Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám, szombat

Minden esztendő más Azonos feltételek, eltérő eredmények • Parcellák elosztása sorsolással • Romlott a tej minősége • A pártoktatás és a komplex intézkedés Eredetileg csak a pártoktatásról akartam beszélgetni Szabó Dániel agrármérnökkel, a Felsöszeli (Horné Saliby) Egységes Földművesszö­vetkezet üzemi pártbizottságának előadójával, de csakhamar rá kellett jönnöm, hogy ez a téma mennyire összefügg más kérdésekkel. Ez természetes is, mivel az elméletnek a gyakorlatból kell kiindulnia, a megtanultakat a mindennapi munkában kell kamatoztatni. A smolenicei Chemolak vállalat dolgozói az elmúlt 10 esztendő során nagy gondot fordítottak-a termékfejlesztésre. 1972 óta nyolc­van új festékanyag-oldószer és adalékanyag gyártását kezdték meg. Tavaly 25 termék gyártását vezették be, s ezekből 2700 tonnát állítottak elő 30 millió korona értékben. A képen: Milan Drobný az egyik új terméket, a szintetikus gyantát előállító berendezésen a hűtővíz áramlását ellenőrzi. (Drahotín Šulla felvétele — ČSTK) Ahhoz, hogy valaki jó előadó lehessen, megfelelő elméleti is­meretekre és gyakorlati tapaszta­latokra van szüksége. Ezt Szabó Dániel is vallja, aki tagja a Szövet­kezeti Földművesek Szakszerve­zeti Szövetsége Központi Bizott­ságának, s képviselője a helyi nemzeti bizottságnak. A legutóbbi zárszámadás óta a szövetkezet alelnöki tisztségét is ellátja. A me­zőgazdasági főiskolát 1970-ben végezte el. 1972-től 1975-ig fő­mérnöke volt a gazdaságnak, utá­na pedig főagronómusa. Elvégez­te a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét, s az egyéves politikai iskolát. Harminchat éves.- Nálunk már ötödik éve közép­fokú a pártoktatás, s október else­jétől június 15-ig tart - mondja. - Jelenleg a párt gazdaságpoliti­káját tanulmányozzuk. Az üzemi pártbizottság irányításával hét körben 126 párttag és 26 pártonkí­vüli vesz részt a pártoktatásban. Pártalapszervezetünk négy tagja esti egyetemre jár. A tagjelöltek politikai nevelését viszont a járási pártbizottság szervezi. Az előadá­sok témái közül a hozzám legkö­zelebb állókat választom. Lehető­leg olyanokat, amelyek kapcsola­tosak a termeléssel. Az idén az emberek aktivitásával, a munka­kezdeményezéssel akarok foglal­kozni. Ezek a témák mindig élénk A figyelmet a termelési feladatokra összpontosítják Kommunisták a nyilvános pártgyűlés előtt ÚJ SZÚ 1982. 111.13. A vágsellyei (Šaľa) Duslo Válla­latnál dolgozó ezer kommunista huszonegy alapszervezetben tö­mörül. A januárban és februárban megtartott év eleji pártgyűléseken a tagság kilencvennégy százaléka vett részt, és közülük minden ötö­dik felszólalt a vitában. Štefan Vince, az üzemi pártbi­zottság elnöke rövid, de annál töb­bet mondó adatsorral kezdte be­szélgetésünket, amely során a nyilvános pártgyűléseket és e gyűlésekkel szemben támasztott igényeket vitattuk meg.- A politikai-nevelő és -szerve­ző tevékenység mellett az év eleji taggyűléseken a termelést segítő pártmunka minden korábbinál na­gyobb hangsúlyt kapott, így mind­az, amit a párttagok határozat­ban rögzítettek, közvetlenül vagy közvetve elsősorban az idei ter­melési feladatok teljesítését szol­gálja. Itt van például a négyes számú alapszervezet, amely a központi gépgyártó részleg kom­munistáit tömöríti - mutat a talá­lomra felnyitott iratgyűjtő egyik lapjára, amelyben az év eleji tag­gyűlések jegyzőkönyveit és hatá­rozatait kapcsolták be. - A részleg kommunistái elhatározták, hogy az év folyamán kilenc százalékkal növelik a munkatermelékenysé­get. Ezzel kapcsolatosan szélesí­tik a szaratovi munkamódszer szerint dolgozók számát, és meg­teremtik a scsokini módszer alkal­mazásának feltételeit. További pártalapszervezeteket is említett. A példák közös tanul­ságaként a kommunisták szilárd elhatározását emelte ki, miszerint a termelési feladatokat a nehézsé­gek ellenére is teljesíteni akarják. Hangsúlyozta azt is, hogy a siker­hez ennyi még nem elég. A kom­munisták ugyanis az üzem dolgo­zóinak mintegy a hatodát teszik ki, a termelési feladatokat pedig az egész kollektívára méretezték. Fontos és lényeges tehát, hogy az év eleji párttaggyűléseken hozott határozatok teljesítésére minden dolgozót megnyerjenek.- Az alapszervezetek kommu­nistáitól elvárjuk, hogy a nyilvános taggyűlésen konkrét elképzelé­sekkel és javaslatokkal álljanak dolgozótársaik elé. így az eszme­csere tárgyszerű lesz, olyan, amely valóban hozzájárul a belső tartalékok feltárásához, és meg­határozza értékesítésük módját- összegezte a soron levő nyilvá­nos taggyűlések feladatát az üze­mi pártbizottság elnöke. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint ez nem lesz sem egyszerű, sem könnyű, hiszen a feladatok igé­nyesek, a feltételek pedig a koráb­biaknál is nehezebbek, de a kom­munisták az év eleji taggyűlése­ken mégis magasra emelték a mércét. Például a kettes számú alapszervezetben elhatározták, hogy a kombinált műtrágyát gyártó részlegen az utolsó munkanapon azokkal az erőforrásokkal és azokból az alapanyagokból fog­nak termelni, amit az év folyamán a nagyobb fokú hasznosítással megtakarítanak. Aztán javasolta, melyik párt- alapszervezetről írjak részleteseb­ben a huszonegy közül. A javasolt alapszervezet elnöke Otó Achs épp az egyik részlegen tartózkodott. Amíg megkeresték, Ján Kohút mérnökkel, a műtrágya­gyártó üzem vezetőjével az anyagtakarékosságról beszélget­tem. O mondja:- Számokban kifejezve ez ki- lencszáz tonna kombinált műtrá­gyát jelent, s ennek a mennyiség­nek az előállításához hatszázezer korona értékű alapanyagra van szükség. E számok azonban a részlegen dolgozó kommunisták kezdeményezésének teljes érté­két még megközelítően sem feje­zik ki. Vállalásuk meghirdetésekor ugyanis az üzem többi részlegén dolgozókat, sőt a többi üzem kol­lektíváit is felszólították, hogy kö­vessék példájukat, s hasonló elha­tározásokkal járáljanak hozzá a tervfeladatok teljesítéséhez. Időközben a pártelnök is meg­érkezett, így azt, hogy a kommu­nisták az év eleji taggyűlés vitájá­ban milyen problémákra mutattak rá - amelyekről természetesen a nyilvános taggyűlésen is szó lesz majd már az ő jelenlété­ben vitattuk meg.- A taggyűlésen nemcsak han­goztattuk a tartalékok feltárásának és hasznosításának fontosságát, hanem konkrétan azt is meg­mondtuk, hogy hol és mi okoz a termelésben nehézségeket. Pe­ter Pokorný mester például a ter­melési értekezletek fontosságára mutatott rá. Javaslatokat tett azok még értékesebbé tételére. Bírálta karbantartó kollégáit, akik a javítá­sok befejeztével a törmeléket és az elhasználódott alkatrészeket a műhelyben, a gép mellett „felej­tik“, s ezzel lényegében a terme­lésben okoznak kiesést. Zdena Sabová, a csomagoló részleg dol­gozója a szaratovi munkamódszer előnyeit részletezte. A részleg dol­gozóinak valóban dicséretére vá­lik, hogy megrendelőink az utóbbi két év folyamán a csomagolás miatt egyetlenegyszer sem rekla­máltak. Bírálóan és jogosan muta­tott rá viszont azokra a problémák­ra, amelyeket a nem megfelelő állapotban előállított vagonok okoznak. Szerinte oda kellene hatni, hogy az államvasutak kö­vetkeztesebben ellenőrizze a va­gonokat és szigorúbban büntesse a felelőtlen használókat. Jaroslav Barcúch karbantartó is saját mun­kájuk jobbá tételének lehetősége­it boncolgatta, de a vállalat kar­bantartóitól is nagyobb támogatást kért.- Ilyen és egész sor hasonlóan konkrét észrevétellel kapcsolat­ban kell most mindenkinek elmon­dania a saját nézetét, megtennie javaslatát - vette át a szót az üzem vezetője. - Az a nyíltság, kritikus és önkritikus hangnem, ami az év eleji pártgyűlést jelle­mezte, nekem, mint a termelésért felelős vezetőnek nagy segítsé­gemre volt és van. Mint kommu­nista azon vagyok, hogy a nyilvá­nos taggyűlésen is hasonló tárgyi­lagossággal szóljunk a problé­mákról. Mindketten kiemelték, hogy e számvetés elsődlegesen a szubjektív jellegű tartalékok és hiányosságok feltárására irányul, vagyis olyan problémák néven ne­vezésére, amelyek mögött az em­ber és munkájának minősége van. Az igényes feladatok teljesítése a munkahelyen mindenkitől kez­deményező magatartást követel. Az ugyanis, hogy valaki elvégzi a rábízott feladatot, még nem elég. Lényeges, hogy ezen kívül milyen egyéni plusszal járul hozzá a végső sikerekhez. Részt vesz-e például az újító mozgalomban, be- tartja-e a munkabiztonsági előírá­sokat, vagy hajlandó-e bővíteni szakismeretét, hogy szükség ese­tén más-más feladat elvégzését is rábízhassák. Ezt megértetni, elfo­gadtatni mindenkivel - a soron levő nyilvános taggyűlések elsőd­leges feladata. EGRI FERENC vitát váltanak ki. Megbeszéljük például, miért nem lehet egyes munkaterületeken szocialista munkabrigádot létrehozni. Megvi­tatjuk a prémiumrendszert is. A dolgozók rámutattnak arra is, hogy az azonos feltételek ellenére miért eltérőek az eredmények. Például az istállókban teljesen azonos feltételek közt dolgozik minden állatgondozó. Ezt többek között úgy érjük el, hogy kisorsol­juk, ki melyik üszőt fogja gondozni. Minden üszőnek száma van, s már évek óta a csoportvezető jelenlétében kalapból húzzák ki az állatgondozók az üszők számát tartalmazó cédulát. Ugyanígy já­runk el a növénytermesztésben: a megművelésre kimért parcellák számát is kisorsoljuk. így senki se mondhatja, hogy vele igazságtala­nul bánunk, ő távolabbi vagy gyo- mosabb parcellát kapott. Meg­egyezés alapján persze egymás­közt cserélhetnek a tagok, ha mégis elégedetlenek, senkit sem okolhatnak. Mindezek ellenére mutatkoznak eltérések az eredményekben. Pél­dául a fejési átlagban. Pedig a ta­karmány is minden esetben azonos. A különbségekre Andrikovics József, az üzemi pártbizottság el­nöke is figyelmeztet:- Bizony nem mindenkinek egyforma a parcellája - szól köz­be. - Magam is sok fajta munkát láttam a földeken. Van, aki nem is végezte el idejében feladatát.- És annak mi a következmé­nye? - kérdem.- Felmértük, milyen kárt okozott a hanyagság, s aszerint jártunk el. Volt, aki nem kapta meg a cukor­adagot, volt akinek levonták a pré­miumát, vagy büntetést fizetett. Aki már korábban is volt büntetve, azzal szemben természetesen szigorúbban jártunk el. A gondozásra kimért parcellá­kon a szövetkezet cukorrépát, ci­kóriát illetve fűszerpaprikát ter­meszt. Parcellát minden tag (még az állattenyésztők is) köteles vál­lalni. Egy-egy tagra a három nö­vényből összesen mintegy 45 ár jut. A mennyiség attól is függ, mek­kora területen sikerül az efsz-nek biztosítania a vegyszerezést. A tárgyilagosságra való törek­vés és az igényesség megkövete­lése is hozzájárult, hogy a gazda­ság tavaly gabonatermesztésben az első, kukoricatermesztésben és az öntözőberendezések ki­használásában pedig a harmadik helyen végzett a galántai járás szövetkezeteinek versenyében. Nem érték el a tervezett hektárho­zamot a cukorrépa termesztésé­ben. Ennek okát főleg a vetőmag minőségében látják. Fontosnak tartják azonban a vetőgépek át­szerelését is azért, hogy a magot mélyebben juttassák a talajba. A hektárhozam azzal is növelhető, ha a betakarításnál csökkentik a veszteséget. Zöldségtermeszté­si eredményeik is gyöngébbek. Sőt, a gyümölcstermesztéssel sem lehetnek elégedettek. Ennek az is oka, hogy a 27 hektáros gyümölcsös eddig hat helyen terül el. Ezért a jövőben teljesen új gyümölcsöst telepítenek. A telepí­tést 1983-ban kezdik meg. Az állattenyésztés tavalyi ered­ményei közül mindenekelőtt az ér­demel figyelmet, hogy száz te­héntől 102,5 borjút és egy-egy kocától 18,51 malacot választottak el. Aggasztja viszont a szövetke­zet dolgozóit, hogy az idén romlott a tej minősége, jóllehet új hűtő- berendezéseket is vásároltak. Sőt, a tavalyi eredményekhez viszo­nyítva a tej mennyisége is csök­kent, bár február végéig 103 szá­zalékra teljesítették a tervet. A mi­nőségromlás oka még felderítésre vár. A tej mikroszkopikus vizsgála­ta egyelőre nem árult el semmit, a zsírtartalommal sincs baj. Az idei pártoktatáson sok szó esik a komplex intézkedésekről is. Ezekről Szabó elvtárs többek közt ezt mondta:- Szövetkezetünkben is ponto­san kidolgoztuk, mire irányuljanak a komplex intézkedések. Például arra, hogy ne csökkenjen a termő­föld területe. A hozzáférhetetlen, nagyüzemi művelésre alkalmatlan kis parcellákat átadjuk a kertbará­toknak. A jövőben még gondosab­ban fogjuk kezelni az istállótrá­gyát. Tavaly első ízben sikerült szántóföldünk 27 százalékára is­tállótrágyát juttatni. A jövőben gondosabban választjuk meg az egyes növényfajtákat, és követke­zetesebbek leszünk az agrotech­nikai előírások megtartásában. A komplex intézkedések értelmé­ben növeljük a tarlókeverékek te­rületét. Ugyancsak növeljük (a múlt évi 600 tonnáról 200 tonnára) a szemcsutkás takarmány meny- nyiségét. Az IKR-rendszerű kuko­ricatermesztést tavaly kezdtük meg. Az új módszer tanulmányo­zása céljából egy hetet a magyar- országi Bábolnában töltöttem. Já­rásunk agronómusaival együtt többször részt vettem azon az elő­adássorozaton is, amelyen a kuko- ricatermesztésröl volt szó. Ma a szakembereknek is szüntelenül tanulnia kell. Egyebek közt a szak­lapokból. A hazai szakfolyóirato­kon kívül figyelemmel kísérem a Magyar Mezőgazdaság című ki­adványt. Szövetkezetünk tagjai számára nemcsak a politikai iro­dalom hozzáférhető, hanem a szakkönyvek is. Az embereknek mind politikailag mind szakmailag tovább kell magukat képezniük. Az egyre növekvő igények ezt mindenkitől megkövetelik.- Kivált a munka szervezése igényes - mondja a szövetkezet alelnöke. - Hisz, mindig adódik valami új dolog. A mezőgazdaság­ban az a legszebb, hogy semmi sem ismétlődik meg. Minden esz­tendő más. Ilyenkor mi, mezőgaz­dasági dolgozók már csak az idő­járást lessük. Rugdossuk a hanto­kat, hogy lehet-e már vetni. Négy­százhatvanhárom hektár tavaszi árpát kell elvetnünk. A munkára jól felkészültünk. A felkészülésnek természete­sen a pártoktatás is részét képezi, hisz hozzájárul a feladatok megis­mertetéséhez és a emberek ma­gatartásának kialakításához. FÜLÖPIMRE Huszonöt teher­vonat kokszot szállítottak terven felül tavaly az Ostrava-karvinái Kokszipari Vállalat öt üzemének dol­gozói. A sikerhez nagymértékben hozzájárult a 90 szakosított mun­kabrigád és az a 15 kollektíva, amely e cím el­nyeréséért verse­nyez. A legsikere­sebb munkacso­portok egyike Jú­lius Gabal brigád­ja, amely az ostra- vai Februári Győ­zelem Kokszgyár­ban dolgozik. A képen: Pavel Pa- koá, a kollektíva egyik tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom