Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-20 / 92. szám, kedd
f Argentin-brit viszály Tovább tart a politikai kötélhúzás Haig folytatja közvetítési kísérleteit • Ujabb brit csapaterősítések (ČSTK) - Alexander Haig amerikai külügyminiszter megbeszélései az argentin vezetőkkel a mai napig nem hoztak eredményt a brit-argentin viszály megoldásában. Argentína az amerikai külügyminiszter tudomására hozta, hogy nem hajlandó tárgyalni a Falkland- (Malvin-) szigetek feletti szuverenitás kérdéséről. így Haig kísérletei, hogy megváltoztassák ezt az álláspontot, eredménytelenek maradtak. Az argentin külügyminiszter szerint az egyedüli pozitív tény az, hogy a megbeszélések folytatódnák. A két külügyminiszter hasonlóan, mint az argentin kormány, tegnap a késő hajnali órákig tárgyalt. Jól tájékozott források szerint elemezték az argentin fél javaslatát a probléma békés rendezésére. A javaslat tartalma ismeretlen. Galtieri elnök a kormány tanácskozása után kijelentette: A szigetek országunk részét képezik és nem mondunk le róluk. Az argentin hírközlő eszközök szerint Alexander Haig vasárnap is igyekezett érvényre juttatni a Londonnak megfelelő megoldást és mindent megtett azért, hogy megakadályozza az Egyesült Államok kormányának diplomáciai vereségét. A La Crónica című napilap ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kompromisszummentes álláspontja lehetetlenné teszi a viszály békés rendezését. A brit hadügyminisztérium további 900 ejtőernyőst jelölt ki tegnap a haditengerészet Falkland- (Malvin-) szigeteki operációjához. Az erősítés első részét tegnap hajózták be Hull kikötőben, második része szerdán indul el Southampton kikötőből. A konzervatív kormány kijelölt továbbá három hadihajót, amely nyílt katonai összecsapás esetén a harcok térségéből a sebesülteket a brit hadiflotta nagyobb egészségügyi hajóira szállítaná. ★ ★ ★ Londonban a sajtószabadságért indított országos kampány évzáró gyűlésén a résztvevők súlyos aggodalmukat fejezték ki a brit hírközlő eszközöknek a Falkland- (Malvin-) szigetek helyzetével kapcsolatos tájékoztatása miatt. Az elfogadott határozat elítéli a fajüldöző terminológia használatát, a katonai konfliktus dicsőítését, vagy lebecsülését, s a kormánypolitika parlamenti bírálóinak lejáratását. A küldöttek figyelmeztettek arra, hogy a brit hírközlő eszközöknek nem volna szabad elfojtaniuk a közvélemény megnyilvánulásait és semmiképpen sem szabad kétségbe vonniuk a konfliktus békés és igazságos rendezésének lehetőségeit. Lázár György fogadta Kulikov marsallt (ČSTK) - Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, kormányfő tegnap Budapesten fogadta Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki a szovjet és magyar parancsnokságok részvételével megtartott közös törzsvezetési gyakorlat alkalmából tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Czinege Lajos hadseregtábornok, magyar honvédelmi miniszter is. Baráti látogatás (ČSTK) - Bendzsedid Sadli, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkára, a JSZSZK Elnökségének meghívására hétfőn háromnapos hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. Elkísérte őt Mohammed Szadek ben Jahja külügyminiszter és további személyiségek. Az algériai vendég tárgyalásokat folytat Szergej Kraigherrel, a JSZSZK Elnökségének elnökével, Dusán Dragoszavaccal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével és Veszelin Djuranoviccsal, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökével. USA Az atomfegyverek befagyasztásáért (ČSTK) - Edward Kennedy amerikai szenátor az NBC tévétársaságnak adott interjújában az atomfegyverek és hordozók gyártásának moratóriuma mellett emelt szót. Tekintettel a szovjet-amerikai katonai egyensúlyra, a szenátor az atomfegyverkészlet befagyasztását követelte, s javasolta, hogy a két nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat az atomfegyverkészletek lényeges csökkentéséről. Ezzel a követeléssel egyetért több mint 160 szenátor és kongresszusi képviselő, hangsúlyozta Kennedy. Az amerikaiak több mint kétharmada az atomfegyverek gyártásának és elhelyezésének azonnali leállítását sürgeti, míg a Reagan- kormány ezt elutasítja. A Newsweek című amerikai folyóirat közzétett közvéleménykutatási eredményeket, melyek szerint a megkérdezettek 68 százaléka a két nagyhatalom atomfegyvereinek azonnali befagyasztását támogatja. Az Egyesült Államok lakosságának döntő többsége nem akarja, hogy Reagan továbbra is elnök maradjon. Ezt bizonyítják a Gallup Intézet által végzett közvéleménykutatás eredményei. Az ABC tévéállomás szintén közvéleménykutatást végzett, amelynek során a megkérdezettek 74 százaléka az Egyesült Államok atomfegyverkezésének leállítása mellett szállt síkra. Bombamerényietek Bécsben (ČSTK) - Bécs központjában, az Air France francia légiforgalmi társaság irodája előtt, valamint a francia nagykövet rezidenciájának kertjében tegnapra virradó éjszaka bomba robbant. A károk többmillió Schillinget tesznek ki. Szerencsére senki sem sebesült meg. A terrortámadások indítékáról a rendőrség egyelőre semmit sem tud. Kubát nem lehet megfélemlíteni A kubai nép tegnap ünnepelte a Disznó-öböli győzelme 21. évfordulóját. A győzelem jelntősége óriási volt. Az amerikai imperializmus első ízben szenvedett vereséget Látin-Amerikában. A kubai ellenforradalmárok és az amerikai zsoldosok több hónapon át készültek az agresszióra a floridai, a guatemalai és a nicaraguai kiképző táborokban. A CIA „garantáltan igaz“ információi szerint a kubai népnek „felszabadítóként“ kellett volna fogadnia őket és szabaddá kellett volna tennie előttük az utat Havannába. A kubai nép valóban várta őket, de fegyverrel a kézben. Fidel Castro közvetlen parancsnokságával a zsoldosokkal a partraszállás után azonnal szembeszálltak a forradalmi milíciák egységei, a rendőrség és a polgári lakosság. Április 19-én már teljesen visszaverték az agressziót. A kubai forradalmároknak csupán 72 órára volt szükségük az amerikai zsoldosok leverésére, s csak az maradt hátra, hogy átfésüljék a környező mocsarakat és elfcgják az ellenforradalmárokat. Kubában azóta sok minden megváltozott. Az Egyesült Államok gazdag turistáinak paradicsomaként szolgáló félgyarmati országból fejlett mezőgazdasággal és korszerű iparral rendelkező szocialista ország vált. Nem kis része van ebben Kuba KGST- tagságának. Ez év júliasában ünnepli a szocialista országok gazdasági közösségébe való belépésének 10. évfordulóját. A Disznó-öböli győzelem 21. évfordulóját Kuba bonyolult nemzetközi viszonyok között ünnepli. Washington a nyugati félteke első szocialista országa ellen a fenyegetések, a rágalmak és az állandó provokációk politikáját folytatja. A kubai partok mentén csaknem folyton tartanak valamilyen amerikai hadgyakorlatot, amelyhez az utóbbi időben néhány NATO-or- szág haditengerészete is csatlakozott. A provokatív manőverek részét képezi guantanamói támaszpont Kuba délkeleti részén, amelyet az Egyesült Államok illegálisan tart megszállva. Az utóbbi időben fokozódott a Kuba-ellenes propaganda az amerikai hírközlő eszközökben is. Ennek célja elsősorban az, hogy elferdítse az olyan haladó, fejlődő országoknak, mint Nicaraguának, Gtena- dának, Angolának és Etiópiának nyújtott kubai önzetlen internacionalista segítség értelmét és lényegét. A Disznó-öböli győzelem idei ünnepségei alkalmából azonban a naggyűlések résztvevői hangsúlyozták, hogy a kubai népet nem lehet megfélemlíteni, s hogy az esetleges agresszorok úgy járnak, mint 21 évvel ezelőtti elődeik. (Č) Megkezdődött az SPD kongresszusa Kettősség a párt külpolitikájában A Duvalier-család diktatúrájának 25 éve alatt több mint 50 ezer embert gyilkoltak meg. A haiti nép kétségbeesésének bizonyítéka, hogy több ezer férfi, nő és gyermek emberkeres- kedők lélekvesztöin száll tengerre, jobb életet remélve. Általában az Egyesült Államokba szeretnének eljutni, ám ott- mint azt képünk is mutatja,- súlyos csalódás éri őket: Miamiból a menekülteket erőszakkal visszaküldik hazájukba, ahol súlyos büntetés vár rájuk. (ČSTK-felvétel) (ČSTK) - Münchenben hétfőn megkezdődött a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) országos kongresszusa. A 400 küldött négy napon át folytat vitát a kül-, a katona-, a gazdasági és a szociális politika fő kérdéseiről s meghatározza a további teendőket. Az SPD vezetőségének jelenlegi külpolitikájára a béke, a leszerelés és a párbeszéd melletti nyilatkozatok ellenére a NATO fegyverkezési határozatainak teljes támogatása a jellemző. A párttagság soraiban és néhány vezető körében azonban hónapok óta egyre nagyobb az ellenállás az Északatlanti Tömb agresszív terveivel szemben. Ezt az ellenállást tükrözi, hogy az SPD elnöksége által a katonapolitika kérdéseire vonatkozó kongresszusi határozattervezethez 330 módosító javaslat érkezett. Az SPD vezetősége azzal igyekszik megkerülni az e kérdésben várható éles vitákat, hogy azt javasolja: az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésének ügyében a párt a végső dönKommentárunk ÚJ SZÚ 3 1982. IV. 20. F eszültségekkel terhes világunkban reménykeltő hír érkezett Moszkvából: Leonyid Brezsnyev ismét megerősítette szándékát az aktív párbeszédre az amerikai elnökkel. Az SZKP KB főtitkára már jó egy évvel ezelőtt, a szovjet kommunisták XXVI. kongresszusán hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet alakulása nagymértékben a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikájától függ, ami az égető problémák nagy száma következtében egyenesen nélkülözhetetlenné teszi az aktív szovjet-amerikai párbeszédet. Ezért szavai felhívást jelentettek arra, hogy a két ország vezető személyiségei üljenek tárgyalóasztalhoz - mert mint mondotta - a legmagasabb szintű találkozók a döntőek, ami egyaránt érvényes a múltra vonatkozóan, de főleg a jelenre s a jövőre. Mint ismeretes, Ronald Reagan ez év április 5-én amerikai újságírók előtt említést tett arról a lehetőségről, hogy találkozzék Leonyid Brezsnyewel az ENSZ-közgyűlés júniusi rendkívüli leszerelési ülésszaka alkalmával New Yorkban. Mint hamarosan kitűnt, az amerikai elnök azonban csupán kötetlen jellegű találkozóra célzott, nem pedig érdemleges, legmagasabb szintű tárgyalásokra. Ezért még a Nyugaton sem vették komolyan a párbeszédre való készségét, inkább csupán olyan gesztusnak tekintették, amellyel némileg enyhíteni próbálta azt a kedvezőtlen hatást, amelyet kormányának páratlan arányú fegyverkezési programja, az egész amerikai külpolitika militarizálása keltett nemcsak számos szövetségese, hanem még az Egyesült Államok mértékadó politikai köreiben is. Reagan múlt szombati rádióbeszédében alátámasztotta azt a feltevést, hogy továbbra is ragaszkodni kíván szovjetellenes irányvonalához. Nem állította ugyan már olyan egyértelműen nek, felemelik szavukat az amerikai fegyverkezési hajsza ellen, tiltakoznak az újabb, még pusztí- tóbb erejű fegyverek kifejlesztése és gyártása ellen s a párbeszéd folytatásáért szállnak síkra. Az elmúlt napokban számos nyugateurópai városban is a tüntetők tíz és százezrei léptek fel az atomfegyverkezés ellen, a béke megőrzéséért. A Szovjetunióból most ismét - mint már megannyiszor a múltCselekvően a békéért azt, hogy a Szovjetunió katpnai fölényben van az Egyesült Államokkal szemben, de ismét a katonai erőegyensúly állítólagos „veszélyeztetését“ emlegette abban az esetben, ha az USA nem korszerűsíti fegyverzetét. Újból elutasította az atomfegyverek fejlesztése és gyártása befagyasztásáról szóló egyezmény megkötését - amit a Szovjetunió oly állhatatosan szorgalmaz. Tette ezt annak ellenére, hogy saját országában is egyre nő a felismerése annak a cáfolhatatlan ténynek: egy atomháborút nem lehet sem megnyerni, sem elveszteni. Ezekben a napokban az amerikai békeszervezetek által meghirdetett leszerelési akcióhét során újabb tömeges megmťDzdulásokra kerül sor az Egyesült Államokban, amelyeknek a résztvevői atom- fegyver-mentes világot követeiban - komoly felhívás hangzott el a konstruktív, csúcsszintű párbeszédre, amely az enyhülési folyamat továbbvitelére volna hivatott az egyenlőség, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Az amerikai elnök inkább „reklámfogásnak“ tűnő kijelentéseivel szemben minden józanul gondolkodó ember megítélheti, hogy a Leonyid Brezsnyev által ez év októberére javasolt - Finnországban vagy Svájcban - megtartandó szovjet-amerikai csúcs valóban korunk legégetőbb kérdésében, a háború fenyegető veszélyének elhárításában, a fegyverkezési hajsza megfékezésében, a konfrontáció helyett a békés együttműködésben hivatott a további haladáshoz alapot teremteni. Ez nem szorul különösebb bi- zonygatásra azoknak a konkrét cselekedeteknek az ismeretében, amelyekkel a Szovjetunió ismételt bizonyítékát adta őszinte békés szándékainak. Hogy csak a legutóbbiakat említsük: a Szovjetunió egyoldalúan befagyasztotta közepes hatótávolságú rakétáinak újabb típusú ilyen fegyverekkel való felcserélését az ország európai részén, sőt hajlandó még e rakéták számának csökkentésére is ebben az évben, amennyiben a nemzetközi helyzet ezt megengedi. Ilyen konkrét lépés volt az 1000 szovjet harckocsi és a 20 000 szovjet katona nemrégen történt kivonása is az NDK területéről. Sorolhatnánk továbbá az újabb és újabb szovjet békekezdeményezéseket, amelyeket Leonyid Brezsnyev tett, a különböző leszerelési fórumokon, Genfben, Bécsben és nem utolsósorban az ENSZ-ben előterjesztett konstruktív javaslatokat. Most tehát Washingtonon, Reagan elnökön van a sor, hogy tetteikkel, állásfoglalásaikkal pozitívan reagáljanak, cselekvő bizonyítékát szolgáltassák felelősségérzetüknek a világ sorsáért. A világ békeszerető közvéleménye konstruktív, érdemleges párbeszédért száll síkra. Olyan szovjet-amerikai tárgyalásokért, amelyek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján kölcsönösen elfogadható megállapodást keresnek, kiutat a háborús veszélyből, mert az atomkatasztrófának nincs más ésszerű alternatívája. PROTICS JOLÁN tést az 1983-ban megtartásra kerülő rendkívüli kongresszusán hozza meg, aszerint, hogy miként alakulnak a genfi szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások. A párt vezetősége a mostani kongresszuson előnyben szeretné részesíteni a gazdaságpolitikai kérdése!« megvitatását, azonban e téren is égető problémák halmozódtak fel, ami az elhúzódó stagnálásban és az egyre növekvő munkanélküliségben nyilvánul meg. A tanácskozás első napján Willy Brandt pártelnök terjesztette elő jelentését az SPD-nek az elmúlt három évben kifejtett tevékenysége mérlegéről. Beszédének külpolitikai része alátámasztotta a pártpolitika kettősségét és alapvető dilemmáját. Brandt mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet ellenére az enyhülési folyamat nem mondott csődöt. Az SPD elnöke az ésszerű és mérsékelt politika szükségességéről szólt és határozottan a leszerelés mellett foglalt állást. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Genfben folyó szovjetamerikai tárgyalások pozitív eredménnyel zárulnak. Felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy az egyoldalú szovjet leszerelési kezdeményezéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Brandt a másik oldalon a NATO rakétatelepítési döntését „kész ténynek“ nevezte és a kongresz- szusi küldötteket felszólította, hogy ne törekedjenek annak átértékelésére, mert ez szerinte „veszélyeztetné a leszerelési tárgyalásokat“. A párton belüli helyzetet elemezve Brandt beismerte, hogy a nagyobbik bonni kormánypárt fennállásának legnehezebb időszakát éli. A küldötteket a „szolidaritás“ megszilárdítására és „politikai offenzívára“ szólította fel. Arról azonban nem szólt, hogy a pártvezetést mekkora felelősség terheli e nehéz helyzetért. Széles körű provokáció (ČSTK) - Kolumbia haditengerészeti egységeinek és légierejének összevonását kezdte meg a San Andrés és Providencia szigeteken, amelyek csak 250 kilométerre fekszenek a nicaraguai partoktól - közli a La Republica című bogotai lap. A fentiekre, valamint arra való tekintettel, hogy nicaraguai felségvizeken tartózkodik négy amerikai hadihajó, kolumbiai politikai körök úgy vélik: széles körű provokáció készül Nicaragua ellen.
