Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám, csütörtök
Játék helyett matematikát? A CSEHORSZÁGI BAROKK MŰVÉSZET REMEKEI Kiállítás a prágai Vár Lovardájában A múlt év utolsó negyedében Párizs egyik legjelentősebb kiállítótermében, a Grand Palais-ban mutatták be a csehországi barokk művészetet felidéző tárlatot. Anyagát a prágai Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum tulajdonában levő remekműveken kívül több mint negyven cseh- és morvaországi képtár, múzeum, vár és templom barokk kori festményei, szobrai és iparművészeti tárgyai alkotják. A tárlat elismerést és sikert aratott a francia fővárosban, naponta több ezren tekintették meg. Az anyagot március végéig a hazai közönség is láthatja a prágai Vár Lovardájában. J óleső érzés nyugdíj előtt álló, de még mindig szíwel-lé- lekkel dolgozó pedagógus szájából hallani az „új matematika“ dicséretét. Lelkesedése a tanítványaira is átragad; csupa izgalom az óra: hol detektívesdihez, hol rajzversenyhez, hol meg rejtvényfejtéshez hasonlít. Sem a tanító nénin, sem a gyerekeken nyoma sincs a túlterheltségnek. Az is örvendetes, hogy egyre többen vannak azok, akik - a kezdeti viszolygásukat leküzdve - megszerették az újat. Csakhogy ez az „egyre többen“ még nem jelenti azt, hogy mindenki, és félő, hogy még a többséget sem jelenti. Mert manapság, ha matematikára terelődik a szó, mégiscsak gyakran szóbajön az iskolás gyermekek túlterheltsége. Nem a gyerekek panaszkodnak; inkább a pedagógusok és még inkább a szülők, akik eléggé elhamarkodottan le is vonják egybehangzóan a végső következtetést: az új tanterv a hibás. A minap egy szülő panaszolta, hogy másodikos gyereke már napok óta kimerültén (nem kifáradva!) érkezik haza az iskolából, mert még a zeneórákon és a napközi foglalkozásokon is számolnak. „Ha ennyire nehéz ez az új matematika, akkor miért kellett bevezetni?“ - tette hozzá kétségbeesetten. Számtalanszor elhangzott már, mégsem árt megjegyezni: ez a matematika semmivel sem nehezebb, mint a hagyományos volt. Nem nehezebb, csak más. Azelőtt a matematikának csak az egyik ágát: a számtant (és esetleg a geometria alapjait) tanítottuk az alsó tagozaton. így aztán később minden más ágazat tanítását az alapoktól kellett kezdeni. Ez még önmagában nem volna baj. A hiányosság akkor válik igazán nyilvánvalóvá, ha tudatosítjuk, hogy még olyan távoli matematikai tudományágaknak is mint például az ábrázoló geometria és a számelmélet, ugyanaz az alapjuk: a halmazelmélet. Most ezt a közös alapot tanítjuk: ettől lett más az iskolai matematika. A másik lényeges különbség metodikai természetű: ma a problémamegoldó, logikus gondolkodás kialakítását előbbre valónak tartjuk, mint a matematikai ismeretanyag átadását. Egy kis túlzással úgy is mondhatjuk, hogy nem matematikát tanítunk, hanem matematikára nevelünk. Az alsó tagozatos matematikatananyagba olyan témakörök is belekerültek, amelyekkel azelőtt csak a középiskolában találkozhattunk. Sokan talán épp ezért hiszik nehezebbnek. Félelmük Az ungvári Kárpáti Kiadónál nemrég jelent meg a Szovjetunió Kárpáton túli területén élő magyarok népszerű kiadványa, az 1982- es Kalendárium. A kiadványt Kamii Najpáver és Fejes János szerkesztette. A tizenötezres példányban napvilágot látott naptár jelentőségében és tartalmában is túlnő a hasonló kiadványokon, mivel az ottani magyar szerzőktől évente megjelenő néhány kötet mellett ez a kalendárium igyekszik kielégíteni a mintegy 180 ezernyi kárpátaljai magyarság sajátos kulturális igényeit. A tartalmas és zömmel eredeti anyagokat tartalmazó írásokban a szerzők megemlékeztek minden olyan fontos jubileumról, amelyeket ebben az évben méltatnak majd a Szovjetunióban. Az ottani kulturális életről beszámoló írásokról számos érdekes információt tartalmaz Petro Li- zanyec egyetemi tanárnak az Ungvári Állami Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke vezetőjének cikke. Megtudhatjuk többek között, hogy az ottani magyar tannyelvű általános iskolákban jelenleg 24 ezer fiatal tanul az anyanyelvén. Két magyar nyelvű területi (Kárpáti Igaz Szó, Beregszászi Vörös Zászló) és három kerületi alaptalan, mert az új tervezet megalkotói gondosan ügyeltek arra, hogy a gyerekek akár játszva is elsajátíthassák. Hol van hát a hiba? Mindig csodáltam az alsó tagozaton működő pedagógusok „játszani tudás“-át. Sajnos - talán a nyomasztó gyermekkori emlékeik hatására - egyesek félnek a matematikától, és nem tudnak matematikát játszani. Hogy is tudnának, hiszen az ö szemükben a matematika száraz tudomány. Ezt a hitet csak erősítette bennük az átképzés, ahol nem annyira módszertani kérdésekkel, mint magával a halmazelmélettel, a kettes számrendszerrel, a topológiával és csupa olyan új dologgal foglalkoztak, amely eddig csak a matematikusok szakterülete volt. Ráadásul a tanfolyan üteme nem engedte meg nekik, hogy eljátszadozzanak a tananyaggal, hogy beleéljék magukat az új helyzetbe. Márpedig átélés nélkül nagyon nehéz eredményesen nevelni. V an azért ennek az új tervezetnek „fogytékossága“: jó pedagógusok számára készült. Azok számára, akik rengeteg türelemmel hagyják, hogy tanítványaik apránként, lépésről lépésre haladva fölfedezzék maguknak a matematika csodálatos világát. Aki nem bírja kivárni, hogy a tanulókban a számolóléc vagy más segédeszköz gyakori használata után magától bevésődjék a szorzótábla száz darab szorzása, és ezért még szabadidőben is az egyszeregyet szavaltatja, az helyrehozhatatlan hibát követ el; megfosztja a gyerekeket a végiggondolás örömétől, előbb-utóbb leszoktatja őket az önálló munkáról, és ami legaggasztóbb: betéve tanulásra készteti őket. A játékból hamarosan unalmas munka lesz: fárasztó kötelesség. Van olyan pedagógus, aki nem képes elszakadni a sablonoktól. Az átképzésen elhangzott mintapéldát képtelen mással helyettesíteni, még a rövidítéseket, jelöléseket is mindig ugyanúgy alkalmazza. (Az ismert „táncos“ példával élve: ó az, aki csak a kályhától tud elindulni.) Ö az, akinek az órái évről évre változtatás nélkül megismétlődnek, akinek a tanítványai otthon hevesen tiltakoznak, hogy „nem Így kell, a tanító néni ezt másképp mutatta". Ez természetes: ha a gyerek óráról órára azt hallja, hogy „csak így lehet“, akkor nem is keres, és később nem is ismer el más megoldást. Egy történet a fentiek igazolására: egy kilencedikes tanulónak próbáltam megmagyarázni, hogy nem helyes Pitagorasz tételét az lap jelenik meg. A televízió és a rádió magyar adásai változatos műsorokkal szolgálják a lakosság kulturális igényeit. Az 1945-ben alapított Ungvári Állami Egyetemen jelenleg 10 ezer hallgató tanul. 1963-tól az egyetemen magyar filológiai tanszék is működik, ahol évente a nappali tagozaton 50, a levelezőn pedig 80 hallgató szerez képesítést. A végzősök a tömegtájékoztatási eszközöknél, a könyvkiadóknál és az Inturiszt különböző kirendeltségein helyezkednek el. A tanszék 8 tanára a szláv magyar nyelvi kapcsolatokat és a kárpátaljai magyar nyelvjárásokat kutatja. E témakörből már számos érdekes tudományos dolgozatot írtak. Érdekes híradást olvashatunk a Beregszászi Népszínház munkájáról, amely az egyetlen magyar amatőr társulat ezen a vidéken. Az együttes ebben az évadban Bal la László Áradás című színművét mutatja be. Az író valós eseményt dolgozott fel: a Magyar Tanácsköztársaság leverése után 120 magyar vöröskatona jutott át a Kárpátokon és a2 + b2 = c2 képlettel azonosítani, mert ez csak olyan derékszögű háromszögekre érvényes, amelyeknek az átfogóját c-vel, a befogóit pedig a-val és b-vel jelöltük. Tiltakozni kezdett, mert - úgymond - az ő tanító bácsijuk azt is megtanította velük, hogy a derékszögű háromszögeket csakis így (!) lehet jelölni. (És ók elhitték. Mert aki kaptafákhoz ragaszkodik, az aligha tudja a tanulókban felkelteni a bizonyítási igényt.) Ekkor rajzoltam egy „a“ oldalú négyzetet, és megkértem, számítsa ki az átló hosszát. Nem lepődtem meg az ,,a2+b2=c2“ képleten, és azon sem, hogy a következő lépést csak segítséggel tudta megtenni. Ha valamivel túl lehet terhelni egy kisiskolás agyát, akkor az a fogalmak meghatározásainak bemagoltatása. A természetes szám fogalmát a kardinális és or- dinális szám fogalmán keresztül kell bevezetnünk; csakhogy anélkül, hogy akár egyszer is kiejtenénk a szánkon a „kardinális szám“ vagy „ordinális szám“ szavakat. Egy másik példa: már az óvodás is tudja, mi a téglalap. Meg tudja különböztetni a körtől vagy a háromszögtől, mégsem jut eszünkbe, hogy számon kérjük tőle a téglalap definícióját., A fogalomalkotás nem azonos a fogalom definíciójának elsajátításával. Ahelyett, hogy egyszer kikérdezzük a szakasz definícióját, inkább rajzoltassunk tíz szakaszt! A kisiskolás akkor tanul és gondolkodik, ha cselekszik. ,,Nagy kár, hogy az óvodában nemigen játszanak matematikára “ - írja Sipos János az Új Szó 1975. március 20-i számában. Azóta hét év telt el, és - szerencsére - megváltozott a helyzet. Semmiféle tényszerű adattal nem tudom alátámasztani, de azt hiszem, játékosság dolgában az óvodák közelebb állnak a helyes felfogáshoz, mint az iskolák. A magyarázat pedig az lehetne, hogy itt „csak“ be kellett vezetni a matematika alapjainak tanítását, míg az iskolákban át kellett térni a megszokottról, az elfogadottról az ismeretlenre és , .félelmetesebbre“ ‘. T alán épp a tanulók matematika-tudása sínyli meg leginkább, ha agyonmatematizáljuk a tanítást. Kell a zene, a testnevelés meg a rajz is - nemcsak azért, hogy ezáltal is színesebb legyen az iskolai élet. És kell a játék is: az órán is, és még inkább az órán kívül. Az a gyerek, amelyik nem tud magába feledkezve játszani, többnyire az önálló alkotásra sem képes, és ha felnő ott kísért a veszély, hogy csak mások ötleteinek megvalósítója marad. HORVÁTH GÉZA csatlakozott a Vörös Hadsereghez. A már említett Balla László figyelmet keltő írásban mutatja a Kárpáti Igaz Szó című lapot, amelynek ő a főszerkesztője. Ugyancsak érdekes az a portré, amelyet Sütő Kálmánról, a kárpátaljai magyar irodalom egyik képviselőjéről olvashatunk. A naptárban néhány számunkra elgondolkoztató írás jelent meg a haladó és forradalmi hagyományok ápolásáról, többek között Ungvár műemlékeiről. Az évfordulós írások közül Kodály Zoltán centenáriuma kapcsán megtudhatjuk, hogy Ungváron a 2-es számú zeneiskolában már csaknem 10 éve alkalmazzák a szolmizáci- ós módszert. Gortvai Erzsébet Arany Jánosnak az orosz irodalomhoz fűződő kapcsolatait eleveníti fel és ismerteti orosz tárgyú versének, a Plevnának születési körülményeit. Kamii Najpáver, Kossuth Lajos születésének 180. évfordulója alkalmából nemcsak a magyar szabadságharc vezérének életútját eleveníti fel, hanem több olyan kéziratot is megemlít, A barokk művészet a Habsburg ellenes felkelés - fehérhegyi csata - leverése után osztrák, bajor, olasz hatás alatt az ellenreformá- ciós eszmék szolgálatában kezdett terjedni Csehországban. Befogadását nagyban elősegítette a prágai menierizmus erős hagyománya. A II. Rudolf udvarában alkotó, idegen származású, de Prágában megtelepedett művészek alkotásai már az új művészet, a barokk befogadását készítették elő. A kiállítás rendezői nagy teret szenteltek a barokk előfutára, a rudolfinista művészet bemutatásának. Adrian de Vries, Bartholomeus Spranger, Hans von Aachen, Joseph Heintz, Roe- landt Savery művei mellett a hazai látogatók első ízben láthatják Gui- seppe Arcimboldo négy híres vásznát, melyek bizarr fantáziával jelenítik meg az évszakokat. Az egykor szintén II. Rudolf udvarában tevékenykedő művész festményeit a Louvre kölcsönözte a kiállítás idejére. Hazai hagyományokba oltva amely nemrég került elő és dokumentum-értéke van. Számunkra különösen izgalmas Juríj Kacsij Egy titokzatos európai Hivában című tanulmánya, amelyben Duna- szerdahely (Dunajská Streda) nagy szülöttjének, Vámbéry Árminnak emberi magatartását, bátorságát és tudományos munkásságát méltatja. A naptárban több csehszlovákiai vonatkozású írást is olvashatunk, például a kárpátukrajnai és a kelet-szlovákiai földmúvesszö- vetkezetek baráti kapcsolatairól a csapi, a tiszacsernyői (Čierna nad Tisou) és a záhonyi vasutasok együttműködéséről, összefoglaló írásban méltatják a 30 éves Csehszlovák Tudományos Akadémia tevékenységét is. A kalendáriumot elolvasva megállapíthatjuk, hogy az reálisan tükrözi a testvéri Kárpátalja eseményekben és eredményekben gazdag politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az idei naptár tetszetősebb kivitelben látott napvilágot. Továbbra is hiányzik azonban a tartalomjegyzék, s ez nehezíti az áttekintést. Ennek ellenére a Kalendárium 82 számunkra is érdekes, tanulságos olvasmány. ZILIZI TIHAMÉR a barokk művészet nemcsak meghonosodott Csehországban, de a stílus sajátos nemzeti formája is kifejlődött. A fehérhegyi csatát követő fokozott politikai elnyomás időszakában, az állami önállóság elvesztése után a cseh nemzet a művészetben tudta európai színvonalon kifejezni a világhoz való viszonyát, remekművekkel gazdagította az egyetemes európai kultúrát. A sajátosan cseh barokk művészet és az újkori cseh festészet megalapítója, vezéregyénisége Karéi Škré- ta. A barokk dinamizmusa és érzékisége festészetében klasszicizáló törekvésekkel párosul. Különösen portréi ragadnak magukkal, köztük egyedülálló a drágakőmetsző családjának portréja. Škréta művészete nagy hatással volt a szobrász Jan Jirí Bendlnek és az újkori cseh grafika elindítójának, Václav Hollarnak a művészetére. A kiállításon számos metszet és rajz képviseli Hollar pátoszt mellőző lágy lirizmussal átszőtt realista művészetét. Ezután Skréta követői közül Jan Jirí Heinsch alkotásaival találkozunk. Holland és flamand hagyományra épül Škréta tehetséges kortársának Michal Leopold Will- mannak a festészete. Végletes naturalizmusa, misztikus kifejezőereje Škréta művészetének ellenpólusa. Willmann nevelt fiának, Jan Kryštof Liškának müve már a barokk szélsőségektől mentes hazai hagyományokat követi. Festményeinek lirizmusa, zenei harmóniája új színnel gazdagította a barokk művészetet, melynek e szakaszában legkiválóbb szobrásza František Preiss. Művének sajátos realizmusában már Braun előfutárát látjuk. Ma is lenyűgöz Petr Brandt robusztus, virtuóz művészete. Eredeti alkotásai nagy hatással voltak a kortárs Jan Kupeckýreés Václav Varŕinec Reinerre. A tárlaton az európai hírű portréfestő és a mennyezet- és tájképfestészetben kiváló Reiner nevezetes alkotásaiból is látunk egy csokorra valót. A barokk virágkorának legnagyobb egyéniségei Ferdinand Maximii ián Brokoff és Mátyás Bernard Braun, a Károly híd szobor- csoportjának alkotói. Braun művészetének drámaisága, izgatott pátosza, Brokoff monumentális realizmusának tiszta kifejezése ragad magával. A kiállításon felsorakoznak a kései barokk kiváló alkotásai, Ignác Rohrbach, František Ignác Weis, Jan Antonín Quitainer, Antonín Kern, František Xaver Palkó, Ignác František Platzer, Norbert Grund művei. A prágai Vár Lovardájába látogatók betekintést nyernek a barokk kor arany- és cínmúvességé- be, a korabeli cseh üvegművészet sok szép darabját is láthatják. A tárlat arról is tanúskodik, hogy a barokk művészet a gótikához hasonlóan a cseh művészettörténet rendkívül jelentős szakasza, hogy Prága a barokk kor európai jelentőségű központja volt. MOLNÁR ANGÉLA Híradás Kárpátaljáról Az ungvári Kárpáti Kiadó magyar naptáráról Petr Brandl: önarckép ÚJ SZÚ 6 1982. III. 4.
