Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-17 / 90. szám, szombat

Hervadozó szóvirágok Az üzemi demokrácia és a kollektív vezetés elve sokszor juttat szóhoz mindnyájunkat a különböző szintű fórumokon. A nyilvá­nosság előtt való szólás célja: hatni a hallgatóságra. A hatás eszköze a szó, de ezzel óvatosan kell bánni, mert ha rosszul élünk vele, nem azt érjük el, amire törekszünk. Legyen példa erre ez a kis beszédrészlet: ,, Alapelv, hogy a gazdasági élet elvei csak abban az esetben hajthatnak virágot, ha a vállalat szinte valamennyi dolgozójához eljutnak és azokat meg is értve, tevékenykednek. “ Fura elvek azok, amelyek virágot hajtanak! A példa tanulsága: nem minden tárgy tűri a képes kifejezéseket. Előfordul az is, hogy nemcsak a tárgyhoz, de a helyzethez sem illik a „fentebb stíl.“ Jól példázza ezt ez az, ugyancsak termelési értekezleten elhangzott kijelentés: ,,Gyárunk termelésének kor­szerűsítésével fokozhatja céltudatosan a gépipar fennkölt szere­pét népgazdaságunk hatékonyságának emelésében.“ A gép­iparnak nyilván fontos szerepe van népgazdaságunkban,. de mivel céljai nagyon is gyakorlatiasak, sót tárgyiasak, a „fennkölt“ jelző nem illik hozzá, de a termelési értekezletek hangulatához sem. Az átvitt értelmű, másként szemléletes vagy képes kifejezések kétségtelenül élénkítik a stílust, vagyis figyelmet keltenek, s emel­lett világosabbá teszik a mondanivalót. Nem lesz világos azonban a mondókánk, ha több szóképet egybeerőltetünk, mint tette ez a felszólaló is. „ Tehát az a követelmény, amely a beszámolóban a szerkesztések élét feszegette, ennél a kivitelnél ezen az oldalon is megvalósult. “ Feszegetni általában a már korábban is vitatott kérdést szoktuk, sót azt ki is lehet élezni, de a vitatott konstrukció (szerkesztés, rajz) élét feszegetni aligha lehet. A szemléletesség fontos eszköze a ráhatásnak. Mégis óvato­san kell bánnunk a hirtelenjében tudatunkba tolakodó szóképek­kel. Nem szabad elfeledkeznünk sem a tárgyról, sem a helyzetről, amihez vagy amiben használjuk őket. Bármilyen okos is az alapgondolat, ha rosszul fejezzük ki, bizony, nevetségessé válik - legalábbis a szónok. A logikátlan, hervadt szóvirágokhoz hasonlóan az elnyomorí­tott nyelvi klisék (az előre megfogalmazott nyelvi fordulatok, úgy is mondhatnánk: „nyelvi készételek“) is, mint például ez: ,,Kormá­nyunk rendkívül fontos súlyt fektet arra, hogy biztosítsa az üzemi munkásságnak azt a jogot, hogy közvetlenül részt vehessen az irányításban.“ A fontos súlyt fektet valamire továbbrontása az egyébként is németes súlyt helyez valamire szólásnak. Több lett volna a szónok áhította méltóság ebben az egyszerű fogalmazás­ban: Kormányunk fontosnak tartja az üzemi munkásságnak azt a jogát, hogy... A cél értelemben használt célkitűzés is nyelvi klisévé látszik merevedni. Milyen hatást érhet el a következő mondat: ,,A célkitűzés megvalósítása érdekében mindenekelőtt az intézkedé­seket előkészítő elemzésekre van szükség?“ Ez bizony meggon­dolkodtatja a hallgatót: vajon a kitűzött célok megvalósításáról vagy a célok meghatározásáról (tehát kitűzéséről) beszél-e a szónok. Valószínűleg az előbbiről, mint ebben is: ,,Arra van szükség, hogy bátrabb célkitűzéseket állítsanak fel.“ Elég lett volna bátrabb célokat követni, (gy a hallgató a lehető legkevesebb „ráfordítással“ értette volna meg a mondanivaló lényegét. És nem az a szónok célja? Ki így, ki úgy, de a nyilvánosság előtt másként beszél, mint egyébként: nemcsak gondolatainkkal, de szavainkkal is hatni akarunk hallgatóinkra. A semmitmondó klisék és szóvirágok azonban még akkor sem segítenek ebben, ha cifrázzuk őket. Ezek nélkül világosabb lesz, amit mondani akarunk. PUSZTAI ISTVÁN Amikor a pontosság fölösleges Hazai napilapunkban olvashattuk. „Több mint 666 666 hektár termőterületet öntött el a víz, és több mint 21 410 személy sebesült meg.“ Az első szám láttán az ember azt hihetné, sajtóhibáról van szó: a kerek 666 000 helyett tévesen 666 666-ot szedtek ki a nyomdában. Csakhogy a második szám - a sebesül­teké - éppoly aggályosán pontos: 21 410, tehát aligha lehet itt sajtóhibával dolgunk. Tévedés ne essék, nem a számadatok pontossága ellen van kifogásom. Az idézett mondat azért helyte­len, mert mindkét pontos szám előtt nyomósításul ott van, hogy több mint. Márpedig ilyen nagy számok esetében - hiszen több százezer hektárról és jó néhány ezer személyről van szó! - csak akkor mondhatnánk azt több mint ennyi vagy annyi, ha kerek számokat, tehát esetünkben, mondjuk, 666 ezret és 20 vagy 21 ezret adnánk meg. Mihelyt ennyire pontos a számadat: 666 666 és 21 410, semmi keresnivalója ott ennek a több mint-nek. Mert hát ugyan mennyivel lehet az még több. Az első szám néhány tizeddel, a második legalább 9-cel, hiszen különben 666 667-et és 21 420-at írt volna az újság, gondolhatja logikusan a pontos­ság láttán az olvasó. MAYER JUDIT Sikertelen évek után Tapasztalatcsere a kukorica és a cukorrépa termesztéséről Kulturális hírek • Tallinnban megnyílt a XV. Szovjet filmfesztivál, amelyen húsz szovjet filmstúdió több mint száz filmjét vetítik. A meg­nyitón Filipp Jermas, a szovjet filmművészeti állami bizottság elnöke mondott köszöntőt. • Új, tudományos folyóirat jelent meg Mongóliában: a „Kelet­tanulmányok“, amely nem csupán a tudósok, hanem a nagyközön­ség érdeklődésére is számíthat. A folyóirat első száma több érde­kes cikket közölt, többek között a mongol forradalom történelmi jelentőségű győzelméről, a törté­nelmi hagyományokat követő mongol nemzedék mai feladatai­ról, Peking politikájáról. • A mai Vietnam művészetének legkorábbi emlékeit a sámok ma már kihalt népe alkotta meg. A sám építészeti emlékek helyre- állítására hazai és lengyel szak­emberek készítettek tervet a két ország között fennálló kulturális egyezmény alapján. A déli középső tartomány terü­letén öt ilyen értékes építészeti emlék található, amelyek a VII- -XIV. század közötti időkből szár­maznak. • Nagy magyar művészek emlékét megörökítő szoborpar­kot alakítanak ki Mohácson. Két mester műve áll már, Varga Imre Radnóti- és Schaár Erzsébet Bartók-szobra. Ide kerül Borsos Miklós Kodály Zoltánról készült műve is. A lévai (Levice) járás agronó- musai és gépesítői termelési érte­kezleten elemezték a szemes ku­korica és a cukorrépa termeszté­sében elért eredményeket. A be­számoló elhangzása után a fel­szólalók névre szólóan bírálták az irányító és szervező munka fogya­tékosságait, javaslatokat tettek a termelésben szerzett jó tapasz­talatok népszerűsítésére, az új módszerek alkalmazására. Elis­merésben részesültek azok az üzemek, amelyek jól kihasználták a lehetőségeket a termelés növe­lésére. Kertelés nélkül terítékre kerültek az egy helyben topogó mezőgazdasági üzemekben elő­forduló mulasztások és a sikerte­lennek minősített évek után élénk tapasztalatcsere közben vonták le a tanulságokat. A résztvevők nagy érdeklődés­sel hallgatták Michal Varga mér­nöknek, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusának beszámolóját, aki részletesen ele­mezte, hogy az utóbbi három­négy évben járásukban miért nem sikerült teljesíteni a szemes kuko­rica termelési programját. Indoklá­sa szerint az Ipoly és a Garam áradása miatt a tervezettnél 441 hektárral kisebb területen termel­tek szemes kukoricát. Amint be­számolójából kitűnt, jó néhány olyan mezőgazdasági üzemben sem tartották meg a tervezett ve­tési területet, amelyek határát nem öntötte el az árvíz. A termésered­ményekre kedvezőtlenül hatott a kései vetés, a növényvédelmi és gyomirtási munkák rossz minő­ségben való elvégzése, illetve azok elhanyagolása. A mulasztá­sok miatt a szemes kukorica átla­gos hektárhozama csak 3,89 ton­na volt. Az értekezleten elhangzott, hogy nagyok az eltérések a ha­sonló feltételek között gazdálkodó üzemekben termelt kukorica hek­tárhozamában. Amíg tíz mező- gazdasági üzemben - a Dolný Pial-i, a Farnadi (Farná), a Nagy- ölvedi (Veľké Ludince) és a Nagy- győrödi (Veľký Ďur) Efsz-ben - több mint 5 tonna kukoricát taka­rítottak be hektáronként, az Ipoly­sági (Šahy) Állami Gazdaságban 1,47, a Bátovcei Efsz-ben 1,7, az Ipolysági Efsz-ben 2,30, a Fegy- verneki (Zbrojníky) Efsz-ben csu­pán 2,61 tonnát. Az értékelés szerint a legna­gyobb hozamokat azokban a szö­vetkezetekben érték el, amelyek­ben április végéig befejezték a ve­tést. Az új hibridek is jól fizettek a szakszerű munkáért. A Pionier átlagos hektárhozama a Nagygyő­A bratislavai Hydrostav dolgo­zói még 1977 áprilisában meg­kezdték a vágkirályfai (Králővá nad Váhom) vízmű építését. A ha­józsilip betonozásához az építke­zési berendezések kiépítése után, 1980 szeptemberében láttak hoz­zá, miközben az alvállalkozó žili- nai Váhostawal közösen elvégez­ték a földmunkákat a medence baloldali gátján. A múlt év végéig az építkezésen 319 millió koronát ruháztak be, a munkák jelentős hányadát a Hydrostav alkalma­zottjai végezték el. A betonozás ütemét egy ideig fékezte az építkezés egyedüli gyenge láncszeme: akadozva szállították a betont a keverőbői rendeltetési helyére. Az eredeti el­képzelést - a betonkeverék átszi- vattyúzását - nem valósíthatták meg, mert hiányoztak a berende­zés megvásárlásához szükséges devizaeszközök. A tehergépko­csi-alvázra helyezett egy, néha két betonszivattyú kevésnek bizonyult a létesítmények egyes blokkjainak folyamatos betonozásához. Rá­adásul az állandó üzemelés követ­keztében a szivattyúk gyorsan el­használódtak, generáljavításra szorultak. A vízmű objektumain azonban állandóan betonra volt szükség. Ezt azonban a toronyda­rukkal sem oldhatták meg, mert kihasználtságuk addig is nagy volt. A betonozás ütemét így nem rödi Efsz-ben 6,3, a Sáróiban (Šá- rovce) és a Kuralanyiban 5,2 ton­na volt. Ezzel szemben a későn vetett és szakszerűtlenül gondo­zott Pionier hibrid a Fegyverneki Efsz-ben 3,5 tonna termést adott hektáronként. Konkrét példákkal bizonyították, hogy a nagy termőképességű hib­ridek csak akkor adnak bő ter­mést, ha a mezőgazdasági üze­mek dolgozói minden feltételt megteremtenek a növények fejlő­déséhez. A korai hibridekből leg­alább 80 ezret kell hagyni hektá­ronként. Nagyon fontos a termőte­rület megválasztása. Ezek a hibri­dek nem kedvelik a hideg, talajvi­zes földet. Noha az agronómusok ezeket ismerik, sok esetben „pa­rancsszóra“ mégis olyan terüle­tekbe vetnek szemes kukoricát, amelyekben általában három­négy évenként érleli be termését a kukorica. A vízkárért a mező- gazdasági üzemek térítést kap­nak, de mégsem járnak jól, mert raktáraik nem telnek meg szemes kukoricával Vezetőik hiába kilin­cselnek a felsőbb szerveknél, a jogtalanul kapott pénzért nehe­zen vásárolhatnak abraktakar­mányt. Talán hihetetlenül hangzik, hogy bár bővizű folyók és patakok szelik keresztül a járást, mindösz- sze 306 hektár kukoricát öntöznek a mezőgazdasági üzemek. Az ön­tözött területen 5,09 volt az átla­gos hektárhozam. Azokról a táb­lákról, amelyekre nem juttattak mesterséges módon vizet, csak 3,76 tonna termést takarítottak be. Juraj Trukša mérnök, a Trnavai Kukoricatermesztési Kutató Inté­zet tudományos dolgozója is az öntözés kedvező hatását fejteget­te. Bizonyította, hogy a jól előké­szített, tápanyaggal telített, öntö­zött földön kedvezőtlen időjárás­kor is nagy termést ad a kukorica. Intézetünk bázisgazdaságaiban nem ritka a 8 tonnás hektárhozam. Javasolta, hogy a járásban na­gyobb területen öntözzék a kukori­cát, és jobban használják ki az öntözőberendezéseket. Amint az értekezleten elhang­zott, a járás mezőgazdasági üze­mei évek óta nem teljesítették a cukorrépa termelésének tervét. Tavaly átlagos hektárhozama csak 31,45 tonna volt. A feldolgo­zó üzemeknek 18 142 tonnával kevesebb cukorrépát adtak el. A kis hozamok oka a rossz talaj­előkészítés, a kevés szerves trá­gya, a felületes egyelés és növény- ápolás, valamint a betakarítási veszteségek növekedése. Ezen okok miatt az Ipolysági Állami Gazdaságban a cukorrépa átlagos sikerült növelni, még a szállítósza­lagok alkalmazásával sem. A kísérletezés, az új megoldá­sok keresése azonban tovább folytatódott, mígnem hasznos öt­lete támadt Miroslav Veverkának, aki a Hydrostav kutatóival együtt­működve kidolgozta a betonhíd­szerkezet alkalmazását magába foglaló javaslatát. Ezt a módszert már a hajózsilip betonozásánál is felhasználták, s az egész nem más, mint egy áthidalásos acél- szerkezet, melyre feltolat a beton- keverős tehergépkocsi és a keve­réket a megadott helyre önti ki. A blokk befejezése után az áthida­lást áthelyezik egy másik blokkra, miközben az acélállvány megma­rad az alap vasbeton részének. Mivel a betonozási munkák föl- gyorsítására a vízmű más objektu­main is szükség volt, a hídszerke­zethez magasabb állványokat ké­szítettek, s ezeket sikeresen alkal­mazzák a duzzasztómű gátjának építésénél. A betonhidas módszer alkalma­zása fölgyorsítja a betonozási munkák menetét, elősegíti a határ­idők megtartását és csökkenti az önköltségeket. Két év alatt 500 ezer korona gazdasági hasznot hozott, és hozzájárul ahhoz, hogy a vágkirályfai vízmű 1985 végén megkezdje próbaüzemelését.-mťš­hektárohozama 29,17, a Bátovcei Efsz-ben 30, a Zselízi (Želiezov­ce) és Nová Dedina-i Efsz-ben szintén 30 tonna volt. Akadtak a járásban azonban olyan mező- gazdasági üzemek is, amelyekben minden feltételt megteremtettek a bő termésre. A Nagyölvedi Efsz- ben 51,88, a Kuralanyiban 41,49, a Nagysallóiban (Tekovské Lu- žany) 40,8 tonnás hektárhozamot értek el. Juraj Benőik mérnök, a Nagyöl­vedi Efsz főagronómusa hosszan beszélt a cukorrépatermesztés fortélyairól. Többek között ki­emelte az idejében való vetés je­lentőségét. Az idén már április 8- án hajnali három órakor Hajdú Gyula, Ján István, Nagy István, Kuraly Ferenc befejezte a cukor­répa vetését. A munka mindössze rövid két napig tartott, pedig a já­rásban a legnagyobb területen ter­melnek cukorrépát. A korai vetés­sel el akarják érni, hogy a cukorré­pa egyenletesen keljen, és leg­alább 85 ezer egyed maradjon hek­táronként. A főagronómus felszó­lalása nagy elismerést váltott ki, és a járási mezőgazdasági igaz­gatóság vezetői is arról beszéltek, hogy ezt a példát követni kell. A múlt évben a korán vetett cukor­répa hektárhozama volt a legna­gyobb. A termelési értekezleten el­hangzott felszólalásokat Jozef Ziehovec, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatóhelyettese értékelte. Egyetértve a bírálatok­kal és javaslatokkal hangsúlyozta, hogy a vetési és a növényápolási munkák idejében való végzése kedvezően hat a terméseredmé­nyekre. Az ellenőrzések során megállapították, hogy az idén is azok a mezőgazdasági üzemek maradtak le a talajelőkészítési és vetési munkákkal, amelyek tavaly a legalacsonyabb hektárhozamo­kat érték el. A munka szervezésé­ben előforduló fogyatékosságokat igyekeznek felszámolni. Néhány gazdasági vezetőt már eltávolítot­tak funkciójából, és hasonló intéz­kedésekre kerül sor azokban a mezőgazdasági üzemekben is, amelyekben egy helyben topog­nak, nem növekedik a termelés, sőt egyes esetekben alacsonyabb hektárhozamokat érnek el, mint korábban. Helyükre olyan politikai és szakmai tudású kádereket he­lyeznek, akik a társadalmi érdeket szem előtt tartva, jó irányító és szervező munkával növelni tudják a termelést. BALLA JÓZSEF Étrendünk időt megtakarító, változatos kiegészítői a mélyhű­tött kész- és félkészételek. A nyitrai Mélyhűtő Vállalat dol­gozói egyötödével növelik eb­ben az évben termelésüket. Az év végéig 280 tonna mélyhűtött készételt gyártanak, ami kb. 1 millió 400 ezer adagnak felel meg. Bővítik áruválasztékukat is - öt új készétellel és számos, eddig nálunk még nem gyártott félkészáruval örvendeztetik meg a vásárlókat. A felvételen: Virág Mária főzeléket adagol. (Amand Absolon felv. - ČSTK) Hasznos megoldás tfjszú 4 1982. IV. 17. KIS ______ NYELVŐR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom