Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-07 / 133. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. VI. 7. Erdősítés a Desná völgyében ígéretes próbaüzemelés Pillanatképek a Kassai (Košice) Kerámiaipari Művek michalovcei üzeméből Mária Petická az automatikus sajtológép munkáját figyeli Előbb a kutatók vetették meg a lábukat a városban. Akkor, az ötvenes évek végén Michalovcén egy szakemberekből álló munka- csoport látott hozzá az ércet nem tartalmazó nyersanyagok felhasználásának alaposabb elemzéséhez. Geológusok közreműködésével térképezték fel a környéket, s eredményeik annyira biztatóak- nak mutatkoztak, hogy magasabb szinten is megértették: lesz értelme a kerámiai ipar meghonosításának. Azóta, nemcsak ezen a vidéken, hanem Szlovákia-szerte is mérföldkőnek számít az említett időszak. Valamivel több mint tíz év elteltével már Michalovcén is elkezdték a burkolólapok gyártását és tavaly ősztől egy újabb termelési csarnokban próbaüzemeinek. 1. Késő délután, a második műszak alatt indulunk üzemszemlére. Kísérőink először abba a csarnokba vezetnek, ahol az alapanyagokat tárolják. Fölöttünk sínpáron fut a markolókanalas emelődaru; gyakran megáll egy-egy betonfallal szétválasztott rész fölött, hogy percekkel később egy újabb adaggal térjen vissza a keverőberendezéshez. Innen aztán eltűnik szemünk elől a pontos recept alapján készült massza. A szárítás és a sajtolóba való juttatás folyamatát a működő berendezések és csőrengeteg látványa pótolja. A tágas és világos sajtolóba érve egyszerre emberek közé csöppenünk. Több gépsor dolgozik egymás mellett. Ugyanazt végzi mindegyik. A szalag végén ügyes női kezek kapkodják le róluk a négyzet alakú kész kerámialapokat, majd azokat rögtön dobozokba csomagolják. Mielőtt véleményt mondanánk a látottakról, az üzem főmérnöke megjegyzi, hogy ezek a berendezések tizenkét éve működnek náluk, s mikor beindultak még a legkorszerűbbek közé tartoztak. Ilyen megközelítésben is soknak tűnt számomra a látott selejtdarabok száma, még akkor is, ha egy részükkel a termelésben ismét számolnak. Kiváltképp gyökeret vert bennem ez a gondolat, mikor mindegyik lapon észrevettem a feliratot: Kerko-Czehoslowakia; azaz valamennyi darab külföldre viszi a márka és az ország hírnevét. Persze, a selejt-termékek nélkül, de az azokból származó többletköltségekkel. 2. A szomszédos csarnokban tavalytól új gépsorok termelnek. Rajtuk a dekorált és zománcozott kerámialapokat gyártják. Egyelőre a termelés felfuttatásánál tartanak, s a tervezett kapacitást talán már jövőre sikerül elérniük. A próbaüzemelés ígéretesen alakul. A tapasztalatszerzés időszakában eddig meglepően jó eredményeket érnek el, és mind a mennyiség, mind a minőség időarányos mércéjét túllépik. Ebben az üzemegységben a sajtolt lapok elszedését és összerakását olyan automatizált gépsor végzi, melynek nincs párja hazánkban. A téglalap alakúaknái a vastagságukban mutatkozó minimális toleranciával is számol, és még a szállítószalagon úgy megváltoztatja az egyes darabok helyzetét, hogy később, mikor egymásra rakja azokat, a belőlük készült „oszlop“ stabilan álljon a polcon. A csarnokban két ilyen gépsor működik. Mindegyiknek egy-egy kezelője van. Fiatal lányok, akiket a gépek zaja látszólag nem zavar. Arrébb a sajtolt lapok keménységét teszik próbára. Általában minden ötödik-hatodik darab itt kettétörik. Alighogy elvitték a se- lejtekkel teli dobozt, máris a következőbe potyog egy újabb sorozat: egymás után négy-öt is elpattan. A burkolólapok ,, forgalmát" Iveta Kocáková ellenőrzi Figyelmeztető látnivaló a technológusok és minőségellenórök felé. Olyasvalami, ami a próbaüzemelés alatt fokozatos eltávolításra szorul. Végigballagunk a gépsor mellett. A végén mechanikus kar helyezi polcokra a dekorált vagy a zománcozott lapokat, melyeket még egyszer kiégetnek. A csomagolást ismét két gépsor végzi. Előtte a szállítószalag „rakománya“ két részre oszlik. így osztályozza a gép az egyes darabokat minőségi osztályokba sorolva. A szalag szélére csúsznak azok, melyekből a legtöbb van. Kísérőnk némi büszkeséggel állapítja meg: pillanatnyilag az első osztályúak vannak túlsúlyban. A Tenko gépek mellett járkálva azonban hozzáteszi, hogy hiába van kitűnő csomagolóberendezésük, ha a dobozok leragasztását gyakran nincs mivel elvégezniük. Pedig külföldön csupán jól becsomagolt termékeiket várják. A tőkés országokban gyártott ragasztószalagot némileg pótolja a sviti Che- mosvit Lepex nevű hasonló terméke. Csak az a baj, hogy megrendeléseiknek mindössze 30 százalékát tudják kielégíteni. Ottjártunk- kor is kézzel zárták le a dobozokat, melyeket leragasztás nélkül raktak egymás fölé. 3. Megállunk egy táblánál. Rajta a próbaüzemelés alatti hónapok minőségi tervfeladatai és az eredmények adatai sorakoznak egymás mellett. Lemásolom a januári és áprilisi számadatokat. Az év első hónapjában a terv szerint a termékek 40 százalékának kellett volna az első minőségi osztályba kerülnie. Valójában azonban csak 35,1 százalékot értek el. Áprilisban már fordított volt a helyzet: az előirányzott 45 helyett már 58,3 százalék lett a legjobb minőségi osztályú termékek részaránya. Elidőzünk az egyik kemencénél is. Két okunk van rá. Az egyik annak ténye, hogy léteznek már korszerűbbek is a világon, azonban a beruházás elhúzódása következtében annak idején a pénzkeretből drágábbra nem futotta. Ennek következménye elsősorban az energiafelhasználás nagyságában mutatkozik meg. A működő kemencében nehezen fölmelegíthető „öntvényalátétek“ viszik végig a hengereken a burkolólapokat. Itt az egész égetés nem kerül annyi energiába, mint az öntvények fölmelegítése. A korszerűbb kemencékben a hengerek közelebb kerülnek egymáshoz és az energiafaló „alátétek“ kiküszöbölhetők az égetés technológiájából. Eredetileg a kemencét - mint azt a rajta levő felirat is jelzi - mozaikkockák kiégetésére akarták használni. Most mégis a kerámialapok jutnak rajta keresztül, mert a mozaikkockák értékesítését nem sikerült megoldaniuk, gyártásukhoz hozzá sem fogtak. Egyre időszerűbb és elmulaszthatatlan a kemencék generáljavítása. Ezt már két évvel ezelőtt el kellett volna végezni, azonban megfelelő pénzkeret híján nem jöhetett számításba. Az idén talán már az egyiket egy időre leállítják... 4. A michalovcei üzemben jelenleg hatszázötvenen dolgoznak. A teljes létszámhoz még mintegy ötvenen hiányoznak; s ennyi munkást nyugodtan felvehetnének, ha a tervben gondoltak volna rájuk. Munkaerő van elég a városban és környékén, s a gépsorokon is lehetne többet előállítani, ha feloldanák a tervben megszabott korlátokat. Megoldás tehát kínálkozik, csupán a döntés várat magára. Az új üzemrész gépi berendezése és technológiája korszerű. A beruházás négy éves késésével azonban vesztett értékéből, némileg elavult. A próbaüzemelés eddigi eredményei mégis ígéretesek, és jelzik: az üzemrészlegen jó úton haladnak a teljes kapacitású termelés elérése felé. Ráadásul a tervteljesítéssel évek óta nincsenek gondjaik és termékeiket öt éve senki sem reklemálta. S ez manapság nem is akármilyen névjegy! J. MÉSZÁROS KÁROLY A hegyekből a haragos Desná folyó olyan nagy robajjal zúdul le, mintha a völgyben mindent le akarna rombolni. A partjain lakó emberek családi házaikban és hétvégi üdülőjükben csak akkor aludhatnak zavartalanul, ha becsukják az ablakokat. Igaz, közülük néhányan már megszokták az erős zajt, éppen úgy, mint a sivár képet nyújtó hegyoldalakat, amelyeken a csupasz tönkök és a derékba tört fák felkiáltójelként ágaskodnak. Naponta hallják az utolsó heteiket élő fenyőfák jellegzetes recsegő, síró hangját, amellyel egy pusztító vihar emlékét idézik. Nem szívesen beszélnek az emberek a völgy tragédiájáról. Azelőtt dús, šumavai eredetű fenyőfák borították a hegyoldalakat. Szívesen jöttek ide a turisták, a pihenni, gyógyulni vágyó, munkában elfáradt emberek. Erőre kaptak a szilikózisban szenvedő bányászok és más légzési betegségekre kezelt dolgozók, akik egészségre ártamas körülmények között végezték munkájukat. Fent Karlo- vá Studánkán még érintetlen a természet, most inkább oda járnak, aki csak teheti, kerüli a pusztulás völgyét. Peter Hruban, a Loučná nad Desnou-i Erdőgazdaság kouti részlegének technikusa szűkszavúan csak ennyit mond arról a napról:- Tavaly előtt novemberben tört be a völgybe a vihar. Tépte, cibál- ta, majd derékba törte a fenyőóriásokat. Amikor haragját kiadta, és tovább állt, elszorult a szívünk a látványtól. Földön feküdt az egész erdő, a vadak pedig elmenekültek. Úgy gondoltuk, egyhamar nem lesz élet ezen a vidéken. , A Medvehegy alatt állunk. Most is hallani a szétszórtan magasló, szélben hajlongó fák jellegzetes, panaszos nyikorgását. Lent a kifordult gyökereket halomba tolja egy buldózer. Úgy látszik, mintha munkája felesleges lenne - nem bír megbirkózni feladatával - de a technikus mást állít:- Igaz, lassan haladunk a munkával, de nem tehetünk mást. Helyet készítünk a fák feldolgozására. A meredek lejtő nehezen járható, ezért drótkötéllel ágastól vontatjuk le a fákat. Itt már jobban bírunk velük, mert kihasználhatjuk az emberek és a gépek teljesítő- képességét. Az öttagú komplex gépesített munkacsoport havonta 500 folyóméter fát dolgoz fel. Értékelésünk szerint ez a munkacsoport kétszer annyi fát dolgoz fel, mint korábban. Nagyon nehéz körülmények között igyekeznek feldolgozni a vihar által kidöntött ezer meg ezer fát. Gépekkel idén mintegy 19 ezer köbméter fát húzatnak le. Ahol a gépek a nehéz terep miatt nem dolgozhatnak, ott lovakkal vontatják a farönköket. A tervek szerint legalább 7 ezer köbméter fát vonOlajkutatás a KNDK-ban A part menti területeken „fekete arany“ után kutat jugoszláv segítséggel a Koreai NDK. Az ázsiai ország a Szovjetuniótól és Kínából egy-egymillió tonna nyersolajat vásárol évente, de importál Burmától, Algériától, Irántól, és néhány más közép-keleti államtól is. Az ország jelenlegi fő energiaforrása a szén és a víz. Olasz acélfúzió A Fiat és az IRI állami holding társaság a két legnagyobb olasz acélvállalat, a Teksid, illetve a Fin- sider tulajdonosai megállapodtak ráfizetéssel küszködő acélüzemeik összevonásában. A két cég leválik anyavállalatairól, s két új szakosodott termelővállalatot hoz létre: az első rétegelt acéllemezeket gyárt majd, a másik különleges acélok gyártására rendezkedik be. A két vállalat jelenleg 880 főnyi összlétszámából a fúzió nyomán mintegy 2500-3200 főt fenyeget elbocsátás. tatnak le velük. Gondokról, nehézségekről beszél továbbra is. Még több gép és ló kellene. Egyes időszakokban igénybe veszik a környékbeli fuvarosok segítségét is. Többen is jönnének, de az erdőgazdaság vezetői nem minden esetben merik vállalni a kockázatot. Az egyéni gazdák nem biztosították be a lovakat. Ha eltörik a lábukat, akkor vége-hossza nincs a vitának, ki fizesse a kárt. Feltekintve a hegyoldalra, fellélegezve mondja:- A nehezén már túl vagyunk, most minden erőt az erdősítésre összpontosítunk. Amikor erről beszél, felvidul az arca. Évente 40-50 hektár hegyoldalba ültetnek facsemetéket. Ahol sziklás a talaj, csákánnyal vésik a gödröket. Műtrágyát, komposz- tot szórnak beléjük, hogy a gyenge fácskák gyökerei megeredjenek. Tevékenységük folyamatos, mert az itteni éghajlati viszonyok között egész évben ültethetik a fákat. Radovan Hegner, a részleg vezetője is a helyszínre érkezik. A Száraz hegyre nézve mutatja az első, szépen zöldellő fenyősá- vokat.- így kezdjük kialakítani a hegyoldalakon az összefüggő erdőket. Sokat kell még dolgoznunk, hogy újra olyan szép legyen ez a völgy, mint pár évvel ezelőtt. Az a vihar évtizedekre többletmunkát adott nekünk. Tervekről, elképzelésekről beszél. Nehéz beszerezni a facsemetéket, ezért egy hektáron faiskolát létesítettek. Szívesen veszik más erdőgazdaságok segítségét is. A Breznói Erdőgazdaságból 40 ezer darab facsametét szállítottak nekik. Vegyesen bükkfacsemetékkel ültetik. A tűlevelű és lombos fák jól megférnek egymás mellett, kiegészítik egymást. Olyan hegyoldalak is vannak, ahol a bükkfa kisarjad, csak ritkítaniuk kell. Lassan elkészül a feldolgozótelep. A gépeket beállítják, és nemsokára feszül a drótkötél Vontatják a fatörzset. Motoros fűrésszel vágják darabokra. Az egyik lejtő tisztul, eltűnnek a fatörzsek, megkezdhetik az ültetést. Az erdőgazdaság központjából jönnek néhányan. Arról beszélnek, hogy szombaton és vasárnap a Šumperki Közgazdasági Középiskolából hatvan tanulót várnak. Jönnek a néphadsereg katonái is, meg a patronáló üzem dolgozói. Az egész völgy összefog, hogy minél nagyobb területen zöldelljen újra az erdő. Fent a gerincen zergecsoport vonul a vihar után épségben maradt erdőcske felé. Lent őzek békésen legelésznek a folyó menti réteken. Nem zavarja őket a gépek zúgása. Megszokták az embereket, mert érzik, hogy megvédik őket, otthont, menedéket teremtenek számukra. BALLA JÓZSEF Fokozódó önellátás az NDK-ban Az NDK-ban a jelenlegi ötéves tervben az eredetileg tervezettnél lényegesen több gabona importját kell megtakarítani: az idén egymillió tonnával, 1985-ben pedig már több mint kétmillió tonnával kell csökkenteni a külföldről beszerzett gabona- és takarmánymennyiséget, állapítja meg a Neue Weg, az NSZEP folyóirata. Ezért 1985-ig 10,5 millió tonnára kell növelni a bruttó gabonatermelést. Bolgár benzin - kuponra A Bulgáriába látogató külföldi autósok kizárólag jegyre vásárolhatnak benzint. A minisztertanács rendelete értelmében egy liter 96 oktános szuperbenzin 0,75 dollárba, a 86 oktános literje 0,60 dollárba, a dízelolaj pedig 0,55 dollárba kerül. A szocialista országokból érkezők leváért vásárolhatják meg a kuponokat. (HVG) Az osztályozógép és ,,segítőtársai": Kveta Horníková és Anna Korytá- rová (ČSTK felvételek)
