá koncepcióit hozzáidomítsa a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének körülményeihez. TUDVALEVŐ, hogy a nacionalizmus a szocialista rendszer létrejöttével automatikusan nem szűnik meg. Ezért a szocialista építés időszakában - hangsúlyozza nyomatékosan a szerző - következetes harcot kell vívni a nacionalizmussal, elsősorban a nacionalista előítéletekkel szemben. Ennek alapja a tudományos-műszaki és a szocialista kulturális forradalom sikeres megvalósítása, valamint a lakosságnak a szocialista hazafiság és nemzetköziség szellemében való nevelése. A marxizmus a nacionalizmussal ellentétben a nemzetiségi kérdést alárendeli a proletárdiktatúra kivívásáért folytatott küzdelemnek. Abból indul ki, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása szorosan összefügg a szocializmusért folytatott harccal és hogy teljes mértékben a kizsákmányolás megszüntetése alapján oldható meg. A társadalmi felszabadulással és ezzel a szociális és nemzetiségi elnyomás megszüntetésével a szocializmus útjára lépett országokban megindult egy folyamat, amely nemcsak egy új társadalmi tudat kialakulását és fokozatos megerősödését eredményezte, hanem új tartalmat adott a nemzeti érzésnek is. így a nemzeti tudat fokozatosan a társadalmi felszabadulás tudatával párosult. A szocialista építés folyamán a nemzeti összekapcsolódik a nemzetközivel, a nemzeti érdekek azonosulnak a szocializmus, a béke és haladás érdekeivel. Ott azonban, ahol lebecsülik a nemzetiségi viszonyok irányításának fontosságát, ahol figyelmen kívül hagyják a nemzeti és nemzetközi dialektikáját, ott felülkerekedhetnek a nacionalista irányzatok. A szerző éppen az 1968/69- es csehszlovákiai válságon bizonyítja, hogyan éledhet újra a nacionalizmus a szocialista építés folyamán. Tény, hogy a szocialista építés kezdeti időszakában élnek a lakosság tudatában a kapitalista maradványok és hatással van rá az ellenséges propaganda is. Konkrét esetben azonban nem kis mértékben játszott szerepet az is, hogy a szocialista nemzetek és nemzetiségék fejlődésének és közeledésének távlatát bürokratikus centralizmussá torzították, ami törvényszerűen idézte elő az egyenjogú kapcsolatok deformációját. Azzal a kedvező irányvonallal együtt ugyanis, amely a két or- szágrészjegyenlótlen helyzetének megszüntetésére irányul, egyidejűleg helytelenül úgy gondolták, hogy a nemzetiségi kérdés Szlovákia iparosításával automatikusan megoldódik, s figyelmen kívül hagyták vagy lebecsülték az olyan fontos politikai tényezőt, mint az államjogi rendezés. A föderatív államjogi rendezésért folyó harcban a válságos időszakban a jobboldali opportunista - amely lényegében nacionalista - nézetek közös vonása a marxista-leninista elvek tagadása vagy revizionista értelmezése volt. A marxista-leninista koncepció a föderációt a szocialista nemzetköziség szellemében értelmezte és értelmezi. Ezért a CSKP elutasít minden olyan törekvést, amely a társadalom fő attribútumává a nemzeti elvet jelöli meg és ezt abszolutizálja. Társadalmunknak az 1968/69-es válságos időszak utáni konszolidációja és eddigi fejlődése azt bizonyítja, hogy kialakult a nemzetek és nemzetiségek szocialista jellege, jelentősen megerősödtek a szocialista nemzetiségi viszonyok. FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK építése időszakában hazánk nemzetei és nemzetiségei tovább fejlődtek és közeledtek egymáshoz, s javult gazdasági és társadalmi struktúrájuk. Ékes bizonyítékul szolgál ez arra, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása nem a nemzeteket és nemzetiségeket elválasztó falak építésével, sem pedig a nemzeti önzés fokozásával, hanem a nemzetek és nemzetiségek fejlődésével valósul meg, amelyek a kölcsönös internacionalista barátság és testvériség útján egyre jobban közelednek egymáshoz. Dr. GYÖRGY ISTVÁN
