Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-21 / 171. szám, szerda
ÚJ szú 3 1982. VII. 21. Izrael barbár agressziója világszerte a tiltakozás hullámát váltotta ki. A világ több nagy városában tartott tüntetések résztvevői támogatásukról biztosítják a palesztin ellenállási mozgalom követeléseit. A franciaországi Strassbourgban tartott felvonuláson (képünkön) is az agresszió megszüntetését és az izraeli csapatok kivonását követelték. _ , . t act„. (Telefoto - CSTK) Az USA továbbra is az erő pozíciójából kíván tárgyalni (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök ismét nyomást akar gyakorolni a kongresszusra, hogy hagyja jóvá az MX típusú interkontinentális rakéták gyártásának megkezdéséhez szükséges 1,5 milliárd dollárt. Thomas 0?Neill- nek, a képviselóház elnökének írt levelében ismét azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval az erő pozíciójából kell tárgyalni és ezért nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy az USA nem áll készen stratégiai fegyverzetének korszerűsítésére. Az MX rakéták a B-1-es hadászati bombázókkal, valamint az Ohio típusú atomtengeralattjárókkal együtt az USA hadseregének legfontosabb stratégiai atomfegyver-hordozói. Az ezekkel kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre eddig már 4,5 milliárd dollárt költöttek. Eredménytelen megbeszélések Nyugat-Bejrút blokádjának megszüntetéséről (Folytatás az 1. oldalról) hagyják el Libanont. Szíria nem vonja ki egységeit Libanonból, míg tart az ország izraeli megszállása - hangsúlyozta Asszad. A szíriai hadsereg főparancsnokságának képviselője teljesen alaptalannak minősítette az izraeli és más nyugati lapok állítását, miszerint Izrael fegyverzet tekintetében fölényben van a szíriai hadsereg haditechnikájáyal szemben. Rámutatott, hogy az agresszor Libanonban elszenvedett veszteséTÖRÖKORSZÁG Felháborodást váltott ki az alkotmánytervezet (ČSTK) - Az új török alkotmánytervezet, amelyet szombaton hozott nyilvánosságra a katonai kormány Ankarában, országszerte negatív visszhangot váltott ki. A sajtó kommentárjai gyakorlatilag megegyeznek abban, hogy a javaslat lényegesen korlátozza az állampolgári és a szakszervezeti jogokat, a sajtószabadságot s felszámolja a végrehajtó hatalom szerveinek viszonylagos függetlenségét. A közvélemény körében mély felháborodást váltott ki az alkotmányjavaslat. Atilla Sav, a Török Jogászok Szövetségének elnöke arra mutatott rá, hogy a dokumentumban foglaltak a diktátorrendszer létrehozásának feltételeit szabják meg. A szakszervezeti vezetők szerint az új alkotmány jóváhagyása a szakszervezeti mozgalom végét jelentené. A török lapok arról is beszámolnak, hogy a javaslatot előkészítő bizottság 16 tagja közül 14-en csak fenntartásokkal írták alá az okmányt. gei Izraelben komoly aggodalmakat keltettek. Hogy ezt a tényt leplezzék, terjedelmesen ecsetelni kezdték az F-15-ös és F-16-os amerikai gyártmányú repülőgépek „lehetőségeinek“ széles skáláját. A valóság azonban olyan - állapította meg a katonai vezető -, hogy Izrael nem tudta elérni céljait, még annak ellenére sem, hogy az intervenció során a legmodernebb amerikai haditechnikát is bevetette. A szíriai katonai szóvivő ugyancsak cáfolta a szinte „csodatevő“ izraeli tankelhárító gránátokról és rakétákról terjesztett állításokat. Hangsúlyozta, hogy a lélektani hadviseléssel Izrael a szíriai hadsereg harci szellemét igyekszik aláásni és kétségeket akar kelteni azoknak a fegyvereknek a hatékonysága felől, amelyeket Szíriának a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió szállít. Khaddam szíriai és Szaud Ibn Fejszal, Szaúd Arábia külügyminisztere tegnap Washingtonban tárgyalt Reagan elnökkel és Shultz külügyminiszterrel. A tárgyalások előterében megfigyelők szerint az a kérdés állt, hová távozzon Libanonból a palesztin ellenállási mozgalom. xxx Ronald Reagan amerikai elnök „ideiglenesen“ hivatalosan megtiltotta, hogy az USA golyósbombákat szállítson Izraelnek. Ezzel a lépéssel „jó benyomást“ akar kelteni az arab világban. Valójában azonban a döntés semmilyen befolyással sincs Izraelre, és nem jelenti az Izraellel szembeni amerikai politika megváltozását. Bolívia Katonát katona követ az elnöki székben A háromtagú junta parlamenti választásokat és polgári kormányt ígér (ČSTK) - A bolíviai hadsereg mindhárom fegyvernemének, a szárazföldi és légierő, valamint a haditengerészet parancsnokaiból álló háromtagú katonai junta hétfőn este Guido Vildoso Calderon tábornokot, a szárazföldi erők vezérkari főnökét nevezte ki az ország új államfőjévé azt követően, hogy Celso Torrelio Villa tábornok hivatalosan benyújtotta lemondását. Natalio Morales tábornok, a légierők főparancsnoka az új elnök kinevezése után ígéretet tett arra, hogy 1983 áprilisában parlamenti választásokat tartanak, ahogy azt a lemondott kormány határozta el, s jövő augusztusban a katonák polgári kormánynak adják át a hatalmat. Azt is bejelentette, hogy az új kormány törekedni fog az állam gazdasági problémáinak megoldására, korlátozni kívánja a közkiadásokat és változtat a pénzügyi politikán. Bolíviában a múlt héten pattant ki a kormányválság, amikor Faus- tino Rico ezredes, a katonai akadémia parancsnoka bejelentette igényét az államfői tisztségre, s azzal bírálta Torreliot, hogy nem képes megoldani a katasztrofális gazdasági helyzetet. Torrelio ezt követően mondott le, s vele együtt nyújtotta be lemondását az egész Kormány. KOMMENTÁRUNK Torrelio távozott R endhagyó módon vált meg államfői tisztségétől Celso Torrelio Villa tábornok, távozott (lemondott) s nem eltávolították. Bolívia ugyanis méltán kapta a „puccsország“ nevet, hisz függetlenségének 155 éves történelmében Guido Vildoso Calderon már a 191. elnök. Számos elődjéhez hasonlóan Torrelio sem ünnepelhette meg „hivatalba lépésének“ első évfordulóját. Luis Garcia Meza, a keménykezü diktátor-tábornok megdöntése után tavaly augusztusban nevezte őt ki elnökké a három haderőnem főparancsnokaiból álló junta. Torrelio szédületes karriert futott be. A még csak 49 éves tábornok először a szárazföldi erők katonai akadémiájának volt a parancsnoka, majd belügyminiszterré nevezték ki, s nem sokkal ezután a szárazföldi csapatok főparancsnoka lett - mindez egy év leforgása alatt történt. Amint azt annak idején a lapok megjegyezték: ennél feljebb már békés úton nem kerülhetett. .. Torrelio kezdettől fogva nehéz helyzetben volt. Egyrészt a haderőnemek nem támogatták őt egységesen (csak a haditengerészet), másrészt a Nyugati is fokozatosan elfordult a kokainügyleteikről hírhedt tábornokoktól. Ez utóbbi főleg a gazdasági helyzet alakulására volt befolyással, hisz La Paztól rendre megtagadták az oly szükséges hiteleket. A most távozott elnök nem volt képes javítani az ország történelmében legsúlyosabb gazdasági gondokon. Az elmúlt évben tovább csökkent a behozatal (ami az élelmiszerellátási helyzetet rontotta) és a kivitel is (ez pedig jelentős devizaveszteségekkel járt). Valamennyi ágazat visszaesett, kivéve a „kokain- , ipart“, ám ennek bevételei a kábítószer-maffiához tartozó katonák zsebébe vándoroltak. A kormány a gazdasági összeomlás érdekében egyet tehetett volna, nevezetesen, hogy befagyasztja a béreket, leállítja az összes beruházást, drasztikusan csökkenti az állami alkalmazottak számát, leértékeli a pesót, szigorú takarékossági intézkedéseket vezet be. Csakhogy jogosan tartott attól, hogy a lépések tömeges népi felkelést váltanak ki. Az elégedetlenség a munkások körében amúgy is nagy volt, amit a sorozatos sztrájkakciók is bizonyítanak. Időre volt tehát szüksége Torrelio tábornoknak, s hogy időt nyerjen, tárgyalásokat kezdett a betiltott ellenzéki erőkkel, a szakszervezetekkel. Ezek azonban nem voltak hajlandók elfogadni az elnök gazdasági tervét, ugyancsak az időnyerésre tett erőfeszítésnek tartják, hogy a katonai vezetés jövő áprilisra általános választásokat helyezett kilátásba. Bolívia valamennyi gondja a hadseregen belüli ellentétekre vezethető vissza. A fegyveres erők az összes latin-amerikai katonai rendszer közül talán itt a leg- megosztottabbak. Torrelio igyekezett lavírozni, ám eleve kudarcra volt ítélve, mivel az egyes klikkek érdekei gyakran homlokegyenest ellentétesek. A kábítószer-kereskedelmet kézben tartó szélsőjobb- oldali katonatisztek (Garda Meza és társai) azt vetették a kormány szemére, hogy kesztyűs kézzel bánik az elégedetlenkedő munkásokkal, tárgyal az ellenzékkel. Egyes tábornokok viszont épp azért támadták Torreliót, mert nem lépett fel határozottan korrupt elődje és hívei ellen. Megint más csoport hajlana arra, hogy a katonák visszatérjenek a kaszárnyákba, s helyreálljon az alkotmányos rend. Ilyen helyzetben valóban nem tehetett mást Torrelio, minthogy lemondott, ugyanis érett már egy újabb puccs, bár nem tudni pontosan melyik csoport készült a hatalomátvételre: valószínűleg mindegyik ugrásra készen állt. S ez az, ami bizonytalanná teszi az új elnök, az egész ország jövőjét. Nem valószínű, hogy a szárazföldi erők volt vezérkari főnöke, az épp ügyeletes államfő egyesíteni tudja a hadsereget, ami pedig a gazdasági bajok enyhítésének is egyik feltétele lenne. PAPUCSEK GERGELY Korszerűsítik az uszító adókat (ČSTK)Reagan amerikai elnök hosszú távú programot jelentett be, melynek célja a Szabad Európa és Szabadság adóállomásokhoz hasonló intézmények hatékonyságának fokozása. Ezzel kívánja biztosítani „az amerikai eszmék“ terjesztését a szocialista országokban. Az elnök az új kiadásokat azzal indokolta, hogy az említett adóállomások berendezései elavultak és éveken keresztül nem szenteltek nekik kellő figyelmet. Ezzel kapcsolatban az Associated Press azt írta, hogy mindkét adóállomás teljesítménye az utóbbi években megkétszereződött. Ugyanez vonatkozik költség- vetésükre is, amely 1974-ben 50 millió dollár volt, napjainkban pedig már 95 millió dollár Választávirat (ČSTK) - Georges Shultz köszönetét mondott Andrej Gromikónak, az Egyesült Államok külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából küldött jókívánságokért. Az új külügyminiszter hangsúlyozta, hozzá kíván járulni a szovjet-amerikai kapcsolatok mégja- vításához. Az atomenergia békés felhasználásáért Emil Keblúšek interjúja Emil Keblúšek nagykövet, aki a Bécsben székelő nemzetközi szervezetekben hazánkat képviseli, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának interjút adott.- A Hirosimára és Nagaszaki- ra ledobott atombomba óta - ekkor „mutatkozott be“ az atomenergia először a gyakorlatban - az emberekben állandóan nő az atomtól való félelem. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), amelynek tanácsában ön az első alelnök tisztét tölti be, nagy szerepet játszik abban, hogy az atomenergiával ne éljenek vissza, s csak békés célokra használják. Milyen szerepet tölt be az IAEA az általános leszerelési folyamatban?- A leszerelési tárgyalások túlnyomó többsége egy kardinális problémába ütközik, amelyet az Egyesült Államok arra használ ki, hogy megakadályozza a konkrét eredmények elérését. Ez pedig mindig a megkötendő megállapodás ellenőrzésének a kérdése. A leggyakrabban ugyanis túlzott, a szükségleteket meghaladó ellenőrzést követel. Stratégiai téren ezt a kérdést a nemzeti ellenőrző eszközök műszaki fejlesztése megoldotta. Itt a műholdakra gondolok. Egyéb területeken, főleg ha a hagyományos fegyverzetről van szó, az ellenőrzés más műszaki eszközöket követel, közvetlenül a helyszínen. Ugyanez vonatkozik az atomfegyverek terjesztésének megakadályozására is. És itt eljutottunk az IAEA rendkívüli fontos szerepéhez. Ennek fő feladata az 1970-ben életbe lépett, az atomfegyverek terjesztését megakadályozó szerződés ellenőrzése. Az IAEA különböző szintű tanácskozásain a biztosíték-rendszer megvalósítása körül gyakran éles harc folyik. A lényeg az, hogy az atomenergetika fejlődésével egyre több ország szerezhet plutóniumot, amely az atomfegyver előállításához nélkülözhetetlen. Ezért az IAEA figyelemmel kíséri az atomreaktorok tüzelőanyagainak - vagy azoknak az anyagoknak, amelyekből ezek előállíthatok - a szállítását, alkalmazását és ideiglenes raktározását egészen a külföldre való szállításukig, esetleg feldolgozásukat az illetékes üzemekben. Tehát az atomenergia békés felhasználásának egész ciklusát komplex módon követi figyelemmel. A jelentések valódiságát és a műszaki eszközökkel lefolytatott ellenőrzéseket az IAEA felügyelői (atomrendőrség) a helyszínen is megfigyelik, összesen 150 ilyen felügyelőt alkalmazunk, közülük 35-öt a szocialista országokból. Mint már említettük, az 1970-ben életbe lépett atomso- rompó-egyezmény, amelyet eddig 117 ország írt alá, valamint a londoni megállapodások egységes- ellenőrző rendszert alkotnak, amely már bizonyította életképességét és a fegyverzetkorlátozás egyéb területein is példát mutathatnak az ellenőrzés megszervezésében, főleg a nukleáris fegyverekre gondolok.- Nagykövet elvtárs, ennek a megállapodásnak tehát univerzális jellege van és minden államra vonatkozik?- Nem, természetesen csak azokra, amelyek aláírták. Rajtuk kívül - s ezt sajnálattal hangsúlyozom - több országnak is lehetősége van az atomfegyver gyártására. Közéjük tartozik Izrael, a Délafrikai -Köztársaság, Pakisztán és, néhány latin-amerikai ország. Az atomsorompó-egyezményt eddig két atomnagyhatalom nem írta alá: Kína és Franciaország. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani Izraelre, amely még egyetlen ilyen berendezését sem helyezte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éllenőrzése alá. De lényegében ugyanez mondható el a Dél-afrikai Köztársaságról és ^Pakisztánról is. Ezek az országok sosem titkolták, hogy szeretnének atomfegyverhez jutni. Ezért az ügynökség, főleg a munkájában részt vevő szocialista országok arra törekednek, hogy az atomso- rompó-egyezmény egyre nagyobb körben érvényesüljön. Minden országra vonatkoznia kellene. Hiszen napjainkban a világ 48 országának van atomreaktora, egyre tökéletesedik az atommaghasadás technológiája, gyarapodnak az e téren szerzett tapasztalatok a gazdaságok különböző szakágazataiban, az energiaipartól kezdve az egészségügyön keresztül a mezőgazdaságig és a gépiparig.- Az atomreaktorokkal rendelkező 48 ország között van az ún. öt atomhatalom: a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ezekben az országokban is végez ellenőrzéseket?- Mint már említettem, Francia- ország és Kína nem írta alá az atomsorompó-egyezményt. Kína ráadásul az ügynökségnek sem tagja. Andrej Gromiko az ENSZ- közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakán bejelentette: a szovjet kormány úgy döntött, hogy atomreaktorainak egy részét az IAEA ellenőrzése alá helyezi. Ez valóban jelentős lépés, melynek célja, hogy megerősítse a biztosítékok rendszerét és más államok bizalmát az atomsorompó-egyez- mény iránt. Ez és a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalása, hogy nem vet be elsőként nukleáris fegyvert, valamint az a korábbi bejelentése, hogy nem alkalmaz atomfegyvert olyan országokkal szemben, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverrel és nem is szándékoznak ilyet területükön elhelyezni, egyértelműen bizonyítják, hogy a Szovjetunió egységes programmal rendelkezik az atomenergia békés felhasználását illetően.
