Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-17 / 90. szám, szombat

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1982. április 17. XXXV. évfolyam 90. szám Ára 50 fillér A NÉP PÁRTJA Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának vannak olyan ülései, amelyek jelentőségükkel bekerülnek a párt és az egész nép történetébe. Kétségtelenül ezek közé tartozik az 1969. április 17-én megtartott ülése is, amelyre a célból került sor, hogy a CSKP KB határozott intézkedéseket foganatosítson a pártban és a társadalomban elhatalmasodott válság leküzdé­sére, valamint arra, hogy hazánkban megteremtse a konszolidá­ció feltételeit. Az ülés utáni napok, hónapok és évek bebizonyí­tották, hogy mindenekelőtt az áprilisi ülés teremtette meg a feltételeit a jobboldali opportunisták és a szocialistaellenes erők végső leigázásának, és így újfent megnyitotta a kaput hazánk szocialista fejlődése előtt. Április 17-én a központi bizottság a legfelsőbb párttisztségbe választotta Gustáv Husák elvtársat, a szilárd és elvhű kommu­nistát, a fasisztaellenes küzdelem kimagasló képviselőjét. Azt az embert, aki egész életében a dolgozó néphez, a marxizmus-leni­nizmus eszméihez és a proletár internacionalizmushoz való hűségéről, valamint a Szovjetunióhoz, hazánk osztálytestvéré­hez és szövetségeséhez fűződő őszinte szeretetéről tett tanúbi­zonyságot. Ez a központi bizottsági ülés mélyrehatóan elemezte a párt­ban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresszusa utáni válság tanulságait, örök érvényű útmutatásokat adott munkánkkal kap­csolatban. Olyanokat, amelyek helyességét az élet igazolta. Semmit sem felejtünk abból, amit átéltünk. Sem győzelmein­ket, sem kudarcainkat, sem sikereinket, de tévedéseinket és hibáinkat sem. Szem előtt tartjuk, hogy szüntelenül léteznek olyan nemzetközi és belső reakciós erők, amelyek várnak a kellő pillanatra, amikor támadást intézhetnek a szocializmus ellen. Támadásaik következménye pedig mindig a dolgozó nép érde­keivel ellentétes, ezt bizonyítják a Lengyelország bomlasztására irányuló kísérletek is. Az ellenforradalom minden országban azonos álarcot ölt, még akkor is, ha minden esetben más módszert választ. A célja mindig ugyanaz, és ezt nem téveszt­hetjük szem elől. Nemcsak hogy nem téveszthetjük szem elől, hanem senkinek sem adhatunk legkisebb esélyt sem szocialista társadalmunk veszélybe sodrására. Ma, amikor az imperializmus és annak háborús tervei által az egész földünk léte veszélyben forog, a szocialista közösség - élén a Szovjetunióval - az egész emberiség békés életének legnagyobb szavatolója. A Szovjetunió és a többi szocialista ország béketeremtő politikája az emberek százmillióinak véle­ményével találkozik világszerte, visszhangra talál minden föld­rész béke- és haladó mozgalmában. Büszkék lehetünk, hogy ebből a történelmi békeharcból aktívan kivesszük részünket. Sok esztendő telt el 1969 áprilisa óta. Döntő többségünk becsületes munkával járult hozzá társadalmunk fejlesztéséhez, hazánk felvirágoztatásához, népünk jólétének megteremtésé­hez. Fejlett szocialista társadalmunk építésének terveit olyan időszakban valósítjuk meg, amelyben sok nehéz akadályt kell leküzdenünk. Persze, egyetlen korszak sem volt könnyű, gond- és akadálymentes. Mégis minden esetben volt erőnk és képes­ségünk a nehézségek leküzdésére, a feladatok teljesítésére. És ez ma sincs másképp. A XVI. pártkongresszus által kitűzött programot lépésről lépésre, következetesen és minden szakaszon teljesíteni kell. Aki részesedni akar az elért eredményekből, az nem bújhat ki a felelősség, a közös munka alól sem. Szüntelenül érvényes, hogy úgy élünk, ahogyan dolgozunk, gazdálkodunk, s hogy semmi sem hullik magától az ölünkbe. Életünket nem alapozhat­juk hiú ábrándokra, hanem olyan realitásokra kell építenünk, amelyek a külső és belső gazdasági feltételekből adódnak, s amelyek közepette terveinket valóra váltjuk. Olyan időszakban élünk, amelyben a feladatok végrehajtása minden poszton képzett és tapasztalt ember tudását követeli meg, amelyben szükség van a kollektívák összehangolt munká­jára, áldozatkészségére és mindenekelőtt társadalmi felelősség- tudatára. Ezt mindenkinek tudatosítania kellene, dolgozzon az élet bármely területén. És elsősorban a vezető dolgozónak, aki nagyobb felelősséget vállalt magára. A XVI. pártkongresszus és a központi bizottság valamennyi ülése nem véletlenül hangsú­lyozta a tervezés és irányítás tökéletesítésének szükségességét, hiszen ezek színvonala határozza meg egész népgazdaaságunk eredményeinek alakulását. A bonyolult belső és nemzetközi feltételek pedig a nyolcvanas években még nehezebb feladatok elé állítják hazánkat. Ezekkel csak úgy birkózhatunk meg sikeresen, ha - amint azt Gustáv Husák elvtárs is hangsúlyozta a közelmúltban Moston elmon­dott beszédében - képesek leszünk gyors ütemben növelni népgazdaságunk hatékonyságát, ha mindenütt képesek leszünk jobb munkát nyújtani, jobban irányítani, jobban gazdálkodni. Számtalanszor meggyőződhettünk róla, hogy a párt világosan és nyíltan beszél a gondokról és a hibákról, nem ígér elérhetet­lent, s nem kínál könnyű küzdelmet. Olyan harcba vezet, amelyben nincs helye a könnyelműségnek, a kényelemnek, amelyben gondolkodó, az optimális megoldást kereső, a felada­taikat a lehető legjobban teljesítő emberekre van szükség. 1969 áprilisa óta figyelemre méltó munkát végeztünk, olyan fáradha­tatlan ihletövei és szervezővel az élen, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja. Ha arra keressük a választ, hogy ilyen rövid idő alatt hogyan voltunk képesek a társadalmi válság leküzdé­sére, a feleletet a párt élcsapatszerepében, a ■ kommunisták egységében, a marxizmus-leninizmushoz való hűségben látjuk. A párt egységének és tisztaságának, forradalmi jellegének a megőrzése, a társadalomban betöltött élcsapatszerepének szilárdítása kétségtelenül április 17-e örök érvényű útmutatása. Rudé právo A szakszervezetek X. kongresszusának második napja Tartalmas vita A tanácskozáson tegnap is jelen volt a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége (ČSTK) - Elvtársi munkalégkör­ben folytatódott tegnap Prágában a szakszervezetek X. országos kongresszusa. Tegnap is jelen volt a CSKP KB, a Csehszlovák Nem­zeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége, a Szakszer­vezeti Világszövetség küldöttsé­ge, ott voltak a külföldi szakszer­vezeti központok képviselői. Rö­viddel fél kilenc után megkezdő­dött a kongresszusi vita. Elsőként Stanislav Mašek, a plzeňi Škoda Művek vállalati szakszervezeti bizottságának el­nöke szólalt fel. Tájékoztatta a kül­dötteket a nagyvállalat dolgozói­nak aktivitásáról, arról, hogy mint­egy 30 000 kötelezettséget vállal­tak. Vladimír Hynek, a szakszerve­zetek prágai városi tanácsának el­nöke arról beszélt, hogyan törek­szenek a fővárosban a szakszer­vezeti tagok a párt gazdasági és szociális programjának megvaló­sítására. Harry Tisch, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, az NDK szakszervezeti küldöttsé­gének vezetője beszédében nagy­ra értékelte a két ország szakszer­vezeteinek baráti kapcsolatait. Hangsúlyozta, hogy az együttmű­ködés jó hagyományokon alapul. Már Wilhelm Pieck és Klement Gottwald aktívan síkraszállt a két ország és nép barátságáért. Ez a hagyomány mindannyiunkat kö­telez. A továbbiakban ismertette a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség X. kongresszusának előkészületeit, amely tanácskozás néhány nap múlva kezdődik. A csehszlovák és a magyar szakszervezetek baráti együttmű­A kongresszusi küldöttek egy csoportja ködésének hagyományairól Gás­pár Sándor, a magyarországi Szakszervezetek Országos Taná­csának főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke szólt. Hangsúlyozta, hogy a csehszlová­kiai szakszervezetek hozzájárul­nak az egész szakszervezeti moz­galom céljainak eléréséhez és a szocialista közösség erősítésé­hez. Ezt követően a szakszerve­zetek szerepének lenini értelme­zéséről beszélt. Kiemelte, hogy a szakszervezeti mozgalom a tár­sadalom oszthatatlan része és csak a szocialista országokban jö­het létre olyan szakszervezeti mozgalom, amely társadalmi szempontból hatékony munkát tud végezni. A bolgár szakszervezeti tagok üdvözletét Petr Gyulgerov, a Bol­gár Szakszervezetek Központi Ta­A SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS KÜLFÖLDI VISSZHANGJA Legfontosabb feladat a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósítása (ČSTK) - A szocialista országok sajtója részletesen beszámol a prágai szakszervezeti tanácskozás megnyitónapjáról ezenbelül Gustáv Husák beszédéről és Karel Hoffmann beszámolójáról. MOSZKVA - A szovjet Trud című szakszervezeti lap Gustáv Husák beszédéből azt a részt emeli ki, amelyben a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke arról beszélt, hogy a munkásosztály el­lenségei, a szocializmus ellenfelei mindig nagy erőfeszítéseket fejtet­tek ki annak érdekében, hogy megzavarják a szakszervezetek és a kommunista pártok közös (Folytatás a 2. oldalon) nácsának elnöke tolmácsolta. El­mondotta, hogy a bolgár dolgozók a Bolgár KP XII. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósí­tásával igyekeznek meggyorsítani országuk szociális és gazdasági fejlesztését. E tevékenységük so­rán Georgi Dimitrovnak, a szo­cialista Bulgária megalapítójának hagyatékából indulnak ki. Eugeniusz Mielnicki, a lengyel Ágazati Szakszervezetek együtt­működését egybehangoló orszá­gos bizottság elnöke örömét fejez­te ki a csehszlovák szakszervezeti tagok sikereivel kapcsolatban, amelyek nemcsak Csehszlováki­át, hanem az egész szocialista (Folytatás a 2. oldalon) Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársa­sági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Hafez Asszadnak, az Arab megújhodás Pártja (BAATH) Központi Bizottsága főtitkárának, a Szíriai Arab Köz­társaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Abdar Rauf Ka- szim szíriai miniszterelnöknek, Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter pedig Abdái Halim Khaddamnak, Szíria külügymi­niszterének küldött üdvözlő táv­iratot. Felelősségteljes munkát J elentős társadalmi esemé­nyek időszakát éljük. A mű­vészeti alkotó szövetségek kong­resszusai után, a szakszervezetek országos tanácskozásával csak­nem egyidőben kerül sor a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók XIII. országos közgyűlésére. Ez az összejövetel fontos fórumot teremt a visszapillantáshoz, elsősorban az eltelt fél évtized eszmei és kulturális-népművelő munkájának értékeléséhez, de egyúttal az elő­retekintéshez, a közeljövő legfon­tosabb feladatainak meghatározá­sához is. A CSEMADOK immár nyolcvan- ezres tagságának ötéves mun­kája egyértelműen pozitív, tiszte­letet parancsoló. Sok-sok lelkesítő példát sorolhatnánk föl azoknak a különböző tisztségviselőknek és tagoknak a helytállásáról, önzet­len munkájáról, akik szabad ide­jükben, túlnyomórészt minden anyagi juttatás nélkül fáradoznak szocialista kultúránk fejlődése, ér­tékeinek közkinccsé tétele érde­kében. Azért, hogy hazánk ma­gyar nemzetiségű dolgozói - élve a pártunk lenini nemzetiségi politi­kája adta lehetőségekkel - ne csak anyagiakban, hanem szelle­miekben is gyarapodjanak, sza­bad idejüket - Marxszal szólva - termékeny idővé alakítsák. A CSEMADOK országos rendez­vényei tízezreket mozgósítanak értelmes munkára. A Dunamenti Tavaszon kisiskolás gyermekek báboznak, játszanak, szavalnak, A Tavaszi szél... országos nép- dalversenyen pedig láttunk már nyolcvanötéves parasztembert is, aki egyenes derékkal, vidáman ropta a táncot: úgy, ahogy azt falujában apjától, nagyapjától lát­ta. Ez a kiragadott példa is igazol­ja, hogy a kulturális, népművelő munka minden nemzedéknek le­hetőséget teremt az önmegvalósí­táshoz, az állandó művelődéshez, a közösségi élet megteremté­séhez. Ezen, valamint más CSEMA- DOK-rendezvényen a gyakorlat­ban valósulnak meg a szocialista hazafiság és a proletár nemzetkö­ziség elvei; az eszmei és esztéti­kai szempontból átgondoltan összeállított műsorok tovább erő­sítik a szereplők és a több tízezres nézősereg szocialista tudatát, el­mélyítik bennük az együvétarto- zás érzését. Mindennek napjaink­ban az éleződő politikai és ideoló­giai harc korában, amikor osztály­ellenségeink a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolásán is mesterkednek, különösen nagy je­lentősége van, és lesz a jövőben is. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom