Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-14 / 87. szám, szerda

LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK TAPASZTALATOK A KOMÁROMI (KOMÁRNO) JÁRÁS KUKORICATERMESZTÉSÉBEN Az SZLKP Komáromi Járási Bi­zottsága ez év márciusában érté­kelte, hogyan sikerült megvalósí­tani a CSKP KB 1979 márciusá­ban megtartott ülésének határoza­tait a járás mezőgazdasá­gában. Az elnökség jelentése töb­bek között azt is leszögezte, hogy az elmúlt évek a járás kukoricater­mesztésében is lényeges változá­sokat hoztak. Főleg az iparszerü kukoricatermesztési rendszer kí­sérleti alkalmazásával sikerült fel­tárni azokat a tartalékokat, ame­lyek lehetőséget nyújtanak e fon­tos ipari növény hozamainak nö­velésére. Az ülés utáni napokban a járás egyik legkiválóbb kukorica­termesztési szakemberével, Ter­bák Zoltán mérnökkel, a járási me­zőgazdasági igazgatóság föagro- nómusával beszélgettem a kukori­caprogramról, és a megvalósítása során felmerülő gondokról.- A kukorica termesztésében járásunkban mindenképpen válto­zásokat kellett eszközölnünk - mondja Terbák Zoltán - Főleg a hiányos anyagi és műszaki ellá­tás hatott kedvezőtlenül. Csupán az utóbbi 5-6 év alatt mintegy 80-85 féle hibrid fordult elő járá­sunk kukoricatermesztésében, és ez agronómiai szempontból meg­engedhetetlen. így az agronómu- sok nem ismerték meg e hibridek tulajdonságait, s szakmailag nem tudtak kellőképpen közbeavatkoz­ni a magasabb hektárhozamok elérése érdekében. Tehát ez így semmiképpen sem mehetett tovább. A 7. ötéves tervidőszak feladatainak kitűzésekor kukori­caprogramot dolgoztunk ki. Figye­lembe vettük saját tapasztalatain­kat is, és a mások jó tapasztalatait sem hagytuk figyelmen kívül. Min­denekelőtt elhatároztuk, hogy ki­vonjuk a termelésből a késői hibri­deket. Járásunkban ugyanis még 500 FAO-szám feletti hibrideket is termesztünk, ami nem volt helytál­ló. Konzultáltunk erről a magyar szakemberekkel is, akiknél az ég­hajlati viszonyok lényegesen job­bak, mégsem termesztenek 500 FAO-szám feletti későn érő hibri­deket. Tavaly már a legmagasabb FAO-szám nálunk is 450 lett és csökkentettük a hibridek számát. A járás kukoricaprogramjának megvalósítását 2 rendszerre ala­poztuk: a magyarországi IKR-re és a Trnavai Kukoricatermesztő Kutatóintézetben kidolgozott rend­szerre. Terbák Zoltán a tavalyi eredmé­nyek alapján már tanulságokról, tapasztalatokról is tájékoztatott. Elsősorban az IKR alkalmazói ér­tekei kiváló eredményeket. A szak­emberek egy része ebben a rendszerben látja a kukoricater­mesztés hatékonyságának növe­lését. Négy mezőgazdasági válla­latban 2000 hektáron alkalmazták a rendszer programjának bizo­nyos részét. A mezőgazdasági üzemek megvásárolták a gépso­rokat a vetési munkákhoz, a ma­gyar szakemberek adták a vető­magot és az állandó tanácsadói szolgálatot. Figyelemmel kísérték a növényzet fejlődését az egész vegetáció alatt. Az eredmények kiválóak voltak. Ez a keszegfalvai- ak (Kameničná) példáján nagy­szerűen érzékelhető. Ok a járás nyugati részének kukoricater­mesztői közül hosszú éveken át a leggyengébb hozamokat érték el, s az IKR bevezetésével egy csapásra az elsők közé kerültek Hektáronként 1,5 tonnával előzte meg a környező szövetkezetek, mezőgazdasági vállalatok ered­ményeit. Ugyanez elmondható a rendszert alkalmazó további szövetkezetekről is Noha e rend­szer alkalmazását pénzbeli prob­lémák nehezítik, a komáromi já­rásban az idén további 500 hek­tárral növelik az IKR-en alapuló kukoricatermesztést. A Trnavai Kukoricatermesztö Kutatóintézetben kifejlesztett rendszer csupán elméleti segítsé­get nyújtott, így hát tovább folyta­tódik az útkeresés a járás kukori­caprogramjának sikeres megvaló­sításához. Pénzforrásaink korlátozottak, és e tekintetben a jövőben sem várhatunk csodákat. Terbák Zol­tán mérnök is nagyra értékeli az IKR-t, amely biztonságos, szerinte azonban a hazai kukoricatermesz­tés hatékonyságának növelésé­hez mégis csak a mi kutatóink, tudományos dolgozóink eredmé­nyeiből kellene kiindulni, mert ez lenne az olcsóbb megoldás, a hozzáférhetőbb út. Többek kö­zött elmondotta, hogy a járás ku­koricatermesztésének szakirányí­tói máris próbálkoznak egy újabb megoldással. A Slušovicei Efsz a francia LIMARGEN magnemesí- tö céggel készít közösen egy ku­koricaprogramot. A Slušovicei Efsz-nek az idén 10 000 hektáron van lehetősége e program megva­lósítására. A szövetkzet három évi átlagon felüli terméshozamot ga­rantál. Ebből az átlagon felüli ho­zamból bizonyos rész (hektáron­ként kb. 0,5 t) a Slušovicei Efsz-t illetné oly módon, hogy megfelelő felvásárlási áron venné meg. Erről Terbák Zoltán mérnök a követke­zőket mondta.- A Slušoviceiekkel felvettük a kapcsolatot. Javasoltuk, hogy indulásként-- 1982-ben - 2000 hektárnyi területen a Naszvadi, az Ógyallai és a Nemesócsai Egysé­ges Földmüvesszövetkezet, vala­mint a Gyulamajori Állami Gazda­ságot szervezzük be ebbe a koo­perációba, amely lényegében az IKR-hez hasonló kukoricater­mesztö rendszer. A slušovicei rendszernél is fennáll az a ve­szély, hogy esetleg néhány év elteltével nehézségek merülnek fel a vetőmag behozatalával - és akkor kezdhetünk mindent elölről. És itt Terbák Zoltán mérnök eljutott a kukoricatermesztés leg­nagyobb problémájához: mindkét rendszernél a külföldre vagyunk utalva. A főagronómus véleménye szerint ezen kellene változtatni. A hazai tudományos dolgozóknak kellene kifejleszteni vegyszereket, előállítani vetőmagokat, legrosz- szabb esetben licencet megvásá­rolni, hogy ne lenne ez a folytonos bizonytalanság a külföldi behoza­tali árak miatt. Ami viszont igaz, az igaz. A kül­földi kukoricatermesztö rend­szerekből nagyon sokat tanulhat­tak szakembereink. Például az IKR alkalmazása során a mi agro- nómusaink is megtanulhatták, hogy a kukorica termesztésével nem lehet hazardírozni. A magyar szakemberek a legkisebb hiá­nyosságokat sem nézik el.- A vetés minőségétől is sok függ és jó minőség csak nagyon tökéletes gépekkel érhető el - mondja a tapasztalatok alapján Terbák Zoltán. Az eredményesség tehát nagy mértékben függ az emberi ténye­zőtől. Miért ne tudnánk mi is töké­letes gépeket gyártani? S ha tovább boncolgatnánk, rájönnénk, hogy hazai gépgyártásunk is ké­szíthetne tökéletes gépeket, sőt megfelelő vetőmagot is tudnánk előállítani. Ezekről beszélt a CSKP KB 4. ülésén Frdntišek Pitra, a CSKP KB titkára is. KOLOZSI ERNŐ Kevesebb huzavonával A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésü­gyi bizottságának ülésén az előterjesztett értékelő beszá­moló alapján a résztvevők megállapították, hogy a mezőgaz­dasági üzemek 1981-ben a tervezettnél jóval kevesebb gyö­kérzöldséget és fokhagymát termeltek. Az 1980-as évi ered­ményekhez hasonlítva pedig egynegyedével kevesebb gyü­mölcsöt adtak el a felvásárló szerveknek. Ennek következté­ben nehézségekbe ütközött a lakosság zöldséggel és gyü­mölccsel való rendszeres ellátása. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának kollégiuma, elemezve a helyzetet, jóváhagyta az idei évre szóló termelési terveket, amelyek szerint a mezőgazda- sági üzemek 28 ezer hektáron termelnek zöldséget. Ha a termelők elfogadják a tervet, akkor a múlt évhez viszonyítva 40 ezer tonnával több zöldséghez juthatnak a fogyasztók. A bizottság abban az időszakban foglalkozott a gyümölcs­ös zöldségtermesztés kérdéseivel és feladataival, amikor néhány járásban még a szerződések megkötése szerepel a napirenden. A felvásárlók és a termelők között még mindig sok a huzavona, nehezen születnek meg a végleges szerző­dések. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a mezőgazdasági üzemek a szükséges fokhagyma-mennyiség termelésének, illetve leszállításának csak a 43,6 százalékát vállalták. Dönté­süket azzal indokolták, hogy néhány évvel ezelőtt fünek- fának kínálták árujukat, de nem találtak meghallgatásra, hiába kilincseltek, utazgattak, a fokhagyma a nyakukon maradt és kénytelenek voltak a szemétdombra dobni. Bizonytalanná váltak, és úgy vélik, helyesebben teszik, ha a zöldség termesztésére tervezett területről gabonát vagy takarmányt takarítanak be. Az elemzések is azt bizonyítják, hogy a termelők többségé­nek elment a kedve a zöldségfélék termesztésétől az értéke­sítési kockázat miatt. Ennek bizonyítására számtalan példát sorolhatnánk fel. Az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Efsz tagjai még jól emlékeznek arra az időszakra, amikor nem vették át tőlük az őszi káposztát, és be kellett szántaniuk. A komáromi (Komárno) járásban a korai káposzta nagy részét szántották be. Az érsekújvári (Nové Zámky) és a galántai (Galanta) járásban a fokhagymát, paradicsomot és más zöldségfélét voltak kénytelenek beszántani a mezőgazdasági üzemek, mivel a felvásárló szervek nem vették át tőlük. A gyökérzöld­ségek értékesítése is nehézségekbe ütközött. Emiatt a pia­con a téli időszakban nem lehetett elegendő petrezselymet, sárgarépát, zellert vásárolni. Az elmúlt évek rossz tapasztalatai miatt nehezen születnek meg a szerződések az egyes zöldségfélék termelésére. Ha a helyzeten javítani akarunk, akkor elsősorban kedvezőbb feltételeket kell teremtenünk a termeléshez és a felvásárlás­hoz. Néhány intézkedés már eljutott a járási mezőgazdasági igazgatóságokig. Ezek szerint fel kell karolni minden kezde­ményezést a zöldség és gyümölcs termelésére. A termelők számára gondoskodni kell a szükséges műtrágyáról, növényvédő- és gyom irtószerről, a növényápoláshoz és a betakarításhoz szükséges gépekről. Az illetékes szervek mérlegelik, hogy egyes zöldségfélék felvásárlási árát emelni kellene, hogy kifizetődő legyen termelésük. Egyelőre felára­kat, prémiumokat kapnának a termelők anyagi ösztönzés­ként. A felvásárló szervekkel még pontosítják a szerződése­ket, hogy növeljék a termelők bizalmát az értékesítéssel kapcsolatban és fokozzák a termelési kedvet. Ha ezeket az intézkedéseket a gyakorlatban megvalósítják, akkor kedve­zőbb kilátások lesznek a lakosság zöldség- és gyümölcsfo­gyasztási igényeinek kielégítésére. BALLA JÓZSEF Beruházás - gondokkal Viszonylag kemény telet tudnak maguk mögött itt a Banská Bystri- cától csak alig néhány kilométerre fekvő Slovenská Ľupča-i Biotiká- ban is. Most, hogy a súlyos hóta­karó alól egyre jobban kibontako­zik a táj jellege, úgy tűnik, az itteni építkezésen is serényebben folyik a munka. Nem csoda, hiszen a csarnok két oldala még több helyen nyitott, télen itt fagypont alatt lehetett a hőmérséklet, ami nyilván a munkatermelékenységre is hátrányosan hatott. De, mint az itteni vezető szakemberek szavai­ból kiderül, nemcsak az idei tél okozott nehézségeket, a bajokkal itt már évek óta küzdenek. Mint minden hasonlóan nagy beruhá­záson, a legelején a Biotikában is megvolt a hatalmas lelkesedés. Hiszen a kitűzött feladat nem ki­sebb, mint kerek 87 millió koroná­ért az oly szükséges takarmány­dúsító adalékanyag, a lizingyártó termelési részleg felújítása és ki­bővítése. A beruházás még 1978- ban vette kezdetét, s az eredeti tervek szerint itt már 1980 végén termelni kellett volna.- Az építkezés első évében még hittük, hogy sikerül véghez vinni, amit tervbe vettünk. A kővet­kező évben, 1979-ben már kevés­bé voltunk meggyőződve arról, hogy a befejezés határideje meg­tartható, hiszen az év végén 5 mil­lió 700 ezer koronás lemaradásról kellett tudomást vennünk - mond­ja Pavel Zachar, beruházási igaz­gató. - Pedig, ha sikerül átadni idejében a lizingyártó részleget, már második éve mi lehetnénk ennek a fontos adalékanyagnak a legnagyobb termelői a világon, így viszont erre még várni kell.- Meddig? Kínos helyzetben vagyok, mert be kell valljam, módosított tervünk is volt, miszerint tavaly november­ben kellett volna végleg befejezni az építkezést. Sajnos, ezt sem sikerült betartani. Tudja, eredeti­leg több előnyt élvező beruházás voltunk, hiszen az állami terv köte­lező feladatai közt szerepeltünk. Erről a listáról a befejezés eredeti terminusának be nem tartása után töröltek minket, aminek az lett a következménye, hogy a szállító vállalatok még mostohábban ke­zelték ügyünket. Egyszerűen azok, akik addig sem szenteltek elegendő figyelmet nekünk, ezu­tán még kevésbé törődtek a ter­melőegység felújításával, vagyis szerződésbe foglalt kötelességük­kel. Amikor ezt a fejükre olvastuk, mindig valamiféle fontosabb fela­datokkal huzakodtak elő, ahol szerintük megengedhetetlen a le­maradás. 1979 után tehát már biztosra vettük, hogy lehetetlen idejében teljesíteni a feladatot, mert az akkori lemaradás össze­gét nem foglalhattuk bele követke­ző évi tervünkbe. Ez az intézkedés felettes szerveink szempontjából indokolt volt, csakhát idelent ná­lunk erőnket felülmúlónak bizo­nyult.- Mint beruházó, melyik válla­latra neheztel a legjobban?- Egyértelműen elégedetlen &JSZÚ 4 szakemberei. Ily módon mégis csak sikerült egy kicsit enyhíteni a veszedelmesnek tetsző lemara­dáson, hiszen néhány részlegen már tavaly megkezdhették a pró­baüzemelést.- A bajban az a mi csekély szerencsénk, hogy például a föl­használt vizek annyira mégsem szennyezettek, hogy a vízderítö nélkül ne lehessen itt termelni né­hány hónapig - mondja Pavel Za­char.- Mégis, mikorra várhatjuk, hogy végleg befejezik ezt a beru­házást?- Én most ismét csak föltétele­zem. hogy ha minden jól megy, akkor ez év augusztusa körül el­készülünk. így tehát minden igyekezet elle­nére az idén sokkal kevesebb li- zínt termelünk, mint amennyit ko­rábban terveztünk, illetve ameny- nyit a szükség diktál. Pedig éppen most lenne sokkal nagyobb szere­pe az efféle takarmánykiegészitö s pótló termékeknek, hiszen az elmúlt évekkel szemben az idén szemes takarmányból is kisebbek a készletek a kelleténél. Arról sem kell bővebben szólni, mekkora hi­ányt képvisel ez a lemaradás az ugyancsak tervezett export mérle­gében. A résztvevő vállalatok állí­tólag levonták a tanulságot ebből az esetből. S hogy ez okulásukra szolgál majd, ebben nagyon jó lenne bízni, hiszen-az idén a Bioti­kában egy további termelőrészleg felújításába kezdenek. Elképzelni is rossz, hogy a fenti kálvária újra megismétlődhet. KESZELI BÉLA vagyok a Bratislavai Villanyszere­lő Müvekkel, a hranicei Sigmával, a bratislavai Termostavval, de má­sokkal is. Bosszantó például, hogy az építkezési részt, aminek erede­tileg 45 millió koronába kellett vol­na kerülnie, drágábban sikerül csak kivitelezni. A teljes beruhá­zást így - nem csak az építők hozzájárulásával - egymillió koro­nával túllépjük.- Mely részlegeket nem sikerült még ma-sem befejezni?- Mintegy négymillió korona ér­tékű munka maradt még erre az évre. Lemaradásban vagyunk a vízderítő építésénél, ahol még a gépeket és berendezéseket sze­relik. Ugyancsak dolgozunk még a 6 és 110 kilovoltos elosztóállo­másokon. Itt például tavaly előfor­dult, hogy kerek 2 hónapig leállt a munka, s a villanyszerelőket máshová vezényelték. Elsősorban ez okozta a lemaradást ezen a szakaszon Pedig, mint kiderült, a beruházó nemcsak az asztalt verte a siker érdekében, hanem amikor már lát­ta, hogy veszélyben a terminus, bizonyos értelemben magára vál­lalta a kivitelező szerepét is. Be­szerzett például több olyan építőa­nyagot, amit a kivitelezők sem tud­tak. Kötelességein túl teljesített akkor is, amikor saját szakember- gárdáját irányította át az építke­zésre, hogy így is segítse az épí­tőket. Főleg a szereléseknél nyúj­tottak nagy segítséget a Biotika A beruházó Biotika vállalat képviselője Pavel Zachar (jobbról) és Vladimír Ondrejka a Banská Bystrica-i Stavoindustriából a problé­mákat vitatja (A szerző felvétele) 1982. IV. 14. KOMMENTÁLJUK b ..................--.......-....... -........................... —

Next

/
Oldalképek
Tartalom