Új Szó, 1982. június (35. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-02 / 129. szám, szerda

APRÓHIRDETÉS Dinamikusan fejlődik a szlovák főváros Az utóbbi évtizedben Szlovákia fővárosának fejlesztése elsőrendű népgazdasági feladataink közé tartozik. Ezt az is indokolja, hogy sok beruházás nemcsak az itt élőknek készül, hanem az egész Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és kulturális céljait is szolgálja. Csupán a fővárosi nem­zeti bizottság az idén több mint 7 milliárd koronát fordít a beruhá­zásokra, ebből 2 milliárd 94 millió koronát új építkezésekre. 4611 lakás az év végéig A lakosságot leginkább a komp­lex lakásépítés üteme foglalkoz­tatja. A lakáskérdés megoldása ugyanis a szlovák főváros régóta égető gondja Az igénylők száma jóval meghaladja a lehetőségeket. Ebben az évben a lakások építé­sére 1 milliárd 336 millió koronát fordít a nemzeti bizottság. Ha a tervet megvalósítják, az év vé­géig 4611 lakást (ebből 4221 kivi­telezői módon, 90 önsegélyes szövetkezeti alapon készül és 300 családi ház) vehetnek birtokukba az új otthonra vágyók. A jelenleg viszonylag gyors ütemben épülő Petríalkán az idén további 4056 lakásnak kell elké­szülni és 4700 építését kell meg­kezdeni Az építők az év első négy hónapja alatt az évi tervet 23,9 százalékra teljesítették. Igaz, ke­vesebb ez a tervezettnél, de a múlthoz viszonyítva ma ez is némi előrelépést jelent. S hogy mi áll e szám mögött? 622 lakást fejeztek be és további 554 építé­sét kezdték el, 400 építésének elkezdésével pedig lemaradtak. Jozef Semanóik, a nemrég létesí­tett Bratislavai Építőipari Vállala­tok Konszern vezérigazgatója szerint olyan határozatokat fogad­tak el, hogy mindezek ellenére december 20-ig valamennyi lakást átadnak. Az új évet tiszta lappal akarják kezdeni. Ennek az ígéret­nek valamennyi lakásra váró bizo­nyára örül és bízik, hogy az építők állják is majd szavukat Kedvező változás A komplex lakásépítés kereté­ben elsősorban a járulékos beru­házások terén a múltban nagy lemaradások voltak a fővárosban ügy tűnik, ugyanúgy, mint a lakás­építésben, e téren is bár lassan, de változik a helyzet. .Az idei terv­ben 17 járulékos létesítmény épí­tésének megkezdése és 50 befe­jezése szerepel. Elsősorban a Petrzalka városrészben, ahol az év végéig 3856 négyzetméter ela­dóterülettel bővül a kiskereskedel­mi üzlethálózat, a különböző szol­gáltatási ágazatokban pedig 330 dolgozót foglalkoztatnak majd. Je­lentősen bővül a gyermekintézmé­nyek száma: 2960 tanuló számára alapiskola épül, az új óvodákban 480, a bölcsődékben 180 gyerme­ket tudnak majd elhelyezni. Eddig azonban csupán 8 létesítmény ké­szült el, de az első félév végéig számukat húszra szeretnék emelni. Gyorsvasút a Dunán keresztül Petrzalkát, a duna túlsó partján épülő új városrészt összekötni a központtal - ez a jelen, illetve a jövő legnagyobb feladata a szlo­vák fővárosban. A nemzeti bizott­ságoknak még az idén meg kell kezdenie a gyorsvasút építésének előkészítését. Ezen a vasúton a terv szerint már 1986-ban kb 13 200 személyt kell csúcsidőben a Duna másik partjára szállítani. Több mint 42 000 lakásban 140 000 lakos fog Petrzalkán élni, ahol 1983-ban kezdik meg az em­lített vasút építését. Először 3 kilo­méternyi szakasz készül el Mlynské nivy-ig, amely a régi vas­úti hídon jut majd keresztül a Du­nán. A gyorsvasútnak közvetlen csatlakozása lesz a helyi tömeg­közlekedési eszközök vonalai­val D. T. Hinni az emberben... A börtön kapuja becsukódik a hátuk mögött. Félve teszik meg az első ..szabad" lépéseket. Van akit nem várnak. Se szülők, sem feleség, sem férj, sem gyermek, sem barátok. Letöltötték bünteté­süket. de a visszailleszkedés ne­hezen megy Ha látják, hogy öne­rőből nem képesek megoldani gondjukat, bekopognak az illető nemzeti bizottság szociális kuráto­rának ajtaján. - Elhiszem, még a visszaeső bűnözőnek is, hogy meg akar vál­tozni - szögezte le beszélgeté­sünk elején Ja na Cádyová pszi­chológus, a Bratislavai I. Városke­rületi Nemzeti Bizottság szociális kurátora - csakhogy a beilleszke­dés nehéz Az egyszeri szociális segély átsegít ugyan az első na­pokon, de nem jelent megoldást. Sokan gyorsan elköltik ezt az összeget, még azt is, amit a bör­tönből magukkal hoztak Amikor a mámor elszáll, és a zsebük kiü­rül, ismét jelentkeznek - mun­káért Mit tesz ilyenkor a kurátor? Megpróbálj megtudni, milyen az illető iskolai végzettsége, mihez ért, mit és hol szeretne dolgozni Ez elég egyszerűnek tűnik, pedig nem az. Ugyanis rendszerint nincs szakmájuk, de elképzelésük sem arról, mit szeretnének csinálni. És a szociális kurátor ajánlatokat tesz. Ahol látja az érdeklődésnek csupán parányi jelét, azonnal in­tézkedik. Telefonál, személyesen elmegy a vállalat, az üzem vezetői­hez. tárgyal, kitölti a megfelelő kérdőíveket, sőt néha a jelentke­zőt mintegy kézen fogva elkíséri a munkahelyre is. Szabadulásuk után sokan lakás nélkül marad­nak, ha a család lemondott róluk. Vannak, akiket az első napiokon befogadnak a régi cimborák, roko­nok, de vannak olyanok is akik előtt az ajtók becsukódnak. - Ezért fontos, hogy a büntetés letöltése után azonnal munkába álljon mindenki Mert akinek nincs lakása, annak a munkásszállás ciz egyedüli megoldás - folytatta Jana Cádyová. - Igaz, ez sem megy simán Ugyanis a vállalatok annak ellenére, hogy törvény szabja meg, nem szívesen alkal­maznak büntetett előéletű dolgo­zókat akkor sem, ha azok megfe­lelnek a követelményeknek Hogy miért? Félnek Attól, hogy az illető Védd és óvd! Anyaföldünk Környezetünkben alapvető fon­tosságú a föld, amely a levegővel és a növényzettel együtt a termé­szeti egyensúly megőrzésére hi­vatott. Ezen túlmenően élelemmel látja el az emberiséget Ezért nem lehet számunkra mindegy, hogy a beépülés, az új természetvédel­mi területek, víztárolók, üdülőtele­pek létesítése, az erdőtelepítés stb. következtében szinte évről évre csökken a mezőgazdasági ós ezen belül a szántóföld területe Ez a csökkenés a felszabadulás óta 1975-ig kétszázezer hektár volt Pedig nálunk már 1964 óta tör­vény védi a földet Jelenleg hatály­ban van a Szövetségi Gyűlés 1976 évi 75. sz törvénye a mező­gazdasági földalap védelméről Ennek értelmében indokolatlanul nem szabad ilyen földet más cé­lokra elvonni. Semmiképpen sem szabad ezt tenni az első két minő­ségi osztályba sorolt földdel. Saj­nos - számos további jogszabály ellenére -, az ezzel kapcsolatos intézkedések még mindig nem eléggé hatásosak Az ipar és az építőipar nemegyszer kivételt igé­nyel - a társadalmi érdekkel érvelve Lássuk csak, mi az oka a mező­gazdasági földterület csökkenésé­nek és minősége rosszabodásá­nak Ide tartoznak először is a technikai beavatkozások. Ezek többnyire szükségesek a népgaz­daság számára (pl ipari és mező­gazdasági létesítmények, utak, vízierőművek építése, fejtési mun­kálatok stb.) Viszont jobban kelle­ne ügyelni a földvédelmi .szem­pontokra is. A fontos intézkedések egyike a szervezetek rekultivációs kötelessége, tehát az ideiglene­sen igénybe vett terület helyreállí­tása és visszaadása eredeti ren­deltetésének Másodszor, szólnunk kell a ter­mészeti hatásokról Főként a föld eróziójáról, amelyet a víz, a szél és a terület lejtése okoz Az erózi­ónak hazánk területének mintegy egyharmada van kitéve Évente például sok ezernyi vagon kiváló termőföldet visz el a víz. (Világvi­szonylatban a folyók percenként kb 36 ezer tonna iszapot sodor­nak a tengerekbe.) Végül pedig földalapunkat sze­gényítik az ésszerűtlen beavatko­zások Többek között a legeltetés az erdős vagy meredek lejtős tere­peken, ami megbontja a talajt vé­dő vegetációs takarót és így elő­segíti az eróziót Ennél is káro­sabb a föld szennyezése mérgező ipari kigózölgésekkel. (Az így súj­tott földterület nagyságrendiét te­kintve világviszonylatban a lista­vezetők közé tartozunk.) Végül pe­dig ebbe a kategóriába sorolható a helytelen agrotechnika, a túl sok műtrágya, vegyszer alkalmazása, és a fú tavaszi felperzselése is KARABA ERVIN majd nem dolgozik rendesen, nem jár be a munkahelyére, hogy inni fog, de sorolhatnám még tovább. És ráadásul a munkásszállásokon sincs mindig szabad hely. Pedig ezeknek az emberekpek a munka és a lakás a legfontosabb. Nem lehet hagyni, hogy csavarogjanak, naponta összejöjjenek a régi bará­tokkal, mert akkor könnyen juthat­nak oda, ahonnan nemrég szaba­dultak. Megtudtuk, hogy lenne megol­dás erre is. Ha a nemzeti bizottsá­gok mellett működhetne egy át­meneti szálláshely, ahol addig lak­hatna valaki, amíg el nem helyez­kedik. De ilyenek egyelőre még nincsenek, és maradnak a külön­féle átmeneti megoldások A munkahelyeken fokozottabb figyelmet kell fordítani az ilyen al­kalmazkodni nem tudó (vagy nem akaró!) egyénekre. A jó példa ere­jével kell hatni rájuk, hogy elhagy­ják addigi szokásaikat, hogy meg­változzanak. Át kell őket nevelni, s ez a folyamat hosszadalmas, nem megy máról holnapra. Többlet­munkát jelent, de ha csak egy valakit sikerül átformálni, már ér­demes volt. Rá kell őket bírni, hiszen sok közöttük a fiatal, hogy legalább valamit tanuljanak, mert szakképzettség nélkül nem juthat­nak előbbre - Tudjuk, hogy ez nem könnyű feladat - folytatta tárgyilagosan a szociális kurátor - Azt is tudjuk, hogy vannak, akik nagyon is isme­rik jogaikat, de kötelességeikről nem akarnak hallani sem. Ennek ellenére mindenkinek meg kell ad­ni a lehetőséget, hogy bizonyít­hassa: megváltozott. A szociális kurátor kézhez kapja azok névsorát, akik egy hónapon belül szabadulnak S ha nem je­lentkeznek önként, meghívja őket, beszélget velük, és természete­sen ellenőrzi, hogy hogyan illesz­kedtek vissza a normális életbe Hat hónapon keresztül havonta legalább kétszer lép velük, illetve munkaadójukkal érintkezésbe, s a felmerülő problémákat azonnal megoldja. De ha kell, elmegy az otthonukba is, hogy személyesen győződjön meg ar­ról, hogyan és hol élnek az illetők Tíz éve dolgoznak a nemzeti bizottságokon a szociális kuráto­rok Tíz éve törődnek azokkal, akik vétettek a törvény ellen Jana Cá­dyová szociális kurátor is lassan tíz éve bízik abban, hogy azok akik felkeresik öt, képesek lesznek úgy élni, hogy ne kerülőnek ismét összeütközésbe a törvénnyel. Visszaszámolni az időt nem le­het. Az megállíthatatlanul múlik mindenki felett A le/tőn meg lehet állni, újra kezdeni mindenkinek le­hetősége van. Erő kell hozzá, aka­rat, de mindannyiunk segitószán­déka is PÉTERFI SZONYA c ADÁSVÉTEL • Eladó Moszkvics 408/1 generáljavi­lás után Cím: Szabados Jozef. Zlaté Klasy 215.17 00 óra után Ú-1144 • Eladó rövid szórü német vizsla Lakner Michal. Bratislavská 42. Tomá­Sov Ú-1153 • Eladó Zastava, gyártási év 1978. 50 000 km-rel. kitünö állapotban Tel Bratislava 448-515 0-1154 VEGYES • Kicserélem szenei (Senec) nagy 1­szobás lakásomat (tel ) 2- vagy 1.5­szobásért Somorján (Samorin) Tel Senec 924-035 Ú-1137 • A drága szulöknek. Dómján Istvánnak és feleségének Teréziának Gutára (Kolárovo) házasságkötésük 33 évfordulója alkalmából további sok sikert, boldogságot, valamint jó egész­séget kívánnak fiaik, István és Mihály, menyeik és négy unokáiuk Enikő. Zsol­tika Gabika és Zsuzsika, akik a mamuskát és papuskát na­gyon sokszor csókolják Ü-978 • A legdrágább édesanyának, nagy­és dédmamának. ozv. Berki Annának A|nácskö (Hainácka) 80 születésnapa alkalmából szívből jövó |ókívánságai­kat küldik, erőt. egészséget és hosszú, boldog életet kivannak fiai. lányai, vejei, menye, An­nuska. unokái és dédunokái valamint a legnagyobb unoka. Juliska Ú-1146 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS kovo) temetőbe a drága jó férjet és édesapát Fülöp Imrét, akit a kegyetlen halál 29 éves korában. 1982 április 13-án hirtelen, tragikus körülmények között, búcsúszó nélkül ragadott ki szerettei köréből Köszönjük a sok koszorút, virágot me­lyekkel kifeiezték őszinte részvétüket örökké gyászoló felesége és két kis árvája. Zsoltika és Heni­ke Ú-1140 • Köszönetünket fejezzük ki minden kedves rokonnak, ismerősnek, barát­nak. munkatársnak és a falu lakossá­gának. akik elkísérték utolsó útjára 1982 április 19-én a leleszi (Leles) temetőbe a drága feleséget, édesanyát és nagymamát Béres Istvánnét, aki 58 éves korában, hosszú betegség után. szép búszúszavakkal távozott szerettei köréből. Koszoniuk a sok virágot, koszorút, va­lamint az őszinte részvétet A gyászoló család Ú-1148 • Hálás szivvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak ismerősnek és mindazoknak, akik elkisérlék utolsó útjára a mórockarcsai (Moravské Kra­őany) temetőbe drága halottunkat. Orosz Lászlóné Nagy Matildot, aki 1982 április 26-án, 80 éves korá­ban távozott szerettei köréből Köszönjük az őszinte részvétet, a ko­szorúkat és a sok virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat A gyászolo család Ú-1149 MEGEMLÉKEZÉS • Hálás szívvel mondunk köszönetet a rokonoknak, ismerősöknek, szom­szédoknak. akik a drága édesanyát, nagymamát és dédmamát, özv. Oros Lászlóné Nágel Karolinát elkísérték utolsó útjára a somorjai (Sa­morin) temetőbe, és részvétükkel, ko­szorúikkal. valamint virágaikkal igye­keztek enyhíteni fájdalmunkat A gyászoló család 0-1136 • Hálás szívvel mondunk köszönetet minden rokonnak, szomszédoknak, is­merősöknek. akik elki3érték utolsó út­jára a drága férjet, apát és nagyapát. Brencsik Lászlót 1982 május 4-én az érsekújvári (Nővé Zámky) temetőbe A gyászoló család U-1138 • Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszöne- , tet a kedves roko­noknak. szomszé­doknak. jó barátok­nak. ismerősöknek, munkatársaknak. ja Galántai Közbiz­tonsági Testület al­kalmazottainak, a Galántai Magyar Tannyelvű Alapis­kola tanítóinak és tanulóinak és mind­azoknak. akik 1982 április 16-án elkí­sérték utolsó útjára a taksonyi (MatúS­• Fá|ó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk a sokat szenvedett férjre, édesapára, nagyapára. Bak Kálmánra, akinek szive 1981 |únius 3-án szűnt meg dobogni Akik ismerték és szeret­ték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú első évfor­dulón Gyászoló felesége, lanya. fia. veje. menye és unokái vala­mint a rokonság Ü-961 ^^^^^^ • Fájó szívvel és soha el nem múló ^^^r^^Tfc szeretettel emléke­j^f y. ^J zúnk a drága jó fiú­rW ra és testvérre: \ Csépi Pálra, akit a kegyetlen ha­^^Mfcfagf Iái 1981. |únius 8­^NtUP^fc án. rövid betegség ^^H után búcsúszó nél­^^^^ kül ragadott ki sze­rettei köréből örökké gyászoló édesanyja és testvérei Ú-1103 • Fájdalomtól megtört sziwel emlékeznek drága halottunkra Morovics Attilára, akit a kegyetlen ha­lál 27 éves korá­ban. 1981 má|us 20-án búcsúszó nélkül ragadott ki szerettei köréből Akik ismerték és szerették szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly fá|dalmas évfor­dulón A gyászoló család Ú-1128 A környezetvédelem kötelességünk Az utóbbi időben sokat írunk és beszélünk a környezetvédelemről Az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak az Új Szóban Védd és óvd című kis írások is, ame­lyeknek minden sorával egyet le­het érteni. Szerintem ugyanis azt, hogy egy országban milyenek a természeti, környezeti viszo­nyok, a gazdasági helyzeten kívül az emberek magatartása dönti el Nagyon furcsa ellentmondás, hogy az egyik oldalon szépek a városaink, falvaink, a lakóne­gyedek, ugyanakkor az utcákon, járdákon, a kertek végében, az erdőkben, a vízmosásokban sok még a hulladék, a szétszórt szemét. Számtalan esetben nem sáfár­kodunk okosan értékeinkkel - amire pedig több párthatározat, mindenekelőtt a CSKP XVI. kong­resszusa is nyomatékosan felhívta a figyelmet - és azt sem becsul|ük meg néha kellően, amit magunk építettünk, alkottunk Erre bárki környezetéből példát, esetleg pél-" dákat sorolhatna fel Én is meg­említek egyet, talán nem is a leg­jellemzőbbet Losoncról (Luőenec). Éppen tíz éve, hogy mintegy 3 millió korona ráfordítással ren­dezték, parkosították a Pionírbe­rek lakótelepet. A telepen egy szö­kőkutat és egy térmegosztó falat is építettek Mi is történt azóta? A szökőkút már hosszú évek óta nem működik Kezdetben az illeté­kesek védték és óvták. Gömbjeit ősszel leszerelték, raktárba vitték, a medencét avarral takarták le, tavasszal pedig a szökőkút kör­nyékét a kertészek rendbetették, virágokat ültettek, a padokat pedig belakkozták Az utóbbi években azonban szemmel láthatólag nincs gazdája. Télen fedetlenül a jég rongálja, egy vizszóró gömb­je már el is tűnt, törnek a kerámia­lapok és gaz veri fel a kockakövek réseit Vajon meddig lesz ez így? Hi­szen közeleg az itt tartandó 16. ejtőernyős világbajnokság, és nagy anyagi ráfordítással az egész várost megszépítették eb­ből az alkalomból. Jó lenne, ha az arra illetékesek a pionírberki ..szeplőt" is eltávolítanák I :ANIZSA ISTVÁN ÚJ 1982.

Next

/
Oldalképek
Tartalom