Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-10 / 85. szám, szombat
ÚJ szú 5 1982. IV. 10. „Mindig töprengek valamin“ Tanácsadó-szolgálat újítóknak Kettős céllal indultam a Sered'i Nikkelkohóba, hogy megtudjam, milyen eredményeket érnek el az üzem újítói, s egyet kc^ülük személyesen is megismerjek. Mindkét elképzelésem megvalósult.- Programot dolgoztunk ki az* újítómozgalom fejlesztésére - tájékoztat Ignác Šušla, az üzem találmányokért és újításokért felelős előadója. Tavaly 126 újítást és egy találmányt nyújtottak be dolgozóink. A belőlük származó haszon elérte a 3 343 000 koronát. Ebből 427 000 koronát tesz ki a megtakarított tüzelőanyag és energia értéke. Ezt azért hangsúlyozom, mert a legfőbb feladatnak a tüzelőanyaggal és energiával való takarékoskodást tartjuk. Az újítók együtt 98 000 korona jutalmat kaptak. Tavaly 97 újítónk volt, közülük négy nő. Az egyes részlegek dolgozói megközelítőleg azonos számban újítanak. Van, ahol egyének, van, ahol inkább a kollektívák kezdeményeznek. Az újítómozgalom eredményeit az üzemi pártbizottság évente kétszer értékeli. Ehhez az alapanyagot Šušla elvtárs készíti el. Rendszeresen szó esik az újítók munkájáról a szakszervezet üzemi bizottságának ülésén is. Az üzemben a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság fiókja tanácsadó szolgálatot hozott létre, amelyet az újítók bármikor igénybe vehetnek. A különböző szakemberekből álló tanácsadó központnak 9 tagja van. Akad köztük konstruktőr, villamossági szakember, gépészmérnök, mérőműszerekhez értő szakember, kohászattal foglalkozó kutató, de jogász is. Ennek ellenére az egyes újítók még nem eléggé veszik igénybe a tanácsadó-szolgálatot. Pedig az Šušla elvtárs véleménye szerint nagyban hozzájárulhatna a mozgalom további fejlődéséhez. Amikor közlöm, hogy egy újítóval személyesen is el szeretnék beszélgetni, mintegy hívásra érkezik egy fiatalember. Ján Schiffer- nek hívják, s azért jött, hogy megérdeklődje, hogyan halad a 112/81-es újítás megvalósítása. Megtudom, hogy a 112 az újítás sorszáma, a 81 pedig a benyújtás esztendejét jelenti. Tavaly decemberben vették nyilvántartásba.- Körülbelül 90 százalékra kész - mondja Ignác Šušla. - Már csak a kocsi kerekeinek (mellesleg golyóscsapágyból vannak) a térítését kell megoldani. Április végéig teljesen elkészülhet. Az időpont attól is függ, mennyire ér rá a mechanikus, aki a kocsit készíti.- Igen, tulajdonképpen egy kocsiról van szó - magyarázza a 27 éves újító -, amely a szivattyú javítóinak munkáját könnyíti meg:4 Vagyis a saját munkánkat. Én ugyanis javítólakatos vagyok. A szivattyúk ki- és beemelésénél lesz segítségünkre. Ezután nem kell emelgetnünk a 200-250 kilós szivattyúkat. Az újítás a munkánk megkönnyítése mellett a munka- védelem javítását is szolgálja. A szivattyúk javítását mindig legkevesebb két ember végzi. Az én társam Jozef Lehocký, akivel közösen adtam be az újítást. De nemcsak azt az egyet, hanem az előzőket is.- Hányat?- Nem is tudom. Több mint húszat. Az elsőt négy éve. Tavaly hetet adtunk be, az idén pedig már újabb négyet, de további kettőre van kilátás. Mondanom sem kell, hogy a két javító az üzem legaktívabb újítói közé tartozik. Mindketten itt tanulták ki szakmájukat. Csaknem egyidősek és jó barátok. Megszólal a telefon. Lehocký elvtárs keresi társát.- Azt mondja, hogy a szivattyú egyik felén már kiengedte a csavarokat - magyarázza a rokonszenves Ján Schiffer, miután leteszi a kagylót. - Egy-egy szivattyúnak ugyanis pontosan ugyanannyi csavar van a jobb felén, mint a balon. Az egyik fele tehát mindig az övé, a másik meg az enyém, ha dolgozunk. Hogy milyen köztük az összhang, azt alábbi szavaiból értem meg:- Őszintén mondom, azt sem tudom, melyikünknek jutott eszébe egy-egy újításunk ötlete. Munka közben beszélgetünk, egyikünk is javasol valamit, meg a másik is. Aztán kiegészítjük egymás elképzelését. Végül azt vesszük észre, hogy megint kitaláltunk valamit, amit akár be is nyújthatunk jóváhagyásra. Közben a tanácsadó szolgálatot is igénybe vehetjük A rajzokat többnyire én szoktam elkészíteni. Van, hogy magunk kivitelezzük elképzelésünket, s csak utána adjuk be mint újítást. Olyan újítók is vannak az üzemben, akik mindig így járnak el, hogy ne érje őket csalódás. Ugyanis nem biztos, hogy elfogadják a javaslatot. Néha harcolni is kell a megvalósításáért. Főleg akkor, ha olyan újítási javaslatról van szó, amelyhez hasonló előtte már nem vált be. Az is lehet, hogy az újítónak nincs igaza. Úgy gondolom, a mi munkánkban mindig van mit újítani. Most például újfajta szivattyúkat kaptunk, s már látjuk, hogy lesz mit rajtuk módosítani. Elég, ha az ember nyitott szemmel jár, valamit mindig észrevesz. Mindig töprengek valamin. Olykor éppen az autóbuszban támad ötletem. Vagy otthon, ha mondjuk, nem tudok elaludni. A legjobban persze azoknak az ötleteknek örülünk, amelyek a saját munkánkat könnyítik meg. így voltunk akkor is, amikor rájöttünk, mit kell tenni, ha a tömítések mellett szivárog a folyadék a szivattyúkba. Szakmájáról szenvedéllyel beszél. Annál inkább meglepődöm, amikor megtudom, hogy eredetileg geológus akart lenni. Ma azonban már nem cserélne senkivel.- Nem akármilyen érzés, ha az ember látja, hogy működik az, amit megjavított. Igaz, a javító csak azt az alkatrészt teszi bele, amit beletehet, mégis rajta múlik, hogy megszünik-e a hiba. A javító a gépek, a berendezések orvosa. Az ügyeletes lakatos felírja, milyen hibákat észlelt, de néha csak a helyszínen állapítjuk meg, mi a baj. Azt már mi döntjük el, hogy új alkatrészt használjunk-e fel, vagy sem. A régieket se dobjuk el, megjavítjuk őket. Olykor persze mérgelődünk is. Akkor, ha igen hosszú a hibák lajstroma. Havonta átlagban ugyanannyi a javítás, de megesik, hogy egy-egy napon különösen sok a baj. Ha nincs munka a részlegeken, akkor a műhelyben javítjuk a hibás alkatrészeket. Schiffer elvtárs ötleteit, észrevételeit az üzem kommunistáinak tanácskozásán sem rejti véka alá. Legutóbb például arról beszélt felszólalásában, hogy áldásos lenne a szivattyúk tisztítására egy központi helyiséget létrehozni. Javaslatát hasznosnak tartották, de anyagi okoknál fogva megvalósíthatónak csak részben. Közben újból cseng a telefon. Jozef Lehocký azt közli vele, hogy valamilyen csapágyakra volna szüksége. Elindulunk a javítóműhelybe. A tágas emeleti csarnokban társa mosolyogva fogad bennünket. 0 is ugyanolyan szenvedéllyel magyaráz, amikor a javításra váró szivattyúkat bámulom. A helyszínen persze sokkal könnyebb elképzelni munkájukat, hogy milyen csavarokat kell kiengedniük, hova kerül az új csapágy, hol enged a tömítés. A két fiatal javító ügyes mozdulatait nézve, szavait hallgatva szinte biztosra veszem, hogy még sok-sok ötlettel járulnak hozzá az üzem újítóinak eredményeihez. FÜLÖP IMRE Ján Lehocký (balról) és Jozef Chiffer munka közben (Hujer K. felvétele) Alibizmus helyett cselekvökészség A novákyi Wilhelm Pieck Vegyipari Művek dolgozói nagy gondot fordítanak a termékfejlesztésre, mindenekelőtt a termékek minőségének javítására. A vállalat többfajta szervetlen és szerves kémiai terméket, ipari segédanyagot, klórt, PVC-padlóburkolót állít elő. A múlt évben az új termékek az összes termék 5 százalékát tették ki, ezt az arányt az idén 8 százalékra, a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig 13,8 százalékra növelik. A vállalat kutatói fejlesztették ki tavaly a Sloviplast Regina padlóburkoló anyagot, amely főként a járulékos létesítményekben hasznosítható. Kiváló tulajdonságai vannak, nem szakad fel könnyen, s előállítható több színben. Máraz idén 5,5 millió négyzetmétert gyártanak belőle. A képen: Anton Cifrík háromhengeres kalandert kezel. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) Kelet-Szlovákia ipari termelésének közel háromnegyed része Kassa (Košice) város üzemeiben valósul meg. Képviselve van itt a vaskohászat, gépipar, magnezitipar, közszükségleti és élelmiszer- ipar stb. Ez a tény mindennél jobban érzékelteti a város ipari létesítményeinek jelentőségét, az ezekben dolgozó emberek, s a kommunisták fontos népgazdasági feladatát és felelősségét. A 7. ötéves tervidőszakra célul tűzött feladatok sikeres teljesítése, - amint ezt pártunk XVI. kongresz- szusa is hangsúlyozta - az eddiginél sokkal nagyobb következetességet igényel a minőség és a hatékonyság növelésére. Ebben a munkában különösen a párt- szervezetekre, kommunistákra hárul igen fontos szerep. Tibor Máiyás elvtárssal, az SZLKP Kassai (Košice) Városi Bizottságának titkárával ezekről az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekről, az ipari üzemek pártszervezeteinek legutóbbi tagsági gyűlésein szerzett tapasztalatokról beszélgettünk.- Városunk iparának teljesítő- képességét s egyben a népgazdasági feladatokból vállalt részarányát jól érzékelteti egyetlen adat: a 6. ötéves tervidőszak folyamán több mint 72 milliárd korona értékű terméket állított elő - tájékoztatott Mátyás elvtárs. - Ezalatt ipari termelésünk közel 23 százalékkal növekedett. Ennyit a múltról. Jelenleg, a 7. ötéves tervidőszak második évében bonyolultabb feladatok teljesítése vár ipari üzemeinkre. A korábbi évekhez viszonyítva ugyan valamivel csökken ipari termelésünk terjedelme, ami főleg a Kelet-szlovákiai Vasműben tervezett termeléscsökkentésből ered. Viszont a Nehézgépipari Müvek és a Szlovák Magnezitmüvek jóvoltából mégis 2,4 százalékkal növekszik a szocialista országokba irányuló exportunk.- Az elmúlt év eredményeivel is foglalkozó év eleji párttagsági gyűléseken elég sok szó esett a városban működő ipari vállalatok, üzemek tevékenységében mutatkozó tartalékokról, fogyatékosságokról Megfelel a valóságnak ez az értesülés?- Igen, így igaz. Ezt, mármint az őszinte szókimondást, a tartalékok, fogyatékosságok feltárását kedvező jelenségnek tartjuk. Valamint azt is, hogy ezeken a taggyűléseken az ipari üzemekben működő 306 pártszervezet közel tizenegyezres tagságának 94 százaléka részt vett ezeken a gyűléseken. A vitában több mint kétezerötszázan szólaltak fel, mondták el véleményüket. Tapasztalataink alapján ezek a gyűlések teljesítették küldetésüket, fokozták a kommunisták tenniaka- rását, felelősségérzetét, fegyelmezettségét. Tovább szilárdították a pártszervezetek egységét, növelték a dolgozók kezdeményezőkészségét. De arra is rámutattak, hogy igen sok hibát, fogyatékosságot meg lehetne előzni, ha mindenki becsületesen elvégezné munkáját. Sajnos, elég sok esetben találkozunk a mi munkánkban is következetlenséggel, alibizmus- sal, fegyelmezetlenséggel, furfangoskodással. Mi másnak nevezhetnénk, mint furfangnak, azt a korábbi években „meghonosodott módszert“, amikor az egyes vállalatok, üzemek a tervkészítésnél igyekeznek ún. „kiskapukat“ keresni, a feladatok teljesítését nem írták szét egyenletesen negyedévekre és hónapokra stb. A feladatok túlnyomó részének teljesítését az év utolsó hónapjaira hagyták s ez semmi jót nem szült. Sajnálatos, hogy ilyen és hasonló törekvések az idén szintén megnyilvánultak. Például az építőiparban, ahol az első negyedévre csak az éves terv 19 százalékos teljesítését tervezték.- Foglalkoztak ezzel a problémával az építőipari üzemek pártTibor Mátyás S. Písecký felvétele szervezetei? Ha igen, milyen eredménnyel?- Elmondhatom, hogy nagyon behatóan tárgyaltak az építőipari vállalatok, üzemek, pártszervezeteinek taggyűlésein, sőt az általuk szervezett nyilvános gyűléseken is az említett és további problémákkal. Véleményünk szerint sikerült, - főleg a korábbi évek tapasztalataiból okúivá - célt érnünk. Kedvezőbbre fordult a helyzet a tervarányok meghatározásánál. Úgy érezzük, az építőiparban dolgozó kommunisták az eddiginél következetesebben, felelősségteljesebben - a társadalmi szempontok, érdekek szem előtt tartásával - foglalkoznak a feladatok teljesítésének kérdéseivel. A város építőipari üzemeiben dolgozó, ötvenhat pártszervezetbe tömörült, több mint háromezer kommunista építő kritikusan elemezte a feladataik teljesítésében jelentkező eredménytelenségek okait.- Hallhatnánk ezekről konkrétabban is?- Például a Magasépítő Vállalat kommunistái a vállalatuk konszolidációs programja teljesítésében felmerült elégtelenségekről beszéltek. De aprólékosan, a kommunisták, a felelős gazdasági vezetők hibáira is rámutatva. Jelentős eredményként könyveltük el azt a rendkívüli figyelmet, igyekezetei, amit építőipari dolgozóink városunk olyan jelentősebb építkezései, mint az OTEX Áruház, a Vasutas Szakmunkásképző Iskola, a Szlovák Magnezitművek dúsító üzeme stb. ügyében kifejtettek a lemaradások mielőbbi behozása érdekében. A Hydrostav pártszervezeteiben sok megjegyzés elhangzott a rossz munkaerkölccsel, a dolgozókról való szociális gondoskodás körüli fogyatékosságokkal kapcsolatban. Hasonló hangvételű felszólalások elemezték az ország különböző építkezésein dolgozó Kohóépítő Vállalat munkacsoportjainak problémáit is. A kassai új lakótelep építői a hiányos vízellátásra panaszkodtak, s nem működik az üzemi étkezde. Mátyás elvtárs a konkrét példák felsorolása közben utalt arra is, hogy a kommunisták tanácskozásain a pozitív eredmények mellett szóba kerültek a pártmunkában jelentkező gyengeségek is. Például az, hogy a Hydrostav, a Városi Építkezési Vállalat, a Mélyépítő Vállalat, a Magasépítő Vállalat pártszervezeteiben az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a pártcsoportok tevékenységére, főleg ami az ellenőrzés jogának gyakorlását, a taggyűlések előkészítését, a feladatok személyre szóló, konkrét elosztását illeti. A tapasztalatokat összegezve elmondhatjuk: az idei taggyűlések és nyilvános gyűlések érezhető előrelépést jelentettek a város ipari üzemei pártszervezeteinek életében. KULIK GELLÉRT
