Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1982-05-13 / 112. szám, csütörtök
A múltról a jelennek Fehér Gábor elvtárs jubileuma és kitüntetése a cél: egymillió tag Fehér Gábor annak a kommunista nemzedéknek a tagja, amely az 1929-33-as gazdasági válság idején került kapcsolatba a munkásmozgalommal, hogy azután évtizedeken át aktívan kivegye részét a pártmunkából. Most, hogy élete jelentős állomásához érkezett - a napokban töltötte be hetvenedik születésnapját (1912. május 13-án született Dióspatonyban (Orechová Potôň) egy béres család negyedik gyermekeként) jó alkalom a visszapillantásra. De úgy, hogy közben őt is lássuk, az embert, akinek élete kora ifjúságától összeforrt a párttal. Tizennyolc éves korában kezdte a közösségért végzett munkát. Hogy kapcsolatba került a munkásmozgalommal, abban kétségtelenül meghatározó szerepe volt a mostoha gyermekkorának, majd felserdülve, Száraz Józsefhez fűződő barátságának. A korán árván maradt, előbb a lelencházban, majd nevelő szülei által nehéz munkára kényszerí- tett, kizsákmányolt gyermeknek megpróbáltató ifjúkori sors jutott osztályrészéül. Felcseperedve, egy részeges borbély inasaként is éhezve tűrte még egy darabig, hogy kihasználják. Érthető, hogy minél előbb igyekezett a maga lábára állni. Bratislavába ment, hogy munkát keressen. Éppen a gazdasági válság idején, amely mélyen sújtotta ezt az országot, is, s amikor a rendőri szuronyokra támaszkodó tőkések és földbirtokosok kíméletlenül vak önzéssel a dolgozó rétegekre hárították a válság terheit, annak következtében a munkanélküliek tábora egyre nőtt. így hát hiába tért be naponta a Grössling utcai munkaközvetítőbe. Ha munkát nem kapott is, az élete értelmét meglelte. Ö maga így vall erről:- A munkaközvetítő folyosóján ismerkedtem meg Száraz Józseffel, aki a mai napig testi-lelki jó barátom. ,,Te Gabi, elviszlek valahová - mondta. A Duna utcai munkásotthonban szeretettel fogadtak. Abban a házban azután, ahányszor csak beléptem, addig soha nem ismert családi melegséget éreztem. Ott hallottam először azt is, amit belül már régen éreztem, csak nem tudtam magamban megfogalmazni: igazságtalan, hogy aki kunyhóban született, legyen az bármilyen eszes, erős, annak megpróbáltatás, ki- semmizettség, nélkülözés az osztályrésze. Jó volt hallani, hogy csak egy új, igazságos társadalmi rend, a szocialista rendszer teremti meg lehetőségét is, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon az életbe. Akkor ezzel az új társadalomért folyó harccal jegyeztem el magam. 1930-ban belépett a CSKP illegalitásban működő ifjúsági szervezetébe, a Komszomolba A Vörös Barátság szervezet tagjaként pedig a 18 éves fiatalember a szórakozás lehetőségét is megtalálta. E szervezetben művelődési tevékenység keretében munkásdalokat énekeltek, forradalmi verseket szavaltak, színmüveket adtak elő. A baloldali főiskolásokkal és a Sarló-mozgalomba tömörült radikális értelmiségiekkel közös kirándulásokat szerveztek. A munkásotthonban ismerte megy Major Istvánt, Steiner Gábort, Balogh Edgárt, Lőrincz Gyulát, akik rendszeresen jártak közéjük. Major István, Steiner Gábor szavai még most is visszacsengnek a fülében, amikor arról beszéltek, hogy a párt felmérte a reális helyzetet, és ennek alapján hosz- szú távú, tartós harcra rendezkedett be. Hangsúlyozták, hogy fontos feladat az ifjúság - mint utánpótlás - körében kifejtendő munka. Fehér Gábort a Komszomol azzal a feladattal bízta meg, hogy Mátyusfölaön tevékenykedjen. Vezekényben (Vozokany) telepedett le, itt lépett be a pártba is, 1931-ben. Ott is megalakította a Vörös Barátság szervezetet. A rendezvények iránt nagy volt az érdeklődés a falu és a környék agrárproletár fiataljai részéről. Énekeltek, táncoltak, sportnapokat rendeztek, de közben összeösszedugták a fejüket - politizáltak. Elégedetlenek voltak. Hogyne, hiszen akkorra a világgazdasági válság már a burzsoá Csehszlovák Köztársaságot is súlyosan érintette, hatására a munkásosztály és a földnélküli parasztság öntudatosodott, a munkásmozgalom radikalizálódott. A tőkés rend és a nincstelenek legsúlyosabb dél-szlovákiai összeütközése a vérbe fojtott kosúti (Košúty) tüntetés volt. Közismert, hogy a karhatalmi erők a felvonulók közé lőttek, és három ember meghalt. Számos vezekényi fiatallal, párttaggal, földmunkással ö is a felvonulók között volt. De ott volt 1938 szeptemberében Vágtornócon is (Trnovec nad Váhom), ahol az antifasiszta nagygyűlés és tömeg- tüntetés résztvevői a Csehszlovákia állami létét és közvetlenül fenyegető fasizmus térhódítása ellen tiltakoztak. 1938-ban, Dél-Szlovákia Horthy- féle megszállása után rendőri felügyelet alá került. Az első kihallgatáson tudtára adták, hogy: „Ismerünk mint felvidéki piszkos A KASSA (KOŠICE)-VIDÉKI JÁRÁS Kelet-Szlovákia mező- gazdasági jellegű vidékének számít. Az itt található 87 750 hektárnyi mezőgazdasági földterületen 3 állami gazdaság és 17 egységes földművesszövetkezet gazdálkodik. Mezőgazdasági bruttó termelésük meghaladja az évi 961 millió koronát. A járás területén 80 kisebb termelő- illetve ipari üzem is van. Az 1571 négyzetkilométer kiterjedésű Kassa-vidéki járás 103 községében és 2 városában 97 800 lakos él, akik közül 23 ezren harminc éven aluliak, tehát tagjai lehetnek a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. A SZISZ-nek viszont nincs ennyi tagja ebben a járásban. A Szocialista Ifjúsági Szövetség - mely nemrégen tartotta meg járási konferenciáját - 5800 tagot és 9820 pionírt tart számon a soraibap. Ha feleletet akarnánk találni arra a kérdésre, hogy elégedettek lehetünk-e az ilyen arányú szervezettséggel vagy sem, akkor az eddigi számokhoz még azt is feltétlenül hozzá kell írnunk, hogy ebben a járásban több mint 21 ezer ember ingázik, tehát a munkahelyére, vagy az iskolába beutazik. Az ingázók nagy része pedig fiatal és így ők a kassai iskolákban, üzemekben tagjai a SZISZ-nek. A szövetség legutóbbi három éves munkájáról dr. Juraj Mak, a SZISZ járási bizottságának elnöke terjesztett elő értékelő beszámolót. A beszámolóból úgy érezzük, mindenekelőtt azt a megállapítást kell kiemelnünk, hogy az értékelt időszakban hazánknak ezen a részén is tovább erősödött és elmélyült a Szocialista Ifjúsági Szövetség tekintélye, mindez pedig annak tudható be, hogy a SZISZ-tagok nagy része figyelemmel kísérte a CSKP KB plenáris üléseit, tisztában voltak azokkal kommunistát". Ennek ellenére magatartásával továbbra is bátran tanúsította a kommunista eszmékhez való hűségét. A háború alatt élete kockáztatásával kivette részét az illegális pártmunkából. A felszabadulás utáni 1945-48-as években a hazai reakció ellen folytatott politikai harcokból úgyszintén. / Ha megírná az élete regényét, akkor az 1948-as februári események utáni időszak a második kötetben kapna helyet. Az akkori forradalmi napokban, majd az azt követő szocialista átalakulás időszakában tanúsított magatartásáért és hosszú távon végzett elkötelezett politikai tevékenységéért kapta meg most, 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrendet. Azóta is nagyon sok és nagyon lelkes munkát végzett a szocializmus építésében. Ez ideig a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság titkára tisztséget töltötte be. Olyan időszakban, amikor a legtöbb munkát a nagyüzemi mezőgazdaság alapjainak lerakása, az új iskolarendszer kialakítása adott. Elvhűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ötvenes évek elején - számos más becsületes kommunistához hasonlóan - öt is meghurcolták, letartóztatták, képtelen vádakat hoztak ellene. Több hónapos vizsgálati fogságból kiszabadulva azonban tovább munkálkodott az új társadalom építésében. Mindig ott, ahová a párt állította. 1970-ben nyugdíjba vonult. Közben azért bejár a dunaszerdahelyi járási pártbizottság Politikai Nevelés Házába, ahol a Marxista -Leninista Esti Egyetem három osztályában osztályfőnök. Azonban arra is jut ideje, hogy körülnézzen. Látja, hogy vágyai - mint közösségi emberé - teljesültek. Szebb, gazdagabb lett az ország, és mindebben az ő munkája is benne van. KOVÁCS ELVIRA a feladatokkal, amelyek a vállalatukra, üzemükre hárultak, s ismervén a saját lehetőségeiket, igyekeztek teljes jelenléttel, tudásra épülő elkötelezettséggel hozzájárulni a népgazdasági értékek előállításához. Pozitív tényként szögezhetjük le azt is, hogy a keletszlovákiai kerület e járásában sikerült a SZISZ mezőgazdasági szervezeteit a legjoban kiépíteni. Míg a hatvanas években azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok zöme igyekezett otthagyni a falut, a mezőgazdaságot, ma a helyzet csaknem fordított. A fiatalok közül nagyon sokan visszajöttek, és a most pályát választók is világosan látják, hogy a földművelés jó megélhetést, boldogulást jelent. A járás mezőgazdasági üzemeiben ma már a dolgozók jelentős részét a fiatalok képezik - és, hogy ez így van, abban a SZISZ- nek is érdemei vannak, hiszen a fiatalok önmegvalósításához igyekezett jó feltételeket biztosítani. A SZISZ-nek a Kassa-vidéki járás mezőgazdasági üzemeiben ma már sok példás tagja van. Mida Károly a csécsi (Čečejovce), Vanyo Győző a bodolói (Budulov) szövetkezetből, Olajos Marián és Szoták János a nagyidai (Veľká Ida) Magtermesztő Állami Gazdaságból például olyan fiatal traktorosok, akik kiváló munkát végeznek akár a talajelőkészítést, akár a tavaszi és őszi vetést vesszük szemügyre. De ugyanígy megemlíthetjük a bodolói efsz-ből ifjabb Zsigrai János, Tobák András, összetett és sokrétű a Honvédelmi Szövetség munkája. Az egyik fő feladata a honvédelmi nevelés megszervezése. Ahhoz, hogy ezt a feladatot eredményesen valósíthassa meg a szervezeti élet minőségének javításával párhuzamosan növelni kell a taglétszámot is. A szövetség VI. kongresszusának határozata értelmében, a másfél év múlva megtartandó kongresszusig el kell érni, hogy hazánk lakosainak hét százaléka tagja legyen a szövetségnek Főleg a fiatalok körében kell nagyobb szervezettséget elérni. A központi bizottság a közelmúltban megtárgyalta, hogyan sikerült eddig az említett feladatot teljesítem. Megállapította, hogy az utóbbi öt év alatt a tagok száma 21,8 százalékkal növekedett, a 10 731 alapszervezetben ma már 935 254 tag tevékenykedik. Harmincötezerrel több 15-20 éves fiatal dolgozik a szövetségben. A fiatalok körében, főleg a középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben differenciált munkát kell végezni, és megnyerni a szövetség soraiba azokat a fiatalokat, akik a tényleges katonai szolgálatra készülnek. Nem ad okot elégedettségre a tagság összetétele sem. A szövetség soraiban kevés a munkás, arányuk 32,3 százalékról 29,9 százalékra csökkent. Ahhoz, hogy ezen a téren változás álljon be, a szövetség alapszervezeteinek a jövőben jobban együtt kell működniük az üzemi szakszervezeti bizottságok honvédelmi albizottságaival és a pártszervekkel. A mező- gazdaságban dolgozók aránya 0,1 százalékkal növekedett ugyan, de a szervezettség ebben az ágazatban csupán 7,2 százalékos s ez bizony kevés. Jó példával szolgálhat a nyugat-szlovákiai, a délcsehországi és a dél-morvaorszá- gi kerület, ahol a szervezettség aránya 10-13 százalék. Különös helyzet alakult ki a főiskolákon. A 90 felsőoktatási intézmény közül 67-ben sikerült alapszervezetet léterhozni 7000 taggal, ami azt jelenti, hogy a főiskolai hallgatóknak nem egész 1 százaléka tagja a szövetségnek. Természetesen nem lehet cél a taglétszám mindenáron való növelése, azt csak elmélyültebb munkával, Krisztián László, Draga Béla, Sváb László, a Nižná Myšľa-i Efsz-ből Jozef Rajčáni, František Fečke, Jozef Matis, a Tornaújfalu- si (Nová Bódva) Efsz-ből Hegedűs Ferenc, Andó István, a magyarbö- di (Bidovce) szövetkezetből Ján Chuchut és Vincent Balta fiatal kombájnosok nevét, akik példamutató munkájukért már nem egy kitüntetést is kaptak. VOLT IDŐSZAK - nem is olyan régen - amikor sokan váltig azt hajtogatták, hogy az állattenyésztési munkára a fiatalokat nemigen lehet megnyerni. Nos, amint az a konferencián is szóbakerült, a Kassa-vidéki járásban ezen a téren is változás állt be, s már egy biztató folyamat elindulásának lehetünk a tanúi. A SZISZ „Az eredményesebb állattenyésztésért“ jelszóval tavaly már a fiatal zootechnikusok versenyét is meghirdette. A felhívás követőkre talált. Eddig már 34-en kapcsolódtak be a versenybe. Ezen a téren a csécsi, a szinai, a bodolói, a ka- večany és a Nižná Myšľa-i szövetkezetben a legkedvezőbb a hejyzet. Az állattenyésztésben dolgozó ifjúsági munkakollektívák közül a Szittyái Gábor mérnök és a Varga László állatorvos vezette munkabrigád emelhető ki, mégpedig azért, mert Somodiban (Drieno- vec) a nagy kapacitású borjúneveidében sikerült elérniük, hogy tavaly a borjúk napi súlygyarpodá- sa 35 grammal nagyobb volt a tervezettnél. Ezt az eredményt úgy' a szakköri tevékenység bővítésével lehet elérni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a főiskolákra sok olyan fiatal kerül, aki azelőtt a szövetség valamelyik szakkörében dolgozott, s ott jó eredményeket ért el. A fiatal tehetségek felkarolása, a velük való foglalkozás és törődés kell, hogy a főiskolai szervezetek egyik fő feladatává váljon. Amint a szövetség központi bizottsága megállapította, a tagság csupán 10,4 százaléka nő, s ez elgondolkodtató, hiszen a nők szövetségen belüli munkájára igen nagy szükség van. Ezt kellően tudatosítják a közép- és keletszlovákiai kerületben, ahol a nők szervezettsége 13-14 százalékos. A Honvédelmi Szövetség és a nőszövetség szerveinek és szervezeteinek az elkövetkező időszakban el kell mélyíteniük együttmüködésüket. A taglétszám növelése csakis akkor lehet célszerű, ha az alapszervezetek vezetői, a járási szervezetek funkcionáriusai megteremtik a jó munkafeltételeket. Hogy ez a járható út, azt čaňai alapszervezet példája is bizonyítja, ahol a 211 tag lövész, motoros, kinológiai, rádiós, és honvédelmi sportszakkörben fejt ki figyelemre méltó munkát, sőt az alapiskolában öt szakkört a szövetség tagjai vezetnek. Hasonló jó eredmény- ket érnek el a strážnicei, a paiiov- cei, slavétíni stb. alapszervezetek is. Ezzel szemben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 15 járásban a szervezettség csupán hét százalékos, s az alapszervezetek mintegy 15 százalékának munkája formális, nem érdekes, s ennek következtében a tagság száma sem növekszik. A szervezeti élet javításában nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek, bár ezen a téren éppen úgy, mint az írányító munkában, bőven vannak még tartalékok. Az egymilliós tagság elérhető cél. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy csakis aktív tagokra van szükség, mert csupán így lehet a CSKP XVI. és a szövetség VI. kongresszusa határozatait hiánytalanul valóra váltani. N.J. érték el, hogy a norma szerinti 2,1 kg takarmány helyett csak 1,33 kg-ot használtak fel. Ehhez hasonló kiváló eredményeket értek el a tejtermelésben Ľudmila Mačá- kováék a Nagyidai Állami Gazdaság sacai részlegén. 1981-ben a 990 000 literes tejleadási tervüket már december elején teljesítették és év végéig terven felül - még 23 000 jiter tejet adták a közellátásnak. így sorolhatnánk tovább azoknak a fiataloknak a nevét, akik lelkiismeretes munkájukkal az átlag fölé emelkedtek. Az utóbbi években a Kassa- vidéki járásban a mezőgazdasági és a falusi SZISZ-szervezetek között is egyre gyümölcsözőbb kapcsolatok alakultak ki. A jó együttműködés bizonyítéka az is, hogy például a mezőgazdasági idénymunkákba évente 12 ezer SZISZ- tag, illetve pionír kapcsolódik be. Csak tavaly 2 millió 765 ezer korona értékű munkát végeztek. Az együttműködés nem egyoldalú. A gazdaságok is igyekeznek segíteni a falusi SZISZ-szervezeteket, főleg a kulturális élethez szükséges anyagi javak megtermelésében. A SZISZ JÁRÁSI KONFERENCIÁJÁN az üzemi szervezetek munkáját is behatóan elemezték. Itt mi most csak azt emelnénk ki, hogy az utóbbi három évben a štó- si Sandrik Késgyárban, a tornai cementgyárban, a medzevi gépgyárban dolgoztak a legjobb ifjúsági kollektívák, de a többi kisebb üzemben is javulás állt be a szervezeti életben. Több üzemben jól dolgoztak az ifjúsági fényszóró jár- örcsapatai, s a fiatalok közül egyre többen nyújtottak be újítási javaslatokat. Csak 1981-ben 40 újítási javaslatot valósítottak meg, ezek 1 millió 100 ezer korona népgazdasági hasznot eredményeztek SZASZÁK GYÖRGY ERŐSÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉG (Jegyzetek a SZISZ Kassa-vidéki járási konferenciájáról) ÚJ SZÚ 4 1982. V. 13.