Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)
1982-06-03 / 130. szám, csütörtök
Egy épület egyetlen téglája ARANYÉRMES HEGESZTŐGÉP A KOVOPLASTBAN Egyszer majd megírják a csehszlovák ipar automatizálásának történetét, és a monográfiában bizonyára külön fejezetet kapnak a legjelentősebb technikai alkotóműhelyek, amelyek eredményei meghatározóan befolyásolták a további fejlődést. Bizonyára külön fejezetet kapnak a központi szervek által,,élesen követett“ és kiemelten támogatott alkotóműhelyek, mint amilyen a Bratislavai Hegesztési Kutatóintézet, és a szerzők majd jelentős helyet szentelnek annak, hogy milyen hegesztőautomatákat, hegesztési módszereket alkalmaztak 1982 táján a plzeňi Škoda Művek atomenergetikai részlegében, vagy miként valósították meg a XX. század utolsó negyedének technikai forradalmát a ČKD nagyvállalataiban. Az elsők között is első Egyszer majd megírják iparunk automatizálásának történetét, és nagyon valószínű, meg sem említik a szerzők, hogy milyen eredményeket értek el az olyan helyi ipari vállalatoknál, mint amilyen a nyitrai (Nitra) Kovoplast. Az újságíró, a jelen krónikása azonban szívesen ír azokról is, akik a mát építik, és legalább tég- lányival hozzájárulnak a holnap korszerű iparának megteremtéséhez. Ilyen a nyitrai Kovoplast is, amelyet a környékbeliek elsősorban szolgáltatásaikról ismernek. Mégis, miről van szó tulajdonképpen? - kérdezheti az olvasó.- Automatizálásról, vagy szolgáltatásokról? Hiszen a kettő lényegesen eltér egymástól.- Igen eltér, de azért nagyon békésen meg is fér egymás mellett, egy fedél alatt - mondja Anton Miklis mérnök, a vállalat értékesítési osztályának vezetője. - Persze, vállalatunk keretében mindenekelőtt a szolgáltatások fejlesztésére összpontosítunk, hiszen helyi ipari vállalat lévén ez az elsődleges feladatunk. - A hegesztőgépek gyártása árutermelésünknek- a szolgáltatásokat és a kiegészítő termelést együttvéve - mindössze az egytizedét teszi ki. Annak azonban nagyon örülünk, hogy saját erőből sikerült olyan félautomata hegesztőgépet készítenünk, amelyet a maga nemében a nemzetközi csúcsszínvonalú hegesztőgépek között tarthatunk nyilván. Gyártásával bizonyos mértékben tehermentesítjük hazánkat a tőkés behozataltól, ami napjainkban bizony nem az utolsó szempont.- Kis műhelyünkben a mintegy hetven-nyolcvan ember közreműködésével - olyan fogyóelektródás - és nemcsak fogyóelektródás - védőgázas ívhegesztőgépet sikerült készítenünk félautomata kivitelben, amelyet joggal részesítettek elismerésben a legutóbbi brnói hegesztéstechnikai kiállításokon is - kapcsolódik a beszélgetésbe Mikuláš Jamrich műszaki igazgatóhelyettes. - A Welding '78 és - ’80 kiállításon az uniMIG 400 és 400 S típussorú félautomata védőgázas ívhegesztögép részesült nemzetközi elismerésben, s az idei hegesztéstechnikai kiállításon pedig ezek továbbfejlesztett változata, az univerzális, WU 160 A jelzésű félautomata hegesztőgép megkapta a kiállítás aranyérmét. Hogy joggal, azt az is bizonyítja, hogy a szovjet szakemberek és a világhírű svéd hegesztőipari cégek képviselői élénk érdeklődést tanúsítottak iránta. Ez a vállalat nincs reflektorfényben, nincs kutatási-fejlesztési bázisa, de érezni, technikusai, vezetői és munkásai egyaránt tisztában vannak a gyártmányfejlesztés fontosságával, azzal hogy nem elég várni a felsőbb utasításokra, saját maguknak kell megtalálniuk a továbblépés lehetőségét, módját. Hogyan is kezdődött? Jó húsz esztendővel ezelőtt, amikor kialakult a vállalat jelenlegi szervezési formája, a Kovoplast vezetősége kereste a lehetőségét, miként lehetne állandósítani a munkaerőt, bevonni a termelésbe a környék lányait, asszonyait is. Hogy az egyes tevékenységük idényjellegét ellensúlyozzák valamivel, olyan termékek gyártását kezdték meg, amelyekre nagy szükség van, s amelyekre a nagy ipari vállalatoknál általában nehezen akad kivitelező. Egyrészt azért, mert nem kell belőlük nagy tömeg, másrészt pedig azért, mert a nagyiparban nem kifizetődő a termelésük. E termékek - legyen szó fémvázas kerti bútorról vagy éppen az erőművekben nélkülözhetetlen füstszűrő berendezésről- gyártása nem igényel különösen nagyobb kapacitást, s megfelelő szakemberek irányításával, vezetésével betanított dolgozókkal is gyárthatók. így jutottak a hatvanas évek kezdetén a hegesztőgépek gyártásához is. Kezdetben a Bratislavai Hegesztési Kutatóintézetben kifejlesztett típust gyártották, de miután azokra már nem volt igény, s a közben betanult szakembergárda tudását tovább akarták kamatoztatni, törték a fejüket, mit lehetne tenni. Karol Billik mérnök, aki akkoriban a hegesztőrészleg vezetője - ma a termelés műszaki előkészítő osztályának a vezetője - és munkatársai közös erővel próbáltak megszerkeszteni egy, a kornak megfelelő hegesztőgépet. Kaptak segítséget, szakmai tanácsot is, főleg a Detvai Nehézgépipari Vállalat szakembereitől.- Az első készülékkel bizony nem dicsekedhettünk - emlékszik vissza mosolyogva Karol Billik mérnök. - A kudarc azonban nem tört le bennünket, hanem ellenkezőleg, további próbálkozásra ösztönzött. Munkahelyünk a szó szoros értelmében alkotóműhellyé változott, munkások és technikusok egyaránt törték a fejüket, álltak elő egyik ötlet után a másikkal, hogyan lehetne módosítani, javítani a koncepciójában megfelelő, A Havhcküv Brod-i Oseva Magtermesztő Állami Gazdaság több mint másfél évtizede foglalkozik gabona, hüvelyesfélék, burgonya és más növények vetőmagjának, ültetőanyagának szaporításával. A pár évvel ezelőtt történt földrendezés és a földművesszövetkezetek egyesülése után a termelési lehetőségek szerint szakosították a növénytermesztést. Az utóbbi években főleg a burgonya-szapo- rító terület növekedett. Az állami gazdaság szoros kapcsolatot tart fenn a Német Demokratikus Köztársaság lindenhofi magtermesztő állami gazdaságával. A szakemberek gyakran találkoznak, és a szerzett tapsztalatok alapján határozzák meg a burgonyatermesztés módját. Olyan burgonyafajtákat szaporítanak, honosítanak meg, amelyek az itteni éghajlati viszonyok között ellenál- lóak a különböző gomba- és vírusos betegségeknek, s emellett nagy termőképességüek. Amikor Ladislav Kubát, az állami gazdaság agronómusa az eddig megtett útról és az eredményekről beszél, megemlíti, hogy sikerült állandósítaniuk a hektárhozamokat. Az évi átlagos hektárhozam 20-22 tonna. Véleménye szerint bővebb is lehetne a termés, ha nagyobbra hagynák nőni a gumókat. Az előírás szerint viszont a vetőburgonya nem lehet túl nagy, általában 3,5-5,5 centiméter átmérőjű gumókat tárolnak. csak a részleteiben megoldatlan, úgyszólván a térdükön előállított hegesztőgépen. A gyártmányfejlesztés eredménye lett az uniMIG típussorú félautomata hegesztőgép, amelyek különböző változatai hamarosan ismertek és kedveltek lettek hazánkban.- Csak győznénk kielégíteni a keresletet - teszi hozzá Anton Miklis mérnök. - Hiszen kapacitásunk lényegében már öt évre le van kötve. Ha sikerül a részleg bővítése, amelyre előreláthatólag kétmillió koronát fordíthatunk, akkor a jelenlegi évi 400 darabról mintegy 1000 darabra futtathatnánk fel a termelést. Kivitelre egyelőre nem gondolhatunk, noha az érdeklődés a legújabb, aranyérmes WU 160-as hegesztőkészülék bemutatása után a külföld részéről is megmutatkozott. Az is tény, hogy már a felsőbb szervek is felfigyeltek részlegünk munkájára, és támogatásban részesítenek. A korszerű ipar - átvitt értelemben - egy nagy épülethez hasonlítható, amely sok-sok kis téglából áll össze. Megfelelő arányban járulnak hozzá építéséhez kis- és nagyvállalatok, és fontos, hogy így legyen. Hiszen aránytalanság lenne, ha csak néhány tucat nagyvállalat termelne a kor színvonalának megfelelően, és a többi jó néhány lépéssel lemaradva kullogna mögöttük. Fontos, hogy az ilyen kis vállalatoknál - mint amilyen a Kovoplast is - érezzék a fejlődés szükségességét, és létrehozzák a maguk kis tégláját. Itt létrehozzák - és nem is akármilyet. PÁKOZDI GERTRÚD A burgonya fejlődésétől függően június végefelé vegyszeres lombtalanítást végeznek. így teljesen elpusztítják a burgonya levelén és szárán levő gombabetegségeket és megakadályozzák a gumók további növekedését. Ez a módszer kedvezően hat a vetőburgonya állapotára. A gombabetegségek nem kerülhetnek be a tárolóhelyekre. Ennek köszönhető, hogy a pribyslavi korszerű raktárban nagyon jól áttelel a vetőburgonya. Igaz, a palettákon még néhányszor megpermetezték a gombabetegségek ellen és többször szellőztették, hogy elejét vegyék a rothadásnak. Az agronómus fejtegeti, hogy a tápanyagellátás is kihat a vetőburgonya minőségére. Az utóbbi években csökkentették a nitrogén- tartalmú műtrágya-adagolást. Ennek köszönhetően elálló a vetőburgonya. A hektárhozamot inkább a szerves trágya nagyobb arányú adagolásával növelik. A bakhátas művelés a könnyűszerkezetű földön jól bevált. A gyomo- sodás aránya szerint többször is töltögetik a fejlődő növényeket. Nem győzi eleget hangsúlyozni a növényvédelmi munkákat. Egyrészt megelőzik a fertőzést oly módon, hogy négy évenként cserélik a termőterületet. A fejlődés időszakában Ditháne M-45, Rido- mil Kuprikol gombaölő szert használnak. Olcsóbbá teszi a burgonya Gyorsan repülnek a percek, az órák, miközben Perleczky Miklós, a Trnavai Magasépítő Vállalat galántai üzemének dolgozója felsőszeli (Horné Saliby) otthonában munkájáról beszél. Biztatás nélkül, gondolatait logikus sorrendbe rázva, szabatosan, ízes magyarsággal mondja el életútját attól az időszaktól kezdve, amikor először találkozott az ácsmunkával. Fiatalon nem tanult szakmát, nem tanulhatott. Öllé Zsigmond ácstól leste el a szakmát, miközben az idős mester mellett dolgozott. Lakóházakat és gazdasági létesítményeket építettek járás- szerte. Majd vagy negyvenedma- gával a faluból Kunčicébe kerültek. Három hónapig a vasmű alapozási munkálatain szorgoskodtak- Ott találkoztam először igazi építkezéssel, aztán egy évig a tre- bovicei villanyerőművet bővítettük. Akkor már tudtam: nincs köny- nyü dolga az épitömunkásnak, mégis megszületett bennem az elhatározás: egész életemben csak építeni akarok - válaszolta higgadtan, a kiegyensúlyozott, elégedett ember nyugalmával arra a kérdésünkre, hogyan került kapcsolatba földmű'.es család gyermekeként az építőiparral. Az üzem vezetőségének néhány tagjától, a pártbizottság és a szakszervezet üzemi bizottságának elnökétől sok szépet és jót hallottunk a mesteremberről Vit Szabónak - a párgbizottság akkori elnökének - egyik mondata: „Perleczky Miklós, sokszorosan kitüntetett brigádvezetőnk, az első ; között is első úttörő“, keltette fel érdeklődésünket. Az elnök szavait megemlítve kérdeztük:- Miért tartják úttörői iek?- Szocialista munkabrigádunk - melynek tagjai 1975-ben kapták meg a szocialista munkabrigád ezüstjelvényét - már többször sikeresen oldott meg valódi úttörő feladatot. A vállalatunknál először mi szereltünk össze házelemeket 1962-ben. Mi építettük föl panelekből az első lakóházakat Galántán. A hlohoveci sa- mottgyár építése is új technológia bevezetése, új megoldások kivitelezése elé állított éppúgy, mint a galántai kórházépítés számos újdonságának, például a rejtett fűtésnek az elkészítése, vagy vállalatunknál az első toronyházak összeszerelése. Dolná Stredán megkezdtük a panelgyár építését. Ott is új, szokatlan munkába kellett betörnünk. A talpazatra- amelyre majd a gépeket állítják- milliméternyi pontossággal kell termesztését, hogy a vidéken nincs burgonyabogár. Néhány jó termőképességű burgonyafajtát említ. A Radkát, amelyet a Kerkovi Burgonya Nemesítő Állomáson nemesítettek ki. Ez az egyik legelterjedtebb fajta a cseh országrészekben és Szlovákiában is. De bevált a Kera hazai nemesített korai burgonyafajta is. Emellett szaporítják a holland Resyt, az Ostarát • és az NSZK-ból behozott Glóriát. Ezekből 6500 tonnát szállítanak a szlovákiai mezőgazdasági üzemekbe is. A vetőmag-ellátással kapcsolatban határozottan kijelenti az agronómus:- Hazai kutatóállomásainkon és szaporító gazdaságainkban annyi viszonyainknak megfelelő vetőburgonyát termelhetnénk, hogy nem kellene külföldről behoznunk. Aki tőlünk vásárol vetőburgonyát, idén is bő termést várhat. Szerinte szorosabbra kellene fűzni a KGST-országok kutatóintézetei között a sokoldalú együttműködést. Létrejöhetnének a megfelelő, nagy hozamú és a különböző betegségeknek jól ellenálló fajták. Gazdaságunk ezen a téren élen jár, a jövőben igyekszik hasznos tapasztalatokat szerezni a Veľká Lomnica-i Burgo- nyatermesztő Kutatóintézettel és néhány magyarországi szaporító gazdasággal is. BALLA JÓZSEF betonba ágyaznunk az alátétlemezeket - mondotta - s visszafogott lelkesedéssel tovább beszélt munkájáról az olyan ember lendületével, aki nemcsak érti és tudja, de határtalanul szereti is azt, amit évek hosszú -során naponta végez. Bohuslav Elíz, az üzem volt és Jozef Horáček, a jelenlegi igazgatója is nagyon büszke a Per- leczky-brigádra. Tudják, ezek az emberek nem hagyják cserben soha az üzemet. A legnehezebb, legösszetettebb feladatokkal is megbirkóznak. Ha nem megszokott épületfajtákat vagy kísérleti technológiával kell építeni, illetve korszerű beépítési módokat kell kialakítani a munkával ö ;et bízzák meg. Iskolák, óvodák, étkezdék, lakások, fűtőház, a keresztúri (Križovaný nad Dudváhom) iskola emésztőgödre, a Se- red’i Közgazdasági Szakközépiskola diákotthona, a galántai Universal és a seredi Progress áruház stb. A puszta felsorolásból is kitűnik, a feladatok egyre igényesebbek. Megoldásukhoz rátermettség, szakértelem kell.- Szakközépiskolát, tanfolyamokat nem végzett. Hol tanulta meg a tervrajzok „leolvasását, értelmezését“?- Akarni kell. Abba belejő az ember - válaszolta röviden- Kezdetben sokat gürcöltem, gondolkoztam, sokszor aludni sem tudtam. Szakkönyveket, folyóiratokat vásároltam és tanulmányoztam. Fiatal korom óta nagyon szeretek tudományos kérdésekkel foglalkozó írásokat, tanulmányokat böngészgetni. S bizony, ha újabb, ismeretlen problémát kell megoldanom, még most is egész éjszakákat rászánok a kulcs megtalálására.- Melyik építkezésre emlékezik a legszívesebben?- A galántai kórházéra - mondja határozottan. - A nagy kiterjedésű komplexum 1971-tő 1975-ig épült. Brigádunk 75 m2 zsaluzást készített. Nagyon sok volt a tennivaló, de remek volt a szervezés és páratlan a különböző szakmunkát végző brigádok között az összhang.- Több mint három évtizede épít, a járás határain túl is dolgoznak. Érdemeiért nem egy kitüntetést kapott. Az építőipar érdemes dolgozója. Mit tart nehéznek az építőmunkában. összeráncolta homlokát, majd halkabban, mondatait tagolva válaszolta:- A nehézségekről sokat beszélhetnénk. Vannak. De mind megoldhatók. Szerintem az építőiparban is a legnehezebb feladat: értelmesen együttműködni az emberekkel, eltalálni „a helyes hangnemet“. Majdnem húsz éve vagyok brigádvezető. Közvetlen munkatársaim „belevalók“, nem húzódnak félre, megfogják a munka végét. Minden elismerést megérdemelnek. Néha mégis valami sántít. Hiányzik a kellő odafigyelés a másikra Tagja vagyok a CSEMADOK felsőszeli szervezete és a sportszövetség vezetőségének. Ott is tapasztaltam: művészet jobb belátásra bírni az önfejűeket, leszerelni a mások kárára ügyeskedőket, pontos, felelősségtudattal végzett munkát követelni a köny- nyelműsködőktől, az elkényelme- sedettekkel megértetni, hogy nem elég csak a fizetésért dolgozni, a közösségért is tenni kell valamit. Részletesen kifejtette meglátásait, észrevételeit. Szavaiból leszűrtük, felelősséget érez a jövő nemzedék sorsáért, nyugtalanítják őt - nem ok nélkül - a falu problémái. Többek között az, hogy még a pedagógusok közül is csak néhányan vállalják a hivatásukkal együttjáró kötelességük teljesítését. Páran becsületből foglalkoznak az emberekkel, igyekeznek a kultúra szeretetére nevelni a fiatalokat és idősebbeket. Sajnos, kevesen vállalják a legnehezebbet: bajlódni az emberekkel, pedig sok, helyét nehezen találó fiatal várja, hogy valaki „helyes hangnemben“ szólva hívja őket értelmes tettek végzésére. I :ODAY BERTA Itt szerelik a félautomata hegesztőgépeket (Felvétel Bolfa Bohuslav) Állandósult hektárhozamok Egészséges vetőburgonyát termelnek ÚJ SZÓ 6 1982. VI. 3.
