Új Szó, 1982. május (35. évfolyam, 102-127. szám)
1982-05-04 / 104. szám, kedd
ÚJ szú 5 1982. V. 4. Több fényt - olcsóbban NŐNEK ÉS DŐLNEK A FÁK Gyertyafény mellett nagyon kellemes és romantikus vacsorázni, de csak akkor, ha van áram, ha tudjuk, hogy egy egyszerű mozdulattal majd nappali fényt varázsolhatunk konyhánkba, szobánkba. Ma már természetesnek vesszük, hogy az utcák este és éjszaka kivilágítottak, inkább ennek az ellenkezőjén lepődünk meg alkalom- adtán. A lámpatestek és fényforrások - legyen szó háztartásról vagy közvilágításról, avagy üzemek, műhelyek, gyárak megvilágításáról - az elmúlt két évtized alatt fejlődtek talán a leggyorsabban. Az izzólámpák, népiesen a villany- körték. elérték fejlesztésük csúcsát, a fénycsövek és más fényforrások megjelenésével - ha lassan is - kezdenek fokozatosan a háttérbe szorulni. Ez a fejlődés jelene és jövője. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalat a lámpatestek gyártása terén monopolhelyzetben van hazánkban. Napjainkban körülbelül 300 féle lámpatest kerül ki a gyár szerelőcsanokaiból. Tárnok Vilmos mérnök, az üzem fő- konstruktőre már csaknem két évtizede kíséri figyelemmel a lámpa- test-gyártás fejlődését:- A legnagyobb fejlődés az elmúlt két évtizedben az utcai közvilágítás terén történt - kezd a tájékoztatásba Tárnok Vilmos. - Annak idején a közvilágítás céljaira is csupán izzólámpás lámpatesteket gyártottunk. Később, az ötvenes évek derekán kezdtük el az utcai fénycsöves lámpák gyártását. Jelentős ugrás volt ez, hiszen lényegesen javult a fényhasznosítás, vagyis 1 wattból nagyobb mennyiségű fényt kaptunk. Az ötvenes évek vége egy újabb határkő az utcai megvilágítás történetében: ekkor tértünk át a nagynyomású higanygőzlámpák gyártására. A fejlődés itt sem állhatott meg, ezt követték a halogén lámpák, majd a nagynyomású halogénlámpák. Ez utóbbiak fényhasznosítása az izzólámpákénak a nyolcszorosa.- Milyen tulajdonságai vannak a tökéletes utcai lámpának, azon kívül, hogy energiatakarékos?- Rendkívül fontos, hogy a fényelosztása megfeleljen az adott követelményeknek, vagyis, hogy a fényt oda kapjuk, ahová kell. Fontos szempont, hogy a fény sugárzásának szöge a lehető legnagyobb legyen - és ez ismét az energiamegtakarítást érinti. Ha ez a szög a lehető legnagyobb, akkor kevesebb oszlop, tehát kevesebb lámpa kell. További lényeges követelmény, hogy a lámpatest jól bírja az időjárás kedvezőtlen hatásait.- A vállalat lámpatestjei külföldön is ismertek. Milyen helyet foglalnak el gyártási programjukkal a KGST-országok keretében?- A múlt év decemberében kezdtük el egy lámpa-típussornak a gyártását. A KGST „Interelektro 8“ munkacsoportján belül mi fejlesztettük ki, és a gyártásává! is a gyárunkat bízták meg. A típussor egyik darabját méltán nevezA Szádalmási (Jablonov nad Turňou) erdőgazdaság 21 ezer 682 hektáron gazdálkodik. Ebből közel 9 ezer hektár az erdő. Területüket hét körzetre osztották fel, amelyekben a felügyeletet, a munkák irányítását egy-egy erdész végzi. A központban öten dolgoznak. Fifik Jánossal, a gazdaság vezetőhelyettesével beszélgetünk.- Aránylag nagy területen gazdálkodunk - mondja Fifik János. - Az erdőgazdaság és a körzetek vezetőin kívül huszonkét állandó dolgozónk van. Munkánk nagyon szerteágazó és népgazdasági szempontból jelentős. Az erdő a természet tüdeje, azért védelme és fejlesztése nemcsak a szakemberek, hanem az egész társadalom ügye. Erdeink nagy része meredek, sziklás talajon fekszik. Ezért a telepítés, a csemeteültetés nemcsak szakértelmet, hanem kemény fizikai munkát is követel. A facsemete ágyát sokszor kézzel vagy géppel készítjük elő, s humusszal töltve ültetjük el, csak így remélhetjük, hogy lombot hajt és hetjük az utcai megvilágítás lep- progresszívebb típusának. Ennek a 400 wattos nátriumgőzlámpának a fényhatásfoka a régebbiekhez viszonyítva 20 százalékkal több. Az új lámpatest üveglaminátból készül, és nagyon jól bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat is. Az új gyártmány adottságait jelenleg a Szovjetunióban próbálják ki. Az első visszajelzések szerint állja a sarat. Vannak ugyan kisebb hibái, ezek azonban abból adódnak, hogy a szovjet szabványrendszer az utcai lámpák esetében eltérő a miénktől.- Eddig az utcai lámpatestekről beszéltünk. Az Elektrosvit viszont jelentős mennyiségben gyárt a háztartások céljaira is lámpákat. Mi a helyzet itt, hogyan világítunk otthon?- Gondolom, itt vannak a legnagyobb tartalékaink az energiatakarékosság szempontjából. Háztartásainkban, sajnos, csaknem 100 százalékban izzólámpás lámpatestek világítanak, amelyeknek, mint említettem, jóval kisebb a fényhasznosítása. Persze, van egy bizonyos előítélet is. sokan azt tartják, hogy a fénycsöves lámpatestek csak kirakatok, üzletek megvilágítására alkalmasak. Persze, ez téves felfogás. Japánban például a háztartások fényforrásai 80 százalékban fénycsövek.- Nem forog fenn tán az a tévhit, hogy a fénycsöves lámpák többet fogyasztanak?- Bizonyára, de ennek éppen az ellenkezője az igaz. Vegyünk például egy 40 wattos fénycsövet, amelynek a fényárama 2600 - 2800 lumen (In). Egy 100 wattos izzólámpa viszont csak 1200 lument ad. Nem nehéz tehát az összehasonlítás, és megállapíthatjuk, hogy a fénycső jóval takarékosabb, és több fényt adó fényforrás.- Tesznek-e erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a fénycső, megerősödik. Évente 50 hektár területet fásítunk, és ezer köbméter fát termelünk ki. A kitermelt fák nagy része tölgy, bükk és különböző fenyőfajta. A csemeteültetésben idénymunkások, a vadász- és halásztársaságok tagjai segítenek. Fontos feladataink közé tartozik a széna betakarítása, a rétek, a hegyi legelők gondozása. Ezeknél a munkáknál is nagy segítségünkre vannak a társadalmi szervezetek. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a helyi nemzeti bizottságokkal. Erre szükség is van, hiszen területünkön tizenöt község fekszik. A széna egy részét tartalékoljuk télre, a vadállomány etetésére. Kukoricával a környék földművesszövetkezetei segítenek ki bennünket. Tápszert az államtól kapunk.- Erdőgazdaságunk nagy része a Szlovák Paradicsomhoz tartozik, tehát védett terület - folytatja. a fénycsöves lámpatestek előnyeit, gazdaságosságát a közvélemény megismerje?- Természetesen közrejátszik brnói vásáron a Tesla vállalattal együtt egy szakosított kiállítás keretében mutattuk be a szakembereknek és a kereskedelemnek a korszerű háztartásban használható lámpatesteket. A kiállítás kísérő rendezvényeként előadásokat tartottunk a fénycsöves lámpatestek vitathátatlan előnyeiről. Ettől a rendezvénytől mindenekelőtt azt vártuk, hogy változzon a szemlélet a háztartásbeli világítással kapcsolatban. Az egész világon ez az általunk képviselt irányzat napjainkban az uralkodó. Persze, tudatosítjuk, hogy szemléletváltozást elérni egyik napról a másikra lehetetlen, hiszen hosz- szú évtizedek alatt bevett szokások ellen kell küzdenünk. Nem akarom azt állítani, hogy az izzólámpák teljes eltűnésre vannak ítélve, hiszen lesznek a jövőben is helyek, ahol szerepet kapnak. Csillárok a jövőben is lesznek. *- Miért ilyen lassú a korszerű és takarékos világítási forma elterjedése? Természetesen közrejátszik a fogyasztó számára egy nagyon fontos szempont: a fénycsövek ára. Ez, sajnos, még aránytalanul magas". Meggyőződésem azonban, hogy ézek az árak hamarosan csökkennek. Megjegyzem azonban, hogy a fénycsöves lámpatestek még a magassabb ár mellett is - olcsóbbak. Persze, hosszú távon. Azzal, hogy kevesebb energiát fogyasztanak és élettartamuk hosszabb. Tehát, amit elvesztünk a réven.. fejezi be az eszmefuttatást mosolyogva Tárnok Vilmos mérnök. Az „egyenlet“ tehát adott: fénycső = több fény és kevesebb áram. POLÁK LÁSZLÓ Mielőtt útnak indultam, kisebb közvéleménykutatást végeztem ismerőseim körében: Tudják-e, hogy az ország déli területein is találhatók erdők?- Délen? Erdők? Talán fák?... - kérdeztek vissza. A mintegy ötven kilométeres útszakaszon látottak is a ,,csak fák vannak“ állítást igazolták, mert egy-egy facsoport, katonás sorban álló szélvédő sáv a legjobb akarattal sem nevezhető erdőnek. Persze, akiket kérdeztem, azok is csak a fővárost Komárommal összekötő út mellett látottak alapján vélekedtek. Ha a Duna töltésén vezetne az út, láthatnák, amit Gyurcsek Ernő, a Nyugat-szlovákiai Erdőgazdaság dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) fióküzemének igazgatója mondott, hogy a folyam mellett nagy kiterjedésű erdők vannak az egész szlovákiai szakasz mentén. Kivéve azt a néhány kilométert, amelyen most kiirtották a fákat a Gabčíkovo -Nagymaros Vízlépcsőrendszer építése miatt. Ezenkívül a Kis-Duna, a Feke- te-víz és a Tőkési-patak mente gazdag fában. Ezek árterületein és az öt hatáskörükbe tartozó járás más. területein tenyésző erdők összesen tizenkétezer hektárt tesznek ki. Ezekben a járásokban a mezőgazdaságilag megművelhető terület sokkal nagyobb, de azért az a tizenkétezer hektár sem olyan kicsi, hogy valaki egy nap alatt bebarangolhatná. Gyurcsek Ernő igazgatótól kapott előzetes tájékoztatással, s a természet iránti rajongásommal a tarsolyomban a Dékány tanyánál vettem szemügyre a Duna töltésén belüli erdőborította tájat. Bőst (Babčíkovo) elhagyva a vízlépcsőrendszer építkezésén keresztül értünk fel a töltésre, amelyen jobbra kanyarodva megérkeztünk oda, ahol már érintetlen a természet. Az ember csak any- nyiban avatkozik bele életükbe, amennyire szükséges, s amely beavatkozás az erdőnek is, embernek is hasznára van. Hogy ne legyen bozóttal, indákkal benőtt vadon, hanem szakértelemmel ápolt, haszonfát, tűzifát, árnyékot adó hely. Erdő és nyersanyag. A feldolgozó ipar szempontjából ennek vart a legnagyobb jelentősége. A fakitermelés aznap sem szünetelt, bizonyította a töltés porát felverő közeledő fatörzsekkel megrakott teherautó. A délvidék erdőségeiből a teherautók és tehervagonok évente nyolcvanezer köbméter fát szállítanak a feldolgozó iparnak. Négyszer annyit, mint huszonöt évvel ezelőtt. A legtöbb fa a Párkányi (Štúrovo) Cellulóz- és Papírgyárba kerül. Az erdőgazdálkodás posztján dolgozók most a szállítás olcsóbb módjára térnek át. Rövidesen- Az erdőtűztől. Csak az idén 35 helyen gyúlt ki Szlovákiában az erdő. Az anyagi kár tetemes, az erkölcsit nem lehet pénzben kifejezni. A mi területünkön eddig a legtöbb erdőtüzet a gőzmozdonyok okozták Mióta a gőzmozdonyokat kivonták a forgalomból, ez a veszély megszűnt. Most a legnagyobb gondot a szőlőtulajdonosok okozzák, különösen tavasszal és ősszel, amikor a száraz avart égetik. A felelőtlen kirándulók is nagy károkat okoznak az erdőben. Az erdőtűz azért a legveszélyesebb, mert azt szinte lehetetlen oltani. Egyedüli védekezés az elszigetelés. Ezért is alkalmazunk egyes területek között három-négyméteres felszántott védősávot, hogy megakadályozzuk a tűz terjedését. Minden évszakban szép az erdő. Minél gyakrabban sétálunk az árnyas fák között, élvezzük a tiszta fenyőillatú levegőt, annál egészségesebbek, munkabírót* bak leszünk. Óvjuk a fákat, hiszen minket szolgálnak. FECSÓ PÁL megkezdik a nyersanyag tutajokon, csónakokon való szállítását. Erdő és szépség. Mondatja velem a lombosodó fűzfák és a föléjük magasodó rügyező jegenyék látványa. S a négy több évszázados tölgyfa, amely mellett senki sem megy el közömbösen. Megsimogatom az egyik tölgy rücskös törzsét: Letűnt korok néma tanúja. Igaz-e, hogy Mátyás király is megpihent árnyékodban, hogy egy dékányi ember ólat vájt malacainak a törzsedben? Azt beszélik, amikor a töltést megemelték, a seb nyomai akkor tűntek el. Értékesek ezek