Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-21 / 171. szám, szerda

ÚJ szú 3 1982. VII. 21. Izrael barbár agressziója világszerte a tiltakozás hullámát váltotta ki. A világ több nagy városában tartott tüntetések résztvevői támoga­tásukról biztosítják a palesztin ellenállási mozgalom követeléseit. A franciaországi Strassbourgban tartott felvonuláson (képünkön) is az agresszió megszüntetését és az izraeli csapatok kivonását követelték. _ , . t act„. (Telefoto - CSTK) Az USA továbbra is az erő pozíciójából kíván tárgyalni (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök ismét nyomást akar gyakorolni a kongresszusra, hogy hagyja jóvá az MX típusú interkontinentális rakéták gyártá­sának megkezdéséhez szükséges 1,5 milliárd dollárt. Thomas 0?Neill- nek, a képviselóház elnökének írt levelében ismét azt hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunióval az erő pozíciójából kell tárgyalni és ezért nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy az USA nem áll ké­szen stratégiai fegyverzetének korszerűsítésére. Az MX rakéták a B-1-es hadászati bombázókkal, valamint az Ohio típusú atomten­geralattjárókkal együtt az USA hadseregének legfontosabb stra­tégiai atomfegyver-hordozói. Az ezekkel kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre eddig már 4,5 milliárd dollárt költöttek. Eredménytelen megbeszélések Nyugat-Bejrút blokádjának megszüntetéséről (Folytatás az 1. oldalról) hagyják el Libanont. Szíria nem vonja ki egységeit Libanonból, míg tart az ország izraeli meg­szállása - hangsúlyozta Asszad. A szíriai hadsereg főparancs­nokságának képviselője teljesen alaptalannak minősítette az izra­eli és más nyugati lapok állítását, miszerint Izrael fegyverzet tekinte­tében fölényben van a szíriai had­sereg haditechnikájáyal szemben. Rámutatott, hogy az agresszor Li­banonban elszenvedett vesztesé­TÖRÖKORSZÁG Felháborodást váltott ki az alkotmánytervezet (ČSTK) - Az új török alkot­mánytervezet, amelyet szombaton hozott nyilvánosságra a katonai kormány Ankarában, országszerte negatív visszhangot váltott ki. A sajtó kommentárjai gyakorlatilag megegyeznek abban, hogy a ja­vaslat lényegesen korlátozza az állampolgári és a szakszervezeti jogokat, a sajtószabadságot s fel­számolja a végrehajtó hatalom szerveinek viszonylagos függet­lenségét. A közvélemény körében mély felháborodást váltott ki az alkot­mányjavaslat. Atilla Sav, a Török Jogászok Szövetségének elnöke arra mutatott rá, hogy a dokumen­tumban foglaltak a diktátorrend­szer létrehozásának feltételeit szabják meg. A szakszervezeti vezetők szerint az új alkotmány jóváhagyása a szakszervezeti mozgalom végét jelentené. A török lapok arról is beszámol­nak, hogy a javaslatot előkészítő bizottság 16 tagja közül 14-en csak fenntartásokkal írták alá az okmányt. gei Izraelben komoly aggodalma­kat keltettek. Hogy ezt a tényt leplezzék, terjedelmesen ecsetel­ni kezdték az F-15-ös és F-16-os amerikai gyártmányú repülőgépek „lehetőségeinek“ széles skáláját. A valóság azonban olyan - állapí­totta meg a katonai vezető -, hogy Izrael nem tudta elérni céljait, még annak ellenére sem, hogy az intervenció során a legmodernebb amerikai haditechnikát is beve­tette. A szíriai katonai szóvivő ugyan­csak cáfolta a szinte „csodatevő“ izraeli tankelhárító gránátokról és rakétákról terjesztett állításokat. Hangsúlyozta, hogy a lélektani hadviseléssel Izrael a szíriai hadsereg harci szellemét igyek­szik aláásni és kétségeket akar kelteni azoknak a fegyvereknek a hatékonysága felől, amelyeket Szíriának a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió szállít. Khaddam szíriai és Szaud Ibn Fejszal, Szaúd Arábia külügymi­nisztere tegnap Washingtonban tárgyalt Reagan elnökkel és Shultz külügyminiszterrel. A tár­gyalások előterében megfigyelők szerint az a kérdés állt, hová tá­vozzon Libanonból a palesztin el­lenállási mozgalom. xxx Ronald Reagan amerikai elnök „ideiglenesen“ hivatalosan meg­tiltotta, hogy az USA golyósbom­bákat szállítson Izraelnek. Ezzel a lépéssel „jó benyomást“ akar kelteni az arab világban. Valójá­ban azonban a döntés semmilyen befolyással sincs Izraelre, és nem jelenti az Izraellel szembeni amerikai politika megválto­zását. Bolívia Katonát katona követ az elnöki székben A háromtagú junta parlamenti választásokat és polgári kormányt ígér (ČSTK) - A bolíviai hadsereg mindhárom fegyvernemének, a szárazföldi és légierő, valamint a haditengerészet parancsnokai­ból álló háromtagú katonai jun­ta hétfőn este Guido Vildoso Cal­deron tábornokot, a szárazföldi erők vezérkari főnökét nevezte ki az ország új államfőjévé azt köve­tően, hogy Celso Torrelio Villa tábornok hivatalosan benyújtotta lemondását. Natalio Morales tábornok, a lé­gierők főparancsnoka az új elnök kinevezése után ígéretet tett arra, hogy 1983 áprilisában parla­menti választásokat tartanak, ahogy azt a lemondott kormány határozta el, s jövő augusztus­ban a katonák polgári kormány­nak adják át a hatalmat. Azt is bejelentette, hogy az új kormány törekedni fog az állam gazdasági problémáinak megoldására, korlá­tozni kívánja a közkiadásokat és változtat a pénzügyi politikán. Bolíviában a múlt héten pattant ki a kormányválság, amikor Faus- tino Rico ezredes, a katonai akadé­mia parancsnoka bejelentette igé­nyét az államfői tisztségre, s azzal bírálta Torreliot, hogy nem képes megoldani a katasztrofális gazda­sági helyzetet. Torrelio ezt követő­en mondott le, s vele együtt nyúj­totta be lemondását az egész Kor­mány. KOMMENTÁRUNK Torrelio távozott R endhagyó módon vált meg államfői tisztségétől Celso Torrelio Villa tábornok, távozott (lemondott) s nem eltávolították. Bolívia ugyanis méltán kapta a „puccsország“ nevet, hisz füg­getlenségének 155 éves történel­mében Guido Vildoso Calderon már a 191. elnök. Számos elődjé­hez hasonlóan Torrelio sem ünne­pelhette meg „hivatalba lépésé­nek“ első évfordulóját. Luis Garcia Meza, a keménykezü diktátor-tá­bornok megdöntése után tavaly augusztusban nevezte őt ki elnök­ké a három haderőnem főpa­rancsnokaiból álló junta. Torrelio szédületes karriert futott be. A még csak 49 éves tábornok először a szárazföldi erők katonai akadémiájának volt a parancsno­ka, majd belügyminiszterré nevez­ték ki, s nem sokkal ezután a szá­razföldi csapatok főparancsnoka lett - mindez egy év leforgása alatt történt. Amint azt annak idején a lapok megjegyezték: ennél fel­jebb már békés úton nem kerülhe­tett. .. Torrelio kezdettől fogva nehéz helyzetben volt. Egyrészt a hade­rőnemek nem támogatták őt egy­ségesen (csak a haditengerészet), másrészt a Nyugati is fokozatosan elfordult a kokainügyleteikről hír­hedt tábornokoktól. Ez utóbbi fő­leg a gazdasági helyzet alakulásá­ra volt befolyással, hisz La Paztól rendre megtagadták az oly szük­séges hiteleket. A most távozott elnök nem volt képes javítani az ország történelmében legsúlyo­sabb gazdasági gondokon. Az el­múlt évben tovább csökkent a be­hozatal (ami az élelmiszerellátási helyzetet rontotta) és a kivitel is (ez pedig jelentős devizavesztesé­gekkel járt). Valamennyi ágazat visszaesett, kivéve a „kokain- , ipart“, ám ennek bevételei a kábí­tószer-maffiához tartozó katonák zsebébe vándoroltak. A kormány a gazdasági össze­omlás érdekében egyet tehetett volna, nevezetesen, hogy befa­gyasztja a béreket, leállítja az összes beruházást, drasztikusan csökkenti az állami alkalmazottak számát, leértékeli a pesót, szigorú takarékossági intézkedéseket ve­zet be. Csakhogy jogosan tartott attól, hogy a lépések tömeges né­pi felkelést váltanak ki. Az elége­detlenség a munkások körében amúgy is nagy volt, amit a soroza­tos sztrájkakciók is bizonyítanak. Időre volt tehát szüksége Torre­lio tábornoknak, s hogy időt nyer­jen, tárgyalásokat kezdett a betil­tott ellenzéki erőkkel, a szakszer­vezetekkel. Ezek azonban nem voltak hajlandók elfogadni az el­nök gazdasági tervét, ugyancsak az időnyerésre tett erőfeszítésnek tartják, hogy a katonai vezetés jövő áprilisra általános választáso­kat helyezett kilátásba. Bolívia valamennyi gondja a hadseregen belüli ellentétekre vezethető vissza. A fegyveres erők az összes latin-amerikai ka­tonai rendszer közül talán itt a leg- megosztottabbak. Torrelio igyeke­zett lavírozni, ám eleve kudarcra volt ítélve, mivel az egyes klikkek érdekei gyakran homlokegyenest ellentétesek. A kábítószer-keres­kedelmet kézben tartó szélsőjobb- oldali katonatisztek (Garda Meza és társai) azt vetették a kormány szemére, hogy kesztyűs kézzel bánik az elégedetlenkedő munká­sokkal, tárgyal az ellenzékkel. Egyes tábornokok viszont épp azért támadták Torreliót, mert nem lépett fel határozottan korrupt elődje és hívei ellen. Megint más csoport hajlana arra, hogy a kato­nák visszatérjenek a kaszárnyák­ba, s helyreálljon az alkotmányos rend. Ilyen helyzetben valóban nem tehetett mást Torrelio, mint­hogy lemondott, ugyanis érett már egy újabb puccs, bár nem tudni pontosan melyik csoport készült a hatalomátvételre: valószínűleg mindegyik ugrásra készen állt. S ez az, ami bizonytalanná teszi az új elnök, az egész ország jövőjét. Nem valószínű, hogy a szárazföldi erők volt vezér­kari főnöke, az épp ügyeletes ál­lamfő egyesíteni tudja a hadsere­get, ami pedig a gazdasági bajok enyhítésének is egyik feltétele lenne. PAPUCSEK GERGELY Korszerűsítik az uszító adókat (ČSTK)Reagan amerikai el­nök hosszú távú programot jelen­tett be, melynek célja a Szabad Európa és Szabadság adóállomá­sokhoz hasonló intézmények ha­tékonyságának fokozása. Ezzel kívánja biztosítani „az amerikai eszmék“ terjesztését a szocialista országokban. Az elnök az új kia­dásokat azzal indokolta, hogy az említett adóállomások berendezé­sei elavultak és éveken keresztül nem szenteltek nekik kellő figyel­met. Ezzel kapcsolatban az Asso­ciated Press azt írta, hogy mind­két adóállomás teljesítménye az utóbbi években megkétszerező­dött. Ugyanez vonatkozik költség- vetésükre is, amely 1974-ben 50 millió dollár volt, napjainkban pe­dig már 95 millió dollár Választávirat (ČSTK) - Georges Shultz köszöne­tét mondott Andrej Gromikónak, az Egyesült Államok külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából küldött jókívánságokért. Az új külügyminiszter hangsúlyozta, hozzá kíván járulni a szovjet-amerikai kapcsolatok mégja- vításához. Az atomenergia békés felhasználásáért Emil Keblúšek interjúja Emil Keblúšek nagykövet, aki a Bécsben székelő nemzetközi szerve­zetekben hazánkat képviseli, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának interjút adott.- A Hirosimára és Nagaszaki- ra ledobott atombomba óta - ekkor „mutatkozott be“ az atomenergia először a gyakor­latban - az emberekben állan­dóan nő az atomtól való félelem. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), amelynek tanácsában ön az első alelnök tisztét tölti be, nagy szerepet játszik abban, hogy az atom­energiával ne éljenek vissza, s csak békés célokra használ­ják. Milyen szerepet tölt be az IAEA az általános leszerelési fo­lyamatban?- A leszerelési tárgyalások túl­nyomó többsége egy kardinális problémába ütközik, amelyet az Egyesült Államok arra használ ki, hogy megakadályozza a konkrét eredmények elérését. Ez pedig mindig a megkötendő megállapo­dás ellenőrzésének a kérdése. A leggyakrabban ugyanis túlzott, a szükségleteket meghaladó ellenőrzést követel. Stratégiai té­ren ezt a kérdést a nemzeti ellen­őrző eszközök műszaki fejleszté­se megoldotta. Itt a műholdakra gondolok. Egyéb területeken, fő­leg ha a hagyományos fegyverzet­ről van szó, az ellenőrzés más műszaki eszközöket követel, köz­vetlenül a helyszínen. Ugyanez vonatkozik az atomfegyverek ter­jesztésének megakadályozására is. És itt eljutottunk az IAEA rend­kívüli fontos szerepéhez. Ennek fő feladata az 1970-ben életbe lé­pett, az atomfegyverek terjeszté­sét megakadályozó szerződés ellenőrzése. Az IAEA különböző szintű ta­nácskozásain a biztosíték-rend­szer megvalósítása körül gyakran éles harc folyik. A lényeg az, hogy az atomenergetika fejlődésével egyre több ország szerezhet plu­tóniumot, amely az atomfegyver előállításához nélkülözhetetlen. Ezért az IAEA figyelemmel kíséri az atomreaktorok tüzelőanyagai­nak - vagy azoknak az anyagok­nak, amelyekből ezek előállíthatok - a szállítását, alkalmazását és ideiglenes raktározását egészen a külföldre való szállításukig, eset­leg feldolgozásukat az illetékes üzemekben. Tehát az atomener­gia békés felhasználásának egész ciklusát komplex módon követi fi­gyelemmel. A jelentések valódisá­gát és a műszaki eszközökkel le­folytatott ellenőrzéseket az IAEA felügyelői (atomrendőrség) a hely­színen is megfigyelik, összesen 150 ilyen felügyelőt alkalmazunk, közülük 35-öt a szocialista orszá­gokból. Mint már említettük, az 1970-ben életbe lépett atomso- rompó-egyezmény, amelyet eddig 117 ország írt alá, valamint a lon­doni megállapodások egységes- ellenőrző rendszert alkotnak, amely már bizonyította életképes­ségét és a fegyverzetkorlátozás egyéb területein is példát mutat­hatnak az ellenőrzés megszerve­zésében, főleg a nukleáris fegyve­rekre gondolok.- Nagykövet elvtárs, ennek a megállapodásnak tehát uni­verzális jellege van és minden államra vonatkozik?- Nem, természetesen csak azokra, amelyek aláírták. Rajtuk kívül - s ezt sajnálattal hangsúlyo­zom - több országnak is lehetősé­ge van az atomfegyver gyártásá­ra. Közéjük tartozik Izrael, a Dél­afrikai -Köztársaság, Pakisztán és, néhány latin-amerikai ország. Az atomsorompó-egyezményt eddig két atomnagyhatalom nem írta alá: Kína és Franciaország. Meg­különböztetett figyelmet kell fordí­tani Izraelre, amely még egyetlen ilyen berendezését sem helyezte a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség éllenőrzése alá. De lénye­gében ugyanez mondható el a Dél-afrikai Köztársaságról és ^Pakisztánról is. Ezek az országok sosem titkolták, hogy szeretnének atomfegyverhez jutni. Ezért az ügynökség, főleg a munkájában részt vevő szocialista országok ar­ra törekednek, hogy az atomso- rompó-egyezmény egyre nagyobb körben érvényesüljön. Minden or­szágra vonatkoznia kellene. Hi­szen napjainkban a világ 48 or­szágának van atomreaktora, egy­re tökéletesedik az atommagha­sadás technológiája, gyarapodnak az e téren szerzett tapasztalatok a gazdaságok különböző szak­ágazataiban, az energiaipartól kezdve az egészségügyön ke­resztül a mezőgazdaságig és a gépiparig.- Az atomreaktorokkal ren­delkező 48 ország között van az ún. öt atomhatalom: a Szovjet­unió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína. A Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség ezekben az országokban is végez ellenőrzéseket?- Mint már említettem, Francia- ország és Kína nem írta alá az atomsorompó-egyezményt. Kína ráadásul az ügynökségnek sem tagja. Andrej Gromiko az ENSZ- közgyűlés második rendkívüli le­szerelési ülésszakán bejelentette: a szovjet kormány úgy döntött, hogy atomreaktorainak egy részét az IAEA ellenőrzése alá helyezi. Ez valóban jelentős lépés, melynek célja, hogy megerősítse a biztosí­tékok rendszerét és más államok bizalmát az atomsorompó-egyez- mény iránt. Ez és a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalása, hogy nem vet be elsőként nukleá­ris fegyvert, valamint az a korábbi bejelentése, hogy nem alkalmaz atomfegyvert olyan országokkal szemben, amelyek nem rendel­keznek atomfegyverrel és nem is szándékoznak ilyet területükön el­helyezni, egyértelműen bizonyít­ják, hogy a Szovjetunió egységes programmal rendelkezik az atom­energia békés felhasználását ille­tően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom