Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-14 / 87. szám, szerda

Egy kerület a statisztika tükrében Szlovákia legnagyobb kerülete • Kevés a gyerek • Nőtt a foglalkoztatottság • Több a korszerű lakás Mint ismeretes, 1980 november elsején népszámlálás volt hazánk­ban, Az így szerzett adatok alapot képeznek a népgazdaság és az egész társadalom további fejlődé­sének irányításához és tervezésé­hez. Nagy segítséget jelentenek munkájukban a nemzeti bizottsá­goknak, a kutatóintézeteknek, a társadalmi szervezeteknek és az államigazgatási szerveknek. A népszámlálás első eredmé­nyeit tavaly februárban ismertük meg. A nyugat-szlovákiai kerület végleges adatai a közelmúltban készültek el. Az egyes mutatókat úgy csoportosították és dolgozták fel, hogy mélyreható elemzéseket végezhessenek a kerület életének egyes szakaszairól. Az adatok egyúttal rámutatnak, hogy a legu­tóbbi népszámlálás óta milyen si­kerek születtek építömunkánk eredményeként s ugyanakkor jel­zik a megoldandó problémákat és azok okait is. Az alábbiakban né­hány érdekes adatot ismertetünk a népszámlálás eredményeiből a nyugat-szlovákiai kerületre vo­natkozóan. A népszámlálás napján a kerü­letnek 1 683 891 lakosa volt. A ke­rület nagyságát és lakosságának számát illetően az ország legna­gyobb kerületei közé tartozik. Az utóbbi tíz év alatt a lakosság szá­ma 6,6 százalékkal növekedett. A másik két szlovákiai kerülethez viszonyítva ez a növekedés aránylag alacsony. Az egyes járá­sokban eltérő a helyzet. Míg há­rom járásban (Topoľčany, Trnava, Dunaszerdahely - Dunajská Stre­da) a növekedés több mint 10 százalékos volt, öt járásban 5-10 százalék között mozgott, a lévai (Levice) járásban csak 1,6 száza­lék volt. Két járásban (Galánta és Nyitra) a lakosság száma enyhén csökkent. A kerületben nagyon kedvezőt­len a népesség korösszetétele, a gyerekek 15 éves korig a lakos­ság 25 százalékát képezik. Ebből a szempontból a kerületi átlagnál kedvezőtlenebb a helyzet az érsek­újvári (Nové Zámky) és lévai já­rásban (22,9 és 22,7 százalék). A munkaképes lakosság száma 76 ezerrel nőtt, de ez a 8,6 száza­lékos növekedés nem éri el a szlo­vákiai szintet. A nyugdíjkorúak részaránya az utóbbi tíz év alatt 5 százalékkal nőtt. Sajátságos a kerület telepü­lésstruktúrája. Az 500-nál keve­sebb lakosú falvakban csak 37 000-en élnek, vagyis a lakos­ság 2,2 százaléka. Míg 1970-ben a városi jellegű településeken a la­kosság 35,4 százaléka élt, 1980- ban már 47,5 százaléka. Csak­nem 625 000-en, vagyis a lakos­ság 37 százaléka 26 városban él. A lakosságnak ez a koncentráció­ja természetesen befolyásolja a lakosság szociális struktúráját, a lakáskörülményeket, a háztartá­sok ellátottságát és általában az életmódot. A kerületben él Szlovákia ma­gyar nemzetiségű lakosságának kétharmada. 1980-ban alakosság 77,1 százaléka volt szlovák és 21.5 százaléka magyar nemzeti­ségű. A magyar nemzetiségű la­kosok aránylag összefüggő terüle­ten élnek, míg a többi nemzetiség - 1,4 százalék - szétszórtan. A legtöbb magyar nemzetiségű la­kos a kerület déli járásaiban össz­pontosul - a dunaszerdahelyi (87,9 százalék), a komáromi (Ko­márno 71,9 százalék) galántai (44,4 százalék) érsekújvári (41,2 százalék) és lévai (33,1 százalék) járásban. A Bratislava-vidéki járás lakosságának 7,2 százaléka a nyitraiénak pedig 7,1 százaléka magyar nemzetiségű. A járási székhelyek közül Duna­szerdahely lakosságának 81,0, Galánta 40,1, Komárom 61,6, Ér­sekújvár 27,7, Léva 15,5 százalé­ka volt magyar nemzetiségű. A többi nagyobb városban ez az arány: Nagymegyer (Čalovo) 85,6, Somorja (Šamorín) 72,5, Ipolyság (Šahy) 60,7, Zselíz (Želiezovce) 53,7, Párkány (Štúrovo) 71,2 és Vágsellye (Šaľa) 19,4 százalék. Nőtt a lakosság foglalkoztatott­sága - 1970 óta több mint 20 százalékkal. Jelentősen több nő dolgozik, ma már a foglalkoztatot­tak 45 százalékát képezik, ami 34,7 százalékos növekedést je­lent. Csökkent az egyes járások közötti eltérés a foglalkoztatottak arányszámát illetően. Ennek elle­nére az érsekújvári és komáromi járás nem éri el a kerületi átlagot, a 48,6 százalékot. Strukturális változások mentek végbe a lakosság szociális össze­tételében. Annak ellenére, hogy a munkások száma 25 ezerrel nőtt, részarányuk 56,4 százalékról 49.6 százalékra csökkent. Ezzel szemben jelentősen nőtt az alkal­mazottak száma - több mint 140 ezerrel. Az efsz-tagok részaránya 16,3 százalékról 12,2 százalékra csökkent. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedése követ­keztében a mezőgazdasági dolgo­zók száma 20 000-rel csökkent, míg az ipari dolgozók részaránya 32,6 százalékról 35,4 százalékra nőtt. Az egyes járások között je­lentős eltérések mutatkoznak, míg a dunaszerdahelyi járásban az ipari dolgozók a lakosság 22,1 százalékát képezik, a topolcanyi- ban 46,4 százalékát. Az életszínvonal egyik fontos mutatója az oktatásügy fejlődése. A kerület felnőtt lakosságának 39,8 százaléka végzett el középis­kolát és csaknem 4 százaléka fő­iskolát. Jelenleg a kerületben 17,5 ezren tanulnak felsőoktatási intéz­ményekben, kétötödük nő. A nyu­gat-szlovákiai kerület a közép- és főiskolát végzett lakosság arány­számát illetően a három szlovákiai kerület közül az utolsó helyen áll. Figyelemre méltó eredmények születtek a lakásépítésben. A 343 500 állandóan lakott épület csaknem 94 százaléka családi ház. A lakóházak aránya 2,8 szá­zalékról 5,6 százalékra emelke­dett, a lakások kétötöde pedig szövetkezeti lakás. 1971 és 1980 között a kerületben több mint 133 500 lakás épült. A lakások száma azonban csak 79 736-tal növekedett, ami azt jelenti, hogy az új lakások 40,4 százaléka a szanált lakásokat pótolja. A ke­rületben a lakások 73,5 százaléka a felszabadulás után épült. Sokatmondóak a lakások minő­ségére és ellátottságára vonatko­zó adatok. 37,6 százalékuk az első kategóriába tartozik - össze­hasonlításképpen, 1970-ben ez az arány 16 százalék volt. Érde­kes adat, hogy a lakások 54,4 százaléka háromszobás vagy még nagyobb. Az egy lakásra eső lakosok száma 3,4-re csökkent, egy lakosra 13,4 négyzetméter la­kóterület jut. A lakások 77,7 szá­zalékában vezetékes ivóvíz, 72 százalékában fürdőszoba és 50 százalékában központi fűtés van. A háztartások 88,6 százalékában van hűtőszekrény, 85 százaléká­ban mosógép, 87 százalékában tévékészülék. TEODOR ČONKA a SZSH kerületi igazgatáságának munkatársa A közbiztonság szolgálatában Fazekas Károly Zsarnón (Žar­nov) ahhoz a nemzedékhez tarto­zik, amelyet még nem kapott el a háború taposómalma, de már kezdte megérteni az összefüggé­seket, hallotta az ágyúszót, meg­borzongott, ha valaki behívót ka­pott, s együtt sírt azokkal, akik áldozattá vált fiaikat, férjeiket si­ratták. Családja régi mesterségét folytatta, juhászkodott. A felszaba­dulás után, 1946 tavaszán Szlová­kiában az elsők között alakult meg az állami gazdaság Tornán (Turňa nad Bodvou). Fazekas Károly a gazdaság dolgozója lett. Kez­detben lovaskocsival járt, majd a technika fejlődésével traktoros, később gépkocsivezető lett. Állan­dóan képezte magát, ahogy ő mondja „haladt a korral“. így lett a gazdaság központi műhelyének főraktárnoka. Jelenleg a gazdaság tornai részlegének állattenyész­tője.- Tíz esztendeje vezetem ezt a részleget - mondja. - Százötven tehenet, ötven üszőt és több mint húszezer csirkét nevelünk. A tej­termelésben jó eredményeket ér­tünk el. A csirkéket általában nyolc­hetenként cseréljük s az előírtnál nagyobb súllyal adjuk át a felvásár­lóknak. Az itt dolgozók közül töb­ben a gazdaság, sőt a járás leg­jobb dolgozói közé tartoznak. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az istállók és a melléképüle­tek elavultak, ami nehezíti mun­kánkat. Munkája és a beosztásával járó felelősség ideje nagy részét leköti, mégis talál rá időt, hogy társadal­mi kötelezettségének is eleget te­gyen. 1954-től tagja a segédrend­őrök testületének. Hogyan lett azzá, és mi a feladata?- Sok tízezer kildhnétert vezet­tem le tehergépkocsival szabály- sértés és baleset nélkül. A közbiz­tonsági testület szepsi járási pa­rancsnoka megkért, hogy legyek segítségükre, lépjek be a segéd­rendőrök közé. Egy ideig a közle­kedés ellenőrzésében segítettem, most a közbiztonság és vagyon­védelem terén teljesítünk szolgá­latot. Tornán tizenhárom segéd­rendőr van, én vagyok a parancs­nokuk. Nem a legnépszerűbb tisztség ez. Vannak olyanok is, akik ellenséget látnak bennünk, pedig éberségünk, a lakosság nagy részével kialakított jó kap­csolatunk több bűntény megelőzé­sében vagy leleplezésében segített. Az önként vállalt szolgálatban szerzett élményeknek se szeri, se száma. Tárgyilagosan, pontosan meséli az eseményeket Fazekas Károly. Ezek közé tartozik az aláb­bi eset is a pórul járt tolvajról.- Éjszakai szolgálatban voltunk Szepsiben. A vasútállomáson sok volt a csellengő. Igazoltattuk őket. Egy ismerős fiatalember is vonatra várt. Azt mondta, hogy az édesany­ját látogatta meg a szomszéd köz­ségben s lekéste a tornai vonatot. Ismertük a fiút, rendesen dolgo­zott, az édesanyja valóban a szomszéd községben lakott. Még a gyanú árnyéka sem férkőz­hetett hozzá. Másnap reggel azonban jelentették, hogy betörtek a helybeli büfébe. A nyomozás javában folyt, amikor egy éjszaka megint riadóztattak. A szomszé­dok gyanús zajt hallottak a tornai vasúti vendéglőben. Körülvettük az épületet s a közbiztonsági szer­vek dolgozói tetten érték a tolvajt. Az anyaszerető fiatalemberünk volt, aki azon a bizonyos éjszakán tört be a büfébe, és több vendég- fogadót „meglátogatott“. Azóta magába szállhatott, hiszen bőven van ideje gondolkodni kirándulá­sain. A segédrendőrök önként vállal­ták a szolgálatot, anyagi térítés nélkül, Feladatuk nem könnyű és sokszor nem is veszélytelen. Még­is helytállnak becsülettel, lemon­danak szabad idejükről, örködnek szocialista rendünk s mindnyájunk nyugalma felett. Tiszteletet, meg­becsülést érdemelnek. FECSÓ PÁL Egészségünk a tét A szilárd háztartási hulladék tá­rolása és felhasználása kérdésé­vel világszerte foglalkoznak. Ez valóban fontos probléma. Meg­semmisítésének, illetve esetleges hasznosításának számos változa­tát dolgozták ki. Manapság már sok országban ebben a hulladék­ban, szemétben látják a másodla­gos nyersanyagok elhanyagolha­tatlan tartalékát. A megoldás mód­ját azonban alapvetően azért ke­resik, hogy védjék a környezetet, elsősorban a termőföldet. Ezt a feladatot kapták nálunk a váro­sok és a falvak közhasznú szol­gáltatásai, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak. Ezek a szolgáltató vállalatok Szlovákiában évente több mint egymilliárd koronát fordítanak fel­adataik ellátására. Ennek az összegnek több mint egytizedét emészti fel a hulladék öszegyüjté- se és tárolása. Mindannyian tisz­tában vagyunk például a háztartá­si szemét elszállításának és meg­felelő tárolásának fontosságával. Ezért nem lehet számunkra meg­lepő, hogy az ezzel foglalkozó szolgáltatóüzemek anyagi-mű­szaki alapja évről évre bővül. Az előző ötéves terv időszakában például 28 561 darabbal gyarapo­dott a 110 liter ürtartalmú és 21 758 darabbal az 1100 liter űr- tartalmú szeméttárolók száma. A „kukák“ kapacitása pedig ezzel egyidejűleg 220 ezer tonnával nö­vekedett. Noha ezen a területen kedvezően bírálhatjuk el a helyi gazdálkodási vállalatok eddigi te­vékenységét, akad még elég „fe­hér folt“ is, amely a kitűzött fela­datok hézagos teljesítéséről árul­kodik. Még nagyon örvendetes, hogy a szilárd háztartási hulladék mennyisége tartósan növekszik. A nemzeti bizottságok illetékes szolgáltató részlege, a köztiszta­sági vállalat 1970-ben 954 555 tonna hulladékot szállított el. Tíz évvel később már 1 262 332 ton-. nát. S csaknem az egész mennyi­séget nem irányított szeméttele­peken helyezik el. Szlovákiában hozzávetőleg tízezer ilyen kisebb- nagyobb lerakat van. Szemétége­tő mű csak a fővárosban létezik, mintegy százezer tonna évi kapa­citással. Tekintettel a nyomasztó hely­zetre, a kérdéssel 1978-ban az SZSZK kormánya is foglalkozott, amely határozatában számos in­tézkedést írt elő. Ezeknek teljesí­tését folyamatosan értékelik és a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére köteleznek. A környezetvédelemmel kapcso­latban különben a CSKP XVI. kongresszusa is meghatározza a legfontosabb tennivalókat. Ezeknek megvalósítása megkí­vánja, hogy a városokban és a fal­vakon fejlesszék a közhasznú szolgáltatóüzemeket. Ez azonban egyidejűleg számos műszaki- szervezési intézkedést is követel. Olyan intézkedéseket, amelyek­nek célja a hulladék lehető legna­gyobb mérvű hasznosítása, eset­leg megfelelő elhelyezése a ter- mészétben. Hiszen végső soron a tét az emberek egészsége, a termőtalaj megóvása és a nép­gazdaság hatékonyságának növe­lése a hulladék felhasználása út­ján is.- Számításaink szerint feltéte­lezzük - mondotta nekünk Karol Karlík mérnök, a SZSZK Belügy­minisztériuma Helyi Gazdálkodá­si Igazgatósága müszaki-üze- meltefési szakosztályának vezető­je -, hogy nálunk 1990-ben egy főre 270 kilogramm szilárd háztartá­si hulladék jut. Ez nagy mennyi­ség, amelynek tárolására - az ed­dig alkalmazott módszer szerint- további területet kellene igényel­nünk, nemegyszer olyat, amely kerti gazdálkodásra alkalmas. Az eddigi tízezer szeméttelep is nagy területet foglal el. Ezért egyetlen megoldásnak tekintjük a szilárd halmazállapotú hulladék irányított tárolását. így kellene ennek lennie már 1990-ben a járások többsé­gében. Ezeken a nagy kapacitású tele­peken különféleképpen fogják „megsemmisíteni“ a háztartási szemetet. Például szemétégető művekben. Hadd jegyezzük meg, hogy Európában jelenleg a háztar­tási hulladéknak teljes 35 százalé­kát számolják fel ezzel a módszer­rel. Nálunk a jelenlegi ötéves tervi­dőszakban két szemétégetőmü felépítésével, a 8. tervidőszakban pedig további öttel számolunk. Az eltüntetés, jobban mondva a hasz­nosítás további módja: komposz- tot előállítani a hulladékból. Ezzel a kérdéssel gyakorlatilag az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezési Minisztériuma foglal­kozik. Már kidolgozták -'1990-ig- a komposztgyárak építésének tervét. Ebből is látható, hogy a háztartási hulladék felhasználá­sa népgazdaságunk számára na­gyon előnyös.- Végül még annyit szeretnék mondani, a közeljövőben olyan fel­tételek alakulnak ki, hogy a köz­hasznú szolgáltató vállalatok vi­szonylag gyorsan visszaadhassák eredeti rendeltetésüknek azt a föl­det, amelyet a szemét tárolásának eddigi módja elértéktelenített - fe­jezte be tájékoztatását Karol Kar­lík szakosztályvezető. JOZEF SLUKA A P R Ó H I R DE T É S KÖSZÖNTÖ MEGEMLÉKEZÉS • A drága édesanyának, feleségnek, Jansúr Árpádnénak 50. születésnapja alkalmából szívből gratulálnak, erőt, egészséget és na­gyon hosszú, boldog életet kívánnak, szerető férje és gyermekei. Ú-543 • Janovics Annának Marcelházára (Marcelová) 80. születésnapja alkalmából további nyugodt életet kívánnak. lányai, vejei, unokái és déd­unokái Ú-586 • A drága jó édesanyának és nagyma­mának. Tóth Margitnak Bátorkeszire (Vojnice) 70. születés­napja alkalmából szívből gratulálnak, jó egészséget és még boldog, hosszú életet kívánnak: lányai: Magdi, Manci, fiai: Tibi, Pityu, Dodi, vejei: Misi és Laco, menyei: Mari, Gizi és Marika, valamint unokái: Gabi, Peti, Angela, Klaudia, Szilvia, Viktó­ria, Lacika és a kis Marian. Ú-606 • A legdrágább edesanyanaK Sproch Irénnek Tornaijára (Šafárikovo) 60. születés­napja alkalmából sok örömet és bol­dogságot kíván: fia Barnus, menye Božena és két unokája, Róbert és Barnus. Ú-640 • Kresnye Jánosnak Nagybalogra (Veľký Blh) 60. születésnapja alkalmá­ból szívből gratulálnak és további erőt, egészségben eltöltött hosszú, boldog életet kívánnak: felesége, gyermekei, menye, unokái, Henike és Janika. Ú-741 • Fájó szívvel em­lékezünk a kedves, jó testvérre, Lörincz Ferenc- né Kurucz Mar­gitra, akit a kegyetlen ha­lál, hosszú, súlyos betegség után, 1981 IV. 16-án, búcsúszó nélkül kira­gadott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. Emlékét örökké őrző testvére, sógornője és az egész ro­konság Ú-625 • Fájó szívvel emlékezünk a legdrá­gább férjre és édesapára, Pálfy Sándorra aki 1981 április 11 -én örökre elhagyott bennünket. Akik ismerték, gondoljanak rá szeretettel ezen a szomorú évfor­dulón. Gyászoló felesége és fiai Ú-735 ADÁSVÉTEL • Eladó nagyon jó állapotban levő, átalakított ČZ-SPORT 175, „Oilmas- ter“ motorkerékpár. Cím: Tóth Róbert, Družstevná 27, 943 01 Štúrovo. Ú-745 • Eladó pikírozott PCR paprikapalán­ta. Cim: Borbély František. Hviezdosla­vova 53. Tvrdošovce, okr,: Nové Zámky. Ú-750 ÚJ SZÚ 6 1982. IV. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom