Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-02 / 78. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. IV. 2. A Biztonsági Tanács Nicaragua-vitája A közép-amerikai térség problémáit politikai úton kell rendezni Az Egyesült Államok kémrepülőgépei durván megsértették a szuverén Nicaragua légiterét (ČSTK) - A Biztonsági Tanács, amelyet nicaraguai kérésre hívtak össze, tovább folytatta a vitát Zimbabwe képviselője elmondta, hogy az amerikai kémrepülőgé- pekrők elkészített felvételek nem meggyőzőek és nem bizonyítják, hogy Nicaragua beavatkozott vol­SALVAPOR A felkelők újabb állásokat foglaltak el (ČSTK) - A salvadori junta egy­ségeivel folytatott heves össze­csapások után a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front Usulután tartomány hasonló nevű fővárosában új harci állásokat vívott kr magának. A Prensa La­tina hírügynökség közölte, hogy a partizánok jelentős vesztesége­ket okoztak a kormánycsapatok­nak annak ellenére, hogy a junta speciális egységeket, valamint harci repülőgépeket és tüzérsé­get is a helyszínre irányított. A partizánok már több mint egy hete továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Salvador negyedik legna­gyobb városát. A hazafiak emellett a fővárost és Usulutánt összekötő útvonalon két hidat is a levegőbe röpítettek, s így az összeköttetés jelentős mértékben korlátozódott a két város között. A Szocialista Internacionálé ülése (ČSTK) - Bonnban tegnap megkezdődött a Szocialista Inter­nacionálé Elnökségének kétnapos ülése, amelyen megvitatják a ke­let-nyugati kapcsolatokat, a kö­zép-amerikai helyzetet, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat és egyéb fontos kérdéseket na a salvadori konfliktusba. Az említett felvételek elkészítése, amellyel durván megsértették Ni­caragua légiterét, egy szuverén állam elleni agresszív lépés - hangsúlyozta a zimbabwei fel­szólaló. Rámutatott arra is, hogy az amerikai kormány nem cáfolta a nicaraguai rezsim bomlasztásá- val és a katonai akciókkal kapcso­latos terveit, köztük a blokád és a közvetlen katonai intervenció tervét. Az Egyesült Államok közép­amerikai politikáját élesen bírálta Líbia képviselője is. Szerinte a Reagan-kormány jogot formál arra, hogy betöltse a világ csend­őrének szerepét és megtagadja a népeknek azt a jogát, hogy saját maguk válasszák meg saját politi­kai, gazdasági és szociális rend­szerüket. Az amerikai kormány nem tanult a vietnami vereségből és a Salvadorba való közvetlen katonai intervenció lehetőségét la­tolgatja. Közép-amerikai politikája nem különbözik az arab országok­kal és Dél-Afrikával kapcsolatos politikájától, ahol katonai és pénz­ügyi segítséget nyújt a fasiszta és fajüldöző rezsimeknek. Uganda képviselője kijelentet­te: a Biztonsági Tanácsnak meg kell erősítenie a közép-amerikai és karibi országok népének jogát, hogy maguk dönthessenek jövő­jükről külső beavatkozás nélkül. A felszólaló támogatta a mexikói kezdeményezést és elmondta, hogy a Biztonsági Tanácsnak ösztönöznie kellene az érdekelt fe­leket a probléma politikai úton történő rendezése érdekében. A ČSTK felvételén egy megrongált vagon látható Baszk terroristák követték el a francia vasúti merényletet Nagy erővel folyik a nyomozás Reagan a régi washingtoni nótát fújja Először pótfegyverkezni, aztán tárgyalni Homályos megfogalmazások a SALT-folyamat esetleges felújításáról (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökre virradó éjszaka tartott washingtoni sajtó- értekezletén támogatásáról bizto­sította azt a kongresszus elé ter­jesztett határozati javaslatot, amelynek szerzői Henry Jack­son, és John Warner szenátorok. A határozat ugyan a szovjet és az amerikai nukleáris fegyverek befa­gyasztását követeli, azonban hangsúlyozza, hogy a befagyasz­tásnak az „egyenlőség“ alapján kell megvalósulnia. Ez az „egyen­lőség“, ahogy az USA-ban értel­mezik, arra a hamis állításra épít, hogy a Szovjetunió már most ka­tonai erőfölénnyel rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben. Ezért a fent nevezett két szenátor és az elnök szerint először „pót­fegyverkezést“ kell végrehajta­ni, s csak azután lehet tárgyalni. Reagan azt állította, ha az Egye­sült Államok az atomfegyverek A Columbia júniusi útja katonai célokat szolgál (ČSTK) - A Pentagon szorgal­mazására a Columbia űrrepülőgé­pet már a következő - negyedik és egyberí utolsó, június végén vagy július elején hétnaposra tervezett - útja során felszerelik a titkos katonai berendezéseket tartal­mazó konténerrel. Az eredeti program azzal számolt, hogy az űrrepülőgépet csak kilencedik útja alkalmával, vagyis kb. egy év múl­va használják fel katonai célokra. A Columbia katonai feladatait sosem hozták nyilvánosságra, azonban közismert, hogy felderítő műholdak pályára bocsátásáról és bizonyos fegyverkísérletekről lesz szó. Az amerikai sajtó legfrissebb jelentései megerősítik, hogy ezek a célok magukba foglalják „idegen területek Földkörüli pályáról való figyelésének javítását“ és „a koz­mikus térségben a fegyverek mű­ködését befolyásoló tényezők ta­nulmányozását“. A kizárólag katonai feladatokat teljesítő űrrepülőgépek számára a kaliforniai Vandenberg támasz­ponton épül a floridai Cape Cana- veralon levő űrrepülőgép-központ pontos mása. Az építkezést 1984- ben fejezik be. A Columbia következő utasai: Thomas Mattingly parancsnok, a haditengerészet volt pilótája és Henry Hartsfield, a légierő volt berepülő pilótája lesznek. A tervek szerint Columbia már az idén novemberben Föld-körüli pályára visz két műholdat. számának azonnali befagyasztá­sával egyetértene - mellesleg a kongresszus elé Edward Ken­nedy és Mark Hatfield szenátor ilyen értelmű határozati javaslatot terjesztett be -, az az USA számá­ra „előnytelen és veszélyes“ len­ne, s így a Szovjetuniót „semmi sem ösztönözné a nukleáris fegy­verzetellenőrzési tárgyalásokra“ - mondotta Reagan. Az amerikai elnök így ismét megerősítette, hogy valójában nem a fegyverek és a fegyverke­zés korlátozása és a Szovjetunió­val való megállapodás mellett van. Nem utolsósorban az ameri­kai közvélemény kényszerítette Reagant arra, hogy reagáljon a mind nagyobb méreteket öltő fegyver­kezésellenes mozgalom követelé­seire. A sajtókonferencián Reagan említést tett arról, hogy kormánya jelenleg különböző lehetőségeket fontolgat, s hogy állítólag „nyáron már kész felújítani a Szovjetunió­val a stratégiai fegyverek korláto­zásáról folytatott tárgyalásokat“. (ČSTK) - A francia rendőrség - Mitterrand elnök személyes utasítására - nagy erővel folytatja a nyomozást a Párizs-Toulouse expresszvonaton bekövetkezett robbanás ügyében. A vizsgálat el­ső adatai ugyanis azt mutatják, hogy merényletről van szó. az expressz 18 kocsijában nagy erejű pokolgép robbant. A robbanás ereje olyan nagy volt, hogy könnyen a vonat kisiklá­sát okozhatta volna, ha az exp­ressz vezetőjének - nagy lélekje­lenléttel - nem sikerült volna 200 méteren belül megállítania a 140 kilométeres sebességgel robogó vonatot. A pályaudvarokon széles körű óvatossági rendszabályokat ve­zettek be: indulás előtt alaposan átvizsgálják a szerelvényeket és ellenőrzik az utasok csomagjait is. Az észak-spanyolországi Bilba- nóban megjelenő Deia című lap szerkesztőségét egy ismeretlen telefonáló hívta fel és beolvasott egy közleményt arról, hogy a spa­nyol baszk zázslóalj követte el a terrorcselekményt a vonaton. A közlemény szerint a szélsősé­ges spanyol szervezet minden al­kalommal francia földön fogja megtorolni az ETA baszk szepa­ratista szervezet Spanyolország­ban elkövetett akcióit. Plenáris ülés Bécsben A haderőcsökkentési megállapodás az emberiség javát szolgálná (ČSTK) - Bécsben a 302. ple­náris üléssel folytatódtak a közép­európai haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalások, amelyen Emil Keblúšek, a csehszlovák küldöttség vezetője elnökölt, s fel­szólalt Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy a bécsi tár­gyalások annak a nemzetközi rendszernek jelentős részét alkot­ják, amely a hetvenes években, az enyhülés időszakában született a résztvevők közös óhajából és kölcsönös megállapodásából Ak­A dél-koreai rezsim kedvezményes hitelt kap amerikai fegy verv ásá r láso kra Az USA hadügyminisztere Szöulból a Fülöp-szigetekre érkezett (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter csütör­tökön befejezte látogatását Dél- Koreában és a Fülöp-szigetekre utazott. A szöuli látogatásáról kia­dott közlemény szerint az Egye­sült Államok kedvezményt ad Dél- Koreának az amerikai fegyvervá­sárlásokra szolgáló kölcsönökre, továbbá az itt állomásozó amerikai egységeket a legkorszerűbb fegy­verekkel látja el. Csőn Tu Hvannal, a dél-kore­ai rezsim vezetőjével, valamint a szöuli hadügyminiszterrel folyta­tott tárgyalásainak befejeztével Weinberger újságírók előtt kijelen­tette: az új megállapodás értelmé­ben az USA „veszélyhelyzet esetén“ kétmilliárd dollár értékű lőszert és pótalkatrészt ad el Dél- Koreának. Az amerikai hadügyminiszter a Fülöp-szigeteken Marcos ál­lamfővel is megbeszélést folytat, s ellátogat a Clark Field légibázis­ra, valamint a Subic Bay haditen­gerészeti támaszpontra. kor valamennyi fél érdekeiből in­dultak ki, és jellemző, hogy közü­lük egyik fél sem kötötte előzetes feltételekhez a tárgyalásokat. A szocialista országok ezt nagyon fontosnak tartják, mert a jelenlegi feszült helyzetben a probléma ko­moly megítélése és főieg a szer­ződés aláírása nemcsak a részt­vevők javát, hanem az egész emberiség javát szolgálja. A bécsi tárgyalások olyan sza­kaszban vannak, amikor már megvannak a csökkentés első szakaszáról szóló megállapodás aláírásához szükséges feltételek. Természetesen a Nyugatnak jó­szándékot kell tanúsítania és konstruktív választ adnia a szocia­lista országok szerződésjavasla­tára, mondotta befejezésül Lőrinc Tamás. Napirenden az agresszor elleni harc (ČSTK) - Bejrútban tegnap ülé­sezett Jasszer Arafat elnökleté­vel a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága. Az Izrael által megszállt arab terü­leteken kialakult politikai helyzetet és az izraeli megszálló politika elleni harcot vitatták meg. Szárnyas rakéták a Távol-Keleten is? A moszkvai Pravda Weinberger körútjáról shingtonban azokat az amerikai kö­veteléseket, hogy Japán keve­sebb árut ’szállítson az amerikai piacra, hiszen például az Egye­sült Államokban eladott minden negyedik gépkocsi japán gyárt­mányú. Az Egyesült Államok továbbá azt követeli, hogy Japán még jobban megnyissa piacát el­sősorban az amerikai mezőgaz­dasági termékek előtt. Van azonban egy más módja is annak, hogyan lehetne csökkente­ni a két ország viszonylatában az amerikai mérleghiányt: rávenni Japánt, hogy több amerikai hadfelszerelési cikket vásárol­jon. Washington kitartóan nyo­mást gyakorol Tokióra, hogy nö­velje a katonai költségvetését. Nem kétséges, hogy ugyanezzel a céllal látogatott a felkelő nap országába most Caspar Weinber­ger. A Pentagon főnöke nyilván azzal a céllal jött, hogy emlékez­tesse kollégáit, miszerint kötele­sek átvenni az amerikai flottától a járőrszolgálatot a tengeri útvo­nalakon ezer kilométer körzetben a japán partoktól. És ez méregdrá­ga amerikai repülőgépek vásárlá­sát teszi szükségessé. A z is feltűnést keltett, hogy Weinberger rögtön a NATO nukleáris tervező csoportja Colo­rado Springs-i ülésének befejezte után látogatott a Távol-Keletre. Utazásának célja Japánon kívül Dél-Korea és a Fülöp-szigetek. Megfigyelők körútját összekap­csolják a Pentagonnak azzal a ter­vével, hogy ezt a három országot esetleg arra használják fel, hogy az ottani szárazföldi és tengeri támaszpontokon amerikai szár­nyas rakétákat helyezzenek el. Felvételünkön a homokvihar miatt egy nappal később leszálló Columbia űrrepülőgép látható N emrég Washingtonban tett hivatalos látogatást Sza- kuraucsi Josio japán külügymi­niszter. A napokban Tokióba láto­gatott Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter. Az időpontok egybeesését nehezen lehet vélet­lennek minősíteni. Az Egyesült Ál­lamok és Japán számára szokás­sá vált a gazdasági konkurrencia okozta problémáknak a katonai együttmüködés fokozásával való megoldása, írja a moszkvai Prav­dában Vszevolod Ovcsinnyikov. Az amerikai-japán kapcsola­tokban a legidőszerűbb probléma a külkereskedelmi mérleghiány, állapítja meg a kommentátor. Ez Japánnal szemben tavaly 18 milli­árd dollárt ért el. A mint várható volt, a japán külkereskedelmi miniszter kénytelen volt meghallgatni Wa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom