Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-23 / 95. szám, péntek

Vita a CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén (Folytatás az 5. oldalról) zók részt vesznek az államigazga­tásában, megnyilvánul a társada­lom életében. Jól jellemezte ezt Gustáv Husák elvtárs a szakszer­vezetek X. országos kongresszu­sán, amikor megállapította, hogy a dolgozók állandóan bővülő rész­vétele a termelés és a gazdálko­dás kérdéseiről való döntésekben, a nemzeti bizottságok és a külön­böző szintű képviseleti szervek te­vékenységében a szocializmus nagy vívmánya, további fejlődésé­nek fontos tényezője.­A helyi igazgatás területén ter­vezett intézkedések összességé­nek fontos pozitív vonása, hogy a nemzeti bizottságok jog- és ha­táskörének kiterjesztése szorosan összekapcsolódik a gazdasági kérdésekkel, elsősorban a lakos­sági szolgáltatások tökéletesíté­sével. Az előterjesztett jelentésben felvázolt intézkedések megvalósí­tása azonban megkívánja, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a vo­natkozó jogszabályokban eszköz- lendő módosításokra, illetve ki­egészítésére. A lényeg az, hogy az új jogi előírásokba a jelentésben kifejezett elveket olyan módon építsék be, hogy az teljes mérték­ben megfeleljen majd az elfoga­dott céloknak, ugyanakkor a lehe­tő legnagyobb mértékben előse­A helyi építőipari vállalatoknak a lakossági szükségletek kielé­gítését célzó tevékenysége két irányban bontakozódik ki. Egy­részt konkrét munkát végeznek közvetlenül az állampolgárok szá­mára, másrészt javításokat, kar­bantartást, de beruházásokat is az iskola- és az egészségügy, a tár­sadalmi biztosítás, a kereskede­lem és egyéb szolgáltatások szá­mára is. A lounyi járásban jó ered­ményeket ér el a Járási Építőipari Vállalat. Az elmúlt években észak­csehországi kerületünkben a helyi építőipar élenjáró vállalatai közé tar­tozott. Eleget tesz a gazdasági tervfeladatoknak mind a munka struktúrájában és a gazdasági mutatókban, mind a munka minő­ségében és az építkezési határi­dők megtartásában. Számos nehézség ellenére ér­vényesíti az önálló elszámolást. A tervet lebontja az egyes közpon­tokra, mégpedig közvetlen kap­csolatban a vállalati tervvel. Ez a vállalat az elért jó eredmények ellenére az elmúlt években járá­sunkban nem tett eleget a társa­dalmi keresletnek. Ezt számos sú­lyos probléma gátolta meg. Elsősorban meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a termelő tevékenység közelítse a helyi épí­tőipar eredeti feladatát. Egyelőre az a helyzet, hogy járásunkban ez az építőipari vállalat már évek óta 50-60 százalékban beruházáso­kon dolgozik. A beruházási mun­kálatok ilyen hányada túl magas, s a jövőben módosítani kell, hogy jusson kapacitás olyan tevékeny­ségre, amelyet a járásban elha­nyagolunk. A vállalatnak a jövő­ben kisebb beruházások építésé­ből is részt kell vállalnia, hogy hozzájáruljon a Nemzeti Front vá­• Asszonyaink a szolgáltatások­ban és az áruel­látásban felme­rülő hiányossá­gokat érzékelik a legjobban. A sikereket és a hibákat e téren állampolgáraink naponta élénk figyelemmel kísé­rik, s tapasztalataik alapján is for­málják a pártunk gazdaságpoliti­kájáról alkotott véleményüket. Az Ústí nad Orlicí-i járásban újfent igazolták ezt a nemrégiben lezaj­lott nyilvános pártgyűlések, vala­mint a járási pártbizottság márciu­si, a szolgálatatásokkal és keres­gítse és lehetővé tegye ezek kö­vetkezetes megvalósítását a gya­korlatban. Véleményem szerint az új jog­szabályok kidolgozásakor két szempontot kell figyelembe venni. Elsősorban szükséges, hogy az új törvényjavaslatok megtárgyalá­sakor a nemzeti tanácsokban szé­les körűen hasznosítsák a nemzeti bizottságok azon tisztségviselői­nek és szervezeteik vezető beosz­tású dolgozóinak tapasztalatait, akik jó eredményeket mutatnak fel és haladó irányítási módszereket alkalmaznak. A törvényhozó tes­tületek képviselőinek a javasolt jogszabályokat meg kellene tár­gyalniuk a választókörzeteikben működő aktívákkal és tekintetbe kell venni véleményüket. Másodsorban fontos, hogy az előírások - az ágazatok belső irányelveit is beleértve-világosak és áttekinthetők legyenek, ne mond­janak ellent egymásnak; mindig világos legyen, mely szabályok ér­vényesek és végrehajtásuk ne jár­jon fölösleges adminisztratív igé­nyességgel. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozni kell elsősorban, a központi államigazgatási szervek felelőssé­gét a szabályok kidolgozásáért. Az elnökségi jelentésnek nagy jelentősége van a társadalomtu­dományi, különösen az állam- és lasztási prog­ramjainak teljesí­téséhez, a lakos­ság és a járás szükségleteinek kielégítéséhez és a társadalmi­lag igényelt akci­ók megvalósítá­sához. A tervezés je­lenlegi módszerei és a meghatá­rozott mutatók miatt ez a vállalat számára előnytelen lesz. Ha azt akarjuk, hogy az építőipari kapaci­tást fokozatosan az eddiginél na­gyobb mértékben átállítsuk a la­kossági szolgáltatásokra, a lakás­alap javítására és karbantartásá­ra, valamint korszerűsítésére, ak­kor ezt a problémát a helyi építői­par tervezés iránti általános hoz­záállás rendezésével kell megol­danunk. A tervezésben is érvényesülnie kell annak, hogy limitáló tényező az ilyen építőipari munkálatok munkaigényessége. Vagyis el kell érni azt, hogy a strukturális válto­zások közvetlenül ne hassanak kedvezőtlenül sem a munkater­melékenységre, sem a módosított nettó termelési értékre és egyéb mutatókra. Megállapítást nyert, hogy a karbantartás és ehhez ha­sonló tevékenység munkaigé­nyessége nagyjából 50 százalék­kal nagyobb a vállalat által jelen­leg vállalt építkezések munkaigé­nyességénél. Ez megkívánja, hogy ne a teljesítmény növekmé­nyét tekintsék döntő fontosságú­nak, hanem a kevésbé jövedelme­ző lakossági szolgáltatások stb. javára végzett tevékenységet. Eh­hez a tervezés folyamatában meg kell teremteni az alapvető ösztön­zés feltételeit. kedelemmel foglalkozó ülésének beszámolója és vitája. A hiányosságok okait a pártha­tározatok következetlen teljesíté­sében, a szolgáltató vállalatok szervezésében, irányítási módjá­ban, anyagi-műszaki felszereltsé­gükben, valamint a tevékenységü­ket befolyásoló gazdasági ténye­zőkben látjuk. A szolgálatatások járási válla­latba történő összevonását járá­sunkban megfontoltan végeztük, mégis, már kezdetben megmutat­kozott, hogy ez nem felel meg az összes elvárásnak. Létrejött egy aránylag nagy, számos gazdasági előnnyel rendelkező vállalat. Meg­feledkeztünk azonban arról, hogy jogtudományi munkában való jó eligazodás szempontjából is. A tu­dományos és pedagógiai munka­helyeknek sokkal inkább azoknak a kérdéseknek a megoldására kell összpontosítaniuk a figyelmüket, amelyek valóban időszerűek szo­cialista építésünk gyakorlatában, különösen az államigazgatás terü­letén. Az elnökség jelentésében bírál­ta az ügyintézés bonyolultságát és igényességét, amit gyakran olyan előírások, utasítások idéznek elő, amelyeknek alacsony a színvona­la és nem segítik elő az igazgatás hatékonyságát. Nyilvánvaló, hogy több időt kell szentelni a központi szervekben az előírások és az irányelvek kidolgozásával foglal­kozó munkatársak továbbképzé­sének. Ezért intézkedéseket ho­zunk az állami szervek dolgozói államigazgatási ismereteinek el­mélyítésére. A központi bizottság mostani ülése fontos ösztönzéseket nyújt szocialista tudományunk és felső- oktatásunk számára is. Nem két­lem, hogy az e területen dolgozók is teljes megértéssel fogadják az ülés határozatait és latba vetik minden erejüket és alkotóképes­ségüket, hogy elősegítsék a nem­zeti bizottságok tevékenysége mi­nőségi színvonalának további emelését. Tovabü. ko;;toly probléma, amely közvetlenül összefügg a la­kossági szükségletek kielégítésé­vel, a lakásállomány korszerűsíté­se. Véleményünk szerint ezt a kér­dést nem jól oldjuk meg. Súlyos problémák adódnak az anyagi­műszaki ellátásban. Ha azt akar­juk, hogy a helyi építőipari vállala­tok fokozatosan megfeleljenek eredeti szerepüknek, akkor e fela­dat teljesítéséből nagyobb részt kell vállalniuk a központi tár­cáknak. A szolgáltatóüzemek eddigi ter­vezési módszerei, a Komplex In­tézkedések egyes haladó elemei ellenére, megfelelő mértékben nem teszik lehetővé a lakossági szolgáltatások fejlesztését. Ennek magyarázata, hogy az anyagi és a pénzügyi terv kapcsolatban álló mutatóinak rendszere még mindig lényegében a szocialista szektor és nem a lakossági szolgáltatások javára végzett teljesítménytől függ. A lakossági szolgáltatások munkaigényessége és a viszony­lag kis összegű beruházásai nem szavatolják a megfelelő mértékű jövede Imezőséget. Ezzel a területtel kapcsolatban figyelmeztetni kell arra a tényre is, hogy a szolgálatatások bármine­mű fejlesztését korlátozza a dol­gozók száma s főleg járásunkban, amely nagy területen fekszik, az üzemanyag meghatározott limitje. Ezért előfordulnak olyan törekvé­sek is, hogy korlátozzák az olyan szolgáltatásokat, amelyek távo­labbi helyekre történő szállítást igényelnek. Mi azonban arra törekszünk, hogy a lakossági szolgáltatásokat főleg a központi községekben kö- zölebb hozzuk a lakóhelyekhez. ha a szolgáltatások a lehető leg­jobban eleget akarnak tenni a la­kosok igényeinek, akkor elsősor­ban a helybeli nemzeti bizottságok hatásának kell érvényesülnie. A lakosokhoz legközelebb áll a sa­ját nemzeti bizottságuk, igényeik­kel, észrevételeikkel ahhoz fordul­nak. Az összevont vállalatoknak a nemzeti bizottságokkal való köl­csönös és szoros együttműködé­se pedig hiányolható. A szolgáltatások dolgozói na­ponta kapcsolatban állnak a meg­rendelőkkel. Fellépésükkel, mun­kához való hozzáállásukkal, udva­riasságukkal jelentősen befolyá­solják a közvéleményt. Ezért járá­sunkban ügyelünk arra, hogy min­den szerv és intézmény állandó figyelmet szenteljen a kereskede­lem és a szolgáltatások dolgozói­nak következetes politikai nevelé­sének, az illetékeseket a hiányossá­gokért felelősségre vonjuk, na­gyobb vétség esetén tisztségükből is leváltjuk. Napjainkban. gondot okoz a meghatározott üzemanyag­mennyiség. Hogy takarékoskodni kell, az mindenki számára érthető. Nem engedhető azonban meg, hogy - mint ezt egyes gazdasági vezetők teszik - a takarékosság a lakosság, a megrendelők rová­sára történjen. Korlátozni az áru- szállítás tervét, a falvakba csak kétszer hetente szállítani péksüte­ményt, kenyeret vagy más élelmi­szert, kéthetente egyszer pedig különböző fogyasztási cikkeket - nem ez a kitűzött üzemanyag­takarékosság célja. Takarékos­kodni másképpen kell, a tartaléko­kat kell mozgósítani. Azt sem tűrjük el, hogy a mező- gazdasági vagy ipari vállalatok az ún. kisebb szállítási szolgáltatáso­kat ahhoz a feltételhez kössék, hozzon a megrendelő a szállítás­hoz üzemanyagot. Társadalmi szempontból ezzel semmit nem takarítunk meg. Kérem pártunk központi bizott­ságát, hogy ne csak az elfogadott határozatok lebontását ellenőrizze következetesen, hanem elsősorban a határozatok céltudatos, a felesle­ges papirháború nélküli teljesíté­sét. A nemzeti bizottságok appa­rátusának egyes dolgozói saját maguk szaporítják a már amúgy is A dél-morva­országi kerület nemzeti bizottsá­gainak nagyobb mértékben sike­rült összevonni­uk egyes vállala­tok, intézmé­nyek, ipari, fo­gyasztási és földművesszö­vetkezetek eszközeit a dolgozók és a lakosság életkörülményeinek javítására. Kevésbé sikerült ezt megvalósítaniuk a központilag irá­nyított vállalatok esetében. A nemzeti bizottságok által irányí­tott vállalatok magasabb teljesít­ményt értek el, és részben jobb minőségű munkát is végeztek, megkezdték a komplex intézkedé­sek érvényesítését, s az eddiginél sokkal jobban takarékoskodtak a tüzelőanyaggal és az energiá­val. Ugyancsak javult a helyzet az államigazgatás tevékenységét az állampolgárok panasazainak és ügyeinek intézését illetően. Ugyanez mondható el, a Brnói Városi Nemzeti Bizottság és a vá­roskerületi nemzeti bizottságok munkájáról. Kedvezően folytató­dott a CSSZK kormánya határoza­tában rögzített, a város sürgető problémáit megoldandó feladatok teljesítése. A nemzeti bizottságok szakosz­tályai számos tárgyilagos döntést hoztak. Az ügyintézésben azon­ban indokolatlan huzavonák, bü­rokratikus elemek, nem objektív döntések is előfordultak és előfor­dulnak. Ezeknek a hiányosságok­nak ismert okai közé tartozik, hogy az illetékesek nem ismerik tökéle­tesen a jogi előírásokat, nincs megfelelő szakképzettségük, nem megfelelő az emberekhez való vi­szonyulásuk. S itt kell mégemlíte­nünk a nemzeti bizottságok egyes dolgozóinak és irányítóinak hiá­nyos eszmei-politikai fejlettségét és politikai felelősségtudatát. A város, és az új lakótelepek komplex gazdasági és szociális fejlesztése, valamint a lakosok életkörülményeinek javítása terén nem sikerült teljes mértékben a városban működő nemzeti bi­zottságoknak érvényesíteni koor­dináló szerepüket a kerület által és a központilag irányított vállalatok­kal, szervezetekkel és intézmé­széles körű adminisztrációs mun­kát, s aztán erre hivatkozva érvel­nek, hogy nincs elég idejük az emberekkel való munkára. A meg­oldás az igényesebb, bírálóbb hozzáállásban, a politikusabb munkában van. Meggyőződésem, hogy a hibát nemcsak bennük, hanem a köz­ponti szervek hivatali irányítási rendszerében is kell keresnünk. Találkozunk ezzel a mi kerüle­tünkben is, s ugyancsak nehezen találunk megértést egyes elvtár­saknál a minisztériumokban is. A nemzeti bizottságok tevékeny­ségének súlypontja az alapszintű, a városi és a helyi nemzeti bizott­ságokban van. Ezek bírálják leg­többször és joggal az adminisztrá­ció mennyiségét, a különböző, sokszor felesleges jelentések hal­mazát. Nem foglalkozhatna ezzel mélyrehatóbban a Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottság, a szö­vetségi és a nemzeti népi ellenőr­ző bizottságok? Kerületünkben mélyebb elem­zést akarunk végezni, hogyan ér­vényesítik a nemzeti bizottságok politikai-szervező, eszmei-nevelő és gazdasági-szervező szerepü­ket. Ennek alapján intézkedéseket teszünk a Kelet-csehországi Ke­rületi Nemzeti Bizottság, a járási és helyi nemzeti bizottságok mun­kájának javítására. Hasznosítjuk a pozitív tapasztalatokat, jobban rávilágítunk a problémákra, hiá­nyosságokra, a formális és rutin­munkára, s ezzel tovább szilárdít­juk a nemzeti bizottságok tekinté­lyét. A lakosok ezt bizonnyal érté­kelni fogják. nyekkel szemben. A nemzeti bi­zottságok részéről nincs hiány igyekezetben, az említett vállala­tok vezető dolgozói azonban nem viszonyulnak megfelelően az em­lített feladatokhoz. A Brnói Városi Nemzeti Bizottság és sokszor a városkerületi nemzeti bizottsá­gok inkább a kérelmező szerepét töltik be, mint az államhatalom és irányítás szerveinek szerepét. Ez elsősorban a lakótelepek műszaki és járulékos beruházása­iról folytatott tanácskozások során van így. A lakótelepek járulékos beruházásainak hiányosságain az utóbbi két évben nem sikerült javí­tani. Ezért ezt a problémát újból meg kell vitatni, s olyan intézkedé­seket kell foganatosítani, amelyek ha fokozatosan is, de a megoldás­hoz vezetnek. Ugyanez érvényes a nemzeti bizottságok környezet- védelmet célzó tanácskozásaira is. Sajnos, ugyanis a vállalatok inkább fizetnek büntetést, mint­hogy a környezet szennyezését megakadályozó berendezéseket helyeznének üzembe. Nem sok eredménnyel járt a nemzeti bizott­ságok azon igyekezete sem, hogy a vállalatokat rábírja a kereskedel­mi hálózat fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a gyermekintéz­mények üzemeltetésére. A köz­pontilag irányított brnói vállalatok egyharmada a kormányhatározat és annak ellenére, hogy tanács­koztak veiül erről, nem hajlandók saját gondozásába venni egy-egy óvodát. A központi bizottság ezen ülé­sén jelentős intézkedéseket ha­gyunk jóvá a nemzeti bizottságok tevékenységének további tökéle­tesítése, jogkörük bővítése érde­kében. A brnói városi szervezet kommunistái, ha megismerik eze­ket a határozatokat, kedvezően fogadják majd azokat. A határoza­tok következetes' érvényesítésé­nek kedvező változást kell hoznia a Brnói Városi Nemzeti Bizottság és a városkerületi nemzeti bizott­ságok tevékenységében fellelhető hiányosságok kiküszöbölésében, s egész tevékenységük minősé­gének javításában. A brnói városi pártbizottság az eddiginél igénye­sebben fog együttműködni, s igé­nyesebb munkát fog követelni a városban működő nemzeti bi­zottságok kommunistáitól - vezető funkcionáriusaitól és dolgozóitól. JOSEF DRÁBEK elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Vrbno nad Lesy-i Efsz (lounyi járás) elnökének felszólalása VILMA VRBICKÁ elvtársnőnek, a CSKP KB tagjának, a Letohradi Elektrotechnikai Művek munkásának felszólalása OLDRICH KLÍČNÍK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a brnói városi pártbizottság vezető titkárának felszólalása ÚJ szó 6 1982. IV. 2:

Next

/
Oldalképek
Tartalom