a fák, melyeket természeti kincsként védetté nyilvánítottak. Elnézem hatalmas koronájukat. Görbe-görcsös ágaikat sárga fagyöngy díszíti. A négy közül egy kiszáradt. Ágai megfáradt anyóka szikár karjaként nyúlnak az ég felé, de sem az eső, sem a föld tápláléka nem segít rajta, nem bont többé koronát. A töltésről derékszögben tér le az út az erdőbe, ezen keresztül lehet megközelíteni a vizet. Az út mellett jegenyék állnak őrt. Beljebb jobbra is balra is vegyes a faállomány. Az egyik fűzfán magasles. Rókára, vaddisznóra várva órákat álldogálnak a fa köré rakott állvány deszkáin a vadászok. Mint hírlik, nem mindig hiába. A Duna-ágban ember nem lakta, fával benőtt idillikus szépségű szigetek látványa fogad. Flórája olyan, mint a töltés és a víz közötti árterületé. Évtizedek múlva azonban már más fák integetnek a víz partján állók felé, mert a kivágottak helyére új fajtákat ültetnek. Az ötvenes évek végén, amikor a fióküzem gondjaira bízott erdőkben céltudatos erdőgazdálkodás vette kezdetét, mindenhová elsősorban nyárfát telepítettek. Tíz év óta a kiültetett fáknak már a fele sem nyárfa. Nagyobb teret kapott a kőris, a tölgy, a jávor, az akác, a hárs. Most pedig fekete bórfenyő és fekete dió meghonosításával kísérleteznek. Eredménnyel. A szerkezetváltásra azért van szükség, mert a talajvíz szintje egyre csökken, s ez utóbbi fajták kevésbé vízigényesek. Madárkórus hangjaitól kísérve indulok vissza a tanya felé. Cso- da-e, ha ilyen látványosság után sajnálom azt a több száz hektárnyi területű erdőt, amit a vízlépcső- rendszer építése miatt kivágtak. Bár nem vitás, fontos népgazdasági szempontok tették ezt szükségessé. Jólesett azonban azt hallani az igazgatói irodában, hogy helyette ugyanakkora területet fásítanak - másutt. Persze, ez nem megy egyik napról a másikra. Közel húsz évbe került, amíg a délvidéki erdők területét kétezerötszáz hektárral sikerült növelni. És továbbra is keresik a fehér foltokat, ahová egyetlen fát is kiültethetnek. Kell a fa, kell az árnyék, kell a meleg. A gallyfát, csököket és az erdei termésnek azt a kis hányadát, ami nem felel meg ipari feldolgozásra, szívesen eladják magán- személyeknek. Az erdőkről való gondoskodás és a rendelkezésre álló feldolgozási technológia teszi lehetővé, hogy a régebbi harminc százalékkal szemben a kitermelt fának már a nyolcvan százaléka haszonfa. A gondoskodás a szakszerű utánpótlással kezdődik. A faiskolákban nemesített fajták magvait vetik, dugványait ültetik. Az ezekből felserdült csemete fakorában ellen- állóbb a szélviharnak, fájának minőséqe jobb. A fióküzem négy faiskolájában ez idő tájt nagy a nyüzsgés. A vetés, dugványozás munkáinak végzésén kívül a facsemetéket is csomagolják. Fásításra ezek a hetek a legalkalmasabbak. Úgy jó, ha a kivágott fa helyébe mielőbb csemete kerül, hogy magába szívja a föld édes nedveit, s a fény, a meleg húzza fölfelé. Nőjön. Mert az az* erdei élet rendje, hogy nőnek és dőlnek a fák. KOVÁCS ELVIRA A lámpatestek szerelőcsarnokában (A szerző felvétele) Akkor szép az erdő, mikor zöld... *- Különösen értékes növény -és állatvilága van a Szádelői völgynek, ezért tilos a völgybe gépkocsival behajtani, és kitiltották a hegymászókat is. Az ő közreműködésükkel nagy károkat okoztak a védett madarak között. Kérdezhetné valaki, hogyan? Csak tájékoztatásként jegyzem meg, hogy egy sas- vagy sólyomfióka értéke külföldön több mint 22 ezer dollár. A Szár patak vize gazdag pisztrángban. Az orvhalászok száma sem kevés. Volt rá eset, hogy teherautó vezetőjét kaptuk rajta, mikor a gépkocsi akkumulátorának áramával ,,pecázott“. Komoly gondot okoz a veszettség is, mely főképpen a rókánál és a menyétnél fordul elő. Ezért engedélyezett egész éven át a rókák kilövése. Tavaly egy veszett róka okozott gondot az erdészeknek, végül sikerült puskavégre kapni.- Mitől fél legjobban az erdész?
