Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám, csütörtök

Megalapozott remények AZ ELSŐK KÖZÖTT A SENICAI JÁRÁSBAN A Bratislavai Takarmányipari és Szolgáltatási Kutatóintézet fő feladata a takarmánykeverékek, az ásványi adalékok fejlesztése és előállítása, a takarmánykeverékek választékának bővítése. Ezenkívül gondoskodik a takarmánykeverékek optimalizálásáról, mégpedig a számítástechnika segítségével. A kutatási program szerves részét képezi az új nyersanyag-erőforrások keresése is takarmányozási célokra. A kutatóintézet dolgozói a fő figyelmet a fehérjeprogram termesztésére fordítják az utóbbi években. Rendkívüli figyelmet fordítanak a kutatóintézet dolgozói a nem hagyományos nyersanyagforrások kiaknázására is fehérje- és energiadús takarmányok előállítása érdekében A felvételen Šte­fánia Král’ová mérnök spektrofotométerrel vizsgálja a takarmány­minta makro- és mikrorészecskéit. (Felvétel: Drahotín Šulla - ČSTK) Huszonegy vállalat - egy vállalás A senicai járásban 18 földmű­vesszövetkezet, 4 állami gazda­ság, 4 szövetkezeti szervezet és közös mezőgazdasági vállalat kapcsolódik be a mezőgadasági termelésbe. Mint az ország más területein, az itteni mezőgazdasá­gi vállalatoknál is az utóbbi hete­ket a múlt esztendőben elért ered­mények felmérésének szentelték. Zárszámadáson adtak számot ta­valyi terveik teljesítéséről, és eze­ken a fórumokon tűzték ki idei feladataikat, vitatták meg teljesíté­si lehetőségeiket. A Popudinské Močidlany-i Egy­séges Földművesszövetkezet az eredményesen gazdálkodó mező­gazdasági vállalatok sorába tarto­zik. Több mint 2000 hektáros terü­letet müveinek meg, amelyből 1885 hektárt tesz ki a szántóterü­let. A zárszámadó taggyűlésen megjelent tagok figyelmesen hall­gatták végig az elnök beszámoló­ját. Jozef Špírek elemezte a múlt évi termelést, szólt az idei elkép­zelésekről, és egyúttal rámutatott a termelésben rejlő tartalékokra is, nem takargatva az egyének hibá­ját sem. A szövetkezet állattenyésztési szakágazatának eredményei is bi­zonyítják, hogy joggal tartoznak a járás legjobb földművesszövet­kezetei közé. Tavaly tehenenként átlagosan 3634 liter tejet fejtek, ami 243 literrel több a járási átlag­nál. Egy kocától átlagosan 17,9 malacot választottak el, ami 1 ma­laccal több a járásban elért átlag­nál. A bruttó mezőgazdasági ter­melés értéke egy hektárra számít­va 19 793 koronát tett ki, ami 5586 koronával nagyobb a járási át­lagnál. Tény, hogy a tavalyi kedvezőt­len időjárás az ország valamennyi mezőgazdasági vállalatánál érez­tette hatását. Ez alól ez a szövet­kezet sem volt kivétel. Viszont azt is tudatosítják ebben a közös gaz­daságban, hogy a kedvezőtlen időjárás nem mentesíti őket azon hibák alól, amelyek saját hanyag­ságuk következményei. Ján Špi- rek nagyon őszintén szólt a termő­föld-alappal való gazdálkodásuk­ban tapasztalható visszásságok­ról. Megtörténik, hogy a hulladékot a legjobban termő földterületekre szórják, és nem kímélik a patakok, folyók partjait sem. A jó minőségű termőföld és a tiszta víz pedig a mezőgazdasági termelés leg­fontosabb feltételei közé tartozik. Nyíltan szólt az elnök a javadal­mazásban tapasztalt mulasztá­sokról is. A szôvetkežetben meg­történt, hogy néhány tagot igaz­ságtalanul jutalmaztak, s nem azt kapták, amit megérdemeltek vol­na. A tagok megértéssel fogadták ezeket a szavakat. Bírálóan szólt a villamos energiával való gazdál­kodásról is, csakúgy, mintáz üzem­anyag-fogyasztásban tapasztalt pazarlásról. „Állandóan tökélete­sebb módszereket kell