Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-25 / 149. szám, péntek

Békemozgalmunk időszerű feladatai Beszélgetés a Szlovák Béketanács alelnökével Napjaink legégetőbb problémá­ja, az emberiség leghalaszthatat­lanabb feladata a béke megszilár­dítása, a világ békéjét fenyegető tervek meghiúsítása, a népek és nemzetek zavartalan, nyugodt élete feltételeinek megteremtése. Tömegtájékoztató eszközeink na­ponta hírt adnak az agresszív erők erőszakos cselekedeteiről, az em­berek békés életét feldúló helyi háborúkról, az imperialista álla­mok vezető politikusainak szűklá­tókörű, a fegyverkezési verseny fokozására irányuló terveiről. Ezek az erők figyelmen kívül hagyják a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország békekezdeményezéseit,. sőt még saját országaik józanul gondolkodó politikusainak figyel­meztetéseit is. Ebben a helyzet­ben a békeerők világszerte egyre erőteljesebben emelik fel hangju­kat, támogatva minden olyan kez­deményezést, amely elősegítheti a háború veszélyének elhárítását,' a fegyverzetcsökkentést, a békés fejlődés szavatolását. Csehszlovákia békemozgalma is bekapcsolódik a világ józanul gondolkodó erőinek küzdelmébe. Jozef Švirectôl, a Szlovák Béketa­nács alelnökétől megkérdeztük, mi jellemzi a legutóbbi időszakban a békemozgalmat, milyen célokért küzd elsősorban?- Az imperialista erők politikája a katasztrófa peremére sodorta az emberiséget. Ennek a katasztrófá­nak az elhárítása a békeszerető országok és nemzetek határozott­ságától és egységétől, az imperia­lizmus háborús politikája ellen folytatott küzdelmének eredmé­nyességétől függ. A mai amerikai kormányzat erőfölényt akar sze­rezni, meg akarja szilárdítani hely­zetét a világ minden részében, aláássa a nemzetközi biztonságot, egyre nagyobb összegeket költ a fegyverkezésre. Ez az irányzat, az a politika minden bizonnyal rá­nyomja bélyegét a következő évekre is. Annak ellenére is, hogy a Szovjetunió újabb reális javasla­tokat tesz a fegyverkezés korláto­zására és a nemzetközi biztonság megszilárdítására. Az utóbbi időben jelentősen megerősödött világszerte a hábo­rúellenes mozgalom és a béke­harc. Ez elsősorban a fejlett tőkés országokra vonatkozik, ahol a bé­keerők főleg az új amerikai nukle­áris fegyverek Nyugat-Európába való telepítése és a fegyverkezési verseny újabb meneteinek elindí­tása ellen tiltakoznak. Ez a tény arra ösztönzi a világ békemozgal­mát és fő képviselőjét - a Béke­világtanácsot - hogy keresse a békepolitikát támogató egysé­ges világközvélemény kialakításá­nak útjait, annak módját, hogy ho­gyan gyakorolhatnának nyomást a tőkés országok kormányaira, hogyan szigetelhetnék el a legre­akciósabb politikai erőket. • Ennek a törekvésnek a je­gyében hívták össze jövőre Prá­gába a békeerők világtalálkozóját. Milyen feladatok hárulnak ebből a békemozgalmunkra?- A Béke-világtanács úgy dön­tött, hogy világtalálkozót hív össze a nemzetközi helyzet megvitatá­sára és olyan dokumentumok és programok elfogadására, amelyek megerősítik a békeerők egységét. A találkozó színhelye 1983. június 15-19 között hazánk fővárosa, Prága lesz. Az a tény, hogy a nagy nemzetközi eseményt Prágában rendezik meg, kifejezi annak elis­merését, hogy Csehszlovákia mi­lyen jelentős mértékben kapcsoló­dik be a békeharcba, a nemzetek közti megértés és együttműködés elmélyítéséért folytatott küzdelem­be. Egyúttal elismerést jelent azért a sokoldalú tevékenységért is, amelyet békemozgalmunk otthon és határainkon kívül is kifejt. Ez az elismerés természetesen kötele­zettséget is jelent: a világtalálkozó előkészítése és megvalósítása IFJÚSÁGI BARÁTSÁGNAPOK Május utolsó napjaiban Magde- burgban, ebben a Berlintől nyu­gatra fekvő megyeszékhelyen tar­tották meg a II. csehszlovák-NDK ifjúsági barátságnapokat. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség küldött­sége a találkozó első két napján Magdeburgban tartózkodott, majd a harmadik napon egy része a megye járásaiban tanulmányoz­ta az ifjúsági mozgalmi munkata­pasztalatait. Ezt követően részt vettek az FDJ munkáját elemző elméleti konferencián. A küldött­ségben részt vevő SZISZ-propa- gandisták a fejlett mezőgazdasá­gáról nevezetes osterburgi járás­ba is ellátogattak. Ez a járás egye­bek közt arról is nevezetes, hogy 1958-1960-ban az FDJ építőtá­borai tették termővé a vidék Wis­che nevű körzetét. Osterburgban a barátságnapok alkalmából ren­dezett szemináriumon a SZISZ- küldöttség az FDJ hagyományőr­ző és fejlesztő tapasztalataival is­merkedett. Itt találkoztunk Nagy Gyulával, az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átrakóállomás autószerelőjével, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának fiatal képviselőjével, így jellemezte tapasztalatait:- Meggyőződhettünk arról, hogy az FDJ sikeres munkát fejt ki a fiatalság körében, alkotó tettekre ösztönzi, ami az eredményeken is meglátszik, örülök, hogy küldött­ségünkkel együtt alkalmam nyílt megismerni az FDJ ideológiai-ne- velő munkájának alapelveit, illetve alkalmazásukat a gyakorlatban. Azért is tanulságos ez számunkra, mert a mi ifjúságunk is meríthet erőt és példát gazdag forradalmi hagyományaiból, ösztönzést a társadalom javára végzendő munkához. Ezzel kapcsolatban, az ifjúság eszmei nevelése terén, sokat tanulhatunk az NDK ifjúsági szervezetétől - válaszolta Nagy Gyula, majd az ifjúsági barátság­napokról szólva kijelentette:- A barátságnapok fő célja az volt, hogy mi,- csehszlovákiai és NDK-beli fiatalok a jövőben is hoz­zájáruljunk a világbéke megőrzé­séhez, mert egyedül békében munkálkodhatunk társadalmunk további felvirágoztatásán. Az ifjú­sági barátságnapok és a hasonló megmozdulások hűen demonst­rálják a világ ifjúságának állásfog­lalását az Amerikai Egyesült Álla­mok és Nyugat-Európa militarista köreinek hazárdpolitikájával szemben.- Legnagyobb élményed?- Nemcsak rám, de a többiekre is mély benyomást tett a magde­burgi Alter Markt Platz-on tartott békenagygyűlés határozott hang­neme. A magdeburgi fiatalok már a nagygyűlés előtt nagyszerű han­gulatot teremtettek a téren, ami közös álláspontunkban érte el csúcspontját. Együtt tiltakoztunk a fegyverkezés, a különféle ható- távolságú rakéták telepítése, a há­borús kiadások fokozása ellep. A fegyverkezés óriási összegeket emészt fel, amelyeket ésszerűbb, emberibb célokra lehetne fordíta­ni. Például az éhezés megszünte­tésére a világ egyes részeiben. Találó volt az első csehszlovák űrhajós, Vladimír Remek egyik megállapítása: Ha a békét fenye­gető rakétákat a világűr békés meghódítására használnák fel, akkor mi, e nagygyűlés résztvevői, a világűrből gyönyörködhetnénk Földünk szépségében, olyképpen, ahogy abban nekem volt ré­szem. .. x A csehszlovák-NDK ifjúsági békenapok és találkozók új ha­gyományt teremtenek. Nemcsak az ifjúság békevágyát, de a CSSZSZK és az NDK ifjúságá­nak szilárd politikai és eszmei egységét is kifejezésre juttatják ország-világ előtt. A következő csehszlovák-NDK ifjúsági béke­napokat ismét nálunk, Magdeburg testvérvárosában, Hradec Králo- véban rendezik meg 1986-ban. VÍT CALTA, a SZISZ-küldöttség tagja nemcsak a békemozgalom, ha­nem a Nemzeti Front valamennyi szervének és szervezetének, egész népünknek ügye lesz. • Mit tervez a közeljövőben a Szlovák Béketanács a jelentős eseménnyel kapcsolatban?- A nagy horderejű nemzetközi találkozó előkészítésébe termé­szetszerűen mi is bekapcsoló­dunk. A kerületekben és járások­ban a béketanácsok a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött felada­tok teljesítésére összpontosítják figyelmüket, támogatni fogják a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség többi országának béke­kezdeményezéseit. Eszmei-neve- lői és politikai-szervező munkán­kat arra irányítjuk, hogy mozgósít­suk dolgozóinkat és ifjúságunkat a CSKP és államunk békepolitiká­jának aktív támogatására. Arra törekszünk, hogy tájékoz­tassuk közvéleményünket a béke­erők világtalálkozójának feladatai­ról és céljairól, a csehszlovák bé­kemozgalom programjáról, a prá­gai tanácskozás előkészítéséről, majd eseményeiről és eredmé­nyeiről. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy állampolgárainkat megnyerjük a CSKP békepolitiká­jának és a Szovjetunió békekez­deményezéseinek aktív támoga­tására. El akarjuk érni, hogy a fia­talok helyesen ítéljék meg a mai helyzetet, megértsék a békéért és a háború ellen folytatott harc értel­mét. Hozzá akarunk járulni inter­nacionalista és hazafias nevelé­sükhöz, meg akarjuk tanítani fia­taljainkat arra, hogy szeressék és tiszteljék a munkásosztályt, a CSKP-t és szocialista hazánkat. Tevékenységünk során nem feledkezhetünk meg az imperializ­mus, az USA vezette NATO-álla- mok háborús terveinek leleplezé­séről. Hiszen a libanoni esemé­nyek, az ártatlan lakosság szen­vedése, pusztítása is az imperia­lizmus értelmetlen politikájának következménye. Á mi állampolgá­raink világosan látják, ki fenyegeti a békét, ki szít újabb világégést. Tájékoztatjuk őket a fontos nem­zetközi eseményekről, megnyerve a széles tömegeket a békeharc támogatására. Embereink tudják, hogy becsületes mindennapi mun­kájukkal szilárdítják a szocializ­must, amely a világbéke legmeg­bízhatóbb bástyája, amely keresz­tülhúzza a háborús uszítok és ag- resszorok minden tervét. Békemozgalmunk mindent megtesz azért, hogy a világtalál­kozó, amely 1983 júniusában Prá­gában lesz, döntő mértékben hoz­zájáruljon a konstruktív javaslatok megvalósításához a leszerelés, a világbéke megőrzése és meg­szilárdítása területén. CSIZMÁR ESZTER Társfelelősekké tenni a fiatalokat Szocialista mezőgazdaságunk térhódításának, izmosodá­sának természetes velejárója, hogy üzemeiben huzamos ideje csökken a dolgozók száma. A nagyüzemi termelési mód, a gépesítés, de nemkülönben a tudomány eredményei­nek gyakorlati alkalmazása is lehetővé teszi a belterjesebb gazdálkodást, a munkatermelékenység növelését. így a múlt­hoz képest kevesebb mezőgazdasági dolgozó termeli meg az ország élelmét és az ipari feldolgozásra alkalmas termé­nyeket. Az éremnek van egy másik oldala is. Nevezetesen az, hogy a szövetkezetekben, az állami gazdaságokban dolgozók korábbinál nagyobb hányadának kell rendelkeznie a korszerű gazdálkodásnál nélkülözhetetlen szaktudással, fő- és közép­iskolai képesítéssel. Ez így is van a gyakorlatban, bár nem vitás, hogy eléggé nagy eltérésekkel. S ezek a sokszor nem indokolt káderellátottsági különbségek az eredményekben is megmutatkoznak. Ahol kevesebb a jól felkészült szakember, vagy ahol nem teremtik meg korunk igényei szintjén a meg­felelő élet- és munkafeltételeket, ott nem büszkélkedhetnek olyan sikerekkel, mint ahol ennek ellenkezője tapasztalható. E tekintetben sokat tehetnek a nemzeti bizottságok, hiszen meghatározó szerepük van a községek életének formálásá­ban, olyan körülmények megteremtésében, amelyek „helyhez kötik“ a szakembereket. Erre különben nagyon nyomatéko­san hívta fel a figyelmet Csehszlovákia Kommuríista Pártjá­nak legutóbbi központi bizottsági ülése is. Ahhoz is nem csekély mértékben hozzájárulhatnak, hogy a falvakon több jól felkészült fiatal szakember verjen gyökeret, társadalmilag és egyénileg érvényesüljön és - ahogy azt mondani szokás - A számítását is megtalálja. A nemzeti bizottságok ezzel kapcsolatos feladatai tulajdonképpen már azzal kezdődnek, hogy felsőbb szintjeiken, az illetékes minisztériumi szervek­kel karöltve, megteremtik az iskolák oktató és nevelő mun­kásságának kedvező káder-, szervezési és anyagi feltételeit. Ezen túlmenően a járási bizottságoknak gondosabban, körültekintőbben kell foglalkozniuk az alapiskolai hálózat módosításának minden konkrét intézkedésével. Az ilyen lépések előtt meg kell ismerkedniük a helyi nemzeti bizottsá­gok és természetesen a lakosok nézeteivel és tisztában kell lenniük az átszervezésekkel kapcsolatos közlekedési, isko­lai, étkeztetési stb. körülményekkel. Nem kevésbé fontos, hogy a nemzeti bizottságok minden községben igyekezzenek olyan feltételeket teremteni, ame­lyek vonzzák a fiatalokat. Gondoljunk csak arra, voltak évek, amikor a fiatalok szinte menekültek egyes olyan falvakból, amelyekben úgy vélték - gyakran joggal - nem érvényesül­hetnek, avagy keveselték a kulturális lehetőségeket. E tekin­tetben ma már alapjaiban megváltozott a helyzet, de nem szabad megfeledkezni egyrészt a már említett különbségek­ről, másrészt arról sem, hogy az igények is törvényszerűen növekednek. Amikor a szükséges munka- és életfeltételek megteremté­séről szólunk, akkor ez alatt nemcsak az anyagi, hanem egyben a szellemi körülményeket is értjük. Az utóbbi főleg annyit jelent, hogy még gazdagabbá kell tenni a falu kulturá­lis, művelődési és sportéletét, bővíteni kell a szabad idő kihasználásának lehetőségeit. A nemzeti bizottságoknak egyéb szervekkel és szervezetekkel egyetemben meg kell találniuk annak módját is, hogy fejlesszék a fiatal nemzedék munka- és társadalmi aktivitását. Ezzel kapcsolatban a CSKP Központi Bizottságának 6. ülése a lényegre tapintott. Mégpedig arra, hogy azok a nem­zeti bizottságok járnak el helyesen, amelyek a fiatalokat igyekeznek mind nagyobb mértékben bevonni a közügyek igazgatásába, a községek élete kérdéseinek eldöntésébe. Ezzel ugyanis nemcsak kezdeményezésük és új iránti érzé­kük nyilvánulhat meg a gyakorlatban, hanem egyidejűleg társfelelősséget is vállalhatnak a falu, az adott vidék és közvetve az ország fejlődéséért. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ Mit tudunk a veszettségről? A veszettséget már az ókorban ismerték és nagy félelmet keltett az emberekben. Még később, a középkorban is, a túlvilági erők hatásának tulajdonították, mivel csak így tudták megmagyarázni az állatokon történő nagy éš gyors változásokat, mikor is a szelíd há­ziállat egyszerre veszedelmessé válik. Csak a XIX. század elején tisztázták, hogy fertőző betegség­ről van szó és száz évvel később jöttek rá, hogy kórokozója vírus. Ezek a vírusok alkatukkal, nagy­ságukkal az influenza vírusához hasonlítanak. Elterjedtek az emlő­sök, a halak, a bogarak között, azonban az emberre a vírusoknak csupán egy fajtája veszélyes. Fő hordozói, „gazdái“ a természet­ben a kutyafélék, nálunk a rókák, a rágcsálók, és a denevérek. Ezeknél a vírus a nyálmirigyekben szaporodik, és a nyállal választó­dik ki. Leggyakoribb fertőzési módja az állat általi harapás. A szakirodalomból ismeretes a légúti fertőzés is, főleg barlan­gokban, ahol denevérek tanyáz­nak. A' szájon keresztül történő fertőzés, amely az állatoknál nem ritka, az embernél természetelle­nes, habár teljesen nem zárható ki. Az emberi szervezetben a vírus álcázott formában jelen lehet he­tekig, vagy hónapokig is. A beha­tolás helyén szaporodik, majd az idegszálak útján elterjed a köz­ponti idegrendszerben, ahol ne­héz agygyulladást idéz elő. A fer­tőzés pillanatától a betegség meg­nyilvánul isáig többnyire 3-8 hét telik el, de ez az idő lehet egy hét csakúgy, mint egy év is. Ez a sérü­lés helyétől és nagyságától függ. Legveszélyesebb sérülési hely a fej, főleg az arc. A fertőzés első jelei az ingerültség, a fejfájás, az étvágytalanság, a hőemelkedés és a sérülés helyén észlelt fájda­lom. Két-négy nap után jelentkezik az izomfeszültség, a nyelési és a légzési zavarok. Görcsök lépnek fel, amelyek halálos kimenetelűek lehetnek. Ha a beteg ezt a sza­kaszt átéli, az agygyulladás foko­zódik, az idegsejtek elhalnak, bé­nulás, eszméletvesztés jelentke­zik és bekövetkezik a halál. A legtöbb ember előtt ismere­tes, hogyan fedezte fel és készí­tette el Pasteur a XIX. században a veszettség elleni hatásos oltó­anyagot. Azóta e téren is fejlődött az orvostudomány és a kutatás, de sajnos még napjainkban is elő­fordul ez a veszélyes betegség. Ezért fontos, hogy figyelmet szen­teljünk neki, ne mulasszuk el a macskák és a kutyák veszettség elleni kötelező oltását és a gyanús állat elkülönítését. Mit is kell tehát tennünk, ha megharap vagy sérülést okoz az említett állatok közül bármelyik? Mivelhogy az embernél nem ritka az oltás utáni súlyos szövődmény, mindenkit nem oltanak be, akit megharap a kutya, vagy megkar­mol a macska. Viszont, ha gyanús állatról van szó, az oltás elkerülhe­tetlen. Harapás után az első teen­dő a seb azonnali, bő szappanos vízzel történő kimosása, utána fer­tőtlenítése 70 százalékos alkohol­lal, vagy jódtinktúrával. Természe­tes és szükséges az orvos hala­déktalan felkeresése, aki a tények összegezése után dönti el a to­vábbi eljárást. A veszettség nálunk elég ritka, 3—4 évente egyszer fordul elő. Ennek ellenére felette szükséges a nagy elővigyázatosság. A beteg­ség leggyakraban ugyanis kis sé­rülésekből fejlődik ki, amelyek el­kerülik a figyelmet. DR. KVASZ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1982. VI. 25. KOMMENTÁLJUK »- - - - - —1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom