Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-02 / 155. szám, péntek
Gombaszögi *82 Jegyzetek a csehszlovákiai magyar dolgozók XXVII. kulturális ünnepségéről Képernyőn — a ma embere Az elmúlt hét végén a festői szépségű gombaszögi völgyben lezajlott, immár huszonhetedik alkalommal, a csehszlovákiai magyar dolgozók országos kulturális ünnepsége. Az idei, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 65. évfordulójának évében megrendezett ünnepség lényegét tekintve alig tért el az előzőktől. Sok évre megszabott fő célja ugyanis az, hogy felmutassa a szlovákiai magyar amatőr művészeti fesztiválok, versenyek eredményeit, a kultúránk iránt érdeklődők elé tárja a gyermek és felnőtt népművészeti együttesek, énekkarok, szólóénekesek néptáncegyüttesek, gyermek- és felnőtt színjátszócsoportok egész évi fáradságos, de serény és önzetlen munkájának gyümölcsét. Ilymódon Gombaszög a számvetés, a mérlegkészítés és a szintéziskeresés ideje is. Ugyanakkor a pihenés, a kikapcsolódásé, az ismerkedésé és a barátkozásé. Tehát a kulturáltan szórakozás nagy lehetősége, anélkül, hogy bármit is feladjon közművelődési céljaiból. Ez természetesen mindenekelőtt azon múlik, hogy a rendezők milyen műsort kínálnak fel a környékről és a távolabbi vidékekről a gombaszögi amfiteátrumba érkezett nagyközönségnek. Az ismerkedést és barátkozást is említettük fentebb. Akárcsak a többi kulturális fesztiválunk, Gombaszög is kitűnő alkalom arra, hogy közelebbről megismerkedhessenek egymással az amatőr művészeti mozgalmunk legkülönbözőbb területein működő csoportjaink, együtteseink, hogy pontosabb fogalmat alkossanak egymás tevékenységéről, mélyebben betekinthessenek egymás alkotóműhelyébe, mert ez arra is lehetőséget ad, hogy tanuljanak is valami olyat, amiről ez idáig csak hallomásból tudtak, vagy - netán - kölcsönösen terméke- nyítőleg hassanak egymás - közös célt követő, népművészetünk megőrzésére, néphagyományaink feltárására és továbbadására irányuló munkájára. És ami azt illeti, a közönség is ismerkedhet egymással, elvégre több vidékről, több tájegységről gyűlnek itt össze a fiatalabb és idősebb népművé- szet-kedvelők. De másfajta barátságok is köttetnek a Gombaszögön. Gombaszög a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek fiainak ismerkedési és barát- kozási helye is. És ennek történelmi hagyományai vannak. Amiként Východnán, a szlovák népművészet ünnepségein és Svidníken, az ukrán nemzetiség folklór-seregszemléjén részt vesznek az itteni magyar amatőrmozgalom és kultúránk követei, Gombaszögre is évről évre ellátogatnak a testvérnépek képviselői, hogy átadják a magyar kulturális ünnepség résztvevőinek küldőik üzenetét, Hat földrész negyvenhárom országának több filmművésze vesz részt július 3-a és 15-e között a Karlovy Vary-i XXIII. nemzetközi filmfesztiválon, amely fölött a szövetségi kormány vállalt védnökséget. A fesztivál azoknak a filmeseknek a találkozója, akik hiszik: a művészet hozzájárulhat a békés és boldog életért folyó harchoz. Ez a gondolat jut kifejezésre a seregszemle hagyományos jelszavában is: A népek nemes kapcsolatáért, a nemzetek tartós barátságáért. S napjainkban, az éleződő nemzetközi feszültség, a békés létet fenyegető imperialista veszély időszakában, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország az enyhülésért és az együttműködésért száll síkra, különösen szükséges a nemzetek közötti megértés szellemének fejlesztése, közlekedésünknek az elősegítése. A haladó filmművészetnek pedig aligha lehet ennél fontosabb célja. A fesztivál gerincét - a korábbi évekhez hasonlóan - a játékfilmek és az elsőfilmes alkotók versenye alkotja; az utóbbit az idén még csak másodízben rendezik meg azzal a céllal, hogy a pályakezdő művészek a világ minden tájáról bemutathassák munkáikat, azobaráti üdvözletét. Gombaszög ily- képpen a nemzeteink és nemzetiségeink közötti testvérbarátság ápoló- és őrzőhelye is. A népeink közötti barátság élő demonstrálása volt a vendégszereplők: a magyarországi sárospataki Bodrog Táncegyüttes, a kassai, (Košice) Železiar szlovák folklórcsoport és a prešovi Karpatya- nyin ukrán táncegyüttes részvétele az ünnepségen. Mindhárom együttes tisztes színvonalon képviselte nemzete kultúráját, nép- művészeti hagyományait. Sajátos műsoruk természetes módon illeszkedett bele a gombaszögi színpadon felvonultatott szlovákiai magyar folklórláncba, szélesítve az ünnepség programjának színskáláját. A program struktúrájában és jellegében némiképp eltért az előző programjától. A változás természetes is lehet. Csak az a kérdés, helyes, a rendezvény céljának megfelelő irányban történik-e a változás. Elismerjük, hogy a műsorbizottságnak nem volt könnyű dolga éppen a műsor jellegének és szerkezetének, az egyes műsorszámok időtartamának a megha- tározsánál. Tény, hogy a műsorról sokat vitatkoztak szakemberek és laikus ügyszeretők, már az ünnepség előtt is, a műsornézés közben is, és úgy vélem, még ezután sem ül el egyhamar a vita. Többen megkérdőjelezték, hogy a Melódia ’81 táncdalverseny győzteseinek vagy az érsekújvári társastánccsoportnak volt-e létjogosultsága szerepelni ezen az országos rendezvényen. Megítélésünk szerint lehet létjogosultsága. A kérdést kissé módosítva tesszük fel: jelen lehet-e az ünnepségen általában a könnyű múzsa? Minthogy egy ilyen rendezvény műsorának sokfajta igényt kell kielégítenie, úgy gondoljuk, jelen is kell lennie. Úgy véljük, nem annyira a műfaj a fontos, hanem hogy milyen minőségi szinten jelenik meg a műfaj a közönség előtt, és hogy nem adagolják-e túl. Sajnos, a Vidám zenés üdvözlet című szórakoztató műsor túlméretezett volt. Ha már a programról beszélünk, örömmel állapítjuk meg, hogy egészet tekintve gazdag és kielégítő színvonalú volt, a nép- művészeti együtteseink, énekkaraink és folklórcsoportjaink munkájáról hú képet kapott a közönség. Úgy vél|uk, különösen a záró gálaműsor tükrözte méltóképpen az amatőr népművészeti tevékenység eredményeit, sikeres előrehaladását. De ha valamit szívesen kiemelünk a műsorból, akkor az elsősorban a Gyermekek a gyermekeknek című összeállítás, mely azonfelül, hogy kedves, ötletes, olykor humoros volt, még jó színvonalával is megérdemli elismerésünket. Külön köszönet kát, amelyek művészileg és formailag érettek, s a fesztivál jelszavának szellemében segítik a filmművészet fejlődését. Csaknem százötven film szerepel a fesztivál műsorán; a seregszemlére valamennyi szocialista ország elküldte filmjeit, s bejelentették részvételüket a nyugati filmnagyhatalmak is, olyanok, mint Olaszország, Franciaország, Japán, az Egyesült Államok, s képviseltetik magukat olyan országok, melyeknek film- művészete nálunk kevésbé ismert; láthatunk majd tehát török, dán, finn, brazil, svájci, kanadai, vietnami, mongol, görög, argentin, osztrák, kubai, belga, iráni, új- zélandi, egyiptomi, ausztrál, iraki alkotásokat. Hazánk filmművészetét a nemzetközi mezőnyben Ladislav Ballek A segéd című regényének Zo- ro Záhon rendezésében készült filmváltozata és Jaroslav Balík Végállomás című műve, az elsőfilmes alkotók versenyében pedig Vladimír Drha Új fiú jött című alkojár azoknak, akik a rozsnyói (Rožňava) Pötyikék kisszínpad, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Kisfókusz, és a tavalyi országos népművészeti fesztivál győztes gyermektánc-csoportjai tevékenységét szervezték, és időt, fáradságot nem kímélve irányítják munkájukat. Csak természetes, hogy a szereplő gyerekek is elismerést és dicséretet érdemelnek. A program egyik legértékesebb része volt a galántai járás néprajzi kincseit bemutató kiállítás, melyet - helyesen - ezúttal másodízben az ünnepség körletében rendeztek meg, csakhát a fóliatetős vityilló méltatlan volt az annyi erőfeszítéssel begyűjtött és ily messzire utaztatott értékes anyaghoz. Az ünnepség új eleme és szép látványa volt az együttesek népviseleti karneválja. Szerintünk feltétlenül meg kell rendezni a jövőben is, akár kiterjesztve Rozsnyó város főterére is. Nagy kár, hogy nem volt egy jó színházi előadás! A jó bornak is kell cégér. Kevés volt a plakát Rozsnyón és a környék falvaiban is. Az elmúlt évi rendezvényekről készült nagyított fényképek is jól szolgálhatnák a szemléletes propagációt. Talán éppen a fogyatékos propaganda és a műsorból hiányzó híresebb művésznevek, s a kedvezőtlen időjárást jósló meteorológiai jelentés okozta, hogy a pompás nyári idő ellenére az idén kevesebben látogattak el Gombaszögre, mint máskor. Gombaszög a béke ünnepe is. Ezt nemcsak a színpadon szlovákul és magyarul felírt Kultúrával a békéért jelszó tükrözte, hanem az egész rendezvény hangulata is tanúsította. Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke beszédében egyebek között joggal hangsúlyozta: „A hazánk népeinek táncával, énekével, zenéjével felkeltett gondolat a béke gondolata. A béke igaza nevében üzenjünk Gombaszögről: a fegyverek hangja helyett az ének hangja szóljon!“ KÖVESDI JÁNOS Kulturális hírek A béke és az irodalom címmel Addis Abebában nemzetközi szimpóziumot rendeztek, amelyen az afriaki írók határozottan elítélték az imperialista országok hidegháborús politikáját és felhívták a világ művészeit, hogy elkötelezett alkotásaikkal és magatartásukkal támogassák a béke ügyét. Buenos Airesban Musz- szorgszkij Hovancsina című operáját mutatják be Oleg Molcsanov- nak, a Moszkvai Nagyszínház művészének vendégrendezésében. A fő szerepeket Jevgenyij Nyesz- tyerenko és Jelena Obrazcova énekli. tasa képviseli. A magyarok a Szívzűr című filmmel (rendezte Böszörményi Géza) indulnak, melynek egyik főszerepét Jirí Menzel játssza. A szovjet filmgyártást a Viktor Turov rendezte Emberek az ingoványon című alkotás reprezentálja. A mexikóiak a Vörös harangokat mutatják be, mely Szer- gej Bondarcsuk rendezésében John Reednek a mexikói forradalomról írt riportkönyve alapján készült. A franciák versenyfilmjét Harcra fel!, az angolokét Időrablók, a spanyolokét Vérnász, a své- 'dekét A kettévált égbolt, az amerikaiakét Arany tavacska címmel láthatjuk. A versenyfilmeken kívül a közönségnek alkalma lesz megtekinteni más nemzetközi fesztiválok - a moszkvai, velencei, can- nes-i, nyugat-berlini - díjnyertes produkcióit. A seregszemlén Korunk ellentmondásai a filmvásznon címmel felvonultatják azokat az alkotásokat, melyek a mai bonyolult nemzetközi helyzetet, a salvadori, nicaraguai konfliktusokat Négy világrész 41 tévétársasága 60 alkotással vett részt az idei Arany Prága nemzetközi televíziós fesztiválon, ami rekordot jelent. Ez a fesztivál azok közé a seregszemlék közé tartozik, ahol nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Nem fényes külsőségek jellemzik, hanem a munka, az alkotói légkör, a milliókhoz szóló televíziós művészet fejlődése itánti őszinte érdeklődés, a fesztivál jelszavának - Képernyővel a nemzetek kölcsönös megismeréséért és megértéséért - jegyében. A mostani találkozón szerepelt 34 drámai alkotás közös vonása, hogy csaknem valamennyi a jelen emberének társadalmi, etikai és sorsproblémáival foglalkozott. Többségük története a családban, vagy más kisebb közösségekben játszódik, de utalnak az egész társadalmat érintő kérdésekre is. A leggyakoribb témák: férfi és nő, szülő és gyerek kapcsolata, munkahelyi gondok, az önmegvalósítás kérdései, a környezet hatása a személyiség alakulására, a békében élés vágya. Néhány alkotás a szociális egyenlőségért, továbbá a faji előítéletek és a kispolgári erkölcs ellen szállt síkra, mások a múltból (például a második világháború idejéből) jelenítettek meg egy-egy, a későbbi életalakulás szempontjából is fontos epizódot. Az idei seregszemle arról tanúskodott, hogy az alkotások közül mindenekelőtt azok számíthattak érdeklődésre, és számíthatnak a nézők érdeklődésére, melyek korunkat, életünket jellemző témákat dolgoztak fel közérthető nyelven, mélyebb lélektani megközelítéssel, feltárva az emberi kapcsolatok felszíne alatti rétegeket. A súlyos mondanivaló, az ösztönző gondolatok, eszmei értékek mellett gyakran háttérbe szorultak a formai megoldások, a meggyőző művészi ábrázolás. Korunk emberének életérzései, küzdelmei, útkeresései, sajnos, nem minden esetben találták meg a legmegfelelőbb művészi formákat. Több alkotás nehézkesnek, hosszadalmasnak, színtelennek tűnt föl, a cselekmény hiányát gyakran hosszú párbeszédek igyekeztek pótolni. Vagyis az alkotóknak nem minden esetben sikerült a nemes eszmei értékeket a televízió sajátos eszközeivel kifejezni, így az idei fesztivál jobbára átlagos színvonalú volt. ábrázolják. A résztvevők megtekinthetik a csehszlovák filmgyártás legújabb termését is. A kritikusok és esztéták érdeklődésének középpontjában a szabad fórum vitája áll, melynek témája: A filmművészet mai haladó irányzatai és a filmművészek felelőssége. A fesztivált fotóművészeti és filmplakát-kiállítások teszik színesebbé. A seregszemle ünnepélyes megnyitására holnap este kerül sor: a Thermal szálló fesztiválpalotájában bemutatják a Figyelmeztetés című bolgár filmet, Juan Antonio Bardem spanyol rendező munkáját, mely Georgi Dimitrov születésének századik évfordulója tiszteletére készült. A nemzetközi zsűri - a játékfilmek versenyében A. M. Brousil professzor, az elsőfilmes alkotók versenyében pedig Szergej Geraszimov elnökletével - már szombaton megkezdi munkáját. A játékfilmek kategóriájában egy nagydíjat (a Kristályglóbuszt), két különdíjat, három fődíjat ítélhet oda, s kiadhatja a Lidice rózsái díjat: a legjobb férfi és női alakítást két-két díjjal jutalmazhatja. Az esófilmesek versenyében a négy legjobb müvet díjazhatja. (tölgyessy) Az Arany Prága nagydíját a František Švantner irodalmi hagyatékából készült Csapda című film nyerte el, mely a bratislavai stúdióban készült. A szövegkönyvet Ján Števček írta, a rendező Stanislav Párnický. Az alkotás egy fiatal férfi története, akit fivére halála komoly etikai és bölcseleti kérdések elé állít. Lemond saját terveiről, s felelősséget vállal testvére családjáért. Bár vitatható a cselekmény hitelessége, de a gondolati és művészi értékek a televíziós művészet reprezentatív alkotásai közé emelik e müvet. Mindennapi témát, egy házasság felbomlását, illetve annak negatív hatását a gyermekre, sikerült újszerű eszközökkel, új szemszögből láttatnia az Intervízió és a legjobb szövegkönyv díjával kitüntetett Veszélyes kor című szovjet alkotásnak. Egy zsidó származású fiú sorsa - akit internátusbán lakó tanulók rejtegetnek a második világháború idején - elevenedett meg a Csillag égbolt nélkül című nyugatnémet alkotásban. A faji gyűlöletet és a barátságot szembeállító filmet a legjobb rendezésért járó díjjal tüntették ki. A tévénézők körében nagy visszhangra talált az ugyancsak nyugatnémet mű, a Napról napra, mely egy egészségét, s ezzel együtt életbiztonságát is elvesztett fiatal férfi társadalomba való újra- beilleszkedésének történetét rajzolta meg érzékenyen. Kiegyensúlyozott színvonal jellemezte a zenei kategóriában bemutatott műveket. A hagyományos kifejezési eszközöktől a legmerészebb kísérletekig különböző formákban igyekeztek népszerűsíteni a zeneművészetet, nagy alkotásokat, kiváló egyéniségeket a televíziósok. Ebben a kategóriában a Falu című román filmnek ítélte oda a nagydíjat a zsűri. A film a román zeneművészet nagy egyéniségének, Georg Enescunak a gyermekkorát elevenítette meg a zene és a kép érzékeny egybehangolásával. A legjobb feldolgozás díját a prágai stúdióban Sztravinszkij nyomán készült A katona története című mű nyerte, az újszerű és szuggesztív televíziós átültetésért. Csehov elbeszélései alapján készült az Any- juta című szovjet balettfeldolgozás, melyben a koreográfia és Jelena Makszimova primabalerína teljesítménye nyújtott szép élményt. Az alkotást az Intervízió díjával tüntették ki. A spanyol zeneművészet kimagasló alakjára, Manuell de Falla-ra emlékezett a Végre Granada című spanyol film, mely de Falla szerzeményeinek életrekeltésével idézte meg a zeneművész Lorcához, Picasso- hoz fűződő kapcsolatait. Szerves részt alkottak azok az egyedülálló felvételek, melyek de Falla-ról fennmaradtak. Bartók Béláról készített Tiszta forrásból címmel nagy mennyiségű információt tartalmazó filmet a francia televízió. Bartók-művel, a Csodálatos mandarin feldolgozásával vett részt a fesztiválon a kanadai televízió. Figyelemre méltó alkotás volt a Buddy Bolden Blues című svéd animációs film, mely a New Orle- ans-i jazz megteremtőjéről szól. Végezetül elmondhatjuk, hogy a háborús veszélytől terhes korunkban érezhetően nő a televíziósok felelősségtudata, azoké az alkotóké, akik a legszélesebb tömegekhez szóló telekommunikációs eszköz révén igyekeznek hozzájárulni az előrehaladáshoz, a béke őrzéséhez, az emberi kapcsolatok javításához, állást foglalva az erőszak, a társadalmi és faji diszkrimináció ellen. MOLNÁR ANGÉLA A huszonharmadik Holnap kezdődik a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál DJ SZÚ 6 1982. VII. 2. Az Arany Prága tévéfesztiválról