használni és keresni, csak így tehetünk ele­get a mezőgazdasági termelés belterjesítésével kapcsolatos kö­vetelményeknek“ - mondotta egyebek között. Az itteni földművesek erre az évre is tovább emelték az igényes­ség mércéjét. Az állami felvásárlá­si szerveknek 2 350 000 liter tej eladásával számolnak, továbbá 250 tonna szarvasmarha- és 500 tonna sertéshúst kívánnak eladni. Ezenkívül jelentős mennyiségű ál­latot bocsátnak tagjaik, illetve más érdeklődők rendelkezésére szer­ződéses hizlalásra. Az ilyen szán­dékok valóra váltása egyebek kö­zött megköveteli, hogy elegendő jó minőségű takarmányt termel­jenek. Az idei tervek értelmében több mint 15 304 000 korona értéket termelnek ki a növénytermesztés­ben, ami csaknem 2 millió koroná­val több, mint tavaly. A gabona termesztése szerepel az első he­lyen, majd a takarmánynövények­re, amelyeket a szántóföldterüle­tük 25 százalékán termesztenek. Ez a vetésforgó hozzájárul ahhoz, hogy jó eredményeket érjenek el a többi szakágazatban, mindenek­előtt az állattenyésztésben is. Az új év kezdetétől például minden nap 1000 literrel több tejet adnak a közellátásra, mint a múlt év azonos időszakában. A zárszámadó taggyűlés vé­geztével a szövetkezet néhány vezető dolgozójával beszélgettünk arról, hogy milyen feltételeket te­remtettek egy-egy szakaszon a szándékaik végrehajtására. Ján Špírek, az efsz elnöke:- Céljaink eléréséhez adottak a feltételek. Hiszem, hogy az em­berek munkahelyeiken mindent megtesznek a célok eléréséért. Ezt bizonyítja szocialista felajánlá­suk is, amely egyrészt a termelési terv túlteljesítésére, másrészt az anyagokkal, az üzemanyaggal és az energiával való takarékos gaz­dálkodásra, valamint a környezet szépítésére irányul. Jozef Marenčík mérnök, a szö­vetkezeti műszaki szolgáltatás ve­zetője. - A gépek már készen állnak az indulásra, minden rend­ben van. Több gondot okoz vi­szont a csökkentett üzemanyag­keret, amelyet egyrészt a talajmű- velés lehető leggazdaságosabb végzésével, másrészt pedig a fo­gyasztási normák lehető legszigo­rúbb megtartásával kell ellensú­lyozni. Persze, egyéb intézkedé­seket is foganatosítunk a fogyasz­tás csökkentésére. Imrich Horváth mérnök, a szö­vetkezet főagronómusa: - Annak köszönhetően, hogy elegendő tö­megtakarmányt termesztettünk, kisegíthettük a Gbelyi Efsz-t is 10 vagon silókukoricával. Az idén egyebeken kívül - zöldanyagban számítva - 3089 vagon takar­mányt akarunk termeszteni, továb­bá több mint 400 tonna búzát, több mint 140 tonna árpát stb. Reméljük, győzzük majd a renge­teg tennivalót. Albín Marenčík mérnök, az ál­lattenyésztési ágazat vezetője:- Az idén több mint 25 millió korona értéket kell kitermelnie szakágazatunknak. A fő figyelmet a szarvasmarha-tenyésztésre for­dítjuk, ezen belül is főleg a tehén­tenyésztésre. Szeretnénk, ha az idén az általunk értékesített tej 70 százaléka az I. o&ztályba tartozna Célunk, hogy a 7. ötéves tervidő­szak végéig elérjük a tehenenkénti évenkénti 400 literes átlagos tej­hozamot. 1985 végéig 900 darabra fejlesszük fel a tehénállományt. Eddig általában sikerült megvaló­sítani elképzeléseinket, reméljük, most sem lesz ez másképp. JOZEF SLUKA Közel két esztendővel ezelőtt létrejött négy kelet-szlovákiai vál­lalat: a kassai (Košice) Kerámia­ipari Művek, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Szlovák Magnezitművek és a Vasércbányák sokrétű együttműködésére irányuló meg­állapodás. A gyakorlati élet, az együttműködés tapasztalatai ed­dig azt bizonyítják, hasznos volt, egyre inkább több népgazdasági eredményhez vezetett Gejza Lan­ger, a Kerámiaipari Művek igazga­tója által kezdeményezett össze­fogás. Most nem erről, hanem egy - a közelmúltban született - széle­sebb körű, huszonegy vállalatot érintő újabb kezdeményezésről szeretnénk beszámolni. A közelmúltban 21 vállalatnak a vezetői tették le a garast amel­lett, hogy számos alapvető gazda­sági és szervezési kérdésben együttműködnek a jövőben. En­nek fő célja: hatékonyabb irányító- és szervező munkával megterem­teni a feltételeit a beruházások eredményesebb kivitelezésének. Nem véletlen, hanem a szükség- szerűség sarkallta többek között a kassai Mélyépítő Vállalat, a Montostav, a Hydrostav, a Prefa, a Stavoprojekt, a Téglagyár, az Építőanyaggyártó Vállalat, a Kerá­miaipari Művek, Cement- és a Mészkőbányák, a Kohóipari Ter­vező Vállalat, a Spišská Nová Ves-i Kő- és Kavicsbányák stb. vezető képviselőit az együttműkö­dési megállapodás megkötésére. Ennek az összefogásnak egyik alapvető indítéka: a kelet-szlová­kiai építőipari vállalatok több mint 400 000 korona értékű beruházási munkával maradtak adósak a múlt évben, és a gazdaságosság, a mi­nőség és hatékonyság tekinteté­ben is elég sok a javítanivalójuk. Úgy tűnik, ezeknél a vállalatoknál megértették: céltudatosabb szer­vező munkával, közös összefo­gással, a rendelkezésre álló szel­lemi és anyagi kapacitások, mű­szaki eszközök ésszerűbb kihasz­nálásával valóban javítani lehet a helyzeten. Ladislav Bobčák, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsá­gának titkára így vélekedik a kez­deményezésről:- Nagyra értékeljük az együtt­működésnek ezt a módját, mert konkrét és célravezető. Ilyen kez­deményezést messzemenően tá­mogatunk, annál is inkább, mert az együttműködési megállapodás minden pontja vállalati és népgaz­dasági haszonnal kecsegtet, s ezek teljesítése feltételezi a beru­házási tervek eredményesebb tel­jesítését kerületünkben. Az említett vállalatok, intézmé­nyek együttműködése - legaláb­bis a megállapodás szerint - sok­rétűnek ígérkezik, s tevékenysé­gük minden alapvető területét érinti. Többek között az állóeszkö­zök, a készletek, a raktárak, a szá­mítóközpontok, a kísérleti és fej­lesztési intézetek, a javítókapaci­tások jobb kihasználására, a válla­latok és a Műszaki Főiskola közti kapcsolatok állandó bővítésére és még igen sok egyéb szakaszra irányul. Képtelenség lenne felsorolni az együttműködési megállapodás minden pontját. Egy dologról azonban mégis említést tennénk: a huszonegy vállalat vezető képvi­selői arra kötelezték magukat, hogy szükség esetén - az erre kijelölt bizottságok szervezésével - közösen értékelik a beruházási folyamatok eredményességét gát­ló körülményeket és közös erővel intézkednek - ha kell - az építke­zési munkák befejezési szakaszá­nak meggyorsítása, illetve az épít­kezés határidejének lerövidítése érdekében. Ebben a vállalatok minden rendelkezésre álló esz­közzel segítik egymást. Úgy vélem, hogy ha csak ezt tennék, gyakorlatilag már akkor is érdemes volt együttműködési meg­állapodást kötniük. Várható, hogy a megállapodás többi pontjának megvalósítására is sor kerül, mert a közösen vállalt együttműködés eredményeinek rendszeres érté­kelése sem marad el. A zárszámadó résztvevői (A szerző felvétele) E zekben a napokban tartották, vagy tart­ják mezőgazdasági vállalataink zár­számadó értékelő értekezleteiket. Nem ke­vesebbről van szó, mint a 7. ötéves tervidő­szak első évében végzett munka értékelésé­ről. Nagy általánosságban szerényebb ered­ményekről, objektív és szubjektív nehézsé­gekről számoltak be. Ismerjük azokat a prob­lémákat, melyek földműveseink munkájában merültek fel az elmúlt évben, akaratuk elle­nére is. Éppen ezért örvendetes, ha olyan üzemekbe látogathatunk, ahol az országos problémák ellenére is többlettermelésről, nyereségről számolhatnak be. A jó munka- szervezés, a dolgozók becsületes helytállá­sának köszönhetően értek el nemcsak járási, hanem kerületi szinten is kiváló eredménye­ket a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság dolgozói. A gazdaság 5831 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, nyolc község határá­ban. Három gazdasági részlegre összponto­sul az irányítás. A múlt év eredményeiről, gondjairól, s az előttük álló feladatokról be­szélgetünk Szaniszló Sándorral, a gazdaság igazgatóhelyettesével.- Az elmúlt gazdasági évben a növényter­mesztésben a szemes terményekből értük el a legjobb eredményt. Kukoricából, rozsból, árpából 785 tonnával termeltünk terven felül. Burgonyából és repcéből nem sikerült az előírt tervünket teljesíteni. A burgonyater­mesztésben bekövetkezett lemaradás fő oka a gyenge minőségű ültetőanyag volt. E téren a jövőben javítani kell az eredményeinket, már csak azért is, mert új mezőgazdasági területekkel bővült gazdaságunk, s ezek fő­leg a burgonyatermesztésre alkalmasak. Ez­zel a gyarapodással a Kassa-vidéki járás legnagyobb burgonyatermesztő gazdaságá­vá váltunk. ÍGY IS LEHET- Gazdaságunk fennállása óta a legjobb eredményt a szálas takarmány termesztésé­ben értük el. Zöld anyagból 3577, kitűnő minőségű szénából 1800 tonnával termel­tünk terven felül. Takarmánygondjaink nin­csenek, s ez természetesen az állattenyész­tés eredményeiben is megmutatkozik. Ez azért is jelentős, mert gazdaságunknak egy- harmadrészét teszi ki a növénytermesztés, s kétharmad részét az állattenyésztés. Távla­ti tervünkben különösen a szarvasmarha- és a juhállomány gyarapítása áll előtérben. A többtermelést új nevelési és takarmányo­zási módszerekkel igyekszünk elérni. Tavaly éppen takarmányozási okokból csökkentet­tük sertés- és baromfiállományunkat és nö­veltük az üszőborjak számát. Az üszők neve­lését legeltetési módszerrel oldottuk mea. így kevesebb takarmánnyal jobb eredmé­nyeket értünk el. A gazdaság szarvasmarha-állománya 3185 darab ebből 1279 a fejőstehén. Az előírt tejtermelést 140 ezer literrel teljesítet­ték túl. Ennek értékét az is fokozza, hogy a kitermelt tejmennyiség több mint 88 száza­léka I. osztályba tartozott. Az évi tervét a gazdaság 106 százalékra teljesítette, s a terv szerinti 2 millió 105 ezer korona értéket 1 millió 37 ezer koronával túlteljesí­tette. Az eredmények biztatóak, s ezek el­érésében nem kis szerepe van a pártszerve­zet, a gazdaság vezetősége, a szakszerve­zet összehangolt munkájának. Nagy része van az eredményes munkában a gépesítő részlegnek. Az itt dolgozók mindent elkövet­nek, hogy a gépek a lehető legrövidebb idő alatt, s a lehető legtökéletesebb műszaki állapotban kerüljenek ki a javítóműhelyekből. Tudják, hogy a tökéletesen működő gép az üzemanyaggal is takarékoskodik, ami napja­inkban az egyik legfontosabb feladataink közé tartozik. A z állami gazdaság dolgozói bebizonyí­tották, hogy a nehéz körülmények és gazdasági viszonyok között is lehet jó ered­ményeket elérni, ha rugalmas és szakszerű az irányítás, ha munkához valóban a szocia­lizmust építő dolgozókhoz méltóan viszo­nyulnak. FECSÓ PÁL ÚJ SZÚ 4 I KULIK GELLÉRT 1982. III. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom