Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-16 / 167. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. VII. 16. ELLENTMONDÓ JELENTÉSEK AZ IRÁNI-IRAKI FRONTRÓL Súlyos harcok Basra kikötő mellett A Biztonsági Tanács nem hivatalos konzultációi (ČSTK) - A teheráni rádió szer­dai közlése szerint az iráni csapa­tok, amelyek aznap reggel lépték át az iraki határt, 25 kilométer mélyen behatoltak az ország te­rületére, és a tegnapi lapok jelen­tése szerint már csak mindössze 7 kilométerre állnak Basrától, a fontos iraki kikötőtől. A teheráni rádió azt állította, hogy az iraki csapatok csak kevés ellenállást tanúsítottak, az irániak már két hadosztályt szétvertek, legalább 400 katonát foglyul ejtettek, szá­zakat megöltek és megsebesí­tettek. Irak tegnap reggel közölte, hogy Basrától keletre súlyos har­cok folynak, és az iraki egységek érzékeny veszteségeket okoztak az ellenségnek. Az iraki főpa­rancsnokság közleménye szerint egységeik ellentámadásban van­nak, és szétverték az iráni erők jelentős részét. Azt is közölték, hogy az irániak lőtték Basra és két további közeli város lakónegyedeit és gazdasági objektumait. Basra félmillió lakosával a má­sodik legnagyobb iraki város és a legnagyobb kikötő a Perzsa­öböl partján. Mindössze 50 kilo­méterre fekszik Kuvaittól. Iraki közlemény szerint az or^ szág légiereje szerda este bom­bázta a Perzsa-öböl Kharag szi­getén levő iráni olajberendezése­ket. Már ezt megelőzően közölték Teheránban, hogy az irakiak több iráni várost is bombáztak, s a tá­madásoknak állítólag több száz áldozata van. Saadun Hammadi iraki külügy­miniszter Párizsban nagyon ko­molynak minősítette a helyzetet, de - mint kijelentette - nem nyug­talankodik a további fejlemények miatt. Hammadi Párizsban francia kollégájával folytatott tárgyalá­sokat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap nem hivatalos konzultá­ciókon foglalkozott az iraki-irá­ni konfliktus újabb fellángolásá­val. A BT várhatóan ismét a harci akciók azonnali beszüntetésére szólítja majd fel a szembenállókat. Az NSZK-beli geilenkircheni NATO-légitámaszpont ad otthont az AWACS-típusú felderítörendszerrel ellátott korszerű kémrepülőgé­peknek. Innen startol az a tizennyolc speciálisan felszerelt Boening A 3-típusú repülőgép, amelyek rendszeres kémtevékenységet foly­tatnak a szocialista országok határainál. Felvételünkön egy ilyen repülőgép látható. (ČSTK-felvétel) Feloszlatták a portugál forradalmi tanácsot (ČSTK) - A portugál parlament a Pinto Balsemao miniszterelnök jobboldali kormánykoalíciója kép­viselőinek, valamint Mario Soares szocialista pártja képviselőinek szavazataival feloszlatta a 19-ta- gú forradalmi tanácsot, az ál­lamfő tanácsadó szervét. A Por­tugál Kommunista Párt képvise­lői a javaslat ellen szavaztak. Ezzel a döntéssel a portugál jobboldal felszámolta az 1974-es „vörös szegfűs“ forradalom egyik jelentős vívmányát. A forradalmi tanácsot a portugál hadsereg mindhárom fegyvernemének kép­viselőiből hozták létre az 1974-es fasisztaellenes forradalmat köve­tően és lényegében szavatolta a demokratikus intézmények mű­ködését, valamint a forradalmi vív­mányokat. A szavazás az 1976-os portugál alkotmány revíziója folya­matának a részét képezte. Az illetékes miniszter beismerése Az embargó veszélyezteti az USA kereskedelmi érdekeit A Fehér Háznak nincs szándékában a tilalom feloldása Szomália A HAZAFIAS ERŐK OFFENZIVAJA Etiópia elutasítja a mogadishui kormány vádaskodásait (ČSTK) - Szomália Megmenté­sének Demokratikus Frontja (DFSSO) tegnap bejelentette a Reuter hírügynökségnek, hogy a hazafias erők offenzívába kezdtek az ország északnyugati részén. A partizánok és a kor­mány egységei között folytatód­nak az etiópiai határhoz közeli térségekben a harcok. A DFSSO tagadta a nyugati diplomatáknak Mogadishuból, a fővárosból szer­zett értesüléseit, melyek szerint a Szomáliái kormánycsapatok el­len állítólag etióp egységek is har­colnának. Kijelentette: ezeket az állításokat a kormány azzal a cél­lal terjeszti, hogy a felszabadító erők elleni harcot nemzetközivé szélesíthesse, s a partizánok el­nyomására a kormány az Egyesült Államok katonai segítségét vehes­se igénybe. A mogadishui rend­szernek az állítólagos „Etiópiával való konfliktus“ körül olyan légkört sikerült teremtenie, hogy az Afrikai Egységszervezet elnöke, Daniel Arap Moi kenyai elnök tegnap felszólította Szomáliát és Etió­piát a tűzszünetre. A DFSSO kijelentette ezzel kapcsolatban, hogy mind az AESZ-nek, mind más olyan államnak, amely közve­títeni kívánna az ügyben, közvet­lenül hozzá kellene fordulnia. Az etióp kormány kedden nyilatkoza­tot tett közzé Addisz Abebában, melyben határozottan elutasította a Szomáliái kormány vádaskodá­sait, miszerint csapatai behatoltak volna a szomszédos ország terü­letére. A nyilatkozat leszögezi, hogy a felkelő erők és a kormány­csapatok harca Szomália bel- ügyének számít. (ČSTK) - A legnagyobb ameri­kai kereskedelmi szervezet, a Ke­reskedelmi Kamara bírálta Ro­nald Reagan embargódöntését, mely a Szovjetunióból a Nyugat- Európába vezető gázvezeték be­rendezéseinek szállítására vonat­kozik. Az elnökhöz írt levelükben megállapítják, hogy az embargó az amerikai kereskedelmi érdeke­ket veszélyezteti, csökkenti az USA-nak, mint kereskedelmi part­nernek a tekintélyét, ezért meg kellene szüntetni. Malcom Baldrid­KOLUMBIA Merényletkísérlet Bogotában ^ (ČSTK) - Az M-19-es kolumbiai gerillaszervezet aknavetővel .tá­madást intézett Bogotában Julio Turbay Ayala köztársasági elnök rezidenciája ellen. Az akció nem érte el célját, csupán az elnöki palotától 150 méternyire levő egyetem területén sérült meg egy személy. Az idén ez volt a harma­dik ilyen jellegű támadás. Turbay elnök megbízatási időszaka lénye­gében már augusztus 7-én lejár, s Belisario Batancur követi őt az elnöki tisztségben, akit május 30- án választottak meg. országok javaslatai emellett szá­mos új, fontos elemet tartalmaz­tak, amelyek tekintetbe veszik to­vábbi államok érdekeit azzal a cél­lal, hogy mielőbb kölcsönösen el­fogadható megállapodások szü­lethessenek. A szocialista országok határo­zottan síkraszálltak azért, hogy minden nemzetközi fórumon, ahol a fegyverkezés korlátozásáról és a leszerelésről tanácskoznak, in­tenzívebbé kell tenni a munkát. Tolmácsolták kormányaik érdekét és szándékát, miszerint fel kell újítani minden megszakított ta­nácskozást és kinyilvánították, hogy készek hozzájárulni e párbe­szédek sikeréhez. 6. A szocialista országok a ta­nácskozáson olyan alapállásra helyezkedtek, amely megfelel az államok döntő többsége érdekei­nek. Az ülésszak megerősítette, hogy az atomháború elhárításá­nak, valamint a leszerelést folyta­tott harc egyéb kulcsfontosságú kérdéseinek megítélésében a szo­cialista és az el nem kötelezett országok álláspontja közelálló vagy megegyezik. 7. A tanácskozás megmutatta, hogy az atomháború veszélyének elhárítása lett az ülésszak kulcs- fontosságú kérdése, ez állt a fi­gyelem középpontjában. Széles körű eszmecserét folytattak róla mind az általános vitában, mind pedig az ülésszak munkabizottsá­gában, elsősorban a szocialista országok kezdeményezésére lét­rehozott különleges csoportban. Az ülésszakon elismerték annak szükségességét, hogy sürgős in­tézkedéseket kell hozni az atom­háború veszélyének elhárítására, az atomfegyver-készletetek befa­gyasztására, ezt követően csök­kentésére, majd teljes megsemmi­sítésére. 8. Az ülésszak képtelen volt konkrét döntéseket hozni az emlí­tett és más fontos megtárgyalt kérdésekkel kapcsolatban, minde­nekelőtt az Egyesült Államok és további NATO-országok obstruk- ciós magatartása miatt, mivel ezek megakadályozták a záróhatároza­tok elfogadását, s ezzel teljes mértékben figyelmen kívül hagy­ták a nemzetek érdekeit. A ta­nácskozás igazolta, ezek az or­szágok nem a békéért érzett fele­lősségtudat szellemében jártak el, nem törekedtek a leszerelésre, hanem arra irányították igyekeze­tüket, hogy meghiúsítsák az olyan döntéseket, amelyek megakadá­lyoznák a fegyverkezés további fokozását. Ennek célja, hogy az erőfölény pozíciójából akaratukat más országokra és nemzetekre kényszerítsék. A legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban egyet­len fontos javaslatot sem terjesz­tettek az ülésszak elé, ellenkező­leg minden módon igyekeztek megakadályozni, hogy a világ né­peit nyugtalanító problémákat tár­gyilagosan lehessen megítélni. Ezt a béke ügyére nézve veszé­lyes irányvonalat az ülésszakon a küldöttségek túlnyomó többsége elítélte. 9. A jelenlegi körülmények kö­zött méginkább megnőtt a béke­erők egységének, összehangolt eljárásának a jelentősége. A szo­cialista országok teljes mértékben szolidárisak a háborúellenes tö­megmozgalmakkal, amelyek a rendkívüli leszerelési ülésszak előtt soha nem tapasztalt mérete­ket öltöttek. Ez a mozgalom hatal­mas erőt képvisel, amely akadá­lyokat gördít az imperialista körök azon szándékának útjába, hogy a világot egy atomkatasztrófa kü­szöbére sodorják. A békeerők egysége a béke győzelmének fon­tos biztosítéka. 10. A szocialista országok meg­győződése, hogy a lázas fegyver­kezés megállítása és a leszerelés érdekében tett konkrét lépések - mindenekelőtt az atomleszere­lésről van szó - felé való átmenet napjaink legfontosabb feladata, amit meg kell oldani annak érde­kében, hogy elhárítsuk a katonai­politikai konfrontáció és a háború veszéJyét, s megőrizzük és szilár­dítsuk az enyhülési folyamatot, fejlesszük a nemzetközi együtt­működést. A szocialista országok ismét megerősítik, hogy mindig készen állnak a megegyezésre mindenfaj­ta fegyver korlátozásáról, csök­kentéséről vagy teljes betiltásáról az igazságos kölcsönösség alap­ján. Vonatkozik ez az atomfegyve­rekre és a tömegpusztító fegyve­rek minden fajtájára, valamint a hagyományos fegyverekre is. Kijelentik, hogy készek az együtt­működésre minden békeszerető állammal és nemzettel a világ bé­kéjéért és biztonságáért vívott harcban. ge, az USA kereskedelmi minisz­tere válaszában beismerte, hogy az embargó valóban veszélyez­teti az Egyesült Államok keres­kedelmi érdekeit, de hozzáfűzte,' hogy megszüntetéséről egyelő­re szó sem lehet. Kjöld Ölesen dán külügymi­niszter, az Európai Közösség mi­nisztertanácsának elnöke is bírál­ta egy újságírókkal folytatott be­szélgetés során Reagan döntését. Kijelentette: az európai kapitalista államok véleménye szerint a Kelet és Nyugat közötti párbeszédnek nemcsak a katonai kérdéseket, hanem a kereskedelmet és a gaz­dasági együttműködést is magá­ban kell foglalnia. Szomorú, hogy Washingtonban még nem ismer­ték fel az ilyen politika elkerülhe­tetlenségét - mondotta Ölesen. AZ ELHÚZÓDÓ SZTRÁJK MIATT SZERDÁTÓL LEÁLLÍTJÁK A VASÚTI KÖZLEKEDÉST A brit kommunisták szolidárisak a mozdonyvezetőkkel (ČSTK) - A brit mozdonyveze­tők és az állami vasút vezetősége közötti konfliktus Margaret That­cher kormánya elleni éles harccá fejlődött. A kormány ugyanis ér­tésre adta, hogy szilárdan támo­gatja a brit vasutak vezetőségé­nek döntését, mely szerint a jövő szerdán az egész országban telje­sen leállítják a vasúti forgalmat és elbocsátják állásukból a mozdony- vezetők szakszervezetének (ASLEF) minden tagját, akik részt vesznek a sztrájkokban, továbbá minden olyan vasutast is, akik hallgatnak a sztrájkőrségekre. Ray Buckton, az ASLEF főtit­kára ezt a döntést katasztrofális­nak nevezte, amely egyértelmű­en a szakszervezeti mozgalom jogainak elnyomását célozza. A bányászok, az acélipari dol­gozók és más szakszervezetek is szolidaritásukat fejezték ki a moz­donyvezetőkkel, s Nagy-Britan­nia Kommunista Pártja is támo­gatja őket. * Mint ismeretes, a mozdonyve­zetők június 4-én szüntették be a munkát, hogy megvédjék a nyolc­órás munkaidőhöz való jogukat. Annak ellenére, hogy hajlandók voltak tárgyalni, a vasutak vezető­sége kemény álláspontra helyez­kedett. Lényegében a mozdony- vezetők torkának szegezte a kést: vagy elbocsátják őket, vagy pedig minden tárgyalás nélkül elfogad­ják az ún. rugalmas munkaidőt. A brit kormányfőnek nincs tárgyalnivalója a Malvin-szigetekről HAZAÉRKEZETT AZ ARGENTIN FOGLYOK UTOLSÓ CSOPORTJA (ČSTK) - Margaret Thatcher brit miniszterelnök határozottan elutasított minden további tár­gyalást Argentínával a Malvin- szigetekről. Javier Perez de Cu­ellar ENSZ főtitkárral folytatott tár­gyalásakor kijelentette, hogy a szi­getek bevétele után nem lát okot a további párbeszédre. A két fél a közel-keleti helyzetről is véle­ményt cserélt. A brit fogságban levő utolsó 593 argentin katonát hazaszállí­tották. Köztük volt Mario Menen- dez tábornok, aki a Malvin-szige­SORBAN MOSZKVÁBAN megkezdődött a Külfölddel Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Tár­saságok Szövetsége és a szocia­lista országokban működő Szovjet Baráti Társaságok aktivistáinak találkozója, melynek napirendjén a nukleáris háború veszélyének elhárításáért vívott harc szerepel. LAZAR MOJSZOV jugoszláv külügyminiszter meghívására nyu­gatnémet kollégája, Genscher júli­us 21-én kétnapos látogatásra Ju­goszláviába érkezik. teken az argentin csapatokat ve­zényelte. A foglyokat a St. Ed­mund brit hajó szállította Puerto Madryn dél-argentínai kikötőbe, ahol a biztonsági szervek meg­erősített alakulatai lehetetlenné tettek minden kapcsolatot a kato nák és az újságírók között. Argentin katonai források sze­rint Menendez tábornok tevékeny­ségét egy katonai különbizottság fogja kivizsgálni, amely az argen­tin vereség okaira akar fényt derí­teni. DANIEL ORTEGA, a nicaragu­ai kormányzó tanács koordinátora párizsi látogatásának befejeztével Madridba utazott. Párizsban meg­állapodást írt alá, melynek értel­mében Franciaország Nicaraguát pénzügyi támogatásban részesíti. ÉSZAK-ÍRÖRSZÁGBAN, ahol csaknem másfél évtizede polgár- háborús feszültség uralkodik, ok­tóber 20-án törvényhozó választá­sokat tartanak.^, WILLIBALD PAHR osztrák kül­ügyminiszter háromnapos hanoi látogatása során vendéglátójával, Nguyen Co Thach vietnami kül­ügyminiszterrel elsősorban a dél­kelet-ázsiai helyzetről tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom