Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)

1982-05-08 / 108. szám, szombat

Következetesen teljesítsük a párthatározatokat

írta: Miroslav Čapka, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke

A párt. az egész szocialista társadalom figyelme a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósítására irányul. Azok az eredmények, amelyeket népünk a párt vezetésével a gazdasági és szociális program megvalósításában elért a bonyolult külső és belső feltételek ellenére azt bizonyítják, hogy helyes úton haladunk.

A munkások, szövetkezeti földművesek és az értelmiség közös törekvése eredményeként tovább fejlődik a népgazdaság.

Mindezt nem érhetnénk el a CSKP politikai, szervező és ideológiai-nevelő munkája nélkül Nem érhetnénk el, ha pártunk eszmeileg és szervezetileg nem lenne egységes, ha nem lenne világos, a nép számára közérthető programja, amelynek megvalósítása hazánk minden becsületes és lelkiismeretes állampolgárának szívügyévé vált.

A párt és más ellenőrző szervek és szervezetek által kifejtett ellenőrző tevékenység csak akkor lehet hatásos, csak akkor vezethet a kívánatos eredmények eléréséhez, ha a pozitívumok és negatívumok okainak feltárásán kívül mindig és konkrétan hatékony intézkedések elfogadásához vezet minden olyan fogyatékosság kiküszöbölésére, minden olyan negatívum megszüntetésére, amely miatt nem sikerül mindenütt teljes mértékben kihasználni a gazdasági fejlődés meggyorsításának forrásait.

AZ ERŐK EGYESÍTÉSE - AZ IRÁNYÍTÁS JAVÍTÁSA

Azok a levelek, amelyek ezzel kapcsolatban a párt központi bizottságára és a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságára érkeznek, egyértelműen azt bizonyítják, hogy sok szempontból egy hosszú folyamat kezdetén állunk, egy olyan folyamat kezdetén, amelynek célja minden belső tartalék kiaknázása és a gazdasági fejlődés optimális útjának meghatározása. Sok állampolgár például felfigyel az egyének és kollektívák, a műhelyek, sőt egész üzemek és ágazatok munkájának minősége és hatékonysága közti különbségekre, pedig ezek sokszor azonos termelési feltételek és azonos szakképzettségű dolgozókkal termelnek. Felteszik a kérdést, vajon az üveg-, kerámia- és porcelán- ipar, a gumi-, textil- és vegyipar, a kőolajfeldolgozó ipar és más ágazatok miért érhettek el az ipari termelés növelésében az év első három hónapjában az átlagosnál nagyobb növekedést, míg a nehéz és az általános gépipar és a fafeldolgozó ipar nem teljesíti száz százalékra feladatait? Felvetik a kérdést, miért van az, hogy a jó ipari szervezetek mellett - ilyen például a Sigma Olomouc termelési gazdasági egység - sok átlagos üzemünk van, sőt vannak lemaradók is.

A dolgozók levelei és figyelmeztetései azt jelzik, hogy a munkások, szövetkezeti földművesek és az értelmiség fokozott érdeklődést tanúsít a XVI. pártkongresz- szus irányvonalának következetes megvalósítása iránt, ami a kiindulópontot jelenti az állampolgárok magas életszínvonalának megőrzéséhez. A párt központi bizottsága nagyra becsüli az ilyen állás- foglalást. így viszonyulnak a dolgokhoz a jó gazdák, akik számára nem lehet közömbös, hogy hogyan gazdálkodnak a közös vagyonnal, hogy kihasználják-e teljes mértékben a termelési alapokat, a nyersanyagokat, alapanyagokat, az energiát, nem mindegy számukra milyen a munkafegyelem.

Az a tény, hogy az állampolgárok legtöbb nehézségünk, hibánk és fogyatékosságunk fő okát a termelési folyamatok rossz szervezésében és irányításában látják, rámutat a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség magas fokú politikai öntudatára.

Az élenjáró ipari és mezőgazdasági üzemek azonban önmaguk nem dönthetik el küzdelmüket. Az élenjárók sorait, akik magukévá teszik a tudományos-műszaki ismereteket, alkalmazzák ezeket a termelésben és az irányításban is, szüntelenül bővítenünk kell. Egyesítenünk kell erőinket a munkatermelékenység dinamikus növeléséért, a végtermékek minőségének lényeges javításáért, a világpiacon újabb pozíciók megszerzéséért folytatott harcunkban.

Ez azonban azt feltételezi, hogy rendet teremtsünk a szállítók és a kivitelezők, a felettes szervek és az alárendeltek, a munkások, a mesterek és az igazgatók, az üzemek és a termelési gazdasági egységek, a termelési gazdasági egységek és a minisztériumok kapcsolatában. Ez azt is feltételezi, hogy rendet teremtsünk a munka és a fogyasztási normák területén. Szigorúan meg kell tartanunk a munkaidőt, a rendet és a fegyelmet, következeteseknek kell lennünk az elvégzett munka minősége, mennyisége és társadalmi jelentősége szerinti jutalmazásban.

Amint azt a CSKP XVI. kongresszusa is megköveteli, minden egyes dolgozó életszínvonalának attól kell függnie, milyen mértékben járul hozzá a társadalom fejlődéséhez. A helyzet azonban teljesen más. Senki előtt sem titok, hogy vannak nálunk emberek, akik nagyvonalúan másokon élős- ködnek és nem a munkájukért kapják a fizetést, hanem azért, mert munkába járnak. Jutalmat kapnak azért, mert különböző módon ki tudnak bújni kötelességeik alól, mert mindent meg tudnak indokolni, kerúlik a gondokat, a hanyagságot érdemként tüntetik fel, és munkatársaik - a mestereket és a technikusokat is beleértve - ezt egyes esetekben hallgatólagosan tudomásul is veszik. Milyen nagyvonalúan bánnak a társadalom vagyonával! Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdés: milyen közvéleményt alakítanak ki ezeken a munkahelyeken a párt- szervezetek, a szakszervezetek és a SZISZ-szervezetek, ha nem figyelnek fel az ilyen társadalomellenes tevékenységre?

A párt és központi bizottsága jobban ismeri fogyatékosságainkat, mint nyugati „bírálóink“. Tudatosítjuk az egyes fejlődési szakaszok ellentmondásait és nehézségeit.

A mai szakaszt többek között az jellemzi, hogy rendkívül nagy hangsúlyt tesz az újratermelési folyamat lényegesen nagyobb hatékonyságára, a belső tartalékok következetes kiaknázása alapján. Nem az a kérdés, honnan szerezhetünk ebből vagy abból többet, hanem az, hogyan használhatjuk ki jobban azt, amink van, ami megtermett amit saját munkánkkal befolyásolhatunk és értékesíthetünk.

A kitűzött célok elérésének jelentős, de nem egy esetben lebecsült eszköze a komplex intézkedések. Az intézkedések teljes érvényesítése üzemeinkben hozzájárul az egyéni és a kollektív felelősség fokozásához a gazdasági döntések folyamatában. Az intézkedések ugyanis olyan gazdasági feltételeket hoznak létre a vállalatoknál és a munkahelyeken, amelyek nyomást és anyagi érdekeltséget teremtenek a műszaki és a gazdasági fejlődés eléresére. Egyre jobban arra kényszerítik a vállalatokat, bizonyítsák be. hogy a piacon nemcsak termékeik mennyiségével, hanem elsősorban minőségével, árával, műszaki és esztétikai színvonalával tudnak helytállni. A komplex intézkedések az erkölcsi és anyagi ösztönzők jobb kihasználását, az emberek kezdeményezésének és aktivitásának fejlesztését célozzák

Ebből az a feladat következik minden pártszervezet, minden párttag és párttagjelölt számára, hogy mélyebben megismerje saját üzeme gazdasági fejlesztésének problémáit, szakavatottabban mérje fel a gazdasági vezetők döntő és irányító tevékenységének következményeit. A vezetőkre

viszont, akiket megbíztak a mun- kakollektivák irányításával, egyúttal az a kötelesség is hárul, hogy tanácskozzanak az emberekkel, megnyerjék őket a pártpolitika megvalósítására és számot adjanak nekik munkájukról.

A kommunista igényesség ebben az esetben sem jelenthet csupán nagy szavakat. Az ügyünkről van szó. Teljesítenünk kell a XVI. pártkongresszus által kitűzött gazdasági és szociális programot. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága a pártépítés egyes szintjein az egyes bizottságokkal együtt még ebben az évben ellenőrzést hajt végre több üzemben és vállalatnál arra vonatkozóan, hogy a pártszervezetek hogyan érvényesítik ellenőrzési jogukat a párt és az állam gazdaságpolitikája feladatainak megvalósítása szempontjából, a komplex intézkedések fokozatos megvalósítása feltételei között.

REAGÁLJUNK A DOLGOZÓK ÉSZREVÉTELEIRE

A CSKP ellenőrző és revíziós bizottságai már húsz éve a párt eszmei és szervezeti egysége megszilárdításának jelentős tényezői. A kongresszusi és központi bizottsági határozatok teljesítésének széles körű ellenőrzésével hozzájárulnak a párt vezető szerepének következetes érvényesítéséhez, a lenini munkastílus elsajátításához, a pártsorok eszmei és szervezeti egységének elmélyítéséhez.

Mi sem vagyunk azonban teljes mértékben elégedettek az elért eredményekkel. Annak ellenére, hogy például a pártszervezetek jobban érvényesítik ellenőrzési jogukat, a pártalapszervezetek többségében még mindig nem elég igényesen értékelik a gazdasági terv teljesítését. A pártalap- szervezetekben nem használják ki megfelelő mértékben a nem pártonkívüli ellenőrző szervek tapasztalatait. Egyes vezető dolgozók munkáját nem jellemzi a kommunista harciasság, elvhüség és határozottság.

Felfigyeltetők a kommunisták, az állampolgárok arra vonatkozó észrevételei, hogy egyes esetekben az állami, gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek tisztségviselői helytelenül járnak el és magatartásuk is kifogásolható. A szerénytelenségre, az erkölcsi fogyatékosságokra, a különböző ünneplések megszervezésére, a funkciókkal való visszaélésre, a jogtalan jutalmak kifizetésére és a korrupció különböző formáira utaló levelek arra ösztönöznek bennünket, hogy objektiven felülbíráljuk a helyzetet és szükség esetén levonjuk a következtetéseket, akár a leváltást is beleértve. Figyelmeztető az a megállapítás, hogy nő a szolgálati kötelességek elhanyagolásával, a munkafegyelem megsértésével, a rossz gazdálkodással kapcsolatos bíráló észrevételek száma.

A pártszervek megbízásából az egyik ilyen észrevétellel foglalkozott az Általános Gépipari Szövetségi Minisztérium a Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyárban. Bebizonyosodott, hogy a levélírónak igaza volt, amikor rámutatott arra, hogy a szolgálati gépkocsikkal rendelkező dolgozók nem tartották nyilván az utakat és a megtett kilométereket.

Természetesen több az olyan eset, amikor a szocialista társadalmat közvetlenül, vagy közvetve, nyíltan vagy leplezetten, szándékosan, vagy akaratlanul megká^ rosítják, meglopják. Az okokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ehhez többek között hozzájárulnak az illetékes felelős gazdasági vezetők is, szakképzetlen következetlen tevékenységükkel, liberalizmusukkal. Považská Bystricán fegyelmi eljárást indítottak a vállalati igazgató egyik helyettese ellen is.

Milyen feladat hárul mindebből a pártszervezetekre - azt megjelölte a CSKP KB Elnökségének a káder- és személyzeti munkáról hozott határozata teljesítésének

ellenőrzése is. Tapasztalataink meggyőzően bizonyítják:- az emberekkel végzett munka nem vált még az összes gazdasági vezető irányító munkájának elválaszthatatlan részévé. Egyes helyeken csak felületesen ismerik az embereket, képességeiket és a további szakmai és politikai fejlődésük feltételeit;- a gazdasági vezetők néha úgy vélekednek, hogy az emberekkel csak a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek, vagy a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, a jobbik esetben a vállalat káder- és személyzeti osztályának kell foglalkoznia;- a pártalapszervezetek egyes esetekben nem szentelnek kellő figyelmet annak, hogy az irányító dolgozó hogyan befolyásolja beosztottjai cselekedeteit és magatartását. Azt. hogy hogyan viszonyulnak az általuk irányított kollektívához, azt hogy hogyan befolyásolja a munka, az územ, a párt és a szocializmus iránti öntudatos viszony kialakítását. Azt sem titkoljuk, hogy a gazdasági vezetők között vannak olyanok is, akik régi módon viszonyulnak az új szükségletekhez, akik nem fogadják el az újat, még az irányító munkában sem. így aztán új köntösben logikusan megismétlődnek a régi hibák, azok amelyeknek kiküszöböléséért küzd a párt.

A káderekkel szemben támasztott növekvő igények megkövetelik, hogy a káderekkel végzett munka színvonalát is emeljük. V. I. Lenin a káderekkel végzett munka lényegét abban látta, hogy a párt- szervezet próbára teszi, megkeresi a legjobb szervezőket, a józan gondolkodású gyakorlatias embereket, azokat az embereket, akik a szocializmus iránti hűségüket összekapcsolják az emberekkel folytatott szilárd és baráti együttműködéssel. Csakis az ilyen embereket . többszöri próba után a legkönnyebb feladatoktól fokozatosan a legnehezebbek teljesítésével kell megbízni, majd felelős beosztásba kinevezni.

A CSKP Ellenőrző és Revíziós Bizottsága a CSKP 1700 alapszervezetében és üzemi pártbizottságán ellenőrizte a CSKP KB Elnökségének 1970. évi, a káder- és személyzeti munkára vonatkozó határozatának teljesítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok helyen nem elég céltudatos és tervszerű munkát végeznek ezen a területen Azzal is találkozhatunk, hogy lebecsülik a pártmunkának ezt a területét. Előfordul, hogy szubjektiven, érzéketlenül, meg nem értően értékelik az egyének munkaeredményeit és erkölcsi profilját.

Egészen természetes, hogy a kádermunkához tartozik a dolgozók napi problémáiról és nehézségeiről való gondoskodás Amint Gustáv Husák elvtárs, a szakszervezeti kongresszuson megemlítette, a párt és szakszervezeti szervezeteknek ki kell állniuk az emberek jogos követelései mellett, segíteniük kell ezek megvalósításában. Ez elmélyíti a párt iránti bizalmat, ugyanúgy mint az. ha a munkahelyen vagy a lakóhelyen rugalmasan értékelni tudjuk a pozitív tetteket. Ez azonban nem jelenti, hogy elnézzük a fegyelmezetlenséget, a rendetlenséget, a rossz munkaerkölcsöt

NE BECSÜLJÜK LE A MUNKÁSUTÁNPÓTLÁS KÉPZÉSÉT

A CSKP ellenőrző és revíziós bizottságai ellenőrző tevékenységének eredményei sok ötletet tartalmaznak a pártmunka továbbfejlesztéséhez. Azok közül a problémák közül, amelyekkel foglalkozunk, külön szeretnék még szólni a munkásutánpótlás jó felkészítésének fontosságáról.

Pártunk szociális programja, amelyet a XVI. kongresszus hagyott jóvá, azt feltételezi, hogy két éven belül bevezetjük a tízéves iskolalátogatást. A három legfontosabb iskola típus közé tartoznak majd a középfokú szakmunkás- képzöiskolák, amelyekben a fiúk

és lányok 1984-től már középiskolai oktatásban részesülnek. Nyilvánvaló, hogy merész terveink megvalósításának gyorsasága nagymértékben attól függ, hogy a politikailag és szakmailag felkészített fiatalok hogyan foglalják el majd a mai munkásnemzedék helyét. A fiatal munkásnemzedék szakmai és politikai képzése, felkészítése az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalom építésének viszonyai között, ezért már ma is a párt, állami és gazdasági szervek és szervezetek figyelmének középppontjában áll. Az illetékes központi hivatalokban és intézményekben ellenőriztük, hogyan készültek fel oktatási rendszerünk e radikális megváltoztatására Meg kell mondanunk, hogy a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága nem találkozott mindenütt pozitív tapasztalatokkal.

Egyes tények például azt jelzik, hogy a vállalatok egy része alapos elemzés nélkül csökkenteni próbálja a középfokú szakmunkásképző iskolák felszerelésére illetve rekonstrukciójára előirányzott összegeket. Komoly gondot okoz. hogy az egyes tárcáknak nincs komplex elképzelésük arról, hogyan biztosítják a szakmunkástanulók neveléséhez, oktatásához és elszállásolásához szükséges kapacitásokat. Vannak olyan ipari és más szervezetek, amelyek még mindig csak a központi forrásokra támaszkodnak, anélkül, hogy saját anyagi és káderlehetőségeik kihasználására törekednének Megoldatlan a középfokú szakmunkásképző iskolák irányításának kérdése. Különösen negatív hatást gyakorol, hogy az oktatási szervek és az iskolákat létesítő szervezetek érdekei eltérőek

Az iskolák tevékenysége során nyert első tapasztalatok egyértelműen megerősítik, hogy a tanítónak, a szakképzést irányító mesternek és a nevelőnek döntő szerepe van. Ezt tudjuk és általában el is ismerjük. Az ipari szervezetek egyes vezetői azonban nem tudatosítják, hogy ezt az igazságot nem elegendő csak hangoztatni. A gazdasági vezetőségnek kötelessége, hogy meg is teremtse a megfelelő anyagi feltételeket igényes munkájukhoz.

A középfokú szakmunkásképző intézetek fejlesztése befolyással lesz a szakszervezeti szervezetek, de főleg az ifjúsági szervezetek munkájára is. A pártalapszer- vezetekben ezekre a kérdésekre is megfelelő figyelmet kell fordítanunk. Annál inkább, hogy ezen a területen nagyon sok a formalizmus. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a kérdéseket egyelőre nem tisztáztuk. Például a kladnói járásban a szaktanintézetekben önálló pártszervezet van, de az intézetek dolgozói szakszervezeti vonalon az egyes ágazatok szerint több alapszervezetbe tartoznak.

A CSKP kladnói járási bizottságának ülése például jogosan bírálta, hogy Libušínban a helyi gazdálkodási középfokú szaktanintézetben a-pedagógusok többet fizetnek az üzemi étkeztetésért, mint a többi dolgozók, mivel őket „idegen“ étkezőknek tekintik.

A középfokú szaktanintézetek hálózatának kiépítésével párhuzamosan a járási pártbizottságok kialakítják az önálló pártszervezetek megfelelő struktúráját. Elsőrendű feladat, hogy rendszeresen javítsuk a párt sorait, s így a nevelési és oktatási folyamat minden részében érvényesüljön a párt befolyása.

Értékelnünk kell a csehszlovák oktatási-nevelési rendszer további tökéletesítésére vonatkozó pártdokumentum megvalósítása során a kommunisták által kifejtett jelentős erőfeszítéseket. A sikerek ellenére tovább kell javítani a pártszervezetek tevékenységét a középfokú szaktanintézetekben. Bizonyára növelné az alapszervezetek tekintélyét, ha jobban tájékoztatnák őket a gazdasági és állami szervek terveiről, ha az intézetre vonatkozó valamennyi fontosabb döntést idejében és részletesen megvitatnák velük.

ÚJ SZÚ

4

1982. V. 8. ‘