Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-28 / 177. szám, szerda
ÚJ szú 5 1982. VII. 28. A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. első félévi fejlődéséről és az állami terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal csökkentek a beruházási munkák és szállítások, ebből az építőipari munkáké 6,7 százalékkal, a gépek és berendezések szállítása pedig 4,2 százalékkal növekedett. A kötelező építkezéseken javult a tervteljesítés aránya. A volumenmutatók aránylag jobb teljesítése ellenére azonban néhány kötelező építkezésen a munkák végzése nem alakult az ütemtervnek megfelelően, ami néhány kapacitás üzembehelyezésének késését okozta. A terv 39 kapacitás üzembe helyezését irányozta elő ebben a kategóriában, a valóságban 23 használatba vételére került sor. A tervezett terjedelemben sikerült csökkenteni a megkezdett építkezések költségvetési kiadásait, s ez kedvezően nyilvánult meg a befejezetlen beruházások számának csökkenésében. AZ IPAR FEJLŐDÉSE Az idei terv feltételezi, hogy a csökkenő energetikai, tüzelőanyag- és nyersanyag-erőforrások ellenére biztosítja a termelés fejlődését a belső tartalékok mozgósításával. Ezt egészében véve sikerült elérni. A központilag irányított iparban a múlt év azonos időszakához képest az első félévben 1,4 százalékkal növekedett a termelés; az éves terv 0,4 százalékos növekedéssel számol, A tervezettnél gyorsabb ütemű termelésnövekedésről adhatunk számot az összehasonlítható munkaidőalapra való átszámítás esetén is. Az átlagos napi termelés 0,8 százalékkal növekedett. Az éves tervben előirányzott termelési feladatoknak az év első felében 50,3 százalékban tettünk eleget. Az első féléves tervet 101.0 százalékra teljesítettük. Há- rommilliárd korona értékű túlteljesítést értünk el, annak ellenére, hogy a vállalatoknak mintegy az egyötöde 1,5 milliárd korona értékkel lemaradt a tervteljesítésben. * Az egyes ipari ágazatokban a termelés fejlesztését a tervezett szerkezeti változásokkal összefüggésben differenciálták. Gyorsabban fejlődött a termelés a feldolgozó ipar szakágazataiban, főleg a gépiparban és az elektrotechnikai iparban. A nyersanyag- és energiaigényesebb ágazatokban, túlnyomórészt a nyersanyagbehozataltól függőkben, atermelés növekedése a tervnek megfelelően kisebb volt. Folytatódott népgazdaságunkban a szerkezetváltás az állami célprogramok megvalósításának köszönhetően is. A központilag irányított iparban összehasonlítható - nagykereskedelmi árakban számolva - az árutermelés a múlt év hasonló időszakához képest 1,3 százalékkal növekedett. A szocialista országokba irányuló kivitel 6,5 százalékkal növekedett, s az év első hat hónapjában az éves feladatoknak 54.0 százalékban tettek eleget a szóban forgó vállalatok. A nem szocialista országokba irányuló export 4,7 százalékkal növekedett a központilag irányított iparban (az éves feladatok 48,2 százalékos teljesítése.). A beruházásokra szánt gépek és berendezések szállításának volumene 4,5 százalékkal növekedett, ami az éves feladatok 50,1 százalékos teljesítését jelenti. Az ipari vállalatok egy részében nem sikerült teljes mértékben eleget tenni a termelés szerkezeti összetételével kapcsolatos követelményeknek, ami zavarokat okozott az áruértékesítési tervek teljesítésében és a szállítói-megrendelői kapcsolatokból eredő feladatok teljesítésében is. Az elfogadott intézkedésekkel összhangban az ipari vállalatoknál nagyobb figyelmet szenteltek a termelés minőségének. A rossz minőségű termelésből származó kiesések az év első felében a múlt év azonos idoszaKanu^ képest 8,3 százalékkal csökkentek. A legnagyobb csökkenés e téren a vaskohászatban - 52,3 százalék - volt, valamint az általános gépiparban - 8,8 százalék. A minőség fejlesztésében való nagyobb érdekeltségnek és a megvalósított ésszerűsítő intézkedéseknek köszönhetően kedvező fejlődés mutatkozott meg a pénzügyi gazdálkodási eredményekben is. A saját termelési érték volumene az első félévben 4,7 százalékkal növekedett, s a tervezett feladatokat e téren 3,1 milliárd korona értékkel teljesítették túl. A teljesítmények költségessége a múlt év azonos időszakához képest 0,5 százalékkal csökkent. A befektetett eszközök hatékonyságát kedvezően befolyásolta a nyereség növekedése, miközben az állóeszközök és a készletek kihasználása nem javult. A készletek volumene gyorsabban növekedett a tervezettnél, a készletforgás ideje pedig 1,4 nappal lelassult. A központilag tervezett iparban az első félévben 18 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma; a foglalkoztatottság növekedése tehát 0,7 százalékos volt, és elérte a 2 millió 642 ezer személyt, ami mintegy 10 ezerrel több a tervezettnél. Az átlagbérek és a munkatermelékenység közötti arány a tervszándékokkal összhangban fejlődött. A munkaidőalap kihasználása az iparban megközelítőleg azonos a múlt év hasonló időszakában elért eredménnyel (91,3 százalék), miközben csökkent a túlórák száma. A munkások múszakszá- ma a tavalyi első félévi 1,325-ról 1,329-re növekedett. Az ipar egyes ágazataiban az első félévben a következő eredmények születtek: A tüzelőanyag-iparban 61 325 ezer tonna szenet és lignitet jö- vesztettek, ebből 14 113 ezer tonna kőszenet és 47 212 ezer tonna barnaszenet, illetve lignitet. Az első félévben a szénkitermelési tervet 98,7 százalékra teljesítettük. A villamos energia termelésében 37 282 millió kWh áramot termeltünk, ami 0,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A kohászatban a tervvel összhangban 0,8 százalékkal csökkent a termelés. Az érckitermelésben és -dúsításban 0,3 százalékkal növekedett a termelés. A tervvel összhangban figyelmet fordítottunk a hengerelt áruk választékának javítására. A gépiparban 4,4 százalékkal növekedett a termelés, vagyis 2,1 ponttal nagyobb ütemben az éves tervben előirányzottnál. Elsősorban az elektrotechnikai ipar korszerű szakágazatai szilárdultak meg, s növekedett a termelés a jobb értékesítési lehetőségekkel rendelkező ágazatokban is. A legnagyobb arányú növekedés (6,5 százalék) az elektrotechnikai iparban volt. Ennek az ágazatnak a keretében a leggyorsabban - 19,8 százalékkal - az elektronikai alkatrészbázis termelése fejlődött. A nehézgépiparban 3,8 százalékos volt a termelés növekedése, ebből a vasúti személykocsik gyártása 17 százalékkal és a lég- technikai berendezések gyártása 9,6 százalékkal növekedett. Az általános gépiparban 4 százalékos volt a termelés növekedése. Gyorsabban fejlődött a mezőgazdasági gépek és a gördülő csapágyak gyártása. A vegyiparban 0,6 százalékkal növekedett a termelés, miközben az éves terv - összefüggésben a feldolgozandó kőolaj mennyiségének csökkenésével -1 százalékos termeléscsökkentéssel számol. A fafeldolgozó iparban 3 százalékkal növekedett a termelés, ebből a faiparban 2,6 százalékkal, a papír és -cellulóz gyártásban 3,6 százalékkal. Az éves terv a termelés 5,7 százalékos növekedésével számol, s az első félévi feladatok teljesítésében mutatkozó lemara- dásť elsősorban a szlovákiai bútoripar okozta. A könnyűiparban 2,4 százalékkal növekedett a termelés, ami 0,6 ponttal több az éves tervben előirányzottnál. Nagyobb növekményekről adtak számot a konfekcióiparban (3,5 százalék), az üvegiparban, porcelán- és kerámia- gyártásban (3 százalék) és a nyomdaiparban (2,7 százalék). Á bőrfeldolgozó és cipőiparban 2,1 százalékkal növekedett a termelés, a textiliparban pedig 2,2 százalékkal. Az építöanyagipar az év első felében 0,8 százalékkal csökkentette termelését, ami a beruházások tervezett ütemű csökkenésébe! függ össze. Az építőiparban az idei tervek feltételezik, hogy az ágazat dolgozói az építkezések befejezésére és a befejezetlen beruházások számának csökkentésére irányítják kapacitásaikat, összhangban a beruházási tervfeladatokkal. A terv számol a szükséges tüzelő- anyag-energia, üzemanyag:meg- takarítások elérésével is. Éppen ezért az építőipari dolgozók által elvégzett munkák volumene az 1982. évi tervben 4,3 százalékkal a múlt évben elért szint alatt van. Az év első felében az építőipar nem teljesítette tervezett feladatait. Az építőipari vállalatok az év első hat hónapjában saját dolgozóikkal 38,9 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ami 5,4 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az építőiparban a tervfeladatok teljesítését nehezítették az építkezések beruházási, tervezési és szállítási előkészítésében megnyilvánuló fogyatékosságok. Továbbá is nagyarányú az építőipari kapacitások szétforgácsoltsága. A MEZŐGAZDASÁGI -ÉLELMISZERIÉI KOMPLEXUM FEJLŐDÉSE Az ágazat igyekezete az önellátás mértékének fokozására, a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti megfelelő arány biztosítására irányult. A rossz időjárási viszonyok ősszel és tavasz- szal is fékezték a mezei munkák idejében történő elvégzését, s tavasszal nagyobb területen kellett kiszántani a gabonaféléket, a repcét és az évelő takarmányt, mint az előző években, s a rossz idő lassította több növény vegetációs fejlődését is. Az idejében megvalósított utánvetéssel jelentős mértékben sikerült csökkenteni a vetésterv teljesítésében keletkezett kiesést a legtöbb döntő fontosságú termény esetében. Noha néhány mezőgazdasági üzemben jó eredményeket értek el, az országos termelékenységi mutatók a takarmányellátási gondok következtében a múlt évi szint alatt maradtak. Kedvező eredménynek számít, hogy a szarvas- marha-állomány az állami tervnek mégfelelően növekedett, a sertés- állomány pedig az előirányzott mértékben csökkent. Az állatállomány július 1-én. (az egész mezőgazdaságban, 1000 drb.) 1981 1982 1982/81 szarvasmarha összesen 5 131 5166 100,7 ebből tehén 1 878 1 873 99,7 sertés összesen 7 871 7106 90,3 ebből anyasertés 548 490 89,4 baromfi összesen 60 988 64 850 106,3 juh összesen 1 159 1 215 104,8 Az állattenyésztési termékek felvásárlása az ütemtervnek megfelelően alakult, a tej és a baromfi kivételével. ERDŐGAZDASÁG Az év első felében az éves feladatok 53,8 százalékának tett eleget az ágazat (9,9 millió köbméter fát termelt ki), összesen 8,8 millió köbméter haszonfát szállítottak, ami az éves feladatok 50,9 százalékos teljesítését jelenti. A fafeldolgozásban 3,2 millió köbmétert tett ki a kalamitásfa kitermelése. A fásított terület nagysága 41 ezer hektár volt, ami lényegesen több, mint az utóbbi évek átlaga. VÍZGAZDÁLKODÁS A múlt év azonos időszakához viszonyítva 27 millió köbméterrel több ivóvizet termeltünk ki, s az ivóvíz termelés elérte a 817 millió köbmétert. A vízvezetékhálózatból a lakosság 72,7 százaléka nyeri az ivóvizet, míg a múlt év azonos időszakában ez az arány 70,9 százalék volt. A vízvezetékhálózatra rákapcsolt házakban élő lakosok száma 57,9 százalékról 59,3 százalékra növekedet. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A végrehajtott szerkezeti változásoknak és ésszerűsítő intézkedéseknek köszönhetően sikerült csökkenteni a népgazdaság szállításigényességét. Az áruszállítás fokozatosan a kevésbé energia- igényes közlekedési ágazatokra tevődik át. Az év első felében 0,1 százalékkal kevesebb árut szállítottak a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Gazdaságpolitikánkkal összhangban csökkent — 5 százalékkal - a múlt év azonos időszakához viszonyítva az üzemi közlekedési eszközökkel lebonyolított áruszállítás. A vasút 141 millió tonna árut szállított, vagyis 1,2 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. Sajnos, nem sikerült elérnünk a kocsiforgás idejének tervezett lerövidítését. Az üzemanyagfogyasztásban élértük a tervezett megtakarításokat. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat által szállított áru meny- nyisége a múlt év első feléhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett. Ugyanakkor pozitívum, hogy csökkent az üzemanyagfogyasztás, a múlt év első feléhez viszonyítva 7 százalékkal. A folyami teherszállítás 1,8 százalékkal több árut továbbított, mint tavaly. A növekmény elsősorban annak köszönhető, hogy vízi úton szállítottuk a chvaleticei erőműbe a szenet. A tömegközlekedési eszközöket 1326 millió személy vette igénybe, az utasok száma 26 millió személlyel növekedet. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK Az első félévben sikerült teljesítenünk azt a követelményt, hogy a kivitel gyorsabban növekedjen a behožatalnál. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben kiegyensúlyozottan fejlődtek kapcsolataink, s a nem szocialista országok viszonylatában is elértük a tervezett aktívumot. A KGST-tagországok integrációs programjainak megvalósításában való részvételünkkel növekedett hazánk bekapcsolódása a nemzetközi szocialista munka- megosztásba. A Komplex Program alapján folytatódott a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködésünk. A KGST-tagországokkal megvalósított árucsere-forgalom 1981 első feléhez viszonyítva 14,9 százalékkal növekedett, ebből a Szovjetunióval lebonyolított árucsere-forgalom 20,5 százalékkal növekedett. Külkereskedelmi forgalmunkban a szocialista országok 75,2 százalékkal részesedtek. A nem szocialista országok viszonylatában külkereskedelmi forgalmunk 5,6 százalékkal csökkent, ezt részben a fejlett kapitalista államok részéről foganatosított diszkriminációs intézkedések okozták. ÉLETSZÍNVONAL Az idei év első felében sikerült megtartanunk az elért magas élet- színvonalat, tovább növekedett a társadalmi fogyasztás. A lakosság pénzbevételei összesen 182,4 milliárd koronát tettek ki, ez a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 6,4 milliárd koronával, vagyis 3,4 százalékkal több. A bérekből származó bevételek 2,4 százalékkal növekedtek. Népgazdaságunk szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) a dolgozók havi átlagbére a múlt év azonos időszakához viszonyítva 2 százalékkal növekedett, 2680 koronára. Az iparban dolgozók havi átlagbére 2837 korona volt, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 2,7 százalékos növekedést jelent; az építőiparban dolgozók havi átlagbére 2904 korona, a növekedés 1,5 százalékos. A szociálpolitikában foganatosított intézkedések - az ármódosításokkal összefüggésben - hatottak a szociális juttatások alakulására is. A szociális juttatások 1,9 milliárd koronával, vagyis a múlt év azonos időszakához viszonyítva 5.5 százalékkal növekedtek és elérték a 36,4 milliárd koronát. KISKERESKEDELMI FORGALOM A múlt év első feléhez viszonyítva a kiskereskedelmi forgalom 2.5 százalékkal növekedett, elérte a 123,5 milliárd koronát. Ebből 61,2 milliárd koronát költöttünk élelmiszerre. Az ipari árucikkek kiskereskedelmi forgalma 1,1 százalékkal csökkent, főleg a személyautók iránti kereslet csökkenésével összefüggésben. Az óvodákban az 1981/82-es tanévben 707 ezer gyermeket helyeztek el, ami az illetékes korosztály 85 százalékát jelenti. Az elmúlt iskolaévben 695 ezer óvodás gyermek volt hazánkban. A szakmunkástanulók száma 405 ezer, ebből a szaktanintézetekben 50 ezren tanulnak. A középiskolák nappali tagozatán 393 ezer a tanulók száma, a főiskolákon pedig 156 ezer. Az egészségügyi létesítményekben 190,3 ezer a férőhelyek száma, ebből a kórházakban 120,6 ezerre rúg az ágykapacitás. A múlt év azonos időszakához viszonyítva az ágykapacitás összesen 1,3 ezer férőhellyel nőtt, a kórházakban 1,7 ezerrel. Egy orvosra 300 személy kezelése jut. A bölcsődei férőhelyek száma 116,3, ebből az egynegyed az üzemi bölcsődei (efsz-ket is beleértve) férőhelyek száma. A lakásépítők 32,2 ezer lakást fejeztek be, ami a múlt év hasonló időszakához képest 6,6 ezerrel több. A múlt év első feléhez viszonyítva növekedett a lakosságnak nyújtott szolgáltatások volumene, mégpedig 1,7 százalékkal. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) dolgozók száma a múlt év azonos időszakához képest 0,6 százalékkal növekedett, és elérte a 6665 ezer személyt. A foglalkoztatottság a legnagyobb arányban a központilag irányított iparban növekedett, továbbá a távközlésben, a belkereskedelemben, az egészségügyben és az iskolaügyben. A múlt év első feléhez viszonyítva 24 ezerrel növekedett a lakosok száma. Az első félévben 52 ezer házasságot kötöttek, 16 ezer házasságot bontottak fel. 120 ezer gyermek született. 1982. június 30-án hazánknak 15 millió 369 ezer lakosa volt.
