Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-20 / 170. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. VII. 20. Biztató lépések a szójatermesztésben MAGYARORSZÁGI SZAKEMBEREK IS SEGÍTENEK A TERMESZTŐKNEK • AZ EREDMÉNYESSÉG TÖBB TÉNYEZŐTŐL FÜGG , , Úttörők“ között Újsághír: ,,A bratislavai Pnem- stav vállalat 1982 első hat hónapjá­nak feladatait 100 százalékra tel­jesítette.“ A szlovák főváros peremén, a Bratislava-Vajnory felé vezető úton található a Priemstav építő- vállalat egyik legnagyobb és az építkezésekben nagyon fontos szerepet betöltő részlege, a Gépé­szeti-Szállító Üzem. Lényeges lánc­szeme ez az üzem a vállalatnak, joggal mondják, ha ők nem bírják az ütemet, akkor akadozik az egész gépezet. Viszont a jó eredmények esetében a siker is mindenekelőtt innen indul ki. Az üzem további egységekre tagoló­dik - az egyik a Jozef Mráz vezet­te földmegmunkáló részleg. Ide látogattam, és Lüllei Lajos rész­legvezetővel beszélgettem az eredményekről, gondokról:- Mi amolyan „úttörők“ va­gyunk - mondja Lüllei Lajos, és máris magyarázattal szolgál:- A mérések elvégzése után ugyanis mi jelenünk meg elsőként az építkezésen. Pontosabban az egyelőre még üres telken, és a földmunkákat végezzük el.- Sportnyelven szólva önök végzik el a kezdőrúgást, a kitűzött feladatok teljesítése tehát nagy­ban függ a tereprendezők munká­jától. A vállalat félévi feladatainak teljesítéséből hogyan vették ki ré­szüket?- Néhány mutató a tervből: ki­emelt építkezések esetében az előirányzott érték koronában 7 millió 398 ezer volt, a. valóság­ban 9 millió 812 ezer koronát telje­sítettünk. A terv hét mutatójából ötöt teljesítettünk. Két esetben nem sikerült elérni a kitűzött célt, az egyik lemaradásunk a komplex lakásépítésben volt.- A Priemstav főleg a főváros­ban és a nyugat-szlovákiai kerü­letben épít. Felsorolna az itteni építkezés közül néhányat?- Megemlíthetem a hlohoveci Farma-pavilont, részt veszünk a vágsellyei Duslo vállalat bővíté­Egy kép a krónikából: Jozef Mráz (jobbról) átveszi a vándorzászlót sén, mi építjük a Bratislavai Au­tógyár egyes részlegeit, Lábon föld alatti gáztárolókat építünk, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem. Mi a leggyakoribb nehézség, mellyel munkájuk során találkoz­nak?- A földmunkák megkezdése bizony gyakran jelent nehézséget, és nem is kicsit. Leggyakoribb gondunk a kezdéskor általában a munkások elszállásolása, hi­szen általában a lakhelytől távol építkezünk. Rendkívüli mértékben függünk az időjárás viszontagsá­gaitól, s ez olyan tényező, amelyet sajnos, nem lehet tervezni. Egy esős idő okozta lemaradást általá­ban nehéz, de be kell pótolni.- A földmunkákhoz az emberi tényezőn kívül nagyon fontos a jó és megbízható géppark. Mit mondhat el a gépellátottságról?- Az adott követelményeknek gépparkunk állaga megfelel. Vannak nagy teljesítményű DH 101-es kotrógépeink, DH 113-as daruink, földgyaluink, s nagy teher­autóink.- A gépek esetében nagyará­nyú lehet a kopás, a törés. Van-e elegendő pótalkatrészük?- Természetes, hogy sok gon­dunk adódik ebből. Az idei év első felében azonban képesek voltunk megbirkózni ezekkel, részlegün­kön ugyanis nagyon jó a szocialis­ta munkaverseny, s a vállalások nagy része a pótalkatrészhiány le­küzdésére irányul. Elmondhatjuk azt is, hogy ügyes anyagbeszer­zőink vannak, és ha ők esetleg nem járnak sikerrel, itt vannak az újítóink és a szocialista munkabri- gádtagok. Segítségükkel sok esetben képesek vagyunk az el­használódott pótalkatrészek felújí­tására, esetleg újak gyártására. A részleg folyamatosan jó mun­káját dicséri a tény, hogy a vállalat­igazgató vándorzászlaja az utób­bi időben, már több mint egy éve nem ,,vándorol“: a Jozef Mráz vezette részleg dolgozói ugyanis sorozatban, több negyedéven át elnyerték. POLÁK LÁSZLÓ Hazánk ugyan nem tartozik a világ nagy szójatermesztő or­szágai közé, mégsem állíthatjuk róla, hogy egy helyben topog a pil­langósok családjába tartozó hüve­lyesfélék termesztésében. Az előbbrelépéssel egyre biztatóbban próbálkozik. Ezt példázza többek között a csehszlovák-magyar együttmüködés kibővítése is ezen a téren, vagyis a Slovosivo nö­vénynemesítő és magtermesztő tudományos-termelési egyesülés és a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát Országos Szója Szakszolgála­tának a gyakorlatban is egyre job­ban elmélyülő kapcsolata. A két szervezet idei eddigi együttműkö­dését a mi részünkről nemcsak az 1600 hektárra elegendő magyar­művesszövetkezet szójatermesz- tőinek idei munkáját és ugyanak­kor elbeszélgetett velük a további tervekről, lehetőségekről és fela­datokról. Nem kétséges, gazdag tapasz­talatokkal a tarsolyukban jöttek és járnak - a szója vetésétől betaka­rításáig rendszeresen a baráti szomszédos állam szakemberei hozzánk, hiszen nálunk az utóbbi években rohamos léptekkel halad előre e növénynek a termesztése. Az utóbbi nyolc év alatt például 14 700 hektárról 22 325 hektárra nőtt a szója vetésterülete, a hektá­ronkénti átlagos terméshozam pe­dig 1,49 tonnáról közel 2 tonnára emelkedett. Ezzel Magyarország a világ legeredményesebb szója­Emődi Gábor (balról) és Mohácsi Károly a csicseri Efsz agronómusávai, Eötvös Ödönnel az Orsina dűlő 115 hektáros szójatáblájának szakelle­nőrzése közben. (A szerző felvétele) országi vetőmag behozatala jelen­ti, hanem ide sorolható az az idő­szerű szójatermesztési kérdések­kel foglalkozó előadás, amelyben a szlovákiai szójatermesztők tava­szi értekezletén a magyarországi szakemberek elmondták tapasz­talataikat. És ide sorolható Emődi Gábornak, a Magyarországi Or­szágos Szója Szakszolgálat veze­tőjének és Mohácsi Károlynak, az intézet gazdasági-műszaki ta­nácsadójának az elmúlt napokban □él-Szlovákiában tett látogatása is. Ennek során a két szakember szemügyre vette a Valalikyi Állami Gazdaság, a Tőketerebesi (Trebi­šov) Állami Gazdaság és a Csi­cseri (Čičarovce) Egységes Föld­termesztő országai közé került. A két magyarországi szakember a szójatermesztes sikereinek titkát több tényezőben látja:- A több éves megfigyelés és tapasztalat egyértelműen igazolja, hogy a legnagyobb szójatermések a mezőségi-, a jó kultúrállapotú-, valamint gyomokkal nem fertőzött láptalajú területen érhetők el. Ugyanakkor sok függ az elővete- ménytől, hiszen kimutatásaink szerint a kalászosok, a kukorica, a gyökgumós növények és a pil­langósok megfelelő elővetemény- nek bizonyulnak, ám a napraforgó és a repce kevésbé. Nem mellé­kes a vetésmód sem. Nálunk álta­lában az 50 cm sortávolságra tör­A neheze még hátra van Gyorsan magtárba kerül a búza Jó három hete változékonyra fordult az időjárás. Borús, szeles, füllesztő idő köszöntött be a szá­razság után. Közben sok helyütt kasza alá érett a gabona, így bi­zonytalan időjárási viszonyok kö­zepette láttak hozzá a betakarítás­hoz. Aznap pedig, amikor a galán­tai járásba látogattunk, a hajnal­ban eleredt eső a kora reggeli órákban is még kitartóan verte a kocsi ablakát. A járási székhely­re vezető út mentén elterülő gabo­natáblák termése azonban még javarészt lábon állt. Csak itt-ott áztak kicsépelt szalmarendek, összepréselt szalmabálák a föl­deken. Közbeszólt az eső A járási mezőgazdasági igaz­gatóságon Ján Sampor agronó­mus elmondotta, hogy az aratás­nak tulajdonképpen csak a kezde­tén tartanak. A 930 hektár őszi árpát és a 750 hektár repcét ugyan már betakarították a járás közös gazdaságai, de a mintegy húszezer hektáron termesztett bú­za, a hétezer hektár tavaszi árpa aratását csak a napokban kezdték meg. És csak ott, ahol a júniusi szárazság miatt besültek a kalá­szok.- A legtöbb helyen mára tervez­ték a kezdést - magyarázta az agronómus, de közbejött az eső, így el kellett halasztani. Ez egyéb­ként nem baj, mert a csapadék sem a búzának, sem a tavaszi árpának nem ártott, a többi nö­vénynek pedig nagyon kellett. A ku­korica, a cukorrépa és a takarmány- növények nagyon szomjaztak. Amint lehet azonban, máris meg­indulnak a kombájnok a földeken, hogy túl legyenek a kezdeten. Ha figyelembe vesszük, hogy a kombájnok után azonnal indul­nak a szalmaszedő kocsik, a szal­maprések, s amint a szalma leke­rül a földekről a tarlóhántást is el kell végezni, és nagy területeken földbe juttatni a másodvetemé- nyeket, akkor látjuk, hogy a munka neheze még hátravan. Az első kényszerpihenő Szenckirályfán (Kráľová pri Senci) aznap az esős időnek meg­felelő kép fogadott bennünket. A Jövő Egységes Földművesszö­vetkezet irodái melletti gépesítő­részleg udvarán tétlenül álltak a kombájnok. A kényszerpihenő nem bosszantotta gazdáikat, hi­szen az elsők között kezdték meg az aratást a járásban. Szakái End­szállítását. A még hátralévő mint­egy ezer hektár búza több re­ménnyel kecsegtet. Mi is a terményszállító teher­gépkocsik nyomába eredtünk. Út­juk Nagyfödémesre (Veľké Úľany) vezetett. A Felvásárló- és Ellátó Vállalat galántai üzemének egyik központja van itt. Megállás nélkül Az egymás után érkező teher­autók először a hídmérlegre állnak. A mérés, a mintavétel egy-két per­cig tart, és máris mehet a szállít­mány a fogadógarathoz. A garat gyorsan elnyeli a búzát, amely először az előtisztítóba, majd a szárítóba kerül, s végül a tizenkét acéltartály valamelyikében köt ki. Az aratás napjaiban ßddig dolgo­zunk, ameddig kell. Botlik László a nagyfödémesi (Veľké Úľany) fel­vásárlóközpont vezetője.- A betakarítás napjaiban is ilyen gyorsan megy az átvétel?- Ilyen gyorsan - válaszolja Botlik László, a felvásárlóközpont vezetője. Csak azzal a különb­séggé, hogy akkor az átvevőknek egy perc megállásuk sincs. Az átvevőhelyen tapasztaltuk, hogy megkezdték az egész járás­ból felvásárolt repcemag elszállí­tását a bratislavai Palma üzembe. S miközben a repcehalmok kiseb­bednek, a búzahegyek nőnek, pe­dig még csak a Szenckirályfai Efsz és a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság szállított. A napokban minden bizonnyal a nagyfödémesi, a hidaskürti, és a nagygurabi gazdaságok is el­kezdik a nagy munkát - mondotta Botlik László - és akkor a mi A kiadós eső miatt a gépesítő részlegen vesztegeltek a kombájnok a Szenckirályfai (Kráľová pri Senci) Egységes Földművesszövetkezet­ben. (Gyökeres György felvételei) re főagronómus azonban egyálta­lán nem örült ennek az elsőség­nek. Mint mondotta, a hűvös ta­vasz miatt elmaradtak a növények a fejlődésben, tehát az aratásnak is késve kellene kezdődnie. Náluk azonban egyik-másik parcella ter­mésének betakarítását még tize­diké előtt megkezdték, a vékony termőrétegü kavicsos talajokon ugyanis a júniusi hőség idő előtt megérlelte a gabonát. A kényszerérett kalászok nem sok örömet szereznek termesztő­iknek, mert gyéren fizetnek, és termésük élelmiszeripari felhasz­nálásra sem alkalmas. Ráadásul a táblák széle még éretlen volt, de azért, hogy hozzájussanak a töb­bihez, azt is vágni kellett. Az éret­len kalászok magas nedvesség- tartalmú termését pedig a felvá­sárló központból visszaküldték. Néhány napig itthon tárolták, ott jártunkor kezdték meg ismételt teendőink is megsokasodnak. Az aratás napjaiban addig dolgozunk, ameddig kell. A szárító pedig szü­net nélkül üzemel. Szavait az elkövetkező napok­ban rájuk váró nagy feladat sikeré­ért érzett felelősség hatotta át. Hogy azonban a feszült légkörben se kerüljön sor nézeteltérésre szállító és felvásárló között, min­den gazdaság előre megállapo­dott időpontban szállít. Az is elvá­rás, hogy a gabona minél alacso­nyabb nedvességtartalmú legyen. Ez egyébként a mezőgazdasági üzemnek is érdeke, mert a szárí­tás költségeit levonják a búza árá­ból. Minél több vizet kell elpárolog­tatni a termésből, annál keveseb­bet kapnak tonnájáért. Sajnos, még nem tudni, hogyan alakul az időjárás, nem kell-e esetleg na­gyobb nedvességtartalmú gabonát is vágni, csakhogy mentsék a ter­mést. KOVÁCS ELVIRA ténő vetéssel hektáronként 450-500 ezer növénnyel számo­lunk, s a Wilkin fajta kivételével szinte mindegyik így adja a legna­gyobb termést. Kellő figyelmet igényel a növényápolás, a gyomir­tás, mert különben jelentős lehet a terméscsökkenés. Tavalyi ta­pasztalataink azt is bizonyítják, hogy az öntözés igen hasznos. Irigszemcsén például egy alka­lommal 35 mm vízkiadagolással átlag 21 százalékos, Bicsérden 2 alkalommal 30+30 mm vízkia­dagolással átlag 25,6 százalékos terméstöbbletet értünk el. Mind­emellett igen fontos eredményes­ségi tényezőnek számít az aratás minősége 'és a fajták megválasz­tása.- A látottak alapján miként érté­kelik a dél-szlovákiai mezőgazda­sági üzemek idei eddigi munkáját?- Körutunk során szinte minden szójatermesztő földművesszövet- kezetet és állami gazdaságot meglátogattunk. Szerintünk szlo­vákiai kollégáink jó úton haladnak, szép munkát végeztek és végez­nek. Igaz, a talajmunka elvégzése, az optimális növénysűrűség meg­választása és a gyomirtás még nem mindenütt tökeletes, de a helyzet így is kielégítő. Nagyon sok szép táblát láttunk, s ez arra enged következtetni, hogy Szlová­kiában is lehet eredményes szója- termesztés. Megfigyelésünk sze­rint Kelet-Szlovákiában elsősor­ban a Wilkin ígérkezik jó fajtának, s ugyanakkor az Ewans és még néhány további fajta is jól bírja az itteni éghajlati viszonyokat, az itte­ni talajt. S ha már itt tartunk, hadd jegyezzük meg, hogy Szlovákiá­ban a felsőbb szervek, így első­sorban a Slovosivo, kedvezően támogatják a szójaprogramot, a szójatermesztők munkáját. Mi pedig szívből örülünk annak, hogy ezen a téren egy újabb szocialista állam, a szomszédos Csehszlová­kia is ígéretes léptekkel halad. Ha a csehszlovák kollégák továbbra is igénylik segítségünket, mi szí­vesen állunk rendelkezésükre. El­képzeléseink szerint az együttmű­ködésünket szakirodalom-cseré­vel és a termesztők kölcsönös üzemlátogatásával, gyakorlati ta­pasztalatcserével is bővíthetjük. GAZDAG JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom