Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-01 / 77. szám, csütörtök
üvmmmt ÚJ KERESKEDELMI TÖRVÉNY A lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséért írta: Dezider Goga, az SZSZK kereskedelmi minisztere Ma lép érvénybe az SZNT 1981. december 18-án jóváhagyott, a belkereskedelemről szóló törvénye. Ezzel kapcsolatban felkértük Dezider Gogát, az SZSZK kereskedelmi minszterét, ismertesse meg olvasóinkat az új törvénnyel, elsősorban ami a belkereskedelemnek a népgazdaságban és a lakosság szükségleteinek kielégítésében betöltött szerepét illeti. A szocialista kereskedelem i az elmúlt harminc évben i társadalmi fejlődésünk fontos politikai és gazdasági eszköze lett. Részt vesz Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista államunk alapvető céljainak megvalósításában a lakosság növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése során. Mint a népgazdaság fontos ágazata kapcsolatot képez a termelés és a személyes piaci fogyasztás között, befolyásolja az újratermelési folyamat hatékonyságát, hozzájárul a lakosság munkakezdeményezésének és munkatermelékenységének fokozásához. A belkereskedelemnek ez a feladata szükségessé teszi, hogy intenzíven fejlesszük a szocialista viszonyok között. így például a kiskereskedelmi forgalom 1950 óta több mint ötszörösére növekedett - az SZSZK-ban csaknem nyolcszorosára. A lakosság piaci fogyasztása kielégítése terén betöltött feladat megkövetelte a belkereskedelem anyagi-műszaki alapjának kiépítését illetve átépítését. Az eredeti elmaradott és szétaprózott kiskereskedelmi hálózatot fokozatosan korszerűsítettük és ezzel gyökeresen megváltoztak a lakosság vásárlási feltételei. Nagy pozitívumot jelentettek az új áruházak, az állami és szövetkezeti üzletközpontok, a lakótelepen és a falvakon épült számos korszerű üzlet. Korszerűsítettük a nagykereskedelmi raktárakat, javítottuk a közétkeztetést és az idegenforgalmi szolgáltatásokat. jelentősen nőtt a kereskerelmi dolgozók szakképzettsége. Külön elismerést érdemel a kereskedelemben dolgozó több ezer asszony és lány, ők képezik a kereskedelmi dolgozók kétharmadát, sőt az egyes kereskedelmi egységek dolgozóinak 90 százaléka nő. A szocialista kereskedelem fejlődésében különösen jelentős az ötödik és hatodik ötéves tervidőszak, amit néhány adattal is bizonyíthatunk. A lakosság pénzbevételének növekedése nagy igényeket támasztott a lakosság szükségleteinek kielégítésével szemben. A kiskereskedelmi forgalom több mint 71 százalékkal növekedett, miközben az egy lakosra eső növekedés 5574 korona volt. Szlovákia részesedése az országos kiskereskedelmi forgalomban 2,6 százalékkal nőtt és 1980-ban elérte a 30,5 százalékot. Az eladott ipari cikkek mennyisége csaknem 76 százalékkal nőtt, a növekedés 9 százalékkal volt nagyobb mint az élelmiszernél. Az üzletek eladótere 378 ezer négyzetméterrel nőtt, egy üzlet átlagos területe 35 százalékkal lett nagyobb. 806 új önkiszolgáló üzlet, 120 áruház és üzletközpont épült. A vendéglői férőhelyek száma 120 ezerrel és a szállodai ágyak száma 24 ezerrel lett több. A kereskedelem munkájával szemben támasztott igények növekedése miatt tökéletesíteni kellett szervezeti struktúráját. A csehszlovák föderációról szóló törvénnyel kapcsolatban kialakult a kereskedelmi minisztériumok (52 százalékos részesedés a kiskereskedelmi forgalomban), a fogyasztási szövetkezetek (24 százalék) és a nemzeti bizottságok (8 százalék) által irányított kereskedelmi rendszerek szervezeti struktúrája. A kereskedelemben teljes mértékben érvényesülnek a szocialista gazdaság irányításának alapelvei, de a hatékonyabb irányítás megköveteli az egész irányító munka javítását. Ezt az ís indokolja, hogy állampolgáraink jogosan követelik meg a kereskedelemtől a szélesebb választékot, a jobb és szebb termékeket. Ez az elért életszínvonal természetes megnyilvánulása. E rre mutatott rá a CSKP KB 7. ülése és az SZLKP KB ezt követő ülése, amely megvitatta a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítését és a belkereskedelem további fejlesztésének kérdéseit. A bíráló elemzés során rámutattak, hogy a belkereskedelem nem dolgozik komplex kereskedelmi-politikai koncepció szerint, a kereskedelmi minisztériumok nem töltik be hiánytalanul a központi szervek funkcióit, a kereskedelem irányítása nem felel meg a mai feladatoknak és feltételeknek és meg kell erősíteni a kereskedelem ágazati irányításának elvét. Ebből az elemzésből azt a következtetést vonták le, hogy a belkereskedelem irányító tevékenységének tökéletesítése megköveteli az új jogszabályozást. Ezt az is indokolta, hogy a kereskedelem tevékenységét az 1949 évi törvény szabályozta, amely további előírásokkal és rendeletekkel együtt a szocialista kereskedelem építésének alapját képezte. Jellegénél fogva elsősorban a kötött piac követelményeinek felelt meg és nem oldhatta meg a belkereskedelem gyors fejlődésével kapcsolatos kérdéseket. A kereskedelem eddigi jogszabályai hatékonyságának elemzése megmutatta, hogy tejlesen új, az eltérő társadalmi szükségleteknek megfelelő törvényes megoldást kell találni. így megkezdődött a belkereskedelem irányítását szabályozó jogi eszközök tökéletesítése, amit a belkereskedelmi minisztérium a fogyasztási szövetkezetekkel és a nemzeti bizottságokkal szorosan együttműködve valósított meg. A több éves munka eredményeként megszületett az új belkereskedelmi törvény, melyet a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács 1981 decemberében hagyott jóvá. Jogosan vetődik fel a kérdés- milyen jelentősége, feladata van az új belkereskedelmi törvénynek? A kérdést több szempont figyelembevételével válaszolhatjuk csak meg. Elsősorban a törvény egyértelműen meghatározza a belkereskedelem olyan fontos kérdéseinek megoldását mint az egységes kereskedelmi politika, a szervezetek kereskedelmi tevékenysége, a lakosság általi árusítás, a belkereskedelem irányítása, a z állami kereskedelmi felügyelőség, a törvény megsértéséért kiszabandó bírság. Továbbá meg kell említenünk, hogy a törvény jelentősen kibővíti a nemzeti bizottságok jogkörét a megfelelő vásárlási feltételek megteremtésében és a kereskedelem ellenőrzésében, miközben elsősorban az alacsonyabb szintű nemzeti bizottságok jogköre bő- |vül. Ez összhangban áll a CSKP KB Elnökségének a nemzeti bizottságok tevékenységéről és fejlesztéséről 1979. áprilisában elfogadott dokumentumával. Az elmúlt időszakban több intézkedést hoztunk e dokumentum megvalósítására, így például a kerületi szénlerakatok építéséről, a vendéglátóipart fejlesztő kerületi központok létesítéséről K ülön ki kell emelnünk, hogy a törvény több meghatározása közvetlenül a lakosságot- a fogyasztókat érinti, megvalósításuk tovább javítja a vásárlás feltételeit, főleg ami a nyitvatartási időt, az üzletek átmeneti bezárását illeti. A törvény meghatározza a vásárlók érdekvédelmének egész rendszerét. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma a központi szervekkel megállapodva rendeleteket ad ki a következő kérdésekkel kapcsolatban:- a kiskereskedelmi tevékenység és a kereskedelmi szolgáltatások,- a kereskedelmi tevékenység és a lakosság általi árusítás engedélyezése, az állami kereskedelmi felügyelőség,- a közétkeztetési és elszállásolási szolgáltatások,- a piackutatás,- a panaszkönyvek. Az említett végrehajtási rendeletek részletesebben tartalmazzák a törvény meghatározásait, megszabják a kereskedelmi szervezetek kötelességeit a fogyasztói kereslet kielégítésében és egységesítik az állampolgárok jogait szükségleteik kielégítése során. Az új belkereskedelmi törvényt széles összefüggéseiben kell megítélnünk. Elsősorban úgy, hogy a termelés és kereskedelem sokkal rugalmasabban, előrelá- tóbban reagáljon a fogyasztói keresletre, bővítsék a kínálatot, javítsák a minőséget, gyorsítják meg az árukínálat szerkezetének felújítását. Ugyanakkor rugalmasan ki kell küszöbölni a lakosság ellátásában előforduló hibákat és fogyatékosságokat. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a lakosság életszínvonalának fejlesztése egyértelműen az eredményektől függ, hogy csak azt fogyaszthatjuk, amit megtermeltünk. Ezért a belkereskedelmi törvény önmagában nem töltheti meg az üzleteket elegendő áruval. Ehhez a mezőgazdasági, ipari dolgozók becsületes munkája, eredményes külkereskedelmi tevékenységük szükséges. Sok függ azonban a belkereskedelem munkájának színvonalától és szervezésétől, a termeléssel folytatott együttműködésének eredményességétől, az egész ágazat irányításának hatékonyságától. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy még sok a probléma a mi minisztériumunkban is a szervező és irányító munkában, a középszintű kereskedelmi irányítószervek, a kereskedelmi vállalatok és közvetlenül a kereskedelem tevékenységében. Ezek közül több probléma megoldását éppen az új kereskedelmi törvény teszi lehetővé. Ezért a belkereskedelem új jogi szabályozására elsősorban úgy tekintünk mint eszközre, amely hozzájárul a kereskedelmi szervezetek irányításának javításához, munkájuk hatékonyságának növeléséhez. A kereskedelem tevékenységében a szocialista építés időszakában jelentős sikerek születtek. Ezeket pártunk vezetésével értük el és szorosan összekapcsolódnak a több mint 600 ezer kereske-% delmi dolgozó mindennapi alkotó és szervező munkájával. ' Szocialista kereskedelmünk fejlődését az elmúlt három évtizedben számos bonyolult időszak jellemezte. Az új törvény tovább erősíti a belkereskedelemnek a népgazdaság irányítási rendszerében betöltött fontos szerepét, meghatározza közvetlen kapcsolatát a szállító szervezetekkel és a fogyasztókkal is. A z új törvényt a kereskedelmi dolgozók úgy értelmezik, mint a párt és állami szervek gondoskodásának megnyilvánulását Mint a kereskedelmi dolgozók iránti bizalom megnyilvánulását, de egyúttal olyan tényt, amely arra kötelezi őket, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyenek a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Ezért a kereskedelem összes dolgozójának alaposan meg kell ismernie az új törvényt és szerinte kell dolgoznia. Erre kötelezi őket a közvéleménnyel való mindennapi kapcsolatuk és az, hogy a népgazdaság által megteremtett óriási értékekkel dolgoznak. Meggyőződésünk, hogy az új belkereskedelmi törvény hatékony eszköz lesz belkereskedelmünk igényes feladatainak teljesítésében. KOMMENTÁLJUK Mindennapi harc az emberek tudatáért Lenin szavaival élve, az ideológiai munka s azon belül a propaganda és agitáció legfőbb célja megtanítani az embereket „úgy cselekedni, ahogyan azt a kommunizmus megköveteli“. Persze mivel ez a társadalmi élet széles területeit fogja át, magas fokú politikai felkészültséget, a termelőtevékenység és a mindennapi élet gyakorlati kérdéseinek alapos ismeretét, nem utolsósorban az emberek problémái iránti figyelmességet igényel. Annál inkább is, mert a szocializmus megalapozásával, építésével és fejlesztésével együtt kialakult s a pártpolitikához szorosan kapcsolódó, tehát nem valamilyen újkeletű tevékenység. Pártunk több mint tíz év óta rendkívüli figyelmet szentelt mostani kérdéseinek és munkálkodott formáinak kidolgozásán. Hosszú távra szóló irányelveit már a CSKP XV. kongresszusán kitűzte, amelyet a XVI. pártkongresszus is megerősített, a legutóbbi időben pedig a CSKP KB 4. és 5. ülése foglalkozott behatóbban fő céljaival, kiemelve közülük a gazdasági propaganda és agitáció elsőrendű fontosságát. Mindezekből főleg azt kell tudatosítanunk, hogy nem rövid időre szóló, kampányszerű feladat, amint többek közt a közelmúltban, a politikai nevelés kabinetjeinek vezetői részére rendezett szlovákiai ideológiai konferencián is hangsúlyozták. E munka további nélkülözhetetlen követelményei az offenzív eljárás, a gyors tájékoztatás és a meggyőző hatás. A gazdasági propaganda és agitáció alapvető célja a gazdaságpolitikai gondolkodás kialakítása és a termelőtevékenység eredményességének elősegítése, a dolgozók aktivitásának növelése. Hatásfokát tekintve kivájó eredményeket érnek el a Szovjetunióban, ahol a gazdasági propaganda és agitáció terén is mind sikeresebben kapcsolják össze az általános tájékoztatást a lokális, tehát a lakó-, főleg a munkahelyi tájékoztatással. Továbbmenve, az agitációs és propaganda-tevékenységben is a tömeges formák helyett egyre inkább térnek át a közvetlen személyes formákra, előnyben részesítve a személyi agitációt és propagandát, nélkülözhetetlen segédeszközével, a szemléltető agitációval együtt. A szovjet példákat és tapasztalatokat hasznosítva nálunk is hasonló az irányzat, legfeljebb az eredményeket tekintve van még sok pótolnivalónk, ahogy erre a CSKP KB 4. és 5. ülésének több megállapítása is utalt. Csak Szlovákiában mintegy 9000 agitátor működik több-kevesebb sikerrel. Egy nemrég végzett felmérés során kiemelkedő eredményeket tapasztaltak a humennéi, a lévai (Levice), a žilinai s még néhány más járásban, azonkívül elsősorban a nagy termelőüzemek és vállalatok pártszervezeteiben. Amellett persze elég sok helyen közepes vagy gyengébb hatásfokú tevékenységet fejtenek ki agitátoraink. Ez egyfelől irányításuk és tájékoztatásuk fogyatékosságaival magyarázható, de sokkal inkább e munka jellegéből adódó nehézségekkel. Míg mondjuk egy pártoktatónak viszonylag elegendő ideje, forrásanyaga és segédeszköze van előadásai megtartásárfoz, a propagandistáknak az időszerűség szorítójában azon melegében kell munkájukat végezniük. Szemtől szemben a különböző politikai felkészültségű, műveltségű, olykor semleges állásfoglalású vagy éppen ellentétes nézeteket valló emberekkel. S vitatkozni kell velük, érvelni s meggyőzni őket. Ha pedig éppen közömbösséget tapasztalnak náluk, valósággal ki kell provokálniuk a vitát. Egyszóval nehéz feladatokkal kell megbirkózniuk, mert az emberek között mindenekelőtt a munkahelyeken, a munkakollektívákban kell kifejteniük tevékenységüket, amit nem lehet adminisztratív módon és eszközökkel végezni. Ma már magától értetődő, hogy ezt a munkát nemcsak megbízatásból, beosztás alapján, hanem kommunista meggyőződésből kell, és minden kommunistának kötelessége is, végezni. Közülük is nagyobb felelősséggel azoknak, akik valamilyen munkakollektívát vezetnek. MIKUS SÁNDOR Keresik az energiamegtakarítás új lehetőségét A nyitrai (Nitra) Inštala vállalatnál, ahol a különféle vízmelegítőket és hőcserélő készülékeket gyártják, a dolgozók az energiatakarékosság új lehetőségeit keresik. Ezért olyan berendezések gyártására törekszenek, amelyek kisebb hőveszteséggel működnének. A vállalat szakemberei most olyan új típusú vízmelegítő berendezést fejlesztettek ki, amely 5 százalék energiát takarít meg. Ezenkívül olyan új szigetelőanyag előállításával kísérleteznek, amelynek gyártásához nem lenne szükség importnyersanyagokra. Az új szigetelőanyaggal készített melegítőberendezés darabonként 400 korona megtakarítást eredményez népgazdaságunknak. A képen Milan Vörös a vízmelegítő fűtőbetétjét szereli. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1982. IV. 1.
