Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-14 / 87. szám, szerda
Egy kerület a statisztika tükrében Szlovákia legnagyobb kerülete • Kevés a gyerek • Nőtt a foglalkoztatottság • Több a korszerű lakás Mint ismeretes, 1980 november elsején népszámlálás volt hazánkban, Az így szerzett adatok alapot képeznek a népgazdaság és az egész társadalom további fejlődésének irányításához és tervezéséhez. Nagy segítséget jelentenek munkájukban a nemzeti bizottságoknak, a kutatóintézeteknek, a társadalmi szervezeteknek és az államigazgatási szerveknek. A népszámlálás első eredményeit tavaly februárban ismertük meg. A nyugat-szlovákiai kerület végleges adatai a közelmúltban készültek el. Az egyes mutatókat úgy csoportosították és dolgozták fel, hogy mélyreható elemzéseket végezhessenek a kerület életének egyes szakaszairól. Az adatok egyúttal rámutatnak, hogy a legutóbbi népszámlálás óta milyen sikerek születtek építömunkánk eredményeként s ugyanakkor jelzik a megoldandó problémákat és azok okait is. Az alábbiakban néhány érdekes adatot ismertetünk a népszámlálás eredményeiből a nyugat-szlovákiai kerületre vonatkozóan. A népszámlálás napján a kerületnek 1 683 891 lakosa volt. A kerület nagyságát és lakosságának számát illetően az ország legnagyobb kerületei közé tartozik. Az utóbbi tíz év alatt a lakosság száma 6,6 százalékkal növekedett. A másik két szlovákiai kerülethez viszonyítva ez a növekedés aránylag alacsony. Az egyes járásokban eltérő a helyzet. Míg három járásban (Topoľčany, Trnava, Dunaszerdahely - Dunajská Streda) a növekedés több mint 10 százalékos volt, öt járásban 5-10 százalék között mozgott, a lévai (Levice) járásban csak 1,6 százalék volt. Két járásban (Galánta és Nyitra) a lakosság száma enyhén csökkent. A kerületben nagyon kedvezőtlen a népesség korösszetétele, a gyerekek 15 éves korig a lakosság 25 százalékát képezik. Ebből a szempontból a kerületi átlagnál kedvezőtlenebb a helyzet az érsekújvári (Nové Zámky) és lévai járásban (22,9 és 22,7 százalék). A munkaképes lakosság száma 76 ezerrel nőtt, de ez a 8,6 százalékos növekedés nem éri el a szlovákiai szintet. A nyugdíjkorúak részaránya az utóbbi tíz év alatt 5 százalékkal nőtt. Sajátságos a kerület településstruktúrája. Az 500-nál kevesebb lakosú falvakban csak 37 000-en élnek, vagyis a lakosság 2,2 százaléka. Míg 1970-ben a városi jellegű településeken a lakosság 35,4 százaléka élt, 1980- ban már 47,5 százaléka. Csaknem 625 000-en, vagyis a lakosság 37 százaléka 26 városban él. A lakosságnak ez a koncentrációja természetesen befolyásolja a lakosság szociális struktúráját, a lakáskörülményeket, a háztartások ellátottságát és általában az életmódot. A kerületben él Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságának kétharmada. 1980-ban alakosság 77,1 százaléka volt szlovák és 21.5 százaléka magyar nemzetiségű. A magyar nemzetiségű lakosok aránylag összefüggő területen élnek, míg a többi nemzetiség - 1,4 százalék - szétszórtan. A legtöbb magyar nemzetiségű lakos a kerület déli járásaiban összpontosul - a dunaszerdahelyi (87,9 százalék), a komáromi (Komárno 71,9 százalék) galántai (44,4 százalék) érsekújvári (41,2 százalék) és lévai (33,1 százalék) járásban. A Bratislava-vidéki járás lakosságának 7,2 százaléka a nyitraiénak pedig 7,1 százaléka magyar nemzetiségű. A járási székhelyek közül Dunaszerdahely lakosságának 81,0, Galánta 40,1, Komárom 61,6, Érsekújvár 27,7, Léva 15,5 százaléka volt magyar nemzetiségű. A többi nagyobb városban ez az arány: Nagymegyer (Čalovo) 85,6, Somorja (Šamorín) 72,5, Ipolyság (Šahy) 60,7, Zselíz (Želiezovce) 53,7, Párkány (Štúrovo) 71,2 és Vágsellye (Šaľa) 19,4 százalék. Nőtt a lakosság foglalkoztatottsága - 1970 óta több mint 20 százalékkal. Jelentősen több nő dolgozik, ma már a foglalkoztatottak 45 százalékát képezik, ami 34,7 százalékos növekedést jelent. Csökkent az egyes járások közötti eltérés a foglalkoztatottak arányszámát illetően. Ennek ellenére az érsekújvári és komáromi járás nem éri el a kerületi átlagot, a 48,6 százalékot. Strukturális változások mentek végbe a lakosság szociális összetételében. Annak ellenére, hogy a munkások száma 25 ezerrel nőtt, részarányuk 56,4 százalékról 49.6 százalékra csökkent. Ezzel szemben jelentősen nőtt az alkalmazottak száma - több mint 140 ezerrel. Az efsz-tagok részaránya 16,3 százalékról 12,2 százalékra csökkent. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedése következtében a mezőgazdasági dolgozók száma 20 000-rel csökkent, míg az ipari dolgozók részaránya 32,6 százalékról 35,4 százalékra nőtt. Az egyes járások között jelentős eltérések mutatkoznak, míg a dunaszerdahelyi járásban az ipari dolgozók a lakosság 22,1 százalékát képezik, a topolcanyi- ban 46,4 százalékát. Az életszínvonal egyik fontos mutatója az oktatásügy fejlődése. A kerület felnőtt lakosságának 39,8 százaléka végzett el középiskolát és csaknem 4 százaléka főiskolát. Jelenleg a kerületben 17,5 ezren tanulnak felsőoktatási intézményekben, kétötödük nő. A nyugat-szlovákiai kerület a közép- és főiskolát végzett lakosság arányszámát illetően a három szlovákiai kerület közül az utolsó helyen áll. Figyelemre méltó eredmények születtek a lakásépítésben. A 343 500 állandóan lakott épület csaknem 94 százaléka családi ház. A lakóházak aránya 2,8 százalékról 5,6 százalékra emelkedett, a lakások kétötöde pedig szövetkezeti lakás. 1971 és 1980 között a kerületben több mint 133 500 lakás épült. A lakások száma azonban csak 79 736-tal növekedett, ami azt jelenti, hogy az új lakások 40,4 százaléka a szanált lakásokat pótolja. A kerületben a lakások 73,5 százaléka a felszabadulás után épült. Sokatmondóak a lakások minőségére és ellátottságára vonatkozó adatok. 37,6 százalékuk az első kategóriába tartozik - összehasonlításképpen, 1970-ben ez az arány 16 százalék volt. Érdekes adat, hogy a lakások 54,4 százaléka háromszobás vagy még nagyobb. Az egy lakásra eső lakosok száma 3,4-re csökkent, egy lakosra 13,4 négyzetméter lakóterület jut. A lakások 77,7 százalékában vezetékes ivóvíz, 72 százalékában fürdőszoba és 50 százalékában központi fűtés van. A háztartások 88,6 százalékában van hűtőszekrény, 85 százalékában mosógép, 87 százalékában tévékészülék. TEODOR ČONKA a SZSH kerületi igazgatáságának munkatársa A közbiztonság szolgálatában Fazekas Károly Zsarnón (Žarnov) ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyet még nem kapott el a háború taposómalma, de már kezdte megérteni az összefüggéseket, hallotta az ágyúszót, megborzongott, ha valaki behívót kapott, s együtt sírt azokkal, akik áldozattá vált fiaikat, férjeiket siratták. Családja régi mesterségét folytatta, juhászkodott. A felszabadulás után, 1946 tavaszán Szlovákiában az elsők között alakult meg az állami gazdaság Tornán (Turňa nad Bodvou). Fazekas Károly a gazdaság dolgozója lett. Kezdetben lovaskocsival járt, majd a technika fejlődésével traktoros, később gépkocsivezető lett. Állandóan képezte magát, ahogy ő mondja „haladt a korral“. így lett a gazdaság központi műhelyének főraktárnoka. Jelenleg a gazdaság tornai részlegének állattenyésztője.- Tíz esztendeje vezetem ezt a részleget - mondja. - Százötven tehenet, ötven üszőt és több mint húszezer csirkét nevelünk. A tejtermelésben jó eredményeket értünk el. A csirkéket általában nyolchetenként cseréljük s az előírtnál nagyobb súllyal adjuk át a felvásárlóknak. Az itt dolgozók közül többen a gazdaság, sőt a járás legjobb dolgozói közé tartoznak. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az istállók és a melléképületek elavultak, ami nehezíti munkánkat. Munkája és a beosztásával járó felelősség ideje nagy részét leköti, mégis talál rá időt, hogy társadalmi kötelezettségének is eleget tegyen. 1954-től tagja a segédrendőrök testületének. Hogyan lett azzá, és mi a feladata?- Sok tízezer kildhnétert vezettem le tehergépkocsival szabály- sértés és baleset nélkül. A közbiztonsági testület szepsi járási parancsnoka megkért, hogy legyek segítségükre, lépjek be a segédrendőrök közé. Egy ideig a közlekedés ellenőrzésében segítettem, most a közbiztonság és vagyonvédelem terén teljesítünk szolgálatot. Tornán tizenhárom segédrendőr van, én vagyok a parancsnokuk. Nem a legnépszerűbb tisztség ez. Vannak olyanok is, akik ellenséget látnak bennünk, pedig éberségünk, a lakosság nagy részével kialakított jó kapcsolatunk több bűntény megelőzésében vagy leleplezésében segített. Az önként vállalt szolgálatban szerzett élményeknek se szeri, se száma. Tárgyilagosan, pontosan meséli az eseményeket Fazekas Károly. Ezek közé tartozik az alábbi eset is a pórul járt tolvajról.- Éjszakai szolgálatban voltunk Szepsiben. A vasútállomáson sok volt a csellengő. Igazoltattuk őket. Egy ismerős fiatalember is vonatra várt. Azt mondta, hogy az édesanyját látogatta meg a szomszéd községben s lekéste a tornai vonatot. Ismertük a fiút, rendesen dolgozott, az édesanyja valóban a szomszéd községben lakott. Még a gyanú árnyéka sem férkőzhetett hozzá. Másnap reggel azonban jelentették, hogy betörtek a helybeli büfébe. A nyomozás javában folyt, amikor egy éjszaka megint riadóztattak. A szomszédok gyanús zajt hallottak a tornai vasúti vendéglőben. Körülvettük az épületet s a közbiztonsági szervek dolgozói tetten érték a tolvajt. Az anyaszerető fiatalemberünk volt, aki azon a bizonyos éjszakán tört be a büfébe, és több vendég- fogadót „meglátogatott“. Azóta magába szállhatott, hiszen bőven van ideje gondolkodni kirándulásain. A segédrendőrök önként vállalták a szolgálatot, anyagi térítés nélkül, Feladatuk nem könnyű és sokszor nem is veszélytelen. Mégis helytállnak becsülettel, lemondanak szabad idejükről, örködnek szocialista rendünk s mindnyájunk nyugalma felett. Tiszteletet, megbecsülést érdemelnek. FECSÓ PÁL Egészségünk a tét A szilárd háztartási hulladék tárolása és felhasználása kérdésével világszerte foglalkoznak. Ez valóban fontos probléma. Megsemmisítésének, illetve esetleges hasznosításának számos változatát dolgozták ki. Manapság már sok országban ebben a hulladékban, szemétben látják a másodlagos nyersanyagok elhanyagolhatatlan tartalékát. A megoldás módját azonban alapvetően azért keresik, hogy védjék a környezetet, elsősorban a termőföldet. Ezt a feladatot kapták nálunk a városok és a falvak közhasznú szolgáltatásai, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak. Ezek a szolgáltató vállalatok Szlovákiában évente több mint egymilliárd koronát fordítanak feladataik ellátására. Ennek az összegnek több mint egytizedét emészti fel a hulladék öszegyüjté- se és tárolása. Mindannyian tisztában vagyunk például a háztartási szemét elszállításának és megfelelő tárolásának fontosságával. Ezért nem lehet számunkra meglepő, hogy az ezzel foglalkozó szolgáltatóüzemek anyagi-műszaki alapja évről évre bővül. Az előző ötéves terv időszakában például 28 561 darabbal gyarapodott a 110 liter ürtartalmú és 21 758 darabbal az 1100 liter űr- tartalmú szeméttárolók száma. A „kukák“ kapacitása pedig ezzel egyidejűleg 220 ezer tonnával növekedett. Noha ezen a területen kedvezően bírálhatjuk el a helyi gazdálkodási vállalatok eddigi tevékenységét, akad még elég „fehér folt“ is, amely a kitűzött feladatok hézagos teljesítéséről árulkodik. Még nagyon örvendetes, hogy a szilárd háztartási hulladék mennyisége tartósan növekszik. A nemzeti bizottságok illetékes szolgáltató részlege, a köztisztasági vállalat 1970-ben 954 555 tonna hulladékot szállított el. Tíz évvel később már 1 262 332 ton-. nát. S csaknem az egész mennyiséget nem irányított szeméttelepeken helyezik el. Szlovákiában hozzávetőleg tízezer ilyen kisebb- nagyobb lerakat van. Szemétégető mű csak a fővárosban létezik, mintegy százezer tonna évi kapacitással. Tekintettel a nyomasztó helyzetre, a kérdéssel 1978-ban az SZSZK kormánya is foglalkozott, amely határozatában számos intézkedést írt elő. Ezeknek teljesítését folyamatosan értékelik és a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére köteleznek. A környezetvédelemmel kapcsolatban különben a CSKP XVI. kongresszusa is meghatározza a legfontosabb tennivalókat. Ezeknek megvalósítása megkívánja, hogy a városokban és a falvakon fejlesszék a közhasznú szolgáltatóüzemeket. Ez azonban egyidejűleg számos műszaki- szervezési intézkedést is követel. Olyan intézkedéseket, amelyeknek célja a hulladék lehető legnagyobb mérvű hasznosítása, esetleg megfelelő elhelyezése a ter- mészétben. Hiszen végső soron a tét az emberek egészsége, a termőtalaj megóvása és a népgazdaság hatékonyságának növelése a hulladék felhasználása útján is.- Számításaink szerint feltételezzük - mondotta nekünk Karol Karlík mérnök, a SZSZK Belügyminisztériuma Helyi Gazdálkodási Igazgatósága müszaki-üze- meltefési szakosztályának vezetője -, hogy nálunk 1990-ben egy főre 270 kilogramm szilárd háztartási hulladék jut. Ez nagy mennyiség, amelynek tárolására - az eddig alkalmazott módszer szerint- további területet kellene igényelnünk, nemegyszer olyat, amely kerti gazdálkodásra alkalmas. Az eddigi tízezer szeméttelep is nagy területet foglal el. Ezért egyetlen megoldásnak tekintjük a szilárd halmazállapotú hulladék irányított tárolását. így kellene ennek lennie már 1990-ben a járások többségében. Ezeken a nagy kapacitású telepeken különféleképpen fogják „megsemmisíteni“ a háztartási szemetet. Például szemétégető művekben. Hadd jegyezzük meg, hogy Európában jelenleg a háztartási hulladéknak teljes 35 százalékát számolják fel ezzel a módszerrel. Nálunk a jelenlegi ötéves tervidőszakban két szemétégetőmü felépítésével, a 8. tervidőszakban pedig további öttel számolunk. Az eltüntetés, jobban mondva a hasznosítás további módja: komposz- tot előállítani a hulladékból. Ezzel a kérdéssel gyakorlatilag az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma foglalkozik. Már kidolgozták -'1990-ig- a komposztgyárak építésének tervét. Ebből is látható, hogy a háztartási hulladék felhasználása népgazdaságunk számára nagyon előnyös.- Végül még annyit szeretnék mondani, a közeljövőben olyan feltételek alakulnak ki, hogy a közhasznú szolgáltató vállalatok viszonylag gyorsan visszaadhassák eredeti rendeltetésüknek azt a földet, amelyet a szemét tárolásának eddigi módja elértéktelenített - fejezte be tájékoztatását Karol Karlík szakosztályvezető. JOZEF SLUKA A P R Ó H I R DE T É S KÖSZÖNTÖ MEGEMLÉKEZÉS • A drága édesanyának, feleségnek, Jansúr Árpádnénak 50. születésnapja alkalmából szívből gratulálnak, erőt, egészséget és nagyon hosszú, boldog életet kívánnak, szerető férje és gyermekei. Ú-543 • Janovics Annának Marcelházára (Marcelová) 80. születésnapja alkalmából további nyugodt életet kívánnak. lányai, vejei, unokái és dédunokái Ú-586 • A drága jó édesanyának és nagymamának. Tóth Margitnak Bátorkeszire (Vojnice) 70. születésnapja alkalmából szívből gratulálnak, jó egészséget és még boldog, hosszú életet kívánnak: lányai: Magdi, Manci, fiai: Tibi, Pityu, Dodi, vejei: Misi és Laco, menyei: Mari, Gizi és Marika, valamint unokái: Gabi, Peti, Angela, Klaudia, Szilvia, Viktória, Lacika és a kis Marian. Ú-606 • A legdrágább edesanyanaK Sproch Irénnek Tornaijára (Šafárikovo) 60. születésnapja alkalmából sok örömet és boldogságot kíván: fia Barnus, menye Božena és két unokája, Róbert és Barnus. Ú-640 • Kresnye Jánosnak Nagybalogra (Veľký Blh) 60. születésnapja alkalmából szívből gratulálnak és további erőt, egészségben eltöltött hosszú, boldog életet kívánnak: felesége, gyermekei, menye, unokái, Henike és Janika. Ú-741 • Fájó szívvel emlékezünk a kedves, jó testvérre, Lörincz Ferenc- né Kurucz Margitra, akit a kegyetlen halál, hosszú, súlyos betegség után, 1981 IV. 16-án, búcsúszó nélkül kiragadott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. Emlékét örökké őrző testvére, sógornője és az egész rokonság Ú-625 • Fájó szívvel emlékezünk a legdrágább férjre és édesapára, Pálfy Sándorra aki 1981 április 11 -én örökre elhagyott bennünket. Akik ismerték, gondoljanak rá szeretettel ezen a szomorú évfordulón. Gyászoló felesége és fiai Ú-735 ADÁSVÉTEL • Eladó nagyon jó állapotban levő, átalakított ČZ-SPORT 175, „Oilmas- ter“ motorkerékpár. Cím: Tóth Róbert, Družstevná 27, 943 01 Štúrovo. Ú-745 • Eladó pikírozott PCR paprikapalánta. Cim: Borbély František. Hviezdoslavova 53. Tvrdošovce, okr,: Nové Zámky. Ú-750 ÚJ SZÚ 6 1982. IV. 14.
