Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-19 / 169. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1982. VII. 19. A XVI. ejtőernyős VB győzteseire várva FEJEZETEK A VILÁGBAJNOKSÁGOK TÖRTÉNETÉBŐL A legutóbbi világbajnokság óta megfiatalított csehszlovák váloga­tott-keret készül a losonci ejtőer­nyős világbajnokságra. Két éven keresztül kilenc férfi és kilenc női versenyzővel foglalkozott a köz­pontilag kinevezett négy edző, Ivó Skoták, Adolf Eisenhammer, Marián Sluk és Vladimír Farbák. A keretet a válogató bizottság az elmúlt napokban 12 főre szűkítet­te. Színeinket ennek értelmében az alábbiak képviselik a bolyki re­pülőtéren. FÉRFIAK Jaroslav Florián, a sportág érde­mes mestere 1952-ben született, s jelenleg a Dukla Olomouc sport­egyesületének tagja. A sportág­gal a brnói aeroklubban ismerke­dett meg 1969-ben, s azóta több mint 3600 ugrást végzett. Tagja volt a legutóbbi világbajnokságon részt vett csehszlovák csapatnak, s a legutóbbi két országos bajnok­ságon is második helyezést szer­zett. Jirí Studený, a sportág érdemes mestere 1954-ben született, szin­tén a Dukla Olomouc versenyzője. Eredeti foglalkozása villanyszere­lő, s az első ejtőernyős kiképzés­ben 1971-ben részesült. Édesapja és bátyja is neves ejtőernyősök voltak. Eddig három országos baj­nokságon szerzett helyezést, s tagja volt a legutóbbi világbaj­nokságon részt vett csehszlovák csapatnak is. Josef Pavlata, 1957. november 15.-én született, jelenleg gépipari szakközépiskolába jár, tagja a Dukla Olomouc sportegyesüle­tének. A sportággal 1971-ben is­merkedett meg a roudnicei HSZ aeroklubjában, s azóta 2500 ugrás van mögötte. 1981-ben az akro­batikus ugrásban országos bajnok lett, s a legutóbbi kazanlaki világ- bajnokságon a hatodik helyen végzett. Ctibor Vach, 1957. január 3.-án született, eredeti foglalkozása ács, a brnói Ipari Építővállalat dolgozó­ja. Hetvenhárom óta űzi a sportá­gat versenyszerűen, s az eltelt kilenc esztendő alatt összesen 2720 ugrást végzett. Az országos bajnokságokon mindig megbízha­tóan szerepel, s a legutóbbi három évben a nemzetközi versenyeken is megállta helyét. Bartolomej Spišák, 1965. január 4.-én született, s jelenleg a kassai (Košice) HSZ aeroklubjának tagja. Eddig összesen 2645 ugrást vég­zett, s az országos bajnokságokon több értékes helyezést is elért. Két évvel ezelőtt egy grazi nemzetközi versenyen és egy bulgáriai felmé­rő versenyen is a második helyen végzett. Egyik titkos reménysé­günk a losonci világbajnokságon. Ján Šofránek, a sportág érdemes mestere 1955. december 11.-én született České Budéjovicén. A sportággal Kassán ismerkedett meg, s 1972 óta több mint 3200 ugrást végzett. Tagja volt a leg­utóbbi VB-n részt vett csehszlovák csapatnak is, s két nemzetközi felmérő versenyen szerzett első helyet 1979-ben, illetve 1981 -ben. NŐK Helena Čekalová, 1960. április 7.-én született Chomutovban, s je­lenleg a Prágai Károly Egyetem testnevelési szakán tanul. Hat év óta sportol versenyszerűen, s a három évvel ezelőtti országos bajnokságon bronzérmet szerzett. Egy sor nemzetközi versenyen is felhívta már magára a figyelmet értékes helyezéseivel. Eddig összesen 1280 ugrást végzett. Tatiana Gajdošová, a sportág ér­demes mestere 1967-ben szüle­tett Érsekújvárott (Nové Zámky). Pedagógusi szakképesítéssel rendelkezik, s jelenleg a pionír­házban dolgozik. A sportággal 1973 óta foglalkozik, s a legutóbbi világbajnokságon újoncként a leg­jobb helyezést érte el versenyző­nőink közül. A csapatbajnoki bronzérmet is elsősorban az ő ki­egyensúlyozott szereplésének kö­szönhetjük. Eddig kétezer ugrást hajtott végre. Bohumila Haláková, 1960. május 6.-án született Havlickűv Brodban. Jelenleg egészségügyi nővérként dolgozik Chrudimban, ahol ver­senyzői pályafutását kezdte. Tag­ja volt a kazanlaki világbajnoksá­gon bronzérmet nyert nő csapat­nak, s tavaly az országos bajnok­ságot is megnyerte. Napjainkig 1700 ugrást végzett. Krajňáková Mária, a sportág ér­demes mestere 1955. január 1-én született Prešovon. Jelenleg gé­pészmérnökként dolgozik Koši- cén, ahol adottak a feltételek a versenyszerű sportoláshoz is. A nemzetközi női mezőnyben is az egyik legrutinosabb versenyzőnek számít, hiszen 1976 óta szinte egyetlen világversenyről sem hi­ányzott. Nadežda Novakovská, 1958. ja­nuár 5.-én született. Jelenleg egészségügyi nővér a nyitrai kór­házban. A sportággal Nyitrán is­merkedett meg, s tavaly óta tagja a válogatott keretnek. Eddig 1468 ugrást végzett. Világbajnoki újonc­nak számít. Zdenka Studená, 1957. április 16.-án született Gottwaldovban. Jelenleg az ostravai bányamérnö­ki főiskola hallgatója, s a morvaor­szági Zábreh városában ismerke­dett meg a sportággal. Tagja volt a legutóbbi VB-n bronzérmet nyert nő csapatnak, s megnyerte az idei országos bajnokság akrobatikus versenyszámát. Kétezer ugrást végzett napjainkig. HACSI ATTILA Néhány nap múlva a Losonc (Lučenec) mel­letti bolyki (Bol’kovce) repülőtéren immár tizen­hatodik alkalommal találkoznak a világ legjobb ejtőernyősei. A sportág idei nagy seregszemlé­jére eddig 28 ország nevezett, s mind a férfiak, mind a nők versenyszámaiban igen szoros küz­delmekre van kilátás. Az első világbajnokságot 1951 augusztusában a jugoszláviai Bled városában rendezték, me­lyen hat ország képviseletében 15 férfi és két női versenyző vett részt. A férfiak mezőnyében a francia P. Lard szerzett elsősé­get a jugoszláv Vukcsevics és a svájci Waitti előtt. A két nő közül a francia Baroche bizonyult jobb­nak, lett világbajnok. Három évvel később, 1954-ben Franciaország látta vendégül a legbátrabb sportolókat. Saint- Jean-ban már 29 férfi nevezett az időközben módosított versenyszá­mokra. Az összetett verseny a fér­fiak mezőnyében nagy szovjet si­kerrel zárult. Győzött Fediscsin, honfitársa Marjutkin és a francia Chasak előtt. Csapatversenyben is a szovjet válogatott végzett az első helyen, s nagy meglepetésre a csehszlovák válogatott is meg­előzte a jóval esélyesebbnek tar­tott francia együttest. A gyér női mezőnyben a szovjet Szeliversz- tovova diadalmaskodott. A világ- bajnokságon hét ország ejtőer­nyősei vettek részt. A harmadik ejtőernyős világta­lálkozó színhelye a Moszkva mel­letti tusinovói repülőtér volt. Ezen már a hetvenhá­rom versenyző közül huszon­hármán a gyen­gébb nemet kép­viselték. A férfiak pontossági ver­senyében két- két ugrás alapján ismét a szovjet Fediscsin diadal­maskodott honfi- . társa Peklien előtt. A harmadik helyet a hazánk színeiben ver­senyző Kaplan szerezte meg. A nők mezőnyé­ben csehszlo­vák világbajno­kot avattak a testvéri or­szág repülőte­rén. Győzött Maxová a szovjet Prihina és a bolgár Angelova előtt. Egy másik versenyszámban az 1500 méteres magasságból törté­nő 20 másodperces szabadesés után ernyőt nyitó ugrásban is nagy csehszlovák siker született. Arany­érmet szerzett Kriváň, míg az ezüst a bolgár Kizovnak a bronz pedig a jugoszláv Belosevics- nek jutott. A nők ugyanezen ver­senyszámában a szovjet Muhina nyert az ugyancsak szovjet Szeli- versztova és a csehszlovák Klub- cová előtt. A harmadik versenyszámban az úgynevezett stílusugrásban a szovjet Nyikityin nyert honfitársa Rakov és a csehszlovák Koubek előtt. A nők között ebben a ver­senykategóriában is Muhina sze­repelt a legjobban megelőzve a francia Michelint és honfitársnő­jét, Priahinát. A férfiak csapat- versenyét Csehszlovákia együt­tese nyerte a Szovjetunió és Bul­gária előtt. A nők küzdelméből a szovjet lányok kerültek ki győz­tesen megelőzve legjobbjainkat és a harmadik helyezett bolgárokat. A férfiak összetett versenyében világraszóló csehszlovák siker született - s ez mindmáig párat­lan a világbajnokságok történeté­ben - hiszen a dobogó mindhá­rom fokára a mi versenyzőink állhattak, mégpedig Koubek, Obázl és Jehlička sorrendben. Az összetett csapatversenyben 1. Csehszlovákia, 2. Szovjetunió 3. Bul­gária. A női csapatversenyben 1. Szovjetunió 2. Csehszlovákia 3. Bul­gária. Az összetett egyénit is a cseh­szlovák Maxová nyerte a szovjet Szelivesztrova előtt, harmadik he­lyen Muhina végzett. Csehszlovák szempontból mindmáig a legered­ményesebb világbajnokságnak te­kinthetjük a moszkvait. Az 1958 augusztusában Bratis­lavában megrendezett IV. világ- bajnokságon, tehát hazai környe­zetben sem sikerült megismételni a páratlan moszkvai bravúrt, im­már 14 ország legjobbjai látogat­tak el hazánkba. Bratislavában négy egyéni, illetve csapatszám­ban, valamint összetettben hirdet­tek eredményt A férfiak klasszikus számában, az 1000 méteres ma­gasságból történő ugrásban a bol­gár Vogyernyicsarov diadalmas­kodott a magyar Gyulai előtt, míg a harmadik helyre a szovjet Dimit­rov került. A nőknél a szovjet Szkopina végzett az első helyen a román Popescu és az ugyan­csak szovjet Priahina előtt. Ver­senyzőink számára a legnagyobb sikert a 2500 méteres magasság­ból történő ugrások jelentették, hi­szen a végső győzelmet Koubek szerezte meg Kriváň előtt, a har­madik helyen a szovjet Oszt- rovszkij végzett. A kettős sikeren kívül még egy ezüstérem jutott csehszlovák versenyzőknek. Az egyéni összetett pontversenyben Jehlička szerepelt a várakozás­nak megfelelően. A válogatott tagjai előkészítik ejtőernyőjüket. Ez a művelet is nagy hozzáértést és pontosságot igényel. A következő, sorrendben az V. világbajnokságot a bulgáriai Mu- szacsevóban rendezték, melyen • már 95 férfi és 42 női ejtőernyős szállt repülőgépbe. A 2000 méte­res magasságból történő ugrást itt már négy sorozatban végezték, s ebben a csehszlovák Kaplan bizonyult a legjobbnak a bolgár Vogyernyicsarov és a szovjet Anyikijev előtt. Kaplan egyébként megnyerte az egyéni összetettet is, rajta kívül a nők között Reizlo- vá szerzett aranyérmet. A többi versenyszámokban még négy ezüstérmet szereztek legjobb­jaink. A hatodik világbajnokság ren­dezési jogát az amerikai Orange városa kapta, s a küzdelmekben 24 ország legjobbjai vettek részt. Ezen a világeseményen a kétezer méteres magasságból végzett ug­rások versenyszámábari Stančí- ková, Zarybnická és Hribalová az első három helyet szerezte meg a csapatversenyben pedig másodikok lettek az amerikai lá­nyok mögött. Férfi csapatver­senyben is szép csehszlovák siker született. A részt vevő országok számát illetően rekordot jegyeztek fel a VII. világbajnokságon, melyet az NSZK-beli Leutkirchben rendez­tek meg 1964. július 7. és 17. között. A férfiak klasszikus számá­ban először született NDK-siker Schal révén, aki a szovjet Koza- kovot és a francia Arasussot előzte meg. Ezt* a versenyszámot a nők között ismét a szovjet Szeli- verszova nyerte a magyar Stanek és a francia Berao előtt. Férficsa­patunk a csoportos ugrásban lett világbajnok, s ugyancsak ő került az összetett pontver­seny élére is. Az egyéni számok­ban egy arany és egy ezüstérmet szereztünk még Klíma révén. Sorrendben a VIII., a lipcsei vi­lágbajnokságon már jóval keve­sebb babér termett versenyzőink számára, pedig néhány ország legjobbjai hiányoztak a nagy ese­ményről. Legjobbjaink tudásából és felkészültségéből ezúttal két ezüst és egy bronzéremre futotta. A kilencedik VB színhelye az ausztriai Graz városa volt. Hu­szonhat ország legjobbjai között ott voltak a mieink is. Három arany­érmet nyertünk Kalous, Tomčí- ková és a női csapat révén. Férficsapatunk az összetett pont­verseny alapján a harmadik he­lyen végzett. A tizedik, jubileumi VB rendezé­si jogát ismét a jugoszláviai Bled városa kapta. A nők közül itt külö­nösen Zárebnícka tett ki magáért, aki elsőséget szerzett a klasszikus 1000 m-es versenyszámban, a férfiak között Pospíchal ugyanitt második helyen végzett. Pospí­chal az összetett versenyben is második volt, viszont kiegyensú­lyozott szereplésével aranyérem­hez jutatta férficsapatunkat. A tengerentúlon, az amerikai Tahlegruach városában rendezték meg 1972-ben a XI. világbajnok­ságot. A benevezett 31 országot 145 férfi és 42 női versenyző kép­viselte. A tíz ugrásból álló férfi egyéni összetettet a csehszlovák Majer nyerte a kanadai Suhyn és a lengyel Logicki előtt. A nők me­zőnyében Tomšíková lett ezüst­érmes. A csapatversenyekben a nők ezüstöt, a férfiak bronzérmet szereztek. A XII. VB színhelye a magyaror­szági Szolnok volt. Itt már igen nagy mezőny 156 férfi és 74 női versenyző küzdött a helyezése­kért. Legjobbjaink a várakozás alatt szerepeltek, s csupán Hynek révén szereztünk egy harmadik helyezést. A Róma melletti Quidonia volt a színhelye az 1976-os XIII. világ- bajnokságnak. Csehszlovák szempontból a mérleg mit sem változott; egy bronzérem Hošek révén. A XIV. Zágráb melletti világbaj­nokságot négy évvel ezelőtt ren­dezték, női versenyzőink a cso­portos ugrásban a harmadik he­lyen végeztek. A legutóbbi világbajnokságra két évvel ezelőtt Bulgáriában ke­rült sor. A megerősödött mezőny­ben még tartani tudtuk a női csa­patverseny harmadik helyét, S milyen lesz a XVI. Ejtőernyős VB eredménylistája? Erre néhány napon belül Lo­soncon kapjuk meg a választ. Gyökeres György felvételei NADEŽDA NOVAKOVSKÁ (előtérben) TATIANA GAJDOŠOVÁ SZÍNEINKET KÉPVISELIK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom