Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-11 / 137. szám, péntek

Kis község na°gy eseménye A világ ejtőernyősei találkozójának színhelyén KOMMENTÁLJUK A magasban köröző repülőgép­ből ejtőernyősök ugranak ki. Szí­nes, kupola alakú ernyőjükről visz- szaveródik a napfény. Ezt a sze­met gyönyörködtető látványt már megszokták ebben az Ipoly menti községben. A község apraja- nagyja jól tudja, hogy a sportolók a közelgő világbajnokságra ké­szülnek. Ha olykor-olykor fel is emelik tekintetüket a kék égboltra, utána gyorsan végignéznek az ut­cákon, az új köntösbe öltözött csa­ládi házakon. Az ejtőernyős világ- bajnokság ugyanis egyre közeleg, híd készen van. Ha minden sike­rül, a járdákat is aszfaltszőnyeggel vonjuk be. Három mutatós autóbuszváró­terem is a helyére került, ez azon­ban még nem minden. A majorban egy kétosztályos óvoda, a köz­ponti településen pedig tűzoltó­szertár építéséhez fogtak hozzá. Az utóbbiban klubhelyiség és a tö­megszervezetek ülésterme is he­lyet kap. Napok kérdése, hogy lebonthassák a régi, düledező tűz­oltószertárat. Az óvoda átadá­sát jövőre tervezik. Elkészült már napon nyolcvanan is munkába áll­tak - összegezi tevékenységüket Milan Miadok, a helyi pártszerve­zet elnöke. - Közös erővel fej­lesztjük mindkét települést, amely közigazgatásilag egy községet képez. A helyi nemzeti bizottság elnö­két ottjártamkor is sokan felkeres­ték. Az egyik ember afelől érdeklő­dött, hogy az építkezési anyagot hová rakják le, a másik azt kérdez­te, hogy mikor jöhetnek az utat rendbe tenni, a harmadik pedig arról számolt be, hogy újabb csa­Kormányelismerésben részesültünk - újságol­ta Stanislav Malček, a hnb elnöke Egy-egy munkaszüneti napon nyolcvanan is munkába álltak - tudtuk meg Milan Miadoktöl A közterületek rendezé­se ezután következik - mondta Bize Lajos s bár eddig sem ültek ölbe tett kézzel, még sok munka vár rájuk.- A közel hétszáz lakosú Ipoly- bolyk (Boľkovce) két településből áll. Az egykori urasági majort a magnemesítő állami gazdaság vette át, s ott házakat épített. Ma a lakosok fele él ott - mondja Bize Lajos, a hnb titkára, majd hozzáte­szi: - Azelőtt sokan nem is tudtak a községünk létezéséről, most pe­dig ország-, illetve világszerte is gyakran szóba kerül a neve.- A két település közötti repülő­téren rendezik meg ugyanis a vi­lág ejtőernyőseinek vetélkedőjét- veszi át a szót Stanislav Malček, a helyi nemzeti bizottság elnöke.- Minden tőlünk telhetőt megtet­tünk, hogy a nagy eseményen ne valljunk szégyent. Tavaly is úgy dolgoztunk, hogy kormányelisme­résben és pénzjutalomban része­sültünk. A kis községben a korábbi években is minden fejlesztési ak­ciót támogatott a lakosság. Az utóbbi években két ravatalozót, két üzletet, illetve vendéglőt - az utóbbiakat tíz hónap alatt - építet­tek fel. A lakosokat sohasem kel­lett a társadalmi munkára ösztö­nözni, mert tudták, hogy a létesít­ményeknek maguk veszik hasz­nát. Szorgalmukkal elérték, hogy több fiatal, aki hátat fordított a köz­ségnek, most visszatért. A múlt megbízatási időszakban is tizen­hét családi ház épült fel - és továbbiak már épülnek/- A képviselők és a tömegszer­vezetek érdeme, hogy tavaly min­den egyes lakos átlagban 3391 óra társadalmi munkát végzett- viszi tovább a szót Ferencz Béla, a Nemzeti Front helyi szervezeté­nek elnöke. - Az utóbbi években teljesen megváltozott a község ar­culata. Mit is csináltak, s min munkál­kodnak az ipolybolykiak? Az egy­kori majorban befejezték a műve­lődési ház építését, lefektették a helyi csatornahálózatot, amely az esővíztől és a talajvíztől mente­síti az ott élő lakosokat. Jóllehet, mások is segítettek gépekkel, kivi­telező híján maguk fogtak hozzá a nem mindennapi munkához. Ma már a majorban elkészült az új út, az ott lakók nagy örömére, hiszen azelőtt kora tavasztól késő őszig a sarat dagasztották. Az építkezés beruházási értéke meghaladja a kétmillió koronát. Hogy időben elkészültek vele, azt szorgalmu­kon kívül a helyi utakat karbantar­tó járási vállalatnak köszönhetik, amelynek igazgatója, Peter Jaho­da, a helyszínen irányította, szer­vezte a munkát.- A központi településen az árkok rendbehozása kapcsán fel­merült a kérdés, mi legyen a hi­dakkal? Valaki felvetette, hogy le­gyenek azok tetszetósek, egészsé­gesek - újságolja az elnök. - Négy hídzsalut készítettünk, ezeket köl­csönadtuk a lakosoknak. Ma már elmondhatom, hogy mintegy 60 az új futballpálya is, amelyen ha­marosan öltözőt építenek.- A közterületek rendbetétele még hátra van, - mondja a titkár - a galsaiak (Holiša) mintegy 15 ezer virágtövet tartalékolnak szá­munkra. A zöldterületeink is meg­növekednek. Az egyik nyilvános gyűlésen a lakosok ígéretet tettek, hogy a világbajnokságig minden a legnagyobb rendben lesz.- A Vöröskereszt majori szerve­zete egy hatvan árnyi terület par­kosítását vállalta, - sorolja tovább a tennivalókat Eva Ambróšová, a szervezet elnöke, a hnb képvi­selője. - Mivel ez a repülőtérre vezető út mellett fekszik, monda­nom sem kell, hogy kiteszünk ma­gunkért. Szabó Lászlóné képviselő, a hnb dolgozója helyeslően bólo­gat. Megjegyzi, hogy az utóbbi években több minden történt a községben, mint azelőtt egy év­tized alatt. A lakosok segítségével megcsi nosodott, megf i atalodott a község.- A társadalmi munkákat igye­keztünk jól megszervezni. Előfor­dult, hogy egy-egy munkaszüneti ládi házat hoztak rendbe. Mindez azt bizonyítja, hogy Ipolybolykon lüktet az élet, közeleg ugyanis júli­us 15-e, a főpróba, azaz a köz­ponti ellenőrzés napja.- Az eredmények ellenére van­nak olyan dolgok, amelyek nem kis problémát okóznak az itt élő embereknek. Ezek közé tartozik a vezetékes ivóvíz hiánya - mond­ja búcsúzóul Malček elvtárs. - A helybeli kutak vizének nagy a vastartalma, színe szinte sárga, mi azonban bizakodunk, hogy ha­marosan ezt a kérdést is sikerül megoldanunk. A központi vízveze­tékhálózat a repülőtérig már meg­épült, s talán pár év múlva mi is élvezhetjük annak előnyeit. A faluszemle során bármerre is jártunk, mindenütt dolgozó embe­rekkel találkoztunk. Rövidesen nagy esemény színhelye lesz a hnb épülete, átveszik a járási nemzeti bizottság vándorzászla­ját, amelyet önfeláldozó, szorgal­mas munkájukkal érdemeltek ki. Az ipolybolykiak kiléptek az isme­retlenségből, s azt állítják, hogy a jövőben is hallunk még róluk. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A vesebetegségekről Az elmúlt évtizedekben világ­szerte jelentős mértékben emel­kedett a vesemegbetegedések száma. Erről bárki meggyőződhet, ha alkalma van betekinteni a kór­házak és rendelőintézetek urológiai osztályainak túlzsúfolt várótermei­be. Az orvosi segítségre váró szenvedő betegek között férfiakat, nőket, öregeket, és fiatalokat egyaránt találhatunk. Sokan közü­lük csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor fájdalmaik már elviselhe­tetlenek. Tudatosítaniuk kell, hogy mint minden betegség, ez is kez­deti szakaszában sokkal könnyeb­ben gyógyítható, mint előrehala­dott állapotban. Az emberi szervezet egyik leg­bonyolultabb tevékenységét vég­ző, fontos szerve a vese. Ez a pá­ros szerv a gerincoszlop jobb és bál oldalán helyezkedik el a has­hártya mögött. A veséknek a ge- roncöszlop felé néző behorpadt részén helyezkedik el a veseme­dence, amely kelyheivel mélyen belenyúlik a vese állományába és a levezető csövével, a húgyveze­tékkel kapcsolódik a húgyhólyag­hoz. A vese ütőere a vesemeden­ce mellett lép be a vesébe, majd mind kisebb ágakra oszlik, és a vese külső kéregállományában számos érgomolyagot alkot. Ezekből indulnak ki a hajszálvé- kony húgycsatomácskák. A vese a szervezet legfonto­sabb kiválasztó mirigye, amely a vér szűrése útján az anyagcsere közben keletkezett bomlási termé­keket, a táplálékkal felvett sók és víz túlnyomó részét a szervezetből eltávolítja, s így a vér összetételét állandóan szabályozza. A vesebetegségek közül a legti­pikusabb a vese nem gennyes gyulladása, a nephritis. Ilyenkor csökken a vese vérellátása, és a vérből 24 óra alatt kiválasztott vizelet mennyisége is. A szerve­zetben húgyanyag és a víz marad vissza, aminek következtében az ízületek környéke és a szemhéj megdagad. A vérben nő a külön­böző sók mennyisége. Ha a vér nitrogéntartalma bizonyos mérté­ket meghalad, ez a veseszövetek szétesését idézheti elő, a beteg állapota rosszabbodik és ún. húgyvérüség, urémia léphet fel. Ez a gyulladásos vesebetegség, állandóan rosszabodik, azonban ha a beteg idejében fordul orvos­hoz, teljesen kigyógyítható. A nephritis rendszerint különböző fertőző betegségek, pl. vörheny, torokgyík, gennyes mandulagyul­ladás, gennyes foggyökérgyulla- dás következménye, tehát a geny- nyes gócot a szervezetből okvet­lenül el kell távolítani, s az orvos által előírt gyógykezelést és diétát meg kell tartani. A második leggyakrabban elő­forduló vesemegbetegedést a ve­sekő okozza. Ennek legjellemzőbb tünete, hogy vizeletben fehérje mutatható ki. A vizelet zavaros a benne nagy mennyiségben jelen levő sók miatt. A vizeletben levő kolloid-anyagok a kiválasztódás során képződött apró sószemcsé­ket hártyaszerűen bevonja, meg­Hasznosat jól gyártani A helyi gazdálkodási vállasatoknak fő feladatuk - szolgál­tatásokat nyújtani a lakosságnak - teljesítésén túl nem kevésbé fontos szerepük van a hazai piac divatcikkekkel való gazdagításában, az úgynevezett hiánycikkek gyártásának biztosításában. Erről nemrégiben ismételten meggyőződhet­tünk a fogyasztási cikkek hagyományos, évente megrende­zett brnói vásárán, ahol 130 helyi gazdálkodási vállalat vonultatta fel termékeit és 83 millió koronányi árut értékesí­tett. Az említettek és annak ellenére, hogy a helyi gazdálkodás Szlovákiában az áruszállítások tervének az elmúlt ötéves tervidőszakban eleget tett, nem lehetünk elégedettek az általa gyártott termékek választékával, sőt minőségével sem. A választékkal elsősorban azért nem, mert sok termékük- főleg a textil- és a kötött áru - nem felel meg a fő kívánalmak­nak: divatos, az igényekhez rugalmasan igazodó legyen, kis sorozatban készüljön, ne legyen azonos az állami vállalatok termékeivel stb. Bizonyítja ezt az is, hogy a felújított termé­kek részaránya az össztermelésnek csak 31 százalékát, az új termékeké pedig csupán 9 százalékát képezi. A bútorok tekintetében még ennél is kedvezőtlenebb az arány. A minőség hiányosságaira legutóbb egy ellenőrzés muta­tott rá. Tavaly az állami minőségellenőrzés a helyi gazdálko­dási vállalatok húsz termékét minősítette. Az eredmény? Az első minőségi osztályba csupán egy terméket soroltak, tizenöt áru a második minőségi osztályba került, négy pedig csak a harmadikba, ami annyit jelent, hogy értékesíthetetlen volt. Arra, hogy a minőség terén sok a pótolni való, már a helyi gazdálkodás saját, nemrégiben létesült ágazati minő­ségellenőrzési osztályai is rámutattak. Mindez arra enged következtetni, hogy a gyártási részlegeken, közvetlenül a műhelyekben kevés gondot fordítanak a termékek minősé­gének ellenőrzésére. Sürgető feladat tehát, hogy minden helyi gazdálkodási vállalatban érvényesítsék a minőségsza­bályozás komplex rendszerét. Mi a helyzet a hiánycikkek gyártása terén? A kereskedelmi szervezetek a helyi gazdálkodási vállalatokkal is megismer­tették az úgynevezett hiánycikkek listáját, a közelmúltig azonban ez nem sok eredményt hozott. Az SZSZK Belügymi­nisztériumának Helyi Gazdálkodási Igazgatósága ezért ismé­telten felmérte a vállalatai által gyártott termékek skáláját, hogy rábírja a vállalatokat a keresett, igényelt termékek nagyobb mennyiségű gyártására, illetve gyártásának meg­kezdésére, amennyiben ehhez adottak a gyártási feltételek. A felmérés eredménye, hogy a helyi ipari vállalatok az idén 51 féle hiánycikknek számító áru gyártását kezdik meg, illetve bővítik. Például 130 ezer ágynemükészletet, női és lányka szoknyákat, abroszokat, gyapot- és frottírtörülközöket stb. szállítanak a hazai piacra, közel 151 millió korona értékben. Sok helyi gazdálkodási vállalatot említhetnénk, amelyek kez- deményezöen viszonyulnak e nem minden esetben hálás feladat teljesítéséhez. Azokkal szemben pedig, amelyek nem tartják kellő mértékben szem előtt a lakosság igényeinek kielégítését, az irányító szerveknek határozottabban kell fellépniük, s konkrét feladatul adni bizonyos áruk gyártását. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha arról nem szól­nánk, hogy a helyi gazdálkodási vállalatok a tőlük elvárt kívánalmaknak csak akkor tudnak teljes mértékben eleget tenni, ha az illetékes irányító szervek gondoskodnak a szállí­tói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítéséről, nagymérték­ben elavult anyagi-műszaki alapjuk korszerűsítéséről. Ez- éppúgy, mint az állami vállalatok esetében -, elengedhetet­len ahhoz, hogy hasznosat jól gyárthassanak. FLÓRIÁN MÁRTA akadályozza azt, hogy összekap­csolódhassanak. Az összetapadt apró szemcsékből alakul ki idővel a mind nagyobbra fejlődő vesekő. Ezek eredeti helyükről gyakran a vesemedencébe, a húgyveze­tékbe, vagy a húgyhólyagba ván­dorolnak és ott fejlődnek tovább. A veseképződést az erre hajlamos egyéneknél az is kiválthatja, ha A- vitaminban szegény táplálékot fo­gyasztanak. Ennek hiánya a felső húgyutak nyálkahártyájának el- szarusodását váltja ki, amely ké­sőbb leválik, s ezen rakódnak le a sókristályok, a későbbi vesekö­vek magjai. A kőképződés további oka lehet a gyulladásos folyama­tok következtében meglassúbbo- dott vizelettávozás is. Idősebb fér­fiaknál a prosztata megnagyobbo­dása is okozhatja. Ugyancsak kő­képződést okozhat a helytelen életmód, a megfeszített munka­tempó és a kedvezőtlen lelkiálla­pot is. A kőképződésnek elejét vehet­jük a változatos, vegyes étrenddel, a higiénia elveinek szigorú meg­tartásával, valamint a friss levegőn való mozgással. A diétás étkezést a kő minőségétől függően szokták megállapítani. A veseköves be­tegnek nem szabad alkoholos italt, füstölt húst, túl fűszeres ételeket fogyasztania. Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, milyen fontos, hogy az ilyen panasszal idejeko­rán forduljon orvoshoz a beteg, mert a kisebb köveket gyógysze­res kezeléssel el lehet távolítani a szervezetből. Ha azonban meg­nagyobbodik és súlyos kompliká­ciókat okoz, akkor már csak műtéti úton távolítható el. További igen súlyos betegség a vese és a veseutak, a húgyutak gennyes gyulladása. Ilyenkor a fe­hérjén kívül genny is kimutatható a vizeletben. Rendszerint a gyulla-' dás a vizeletkiválasztó szerveknek csak egy részét támadja meg, de elhagyagolt esetben az is előfor­dulhat, hogy az egész vizeletkivá­lasztó rendszer megbetegszik. A gyulladás következtében nagy­mértékben csökken a vese szűrő­képessége. Kezdeti szakaszában a beteg lázas, és vizeléskor fájdal­mai vannak. Előrehaladott stádi­umban ezek a tünetek bizonyos mértékben csökkennek, azonban a vese működése még inkább ve­szélyben van. Ez a betegség fel­nőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordul, de leggyakoribb a nők­nél. A fertőzés a vérpálya útján jut el a vesébe a test különböző ré­szein levő gennyes gócokból, de kiválthatja bélmegbetegedés, ve­sekő vagy prosztatagyulladás is. Az utóbbi esetben gyakori a hó­lyaggyulladás és a hólyagban fertő­zött vizeletből jutnak fel a kóroko­zók a húgyvezetékbe, majd onnan a vesébe. Mivel ez a betegség általában eléggé súlyos kimenetelű, a vize­letben kimutatható legcsekélyebb genny-nyomok esetén is okvetle­nül szakorvosi kezelésre van szükség. A betegnek a legponto­sabban meg kell tartania az orvos utasításait és ágyban kell feküd­nie. Megelőzésével kapcsolatban megint csak fel kell hívnom a fi­gyelmet arra, hogy a szervezetben előforduló gennyes gócokat még kezdeti stádiumban el kell távolí­tani. Ügyelni kell a rendszeres bél- működésre, valamint a személyi higiéniára, különösen a nemi szer­vek tisztán tartására, hogy elkerül­hessék a betegség súlyosbodá­sát, vagy az esetleges műtétet, amely sok esetben a vese eltávolí­tásával járhat. Dr. LÁBADY FERENC ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 11. A Vöröskereszt patro­nálja az új parkot - szá­molt be Eva Ambróšová (A szerző felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom