Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-19 / 91. szám, hétfő

HrJ szú 3 1982. IV. 19 Közös erővel szocialista hazánk további felvirágoztatásáért Ján Gregornak, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása a CSEMADOK országos közgyűlésén Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy az SZLKP KB, a szlovák kormány. Lenárt elvtárs és Colotka elvtárs nevében szívélyesen köszöntsem a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége XIII. közgyűlé­sének tanácskozását, melynek fő célja, hogy tárgyilagosan felmérje a CSEMADOK utóbbi öt évben kifejtett munkáját, hozzájárulását a XV. és XVI pártkongresszus irányvonalának megvalósításához, valamint kitűzze a szervezet tagja­ira az elkövetkező választási idő­szakban háruló igényes felada­tokat. A beszámoló alapján örömmel állapíthatom meg, hogy az Önök aktív munkája hozzájárult a ma­gyar nemzetiségi kultúra fejleszté­séhez, népünk szocialista öntuda­tának és erkölcsi-politikai egysé­gének elmélyítéséhez és megszi­lárdulásához. A hitleri fasizmus felett aratott győzelem új korszakot nyitott né­peink és nemzetiségeink életé­ben Megteremtődtek a feltételek a nemzeti és demokratikus forra­dalom végső győzelméhez, a szo­cializmusba való fokozatos átme­nethez. Sikereink, amelyeket né­peink és nemzetiségeink gazda­sági kiegyenlítése terén elértünk, a CSKP és a dolgozók legjelentő­sebb sikerei közé tartoznak. Dél-Szlovákia nagyméretű fejlődése A nemzetiségi politika lenini elvei­nek szelleméhez hűen a felszabadí­tást követően a CSKP a magyar és az ukrán nemzetiségűek lakta déli és északkeleti járások sürgető és arányos gazdasági-szociális és kul­turális fejlesztésére irányította a fi­gyelmet. A gazdasági színvonal ki- egyenlítésének e többnyire elmara­dott országrészekben fontos ténye­zője volt az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és más népgazdasági ágazatok fejlesztése. Az eltelt évek alatt az említett területeken számos ipari üzemet építettünk, korszerűsí­tettünk, amelyek fontos szerepet ját­szanak nemcsak a csehszlovák népgazdaságban, hanem a nemzet ­tikai és kulturális évfordulókról, többek között pártunk megalaku­lásának 60. évfordulójáról. Növe­kedett a helytörténeti szakkörök száma is. Ugyancsak javult az irodalomnépszerűsítő, a könyvvel való munka. A CSEMADOK mun­kájának fontos részét képezi a nyelvművelés. A szövetség e munkaterületen a nyelvművelés­re, valamint a nyelvjárási anyagok gyűjtésének szervezésére össz­pontosított. A nyelvi szakbizottság keretében elsősorban az ismeret- terjesztő és a terminológiai szak­csoport működött eredményesen. Más szervek és intézmények hat­hatós támogatásával sikerült szín­vonalasabbá tenni a Kazinczy-na- pokat is, amelyen mind több ér­deklődő vesz részt. A népművészeti munka haté­konyságát igazolja, hogy a CSE­MADOK különbözőző amatőr mű­vészeti csoportjaiban mintegy 22 ezer felnőtt és gyermek dolgozik rendszeresen. Az elmúlt években jelentős mértékben javult az or­szágos kulturális rendezvények színvonala. A töretlen fejlődés ér­dekében továbbra is nagy figyel­met kell szentelni a csoportok mű­sorpolitikájának. Fontos az is, hogy a nemzeti bizottságok, valamint a különböző szintű népművelési intézmények hathatósabb anyagi, módszertani segítséggel támo­gassák az amatőr csoportok tár­sadalmi szempontból is mind je­lentősebb munkáját. A beszámoló méltatja a Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Köz­közi munkamegosztás szempontjá­ból is. Nyíltan kijelenthetjük, hogy az azelőtt csaknem teljesen agrár jelle­gű Dél-Szlovákia fejlett, intenzív nagyüzemi mezőgazdasággal és ál­landóan fejlődő iparral rendelkező országrésszé változott. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottság. A déli járá­sok lakosságának gazdasági aktivi­tása a felszabadulás óta napjainkig hatszorosára emelkedett. Az utóbbi húsz évben az SZSZK gazdaságilag aktív magyar nemzetiségű lakosai­nak száma csaknem 62 ezerrel nőtt. és jelenleg 272 ezer. Ebből 142 ezer a munkás, 47 ezer a szövetkezeti földműves és 81 ezer az alkalma­zott. Őszintén örülünk, hogy magyar nemzetiségű dolgozóink munkájáról elismeréssel beszélnek Prágában, Ostraván, Žilinán és másutt. Szlovákia déli járásainak szociá­lis-gazdasági és kulturális fejleszté­se ebben az ötéves tervidőszakban is tervszerűen folytatódik. Ismeretes, hogy a jó éghajlati vi­szonyok, a kedvező talajösszetétel, a milliárdos mezőgazdasági beruhá­zások és a mezőgazdasági dolgo­zók áldozatos munkája Dél-Szlová- kiában lehetővé teszi, hogy kiváló eredmények szülessenek az állatte­nyésztésben, a növény-, zöldség és gyű mölcstermesztésben. A gazdasági felvirágzás, az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, az egészségügy, az oktatásügy, a kereskedelmi háló­zat, a szociális ellátás aránylag gyors fejlődése, a lakosság foglal­koztatottságának növekedése szemmel láthatóan tükröződik az életszínvonal szüntelen növekedé­sében, elsősorban a személyi fo­gyasztás növekedésében. Itt is, mint máshol az országban új iskolák, mű­velődési házak, korszerű lakások, sportlétesítmények épültek, javult az egészségügyi ellátás, a lakossági szolgáltatások. Szlovákia déli járásaiban kedvező eredményeket értünk el a lakásépí­tés, a járulékos és műszaki beruhá­zások terén. Az ütemes szociális­gazdasági fejlődés, a tervszerű vá­ros* és falurendezés a felismerhe- tetlenségig megváltoztatta a falvak és városok arculatát. A XVI. pártkongresszus a nép­ponti Énekkarának, valamint a Szőttes népművészeti csoport eszmei és esztétikai szempontból egyaránt kimagasló munkáját. Nagyra értékelte a Hét agitációs és propagandamunkáját. A továbbiakban a kulturális szö­vetség legfontosabb feladatairól volt szó. A CSEMADOK hatéko­nyabbá, céltudatosabbá kívánja tenni eszmei, nevelő és kulturális munkáját, igyekszik még nagyobb mértékben hozzájárulni a cseh­szlovákiai magyar dolgozók szo­cialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre való nevelésé­hez. Javítani kell az irányító és a szervező munkát. Egyre idősze­rűbb feladat a szabad idő hasznos eltöltésének népszerűsítése, az e tevékenységhez szükséges fel­tételek megteremtése. A hatéko­nyabb munka érdekében a CSE­MADOK szerveinek és szerveze­teinek tovább kell erősíteniük kap­csolataikat az illetékes párt- és állami szervekkel, valamint a kul­turális intézményekkel.- Kitűzött céljainkat csak a tag­ság lelkes és hozzáértő tevékeny­sége, az irányító és szervező munka szüntelen javítása révén érhetjük csak el - hangsúlyozta a beszámoló. A résztvevők ezután meghall­gatták a CSEMADOK Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságá­nak beszámolóját, amelyet Papp József terjesztett elő, majd meg­kezdődött a vita. A nagyszámú felszólaló a helyi szervezetek és a járási bizottságok munkájáról, a kulturális munka eredményeiről és problémáiról szólt. Számos idő­gazdaság intenzív fejlesztésének út­ját jelölte ki irányvonalul. Mint isme­retes, a hetedik ötéves terv, valamint az 1981. és 1982. évi terv előírásai a termelésnövekedés ütemének je­lentős mennyiségi csökkentésén, de ugyanakkor jelentős minőségi javu­lásán alapulnak. Az eddigiek alapján lemérhető, hogy az 1981-es és az idei első nyegyedévi céljainkat csak részben értük el. A nemzeti jövede­lem képzése eltér a tervezett ütem­től. Komoly eltérések vannak főleg a beruházások és a mezőgazdaság terén. Annál igényesebbek tehát ez évi feladataink, s tudatosítanunk kell, hogy az eredményektől függ további előrehaladásunk. Fontos feladataink közé tartozik továbbra is - miként azt a CSKP XV., XVI. és az SZLKP kongresszu­sa is hansúlyozta -, hogy állampol­gárainkat céltudatosan neveljük a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében. Az el­múlt időszakban, valamint napjaink­ban is pártunk, továbbá a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Frontba tö­mörült szervezetek, valamint a CSE­MADOK is nagy munkát végeztek és végeznek annak érdekében, hogy a szocialista nemzetköziség és a szocialista hazafiság nemes eszméi dolgozóink tudatának és érzelmei­nek szilárd elemeivé váljanak. Azok az eredmények, amelyeket nemzeti­ségi politikánkban elértünk, nemze­teink és nemzetiségeink egységé­nek és internacionalista testvéries­ségének a jelenlegi foka forradalmi munkásmozgalmunk legnagyobb történelmi vívmányai közé tartozik. Mindig időszerű feladatunk, hogy megőrizzük e vívmányainkat és az elért egységet, ami Szlovákia vi­szonylatában különösen érvényes, hiszen ebben az országrészben 559 ezer magyar és 37 ezer ukrán nem­zetiségű állampolgár él, akik aktív és áldozatkész munkájukkal sikeresen járulnak hozzá hazánk sokoldalú gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez. Kihasználva az alkal­mat, engedjék meg, hogy köszöne­tét mondjak minden magyar nemze­tiségű munkásnak, szövetkezeti dol­gozónak, pedagógusnak, a szocia­lista értelmiség valamennyi képvise­lőjének, továbbá a CSEMADOK szerű, nemzetiségi kultúránk to­vábbi fejlődését célzó javaslat is elhangzott. A vitában felszólalt Ján Gregor elvtárs (beszédét la­punk harmadik oldalán közöljük). Szombat este a Csehszlováki­ai Magyar Tanítók Központi Énekkara, az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes Énekkara, valamint a Szőttes adott nagy si­kerű műsort. Tegnap délelőtt, a vitát követő­en hangzott el a megválasztott bizottságok jelentése, majd a résztvevők megválasztották a CSEMADOK új, nyolcvan tagú központi bizottságát, elfogadták a határozati javaslatot, jóváhagy­ták azoknak az üdvözlő levelek­nek a szövegét, amelyeket a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP KB-nak küldenek el. Ezután került sor a CSEMA­DOK KB első ülésére, amelyen egyhangúlag Sidó Zoltánt válasz­tották meg a szövetség országos elnökévé. Alelnök Rácz Olivér. A CSEMADOK KB vezető titkárá­vá Lukács Tibort, titkároknak Petrik Józsefet és Neszméri Sándort választották. A CSEMA­DOK KB új elnökségének tagjai: Sidó Zoltán, Rácz Olivér, Lu­kács Tibor, Petrik József, Nesz­méri Sándor, Boda Pál mérnök, Balajti Lajos, Fábry István, dr. Gyimesi György, Gyurcsik Jó­zsef, Krocsány Dezső, Kurucz Lujza, Szilvássy József, Varga Béla és Varga János. A CSEMÄDOK XIII. országos közgyűlése Sidó Zoltán zársza­vával és az Internacionálé hang­jaival ért véget. _y_f tisztségviselőinek és aktivistáinak azért az áldozatkész és eredményes munkáért, amelyet az új életért ví­vott harcban végeztek, s hozzájárul­tak egész dolgozó népünket szolgá­ló társadalmi értékeink gyarapításá­hoz. Magyar nemzetiségű dolgozó­ink lelkes munkája az iparban, a me­zőgazdaságban, az iskolákban és társadalmi életünk más területein meggyőző bizonyítéka csehszlovák hazafiságuknak, a szlovák és a cseh nemzethez, valamint szocialista ha­zánk más nemzetiségeihez fűződő internacionalista kapcsolatainknak. A magyar tanítási nyelvű iskolák eredményei Párt- és állami szerveink külö­nösen nagy gondot fordítanak a nemzetiségi oktatásügyre. A magyar nemzetiségű fiatalok számára jó feltételeket teremtettek a bölcsődei és az óvodai nevelés­ben, valamint a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolákban való tanuláshoz. Párt- és állami irányító szerveinknek állandó ér­deke, hogy az ipar, a mezőgazda­ság és népgazdaságunk más ága­zatainak fejlődésével arányosan növekedjék a magyar nemzetisé­gű szakemberek száma is. E cél elérésében fontos feladat hárul a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolákra, ahol csaknem ötezer pedagógus mű­ködik. Örömmel tölt el bennünket, hogy a pedagógusok döntő több­sége egyre jobb eredményeket ér el az oktató-nevelő munkában. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ezekben az iskolákban egyre színvonalasabban tanítják az anyanyelvet, a szlovák nyelvet és más tantárgyakat. Az elmúlt években gyakran vita tárgya volt, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói milyen mér­tékben sajátítják el a szlovák nyel­vet. A pedagógusok gondoskodá­sának, a szülők megértésének, s természetesen a tanulók munká­jának eredményeképpen e téren is pozitív változások tanúi vagyunk. Ezekben az iskolákban egyre színvonalasabb a szlovák nyelv tanítása. A tanulók - amint azt az SZSZK kormánya is megállapítot­ta - két nyelven szereznek meg­felelő műveltséget az egyetemi to­vábbtanuláshoz, s a társadalmi életben való eredményes mun­kához. Szeretném megemlíteni, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák­ban a szlovák nyelv intenzív taní­tása mögött nem húzódik és nem is húzódhat meg semmilyen rejtett elnemzetlenítö szándék. A szlo­vák nyelv hatékony tanítása a ma­gyar nemzetiségű fiatalság mű­veltségi és szakmai színvonala to­vábbi emelésének egyik eszköze. Beszédének további részében Ján Gregor a szlovákiai magyar kultúráról szólt, amely a csehszlo­vák szocialista kultúra szerves ré­sze. E kulturális értékek ápolása és gyarapítása hozzájárul a nem­zeti büszkeség, valamint a testvéri szlovák, cseh, ukrán kultúrákkal való együvétartozás eszméinek megszi lárd ításához. Sokoldalúbb segítséget a CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek- E fórumon nem kell különö­sebben hangsúlyoznom - folytatta Ján Gregor -, hogy a kulturális­népművelő munka további fejlődé­sének egyik feltétele a megfelelő műszaki és anyagi bázis megte­remtése. Dél-Szlovákia nemzeti­ségileg vegyesen lakott területein ma már aránylag jól kiépített kultu­rális és népművelési hálózattal rendelkezünk. Csak a hatodik öté­ves terv éveiben Szlovákiában 344 kulturális létesítményt adtunk át, amelyek közül hetven a ma­gyar és az ukrán nemzetiség által lakott városokban és falvakban kezdte meg tevékenységét. Befe­jezés előtt áll Komáromban a kor­szerű kulturális központ építése, amely a Magyar Területi Színház székhelye is lesz. Kiépítettük és tovább bővítjük a magyar nemzeti­ségi kultúra intézményhálózatát, amelyet ma a különböző újságok, folyóiratok, múzeumok, könyvtá­rak, népművészeti együttesek, va­lamint a könyvkiadó, a színház és a magyar nyelvű rádióadás alkot­nak. Hangsúlyozni szeretném azt is: nagy figyelmet kell szentelünk annak, hogy állampolgáraink megfelelően használják is ki a meglevő kulturális létesítménye­ket. Ilyen vonatkozásban is a dol­gozóknak a kultúrához fűződő kapcsolataik elmélyítésében, kü­lönösen a magyar nemzetiségű állampolgárok között a CSEMA­DOK fontos segítőtársa az irányító szerveknek. Azoknak a széles körű feltéte­leknek a megteremtésében, ame­lyek nélkülözhetetlenek az önök kulturális szövetsége eredményes munkájához, fontos feladat hárul az állami szervekre, különösen a járási, a városi és a helyi nemze­ti bizottságokra, valamint a nép­művelési központokra. A CSEMA­DOK különböző szervei és szer­vezetei jogosan várnak tőlük haté­konyabb anyagi, műszaki és mód­szertani segítséget, főleg az ama­tőr csoportok további eredményes tevékenységéhez. A nemzeti bi­zottságoknak tágabban kell értel­mezniük ezt a problémakört. Ha­bár a CSEMADOK jelenleg nem tagja a Nemzeti Frontnak, azért az említett szerveknek és intézmé­nyeknek jobban be kell vonniuk a CSEMADOK járási bizottságait és helyi szervezeteit a kulturális és oktatási feladatok megoldásába, másrészt az eddigieknél sokolda­lúbban és hatékonyabban kell tá­mogatniuk a kulturális szövetség szerveit és szervezeteit. A nemzeti bizottságoknak sok­kal jobban kell tudatosítaniuk, hogy a magyar nemzetiségű dol­gozók körében végzett kulturális és népművelő munkában a CSE- MADOK-nak pótolhatatlan szere­pe van, mert tevékenységével hozzájárul a magyar nemzetiségű dolgozók szocialista tudatának megszilárdításához, a szocialista életstílus további térhódításához. A nacionalizmus elleni harc időszerűsége Ezután Ján Gregor megkö­szönte a CSEMADOK-tagok akti­vitását, társadalmi munkáját, ame­lyet a Nemzeti Front választási programjának sikeres valóra vál­tásáért végeztek. A továbbiakban az éleződő nemzetközi helyzetről, az imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államok háborús ter­veiről, páratlan méretű fegyverke­zéséről, s mindezzel összefüg­gésben a békeharc jelentőségéről szólt.- A szocialista Csehszlovákiá­ban - mondta a továbbiakban - nemzetek és nemzetiségek él­nek testvéri megértésben, vállvet­ve munkálkodnak a fejlett szocia­lista társadalom további építésén. Szem előtt kell tartanunk, hogy az imperializmus ideológusai egyre nagyobb mértékben mesterked­nek a nacionalizmus és a soviniz­mus felélesztésén. Tömegtájékoz­tató eszközeik különösen az utób­bi időben érezhetően fokozzák na­cionalista propagandájukat. A CSEMADOK-nak - amely szi­lárdan a marxizmus-leninizmus talaján áll - aktív, céltudatos mun­kával, főleg a szocialista hazafi­ságra, a proletár és a szocialista nemzetköziségre neveléssel kell harcolnia e propaganda ellen. Beszédének befejező részében a szónok kifejezte meggyőződé­sét, hogy a CSEMADOK a XIII. országos közgyűlésén hozott ha­tározatok sikeres valóra váltásával hozzájárni szocialista hazánk to­vábbi felvirágoztatásához, a ma­gyar nemzetiségi kultúra további fejlődéséhez, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei kultúrája közötti köl­csönhatások további elmélyítésé­hez. E fontos eszmei és kulturális­népművelési munkához az SZLKP KB, a szlovák kormány, valamint a saját maga nevében sok sikert kívánt a CSEMADOK tagságának. Alcímek: Új Szó A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom