Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-30 / 179. szám, péntek

ÚJ szú 5 1982. VII. 30. Nagyobb felelősséggel A helyi pártbizottságok munkájának tapasztalatai a lévai (Levice) járásban A lévai (Levice) járás tíz központi községében - ahol közös nemzeti bizottság és több pártalapszervezet működik - új szerv, a helyi pártbi­zottság irányítja a politikai munkát. A két évvel ezelőtt alakult pártbizott­ságok - Oroszkán (Pohr. Ruskov), Garamkálnán (Kalná n/Hronom), Alsöszecsén (Dolná Seč), Bátovcén, Pukanecen és másutt - a megnö­vekedett felelősségük tudatában teljesítik feladatukat. Munkájukban az alapszabályzathoz, a felsőbb pártszervek határozataihoz igazodnak, s bár tevékenységük közvetlen nem függ össze a termeléssel, legfőbb figyelmüket a párt gazdaságpolitikájának helyi érvényesítéséhez szük­séges feltételek megteremetésére, a társadalmi érdekek elsődlegessé­gének biztosítására helyezik. Nacionalizmus - a szocialista együttélés akadálya Könyv a nacionalizmus ideológiájáról és az ellene vívott harcról Minden helyi pártbizottság az előzetesen jóváhagyott féléves tervek szerint végzi munkáját. Ipolyszakállason és Pukanecen azonban az éves tevhez igazítot­ták tevékenységüket. Tanácsko­zásaikon rendszeresen értékelik körzetük politikai-gazdasági vi­szonyait, a mezőgazdasági és ipari üzemek gazdálkodását, a nemzeti bizottságok tevékeny­ségét, a társadalmi szervezetek munkáját és az ifjúság politikai nevelését. Bátrabban a megkezdett úton A helyi pártbizottságok tanács­kozásai színvonalasak, legfőbb erényük, hogy tárgyszerűen bírál­ják a hibákat, s ha szükséges, a személyes felelősségrevonástól sem riadnak vissza. További lé­nyeges vonása munkamódsze­rüknek a kollektív vezetés elvének érvényesítése. Ez azonban nem homályosíthatja el a határozatok végrehajtásáért való egyéni fele­lősséget. Munkájuk hiányossága talán az, hogy sok a határozatuk, gyakran terjengősek, nem elég pontosak és konkrétak. Kedvező azonban, hogy a határozatokat a legtöbb helyen pontosan nyil­vántartják és teljesítésüket min­den tanácskozáson rendszeresen ellenőrzik. Ezt az eljárást tapasz­talhatjuk a szántói (Santovka) pártbizottságnál, amely, noha a múlt évben 52 határozatot hozott a gazdasági, szervezési és a ha­tásköréhez tartozó politikai-nevelő munka megjavításával kapcsola­tosan, a döntések konkrét ered­ményekre vezettek, nem marad­tak csupán papíron. Az új pártszervek sokirányú te­vékenységet folytatnak, eredmé­nyes működésükhöz pótolhatatlan segítséget kapnak a járási pártbi­zottságtól és munkatársaitól, akik minden politikai megnyilvánulásu­kon a helyszínen tartózkodnak. A cél az, hogy bátrabb lépésekkel haladjanak a megkezdett úton, vi­szont segítsék a járás politikai­irányító munkáját, hasznos tevé­kenységre összpontosítsák a kör­zetükben dolgozó 1311 szervezett és közel 1000 regisztrált kommu­nista erejét. Ezen a téren jó példát mutat­hatnak a nagysallói (Tekovské Lu­žany) pártalapszervezetek tiszt­ségviselői, akik hét évvel koráb­ban hozták létre a helyi pártbizott­ságot. Illik tehát, hogy részlete­sebben beszámoljunk általánosít­ható tapasztalataikról. A 3229 lakosú Nagysalló a szomszédos Kissalló (Tek. Luži­anky) és Hölvény (Hulvinky) tele­pülések egy közigazgatási terület­be való csatolásával már 1965- ben vált nagyközséggé. A területi rendezés ellenére két közös gaz­daság működik a községben; Nagysallón a Haladás Efsz, mely a málasi és a čakai szövetkezetet társította, Kissallón pedig a XII. kongresszus nevét viselő Barát­ság Efsz, amely az endrédi (Ond- rejovce), a fakóvezekényi (Plavé Vozokany), a medveckéi és az armai korábbi kis szövetkezetek határával bővítette gazdálkodását. Ezenkívül 18 alkalmazottal műkö­dő sütöde, 20 munkást foglalkoz­tató sörelosztó és -raktár, 58 el­árusítót felölelő kereskedelmi szer­vezet, a Járási Kommunális Szol­gáltató Vállalat több helyi üzeme, 8 orvos és 28 egészségügyi dol­gozó, valamint 49 tanerős szlo­vák-magyar iskola működik a fa­luban. A 13 tagú helyi pártbizottság két lakóhelyi, egy iskolai, egy szövet­kezeti alapszervezet és egy szö­vetkezet mellett működő üzemi pártbizottság közegében fejti ki te­vékenységét, és a faluban élő kö­zel 250 kommunista munkájára támaszkodhat. Az utóbbi időszak­ban azon dolgozott, hogy a XVI. kongresszus és az ezt követő KB- ülések, a járási és a helyi konfe­rencia határozata alapján helye­sen szabja meg körzetében a poli­tikai tennivalókat, folyamatos vég­rehajtásával pedig szervezze az alapszervezetek munkáját, a tár­sadalmi és népgazdasági felada­tok teljesítésére mozgósítsa a párttagokat és a párton kívüli dolgozókat, a falu egész lakos­ságát. Mindenképpen az eleven, át­gondolt pártmunka eredménye, hogy a falu sikeresen fejlődik, s a gazdasági szervezetek dolgo­zói jól gazdálkodnak a szocialista vagyonnal, a szövetkezetek a ne­hezedő feltételek mellett is példa­mutatóan teljesítik társadalmi kö­telezettségeiket. A pártbizottság ezt úgy érte el, hogy rendszeres elemző munkát végez, a tartalé­kok feltárására mozgósít, színvo­nalas vezetést követel a helyi irá­nyítás minden láncszemében. Mégis azt vallják, hogy az elkövet­kezendő időszakban az eredmé­nyesebb munka érdekében szilár­dítani kell a párt vezető szerepét, célirányosabbá tenni az alapszer­vezetek ellenőrzési jogának gya­korlását. A pártellenőrzés ugyanis alapvetően arra irányul, hogy nö­vekedjék a kommunisták felelős­sége a határozatok teljesítéséért. A pártbizottság tagjai és az alapszervezetek kommunistái a korábbinál nagyobb mértékben kapcsolódnak be a tömegpolitikai munkába, ami hozzájárult a tö­megkapcsolatok erősítéséhez, a személyes benyomásokat is fel­használó jobb határozatok meg­hozatalához. Ugyanakkor javult a nyilvános pártgyűlések, a néppel való beszélgetések látogatottsága is. Egy-egy ilyen megnyilvánulá­son a felnőtt lakosság közül 240- en vesznek részt, ami azt igazolja, hogy a helyi pártbizottság a falu időszerű problémáit terjeszti a la­kosság elé. A nyilvános tanácsko­zások továbbá olyan fórumok, ahol mindenki őszintén elmond­hatja örömét, panaszát, javaslato­kat terjeszthet elő a közügyek ru­galmasabb intézésére. S hogy a bejelentések, javaslatok, pana­szok termőtalajra találjanak, arról az alapszervezetek gondoskod­nak, de a nemzeti bizottság mun­kájával foglalkozva a helyi pártbi­zottság is kitér a közügyek intézé­sének kérdéseire. Az ígéret szép szó... Egyik ilyen ülése alkalmával nyíltan a nemzeti bizottság tiszt­ségviselői és képviselői szemére vetette, hogy a lakosok községfej­lesztésre irányuló javaslataiból azokat sem valósították meg, amelyek csekély beruházást igé­nyelnek. Ilyenek közé tartozik a Temető utca építése, a helyi patak tisztítása, a községen ke­resztül haladó járművek sebes­ségkorlátozása, Hölvény és Kis­salló társközségek vizenyős ré­szének lecsapolása, hogy csak egynéhány akciót említsünk. Ám az sem válik a kommunista képvi­selők dicséretére, hogy az utak mentén sok a gyom, többen az utcákat építőanyag-lerakatnak, sőt, szeméttelepnek tartják, ami rontja a környezetet és a falu képét. A bosszantó hibák mellett ter­mészetesen a jó dolgokat is látni kell. A nemzeti bizottság az anyagi lehetőségeihez képest a falu fej­lesztését szorgalmazza, elsődle­ges feladatának tekinti a Nemzeti Front választási programjának tel­jesítését. Ennek keretében gon­doskodik az új futballpálya, vala­mint a városi igényeket is kielégítő óvoda és bölcsőde építésének be­fejezéséről. Tavaly a lakosság 81 566 óra munkát végzett, ez idén további 4136 óra társadalmi munkára vállalkozott a közhasznú létesítmények befejező szakaszá­ban. Mindez annak a bizonyítéka, hogy a nemzeti bizottság támasz­kodhat a lakosságra és a lakosok is bízhatnak képviselőikben* akik az eddig el nem végzett akciók létesítését nem iktatták ki a terve­ikből. Több figyelmet a SZISZ-nek Ehhez kapcsolódó téma a falu létesítményeinek állapota. Ezeket is gyakran teszik szóvá. A tömeg- poHtikai munkában, a fiatalok gon­dolkodásának formálásában ez lé­nyeges kérdés. Mégis valljuk, hogy a tömegszervezetek általá­ban jól dolgoznak, nem formálisan léteznek, a helyi pártbizottsággal és az alapszervezetekkel együtt érdemdús tevékenységet folytat­nak. De még így sem sikerült „ki­nyitni“ minden lakos ajtaját. Érez­ni passzivitást, elzárkózottságot. Néhányan csak azt hangoztatják erőteljesen, mi jár a lakosságnak, de eszükbe sem jut, mit kellene vállalniuk a közös feladatokból. Mindebből azt a következtetést* vonhatjuk le, hogy a helyi pártbi­zottságnak a tömegszervezetek­ben folyó eszmei-nevelő munkára is nagy figyelmet kell fordítania. Nem elegendő az, hogy az ideoló­giai albizottság jelentése alapján megelégszik a tények megállapí­tásával. S különösen az ifjúsági szövetség - amelynek vezetőségi tagjai közül mindössze ketten párttagok - érdemel komolyabb segítséget. Egyébként a falu előrehaladá­sában soha sem a párttagok szá­ma, hanem minőségi összetétele, a kommunista káderek állhatatos és elvszerű munkája volt a döntő. Néhány éven belül több funkció­ban nemzedékváltásra kerül sor, s a távozó elvtársak helyét sok­oldalúan felkészült kádereknek kell elfoglalniuk. Ezért fontos, hogy a helyi pártbizottság már most gondoskodjék a megfelelő utánpótlás biztosításáról. A káder­munka nem elkülönült tevékeny­ség, hanem a pártmunka szerves része, a kommunista tisztségvise­lők fontos politikai kötelessége. A pártszervezetek mozgósító, szervező munkájának fejlesztésé­ben is nagyok a lehetőségek, tar­talékok a községben. A mezőgaz­dasági és az ipari dolgozók cse­lekvő készségére utal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 65. évfordulója tiszteletére tett felajánlások teljesítése komoly értékek létrehozását eredményezi mind a falu, mind pedig népgazda­ságunk számára. Tagadhatatlan a szocialista munkabrigádok - a kommunistákkal az élen - fő buzdítói, példamutatói ennek a nagyszerű megmozdulásnak. A helyi pártbizottság az alapszer­vezetekkel karöltve ezt a mozgal­mat akkor segítheti jelentősegé­nek megfelelően, ha a gazdasági propaganda és agitációs munka sajátos módszereivel ügybuzgóan támogatja a munkáskollektívák igyekezetét. Arról van szó, hogy elsősorban a helyi szervek oldják meg sikeresebben a nyári teen­dőkből reájuk háruló feladatokat. Mindez nagyobb igényességet, a célnak megfelelő megközelítést követel a pártbizottság tagjaitól is. xxx A nagysallói helyi pártbizottság eredményekben, gondokban egyaránt gazdag esztendőket ha­gyott maga mögött. A többiek még az útkeresés időszakánál tarta­nak, de a kezdeményezők jó ta­pasztalatainak általánosítása nagyban elősegítheti felelősség- teljes munkájukat. KAKAS ZOLTÁN, a lévai járási pártbizottság munkatársa SZOMBATH AMBRUS, az ÚJ SZÓ szerkesztője A LENINI ÉRTELMEZÉS SZE­RINT a nacionalizmus a nemzeti­ségi kérdés intézésével kapcsola­tos, burzsoá felfogáson alapuló ideológia. Lényege, hogy „osztá­lyok feletti“ nemzeti érdekeket hangsúlyoz, az osztályérdekek alárendeltségét vagy azok egye­nes tagadását hirdeti, s az osz­tályellentéteket elkendőzi illetve tagadja. A nemzetiségi viszonyok kuta­tásának egyik időszerű és komp­lex módon kevésbé feldolgozott területe a nacionalizmus kérdés­köre. Ezért nagy érdeklődésre számíthat Ján Škodáčeknek a nacionalizmus ideológiájáról és annak leküzdéséről szóló monog­ráfiája, amely a közelmúltban je­lent meg szlovák nyelven (Ideoló­gia nacionalizmu a jej prekonáva­nie). Az öt fejezetből álló munka átfogó képet nyújt a nacionaliz­musról, mint a kizsákmányoló osz­tályok ideológiájáról és politikájá­ról, valamint olyan kérdésekről, mint a nacionalizmus forrása és megnyilvánulásai a szocialista tár­sadalomban, a nacionalizmus le­küzdése a szocialista nemzetek közötti ' viszonyokban, valamint a szocialista hazafiságra és nem­zetköziségre való nevelés szerepe a nacionalizmus elleni harcban. A szerző - felhasználva a törté­nettudomány, az állam- és jogel­mélet ide vonatkozó tételeit - rá­mutat, hogy a nacionalizmus a tör­ténelmi fejlődés folyamán az adott társadalmi viszonyoktól függően különböző szerepet töltött be. így a kapitalista társadalom formáló­dása idején elősegítette a nemze­tek, illetve a nemzeti tudat kialakí­tását, s ennél fogva fontos, lénye­gében pozitív szerepet játszott a feudális társadalmi rend meg­döntésében. Az imperializmus korszakában azonban jellege re­akcióssá vált, mivel ezt a burzsoá­zia saját ideológiai fegyvereként szembeszegezte a marxizmus-le­ninizmus elméletével és az osztály­ellentétek leplezésére, valamint saját hódító politikájának támoga­tására használta fel. A nacionaliz­mus korunkban is olyan fegyver, amelyet a nemzetközi reakció és a belső ellenforradalmi erők a szo­cialista országok, az ezekben élő nemzetek és nemzetiségek egy­sége ellen próbálnak felhasználni. A nacionalizmus tehát olyan sok­arcú, heterogén jelenség, amely a kapitalista társadalmi rendszer­ben a monopolista burzsoázia ér­dekeit fejezi ki, a nemzetiségi kér­dést a társadalom „fő kérdésé­nek“ tekinti, a nemzeti, a nemzeti­ségi elnyomást azonban nem ké­pes megszüntetni, sőt, a nemzeti­ségi ellentéteket és viszályokat mind jobban elmélyíti, elmérgesíti. Társadalmi funkciójának belső és kfllsó szerepe és programja van. A belső program arra hivatott, hogy ideológiai és politikai eszkö­zökkel belföldön biztosítsa a kapi­talista rend stabilitását. Külső programjának fő célja, hogy ter­jessze a nacionalizmust a szocia­lista országokban úgy, hogy meg­hamisítja a szocialista nemzetek és nemzetiségek fejlődésének és közeledésének lényegét. Ma külö­nös erővel jelentkezik pl. az a tö­rekvés, hogy a konvergencia és a posztindusztriális társadalom burzsoá koncepcióit hozzáidomít­sa a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok békés egymás mellett élésének körülményeihez. TUDVALEVŐ, hogy a naciona­lizmus a szocialista rendszer létre­jöttével automatikusan nem szűnik meg. Ezért a szocialista építés időszakában - hangsúlyozza nyo­matékosan a szerző - következe­tes harcot kell vívni a nacionaliz­mussal, elsősorban a nacionalista előítéletekkel szemben. Ennek alapja a tudományos-műszaki és a szocialista kulturális forradalom sikeres megvalósítása, valamint a lakosságnak a szocialista haza­fiság és nemzetköziség szellemé­ben való nevelése. A marxizmus a nacionalizmussal ellentétben a nemzetiségi kérdést alárendeli a proletárdiktatúra kivívásáért folytatott küzdelemnek. Abból in­dul ki, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása szorosan összefügg a szocializmusért folytatott harccal és hogy teljes mértékben a kizsák­mányolás megszüntetése alapján oldható meg. A társadalmi felsza­badulással és ezzel a szociális és nemzetiségi elnyomás megszün­tetésével a szocializmus útjára lé­pett országokban megindult egy folyamat, amely nemcsak egy új társadalmi tudat kialakulását és fokozatos megerősödését ered­ményezte, hanem új tartalmat adott a nemzeti érzésnek is. így a nemzeti tudat fokozatosan a tár­sadalmi felszabadulás tudatával párosult. A szocialista építés fo­lyamán a nemzeti összekapcsoló­dik a nemzetközivel, a nemzeti érdekek azonosulnak a szocializ­mus, a béke és haladás érdekei­vel. Ott azonban, ahol lebecsülik a nemzetiségi viszonyok irányítá­sának fontosságát, ahol figyelmen kívül hagyják a nemzeti és nem­zetközi dialektikáját, ott felülkere­kedhetnek a nacionalista irányza­tok. A szerző éppen az 1968/69- es csehszlovákiai válságon bizo­nyítja, hogyan éledhet újra a nacio­nalizmus a szocialista építés fo­lyamán. Tény, hogy a szocialista építés kezdeti időszakában élnek a lakosság tudatában a kapitalista maradványok és hatással van rá az ellenséges propaganda is. Konkrét esetben azonban nem kis mértékben játszott szerepet az is, hogy a szocialista nemzetek és nemzetiségék fejlődésének és kö­zeledésének távlatát bürokratikus centralizmussá torzították, ami törvényszerűen idézte elő az egyenjogú kapcsolatok deformáció­ját. Azzal a kedvező irányvonallal együtt ugyanis, amely a két or- szágrészjegyenlótlen helyzetének megszüntetésére irányul, egyide­jűleg helytelenül úgy gondolták, hogy a nemzetiségi kérdés Szlo­vákia iparosításával automatiku­san megoldódik, s figyelmen kívül hagyták vagy lebecsülték az olyan fontos politikai tényezőt, mint az államjogi rendezés. A föderatív államjogi rendezésért folyó harc­ban a válságos időszakban a jobb­oldali opportunista - amely lé­nyegében nacionalista - nézetek közös vonása a marxista-leninista elvek tagadása vagy revizionista értelmezése volt. A marxista-leni­nista koncepció a föderációt a szocialista nemzetköziség szel­lemében értelmezte és értelmezi. Ezért a CSKP elutasít minden olyan törekvést, amely a társada­lom fő attribútumává a nemzeti elvet jelöli meg és ezt abszoluti­zálja. Társadalmunknak az 1968/69-es válságos időszak utá­ni konszolidációja és eddigi fejlő­dése azt bizonyítja, hogy kialakult a nemzetek és nemzetiségek szo­cialista jellege, jelentősen meg­erősödtek a szocialista nemzeti­ségi viszonyok. FEJLETT SZOCIALISTA TÁR­SADALMUNK építése időszaká­ban hazánk nemzetei és nemzeti­ségei tovább fejlődtek és közeled­tek egymáshoz, s javult gazdasági és társadalmi struktúrájuk. Ékes bizonyítékul szolgál ez arra, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása nem a nemzeteket és nemzetisé­geket elválasztó falak építésével, sem pedig a nemzeti önzés foko­zásával, hanem a nemzetek és nemzetiségek fejlődésével valósul meg, amelyek a kölcsönös inter­nacionalista barátság és testvéri­ség útján egyre jobban közeled­nek egymáshoz. Dr. GYÖRGY ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom