Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-20 / 92. szám, kedd
Levelezőink írják ÖREGBÍTETTÉK JÓ HÍRNEVÜKET A művelődési ház és a CSEMADOK ragyolci (Radzovce) szervezetének színjátszó csoportja az otthoni sikeres előadás után Losoncon (Lučenec) is bemutatta Dávid Teréz A fekete bárány című drámáját. A darabot Molnár Zsolt- né rendezte. A szereplők: Angyal László, Bencsik Tibor, Futó Károly, Gáspár Jolán, György Jó- zsefné, Ivanics István, Koronczi Valéria, Kovács Katalin, Molnár Zsoltné, Mátyás Mária, Horváth József és Pauk Erzsébet több héten át időt és fáradságot nem sajnálva, szabad idejüket feláldozva szorgalmasan készültek. Alaposan dolgoztak és az eredmény nem maradt el. Munkájukat siker koronázta. Losonci szereplésükkel öregbítették színjátszó csoportjuk jó hírnevét. Csák István Tavaszi nagytakarítás Szőgyénben (Svodín) 1140-en vettek részt a közterek, parkok, utcák és családi házak környékének tavaszi nagytakarításában. Mintegy 6306 órát dolgoztak, melynek értéke 81 ezer korona. A legaktívabbak a rokkantak szövetsége, a testnevelési szövetség és a tűzoltók helyi szervezetének tagjai voltak; több száz órát dolgoztak társadalmi munkában. A tavaszi műszak alkalmával 600 díszcserjét és fát ültettek. Hinzellér László JÓ ÜTEMBEN Szorgos munka folyik a Dercsikai (Jurová) Egységes Földművesszövetkezet királyfiakarcsai (Kráľovičové Kračany) részlegén. Hatvanöt hektáron vetik a cukorrépát. Szabó Lajos és Godány Ferenc traktorosoknak a munkája fárasztó, tudják pontosan kell vetni, mert ettől függ a növény egész évi fejlődése. Horváth Vince mérnök elmondta, hogy a vetéssel egyidő- ben többféle munkát is végeznek többek között az őszi vetések ápolását. 679 hektáron őszi búzát, 230 hektáron lucernát gyomtalaní- tanak, készítik a talajt a kukorica alá, a szőlőben trágyát szórnak, és mindjárt be is dolgozzák a talajba. Az üzemanagytakarékosság érdekében jól megfontolnak minden munkát, s időbeni sorrendben a legszükségesebbeket végzik. Vámos Lajos Válaszoltak a felhívásra A Szlovákiai Nőszövetség galántai járási bizottsága még decemberben elhatározta, hogy válaszol a palíni nők felhívására: segítséget nyújtanak a vietnami óvodák felszereléséhez. Anna Vaneková titkárnő elmondta, hogy januárban az alapszervezetek elnökeinek aktíváján ismertették az akció célját. Mind a hetven alapszervezet bekapcsolódott a mozgalomba. A nők vállalták, hogy párnahuzatokat, takarókat, lepedőket és játékokat küldenek Vietnamba. A Dolná Streda-i, a zsigárdi (Žiharec), a hidaskürti (Mostová), a felsőszeli (Horné Saliby), a seredi, a peredi (Tešedikovo), a vágsellyei (Šaľa) és a štrkoveci alapszervezetek már elküldték az ajándékaikat. Eddig a legnagyobb és legértékesebb ajándékot a nöszövetség ki- rályrévi (Kráľov Brod) tagjai küldték, akik harminc kispárnát készítettek. Oláh Gyula ÁRUIK EGYRE KERESETTEBBEK A rimaszécsi (Rimavská Seč) Új Élet Egységes Földmű vesszövet- kezet kertészete nemcsak a járásban, hanem kerületi sőt országos szinten is a legjobbak közé tartozik. Több mint 130 hektáron gazdálkodnak. Molnár László, a kertészet csoportvezetője elmondta, hogy büszkeségük a 4000 négyzetméter alapterületű üvegház. Néhány hónapja készült el, de már Társadalmi munkával negyvenezer korona A tűzoltószövetség nagyidai (Veľká Ida) szervezetének tagjai a tüzoltószertár rendben tartása és környezetük szépítése során nyolcvan órát dolgoztak társadalmi munkában. Több mint 300 díszfát, -cserjét és -bokrot ültettek el. A tagok a parkot tisztították ki, padokat helyeztek ott el, ócskavasat gyűjtöttek, valamint a nagyidai és a gombosi óvoda épületét javították ki. Társadalmi munkával közel negyvenezer korona értéket hoztak létre. Soltész Bertalan Nem rejtély Az alkoholnak Losoncon (Lučenec), de másutt sem kell reklámot csapni. Fogy az anélkül is. Hogy mennyit isznak belőle egy-egy helyen a „szesztestvérek“, pontosan nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy a szeszfogyasztásban hazánk a világranglistán előkelő helyen áll - olvastam Kopasz Csilla: Vigyázat: alkoholveszély! című glosszájában (Új Szó 1982, vasárnapi kiadás, 3. szám). Úgy tűnik, hogy az évek óta folyó alkoholellenes propagandánk nem elég hatásos! Nem is lehet az, amíg az üzletekben bőséges választékban, előkelő helyen, szinte hivalkodóan kelleti magát az alkohol. A szerző többek között megjegyzi: „Rejtély, mitől rúgnak be olyan gyalázatosan, amikor hivatalosan csak 10 óra után árusítanak alkoholt“. Nos valóban rejtély lenne? Szerintem korántsem az! A „titok“ nyitjára bárki bárhol könnyen rájöhet. Nyílt titok ugyanis, hogy tiltás ide, tiltás oda, nálunk szinte bárhol- tisztelet a kevés kivételnek- bárki „beszedhet“ 10 óra előtt is, ha kedve szottyan rá. Két dolog szükséges csupán hozzá, egy kis ismeretség és pénz. Bemegy a vendég a törzshelyére nyitáskor, főleg ha másnapos és ég a pokol, egyenesen a söntésbe tart, elég egy kacsintás az ismerős pincérnek, és megkapja az egy-két féldecit. Rejtély ezután, ha sokaknál már 10 óra előtt felszökik a jókedv, jelentkezik az alkoholmámor? Ugye, nem! De miről árulkodik ez a sokfelé elterjedt kóros és káros jelenség? Koránt sem arról, hogy az alkoholfogyasztást korlátozó helyes intézkedéseknek nincs semmi eredményük. Nem, erről szó sincs! Inkább a szigorúbb ellenőrzés hiányáról beszélhetünk, arról, hogy az ügyes vagy inkább ügyeskedő emberek a nagyobb haszon reményében hamar megtalálták a fontos rendelkezés kijátszására alkalmas „kiskaput“. Mert haszon csak az után van, amit eladnak: minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb a haszon. De hát mi akkor a teendő? A fokozottabb ellenőrzés, szigorúbb bírságolás, a hatásosabb alkoholellenes propaganda. Kanizsa István Losonc (Lučenec) nyilvánvaló, hogy megérte. Tavaly csak két hektáron volt fóliájuk, most a kétszeresén. Nyolcvanezer fej saláta, 30 hektáron paprika, ugyanennyi káposzta, 15 hektáron paradicsom, 20 hektáron uborka termesztését tervezik, s ha sikerül a zömében primőr terményekből közel hárommillió korona bevételük lesz. Nem fog hiányozni kertészetükből a korai káposzta, karalábé, zeller, répa, petrezselyem és más zöldségféle sem. Kertészetüket a következő években tovább bővítik hisz áruik egyre keresettebbek. A felvételen (balról) Halász Irén, Varga Júlia és Kolozsi Júlia az üvegházban a palántákat gondozzák. Pálházy József író-olvasó találkozó író-olvasó találkozót rendezett a nöszövetség szervezete Nemes- ócsán (Zemianská Olča) Bereczk József csallóközi íróval. Munkásságát Csinger Karolina és Janiga Éva tanítónők méltatták. A szép számban összegyűlt olvasóknak értékes hozzászólásaik voltak műveihez. A találkozón vásárolt könyveket az író dedikálta. Horváth Júlia TAPASZTALATCSERE Több NDK-beli filmklub vezetője járt a nyitrai filmklubban. A hallei és a nyitrai klub között már 1976-ban jó baráti kapcsolat alakult ki. A német küldöttség tagjai kicserélték tapasztalataikat, megtekintették a nyitrai filmszínházakat, azok felszerelését, gépeit és a városi nemzeti bizottság épületében is jártak. Bratislavában a ko- libai filmgyárban megismerkedtek a szlovák filmgyártással. Mártonvölgyi László Elültették a dinnyemagot A Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság köhídgyarmati (Kamenný Most) részlegének dolgozói 270 000 tápkockába a fóliasátor alá már elvetették a dinnyemagokat. A gazdaság vezetői 200 000 egészséges palántára számítanak, melyeket 25 hektárra ültetnek ki, öt hektárral nagyobb területre mint tavaly. Zátyik Júlia Mezőgazdasági ingatlan átírása H. A.: A mezőgazdasági osztály előzetes jogerős írásbeli határozattal való hozzájárulása nélkül a Polgári Törvénykönyv 490. §-a 3. bekezdése értelmében nem tudják a kérdéses földet, de még annak egy részét sem megosztani önálló telekre és a gyermekeikre átruházni. Valószínűleg figyelembe kell venniük a közölt feltételeket. Ha semmiféle intézkedést nem tennének, haláluk után a kérdéses földet gyermekeik, vagy esetleg valamelyikük venné át (rendszerint a hnb ajánlása szerint). Kitől szerezheti meg a telek tulajdonjogát? K. J.: Ha Ch. bácsi, akinek jogán ön a telket és a szőlőt használta, legkésőbb 1963. március 31 -ig legalább tíz éven át tartó jóhiszemű birtoklással (abban a hitben, hogy az ingatlan jogos telekkönyvön kívüli tulajdonosa) megszerezte a kérdéses telek tulajdonjogát, akkor Ch. bácsi jogos örököseitől vehetné meg a telket. Ezt a körülményt az örökösöknek a bíróságon beadott tulajdonjog megállapító keresetében kellene kérniük. Ha Ch. bácsinak nincsenek örökösei, vagyona az államra száll át és ebben az esetben az államtól vehetné meg a kérdéses telekrészt. Ha Ch. bácsi nem szerezte meg elbirtoklással a telek tulajdonjogát, akkor nagyon valószínű, hogy az 1964. február 3-i csehszlovákmagyar államközi vagyonjogi megállapodás értelmében a kérdéses telekrész a csehszlovák állam tulajdonába ment át és ebben az esetben a jnb pénzügyi osztályán kérheti, hogy a telket adják el önnek tekintettel a többéves használatra és beruházásaira. Ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez. Öregségi nyugdíj emelése L. M.: A ledolgozott évei és az elért keresete alapján már hosz- szabb ideje efsz-nyugdíjas. Nehezményezi, hogy az 1978. évi legalacsonyabb nyugdíja emelésekor az ön öregségi nyugdíját csupán 30 koronával emelték és nem 780 koronára mint a legtöbb alacsony öregségi nyugdíjat élvezőknek. Az említett nyugdíjemelésben azok a nyugdíjasok és járadékosok részesültek (perlési igény nélkül), akiknek járadéka megélhetésük egyetlen forrása volt. Például, ha férje szintén kap öregségi nyugdíjat, akkor valamelyikük járadékát úgy emelhették, hogy a két nyugdíj egybeszámított összege elérje az 1330 koronát. A legutóbbi, 1982. február 1 -töl hatályos szabályozás értelmében az egyéni nyugdíjasok esetében az ilyen emelés felső határa 880 korona, az együttélö nyugdíjasok összesített nyugdiját legfeljebb 1500 koronáig emelhetik; továbbra is feltétele az emelésnek az. hogy a nyugdíj a nyugdíjas vagy nyugdíjasok egyetlen megélhetési forrása. Ha már magányosan élő nyugdíjas és a nyugdíj megélhetésének egyetlen forrása, forduljon nyugdíjemelési kérelmével jnb szociális osztályához Milyen fizetésre van igénye? K. V.: Leromlott egészségi állapota miatt könnyebb munkára osztották be, 8 koronás órabért kapott. Többször adódik, hogy szabadság, betegség miatt egy vagy két hónapra más munkára helyezik át. Az ilyen helyettesítés ideje alatt azonban a helyettesített dolgozó esetleg alacsonyabb órabérét folyósítják. A Munka Törvénykönyve 37. §-a 3. bekezdése értelmében a munkáltató vállalat egy-egy naptári évben a dolgozót beleegyezése nélkül is áthelyezheti, legfeljebb azonban 30 munkanap idejére, más munkára, mint amelyet a szerződése értelmében köteles végezni, ha ezt a vállalat fontos üzemeltetési érdekei megkívánják. Hosszabb időre való áthelyezéshez szükséges a dolgozó és az üzemi bizottság előzetes beleegyezése is. Az üzemi bizottság beleegyezése már akkor is szükséges, ha egy naptári hónapnál hosszabb áthelyezésről van szó A Munka Törvénykönyve 115. §-a 3. bekezdése értelmében, ha az előbb említett fontos üzemeltetési okból történt más munkára való beosztásáról van szó, a dolgozónak a végzett munka szerinti fizetés jár, de legalább annyi, amennyi az áthelyezése előtti átlagbére volt. Az ilyen jellegű igényeket az esedékességtől számított egy éven belül lehet csak eredményesen érvényesíteni, mert a régebbi igényeket illetően a vállalat az elévülés kifogásával élhet Az esetle.- ges ilyen igényével, ha a vállalat önként nem ismerné el és nem fizetné ki, forduljon a vállalat szak- szervezete döntöbiráskodási bizottságához (rozhodcovská komisia). Ha ilyen munkahelyén nem működik, a járásbíróságon írásbeli keresettel igényelheti. Lakásgond S. B.: Lakásügyükben kérje a szakszervezet üzemi bizottságának segítségét. Ha vállalati lakással belátható időn belül nem számolhatnának, a városi nemzeti bizottság lakásosztályához folyamodhatnak Vagyonrendezés Sz. J.: Ami az örökség tárgyát képző családi házat illeti, olyan egyezség lenne az ésszerű, hogy ön fizesse ki a más községben lakó férjezett húgát (esetleg hosz- szabb kifizetési határidővel). Ami a felesége igényeit illeti bátyjával szemben - aki nem igen hajlandó egyezkedésre -, szükséges a tényállás pontos megállapítása és ennek alapján kell mérlegelni, hogy milyen igényeket érvényesíthet a földeket használó fivérével szemben. A telekkönyv és a geodézia segítségével kell megállapítani az ingatlanok pontos megjelölését. A megoldás egyik módja a vagyonközösség bírósági megszüntetése lenne (ha az ingatlanok közös tulajdont képeznek). Természetesen meg kell majd állapítani azt is, hogy az ingatlanok társítva vannak-e az efsz-ben, illetve nem használja-e azokat valamilyen mezőgazdasági üzem Szülési segély további szülés esetében F. M.: A meghosszabított fizetetlen szülési szabadsága ideje alatt újból terhes lett és második gyermeke születését az első gyermeke születésétől számított 14 és fél hónapon belül várja. Kérdi, ahhoz, hogy az első szülése alkalmából 26 hét idejére folyósított szülési segélyt ugyanazon összegben folyósítsák, kell-e legaláb 25 munkanapot dolgoznia (munkaviszonya nem szűnt meg). Az 1956/54 számú betegbiztosításról szóló törvény 1965/143 számú végrehajtási hirdetménye 45. §-a 1. bekezdése értelmében (ez a rendelkezés a módosított szövegezésben 1976. január 1-től van hatályban), ha munkaviszonya továbbra is fennáll, és az újabb szülési szabadságát az előzőleg született gyermeke kétéves korának elérése után egy hónapon belül kezdi meg, a szülési szabadság 26 hetére (kivételesen 35 hétre, főként a magányosan élő anyák esetében) a szülési szabadság kezdetétől fogva (tehát rendszerint az orvos által megjelölt szülési időpont előtti 4 hét) a szülési segély azonos összegben jár, mint a korábbi szülés esetében. Az ilyen esetben az anyának nem kell 25 napot dolgoznia. Ha közben legalább 25 munkanap idejére újból munkába állt volna, és ezen idő alatt jobb keresetet érne el, joga lenne kérni, hogy a szülési segélyt az újabb jobb átlagkeresete összegéből számítsák ki Dr. F. J. ÚJ SZÓ 6 1982. IV. 20.
