Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-29 / 178. szám, csütörtök
Arjai, egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1982. július 29. XXXV. évfolyam 178. szám Ára 50 fillér Félévi mérleg Ismét beszédes számhalmazt kapott kezébe a rendszeres újságolvasó. A napilapok tegnapi száma tartalmazta a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentését az ország félévi munkájáról, mai számában pedig az egyes nemzeti statisztikai hivatalok jelentése olvasható arról, hogy a Cseh, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaságban az egyes ágazatokban miként tettek eleget az 1982-es évi állami terv időarányos feladatainak, hogyan valósítottuk meg szociálpolitikai elképzeléseinket. Fontos dokumentumok ezek, melyek képet adnak arról, mely szakaszon sikerül egyes ágazatainkat a népgazdasági céloknak megfelelően fejlesztenünk, és mely területeken kell az elkövetkező hat hónapban nagyobb erőfeszítéssel dolgozni az idei állami terv teljesítése érdekében. Nem érdektelen olvasmányok ezek sem a gazdasági vezető, sem pedig a gép mellett dolgozó számára, hiszen mindkettő tájékozódhat, okulhat belőle, az így nyert ismeretek, tapasztalatok pedig az elkövetkező időszakban tehetik hatékonyabbá munkájukat. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentéséből kitűnik, hogy- ha nem is minden szakaszon a kitűzött ütemben - fokozatosan érvényesülnek az intenzív népgazdaságfejlesztési tényezők, hatnak a komplex intézkedésekben rögzített szabályozók. Hangsúlyozni kell, hogy fokozatosan és nem minden szakaszon, mert amint a statisztikai jelentés több fejezete is bizonyítja, attól még messze vagyunk, hogy e szempontból általános mértékű javulásról adhassunk számot. A terv alapvető szándékának azonban, amely az elért magas életszínvonal megőrzését tűzte ki célul, sikerült érvényt szereznünk. És ez nem kis eredmény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy milyen alapból indultunk ki és milyen feltételek voltak az eléréséhez. Csökkentett tüzelőanyag-energetikai és nyersanyag-erőforrásokkal kellett fejlesztenünk a termelést, az elmúlt évekhez viszonyítva lassított ütemben ugyan, de oly módon, hogy közben szilárdítsuk népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését, javítsuk szerkezetét és növeljük hatékonyságát. Hatékonyságnövelésre kell törekednünk külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében is, és ezt mindenekelőtt a nemzetközi szocialista munkamegosztásba való bekapcsolódásunk eredményesebbé tételével, főleg pedig a Szovjetunióval való együttműködésünk elmélyítésével valósíthatjuk meg. Nem kis feladatokat tűzött ki pártunk vezetősége a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban sem legutóbbi, 6. ülésén, és a fogyasztási cikkek választékának bővítése is vállalataink legfontosabb feladatai közé tartozik. Nyilvánvaló, hogy ezeket a célokat elsősorban a tudományos- műszaki haladás érvényesítésével érhetjük el, s így már az is érthető, hogy — az utóbbi évek gyakorlatától eltérően - miért sorolták be a statisztikai jelentések ezt a területet elsőnek a részletesen ismertetett eredmények közé. A tudományosműszaki fejlesztés lépett előtérbe az intenzív gazdaságfejlesztési tényezők sorában is, ami természetes, hiszen eredményes kutatás és fejlesztés nélkül aligha tarthatunk lépést a világ fejlett ipari országaival. Ezért fölöttébb figyelmeztető és megszívlelendő a statisztikai jelentésnek az a része, amelyből kitűnik, hogy az állami tudományos-műszaki fejlesztési tervben szereplő kutatási és fejlesztési feladatokat 95,4 százalékra teljesítettük, a megvalósítható kutatási eredmények tervét pedig 92,9 százalékra. Ez utóbbi eredmény ugyan nagyobb a múlt év első félévében e téren elért eredménynél, de alatta marad a kitűzött- nek. Az állami terv értelmében a kutatást és a fejlesztést mindenekelőtt a fémek, az anyagok, a nyersanyagok, valamint a tüzelőanyagok és az energia nagyobb kihozatalú hasznosítására összpontosítottuk, s ami nem mellékes, az elektrotechnika- és ennek keretében a mikroelektronika - fejlesztésére irányult az e téren dolgozók igyekezete. A megvalósítható kutatási eredmények alapján több olyan termék, berendezés gyártását kezdték meg, amelynek gazdasági-műszaki paraméterei felvehetik a versenyt a világpiacon található, összehasonlítható nemzetközi csúcsszínvonalú termékekkel. Óhatatlanul felmerül azonban a kérdés: Nem lehetne az ilyen termékekből több? Mi akadályozta, hogy időarányos feladatainkat e téren is hiánytalanul teljesítsük? Ha keressük az okát, hogy a megvalósítható kutatási eredmények gyakorlati megvalósításában és néhány más ágazat feladatainak teljesítésében miért nem értük el a tervezett eredményeket, akkor akarva-akaratlanul összefüggést keresünk - és találunk is - az építőipar eredményei és a tervteljesítésben valamilyen szempontból lemaradt ágazatok tevékenysége között. A statisztikai jelentésből kitűnik, hogy sikerült csökkenést elérni a beruházási munkák terjedelmében, s hogy számos jelentős beruházást fejeztünk be és adtunk át az egyes ágazatokban, ugyanakkor nagyon sok átadása nem valósult meg a tervezett határidőben. Számszerint csupán a kötelező építkezések közül országos viszonylatban 39 új kapacitást kellett volna befejezni és üzembe helyezni, s ezek közül mindössze 23-ban kezdődött meg az üzemelés. A statisztikai jelentésben azonban zömében kedvező előjelű eredményeket találhat az olvasó - és ez megnyugtató. Megnyugtató, mert jelzi, hogy társadalmunkban elindult egy folyamat, amelynek célja népgazdaságunk egyensúlyának - nem utolsósorban külgazdasági egyensúlyának-szilárdítása. A kedvező előjelű eredmények azt is jelzik, hogy dolgozóink tudják, mire kell összpontosítaniuk kezdeményezésüket, aktivitásukat, mire kell odafigyelniük az újítóknak és feltalálóknak. Dolgozóink megértették: népgazdaságunkban szerkezeti változtatások és nem utolsósorban a közgazdasági gondolkodásmód megváltoztatása nélkül aligha érhetünk el számottevő eredményeket, és ezek nélkül sem félévi, sem évi, ötévi munkánk mérlege nem alakulhat a XVI. pártkongresszuson kitűzött céloknak megfelelően, legyen szó akár az elektrotechnikai iparról, akár a mezőgazdaságról. PÁKOZDI GERTRÚD A gépek további átcsoportosításával gyorsítják meg az aratást Ülésezett az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma nyári munkákat irányító bizottsága • A kelet-szlovákiai kerületben az eső késlel* teti a munkákat (Tudósítóinktól) - Tegnap Bratislavában Németh Jenő miniszterhelyettes elnökletével ülésezett az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériuma nyári munkákat irányító bizottsága. Napirendre kerültek az időszerű teendők. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy színvonalasabbá kell tenni az irányítást, és minden szakaszon rugalmasabb szervezésre van szükség. A határozatok ellenőrzése után a bizottság intézkedéseket fogadott el a zöldség és gyümölcs rugalmasabb felvásárlására, a fogyasztók szükséglete szerinti elosztására. A paprika, a salátauborka, a csemegeuborka egy részét - mivel fölösleges van belőle - a cseh országrészekbe és Szlovákia északi körzeteibe szállítják, ahol szívesen felvásárolják a fogyasztók. A résztvevők javasolták, hogy a terven felül felvásárolt zöldség árát csökkentsék. Intézkedések történtek a koraiburgo- nya-fölösleg értékesítésére is. A bizottság határozata szerint a kivitel növelésével kell megoldani a problémát. Az aratási munkákról Jozef Mudroch mérnök, a növénytermesztési osztály vezetője tájékoztatta a résztvevőket. Elmondotta, hogy amikor kedvező volt az időjárás, naponta 28 ezer hektár gabonát arattak le a mezőgazdasági üzemek dolgozói. A kiadós esők lelassították a betakarítás ütemét, de elősegítették a cukorrépa, az évelő takarmányok és más növények fejlődését, a legelőkön felfrissült a fü. Bírálta, hogy a kombájnok után lassan szedik össze a szalmát, és számos mezőgazdasági üzemben a tarló szántásának üteme sem kielégítő. A kerületi mezőgazdasági üzemek képviselői elismerték a bírálatot, de elpanaszolták, hogy ke- (Folytatás a 2. oldalon) Határszemlén Vasil Bil’ak a dél-morvaországi kerületbe látogatott (ČSTK) - Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap a dél-morvaországi kerületbe látogatott. A kerületi pártbizottság székházában tájékozódott az aratás menetéről a Cseh Szocialista Köztársaság e legtermőbb vidékén. A kerületben a gabonát eddig a vetésterület 15 százalékán aratták le. Az eredmények eddig kielégitőek, mert a gabonatermelés tervét a dél-morvaországi mező- gazdasági dolgozók országos viszonylatban is a legjobban teljesítik. Bil’ak elvtárs a znojmói járásban folytatta útját. A jezeranyí, az olbra- movicei és a práčei földművesszövetkezetben megismerkedett a mezei munkákkal, majd megte- (Folytatás a 2. oldalon) A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdaságának fejlődéséről és a terv teljesítéséről 1982 első félévében A TUDOMANYOS-MUSZAKI HALADÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE Az SZSZK kutatási és fejlesztési alapjának a tevékenysége a gazdaságfejlesztés alapvető feladatainak a megoldására irányult. Főleg a nyers- és az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia jobb és takarékosabb hasznosításáról, a gyártmányfejlesztésről, a munkatermelékenység növeléséről, valamint termékeink külkereskedelmi versenyképességének a növeléséről van szó. A kutatás és a fejlesztés területén dolgozók száma 51 ezerre nőtt. Javult a dolgozók szakképzettségi összetétele, s a műszerekkel való ellátottságuk színvonala. A műszaki fejlesztés állami tervében 113 feladat szerepel. Az idén megvalósítandó feladatok közül a következőket teljesítették: a papír-csomagolóanyagok tökéletesítését, a lomblevelű és a vegyes erdők művelési rendszerének kutatását, s határidő előtt fejezték be a Dolné Dunajovice-i lelőhely kihasználhatóságának felmérését a földgáz tárolására. A műszaki fejlesztés állami tervében előirányzott feladatok teljesítése továbbra is nehézségekbe ütközik. A befejezett kutatási feladatokból 90 százalékot hasznosítottak a termelési gyakorlatban, ezek közül az idén vezették be például a 250 ezer kilométer élettartamú kúpos csapágyak gyártását a tehergépkocsik egyes főegységeihez, a textil-alapanyagú szűrőrétegek gyártását a vízműépítés számára, továbbá a lomblevelű faanyagok kétfázisú feldolgozásának új technológiáját. Növekedett az új termékek száma és értéke, amely 14 százalékos arányt ért el az egész árutermelésben. Ez azonban még nem elégíti ki a bel- és a külkereskedelem igényeit, s nem minden termék éri el a kívánt műszaki-gaz- dasági színvonalat. A tudományos és a műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati érvényesítése nincs összhangban a népgazdaság hatékony fejlesztésének a szükségleteivel. Fokozatosan elmélyült a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés a KGST-orszá- gokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Továbbra is javítanunk kell a licencpolitika érvényesítését. BERUHÁZÁSOK Az állami végrehajtási terv a kiemelt beruházási feladatok közé sorolta a tüzelőanyag-energetikai alap fejlesztését, a progresszív ipari szakágazatok termelési kapacitásainak bővítését, valamint a mezőgazdasági termelés belter- jesítését. A terv feladatai közé tartozik a beruházások hatékonyságának a növelése, továbbá a megkezdett építkezések számának a csökkentése a beruházások általános terjedelmének a korlátozásával. Az építőipari munkákból 43 százalék valósult meg az évi tervből. A lemaradások főleg a 2 millió koronás értéket meghaladó, nagyobb építkezéseken fordultak elő. Az állami tervben kiemelt építkezéseken 44 százalékot teljesítettek az évi tervből. Az egyes építkezéseken egyenlőtlen ütemben haladtak a munkák, több helyen fordult elő lemaradás az építkezések előkészítésében a technológiai berendezések szállításában és szerelésében. A legfontosabb beruházások közül az első félévben üzembe helyezték a Fekete Vág Viztáro- zós Erőmű ötödik 110 MW-os blokkját, a kassai (Košice) II. hőfejlesztőt, a folyamatos acélöntődét a Kelet-szlovákiai Vasműben, összpontosították a csapágygyártást a ZVL Bytča üzemben, befejezték a Bratislavai Televíziós Központ építésének ötödik szakaszát, növelték a cellulózgyártást a vranovi Bukóza vállalatban, s további kapacitásokat helyeztek üzembe a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a nem termelési ágazatokban. Az elmúlt évhez viszonyítva körülbelül 20 százalékkal csökkent az építkezések megkezdése, de még nem sikerült elérni a szükséges eredményeket az építkezések befejezésében, s az előirányzott gyártási mutatók biztosításában. AZ IPAR FEJLŐDÉSE Az ipar egyes ágazatai az állami terv előirányzataival összhangban megkülönböztetett mértékben fejlődtek. Nagyobb arányban növekedett a termelés a gépiparban, a cellulóz- és a papíriparban, az egészségügyi és a könnyűiparban. Az energia- és behozataligényes ágazatokban a termelés az elmúlt év első félévi szintjén maradt, esetenként ahhoz viszonyítva is csökkent. A központilag irányított ipari vállalatok áruszállítása nagykereskedelmi árakban számítva az elmúlt év első félévéhez viszonyítva 4,6 százalékkal növekedett. Legnagyobb ütemben növekedtek a kiviteli szállítások éspedig mind a szocialista, mind a nem szocialista országokba. A belkereskedelmi és a beruházási szállítások az elmúlt évi szinten maradtak. Az ipari termelés az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt, ami megfelelt az állami terv előirányzatának. A minőség javítására irányuló fokozottabb figyelem eredményeként csökkentek a rossz minőségű termelésből származó veszteségek. A terv teljesítésére negatívan hatott, hogy egyes új üzemekben nem érték el az előirányzott termelési szintet, valamint az is, hogy a termelők lassan alkalmazkodnak (Folytatás az 5. oldalon)
