Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-30 / 75. szám, kedd
ÚJ szú 5 1982. III. 30. HOZAMNÖVELÉS - JOBB SZERVEZÉSSEL A galántai járás földművesei a 7. ötéves tervidőszak első esztendejében nem tudtak megbirkózni a tervezett növénytermesztési feladatokkal. Egyetlen mezőgazdasági vállalat sem teljesítette gabonatermesztési tervét, csupán három földművesszövetkezet - a felsőszeli (Horné Sali by), az abrahámi és a vágsellyei (Šaľa) -értei e téren 90 százalékon felüli tervteljesítést, és öt mezőgazdasági vállalat teljesítette 80 százalékon alul gabonatermesztési feladatát. Mindössze 72,6 százalékos tervteljesítést ért el a gabonatermesztésben a Galántani Állami Gazdaság, 72,9 százalékosat a Nagyfödémesi (Veľké Úľany) Efsz és 74,7 százalékosat a Farkasdi (Vlčany) Efsz. Mivel ez utóbbiak a járás mezőgazdasági földterületének aránylag nagy részét művelik meg, jelentős mértékben befolyásolták a járás gabonatermesztési eredményeinek kedvezőtlen alakulását. Az egyes mezőgazdasági üzemekben elért gabonatermesztési eredmények közötti nagy különbségek jelzik, hogy bizony nagy különbség van a szervezésben, a feladatok végrehajtásában. Gabonafélékből a legjobb és a legrosszabb hektárhozam közötti, különbség a járásban 1,94 tonna. Tény, hogy nagy beleszólása volt a hozamok alakulásába az időjárásnak is, de éppen ennek hatására mutatkozott meg erőteljesebben, hogy milyen minőségű munkát végeztek az egyes vállalatoknál, üzemekben, részlegeken illetve parcellákon. A tervezettnél gyengébb gabonatermelési eredményeket értünk el tehát a múlt évben, éppen ezért az idén e téren jóval nehezebb feladatokat kell teljesítenünk. A járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított vállalatoknál az idén 230 700 tonna gabonát kell termesztenünk, aminek valóra váltása bizony nem könnyű feladat. Ennek elsősorban a hozamok növelésével tehetnek eleget a vállalatok, mégpedig azon tervek alapján, amelyek kidolgozásakor figyelembe vették minden egyes vállalat sajátos agroökológiai feltételeit. A hozamok növelésében nagy szerepe van az intenzifikáci- ós tényezőknek, az új növényfajták alkalmazásának, a gépesítésnek, a megfelelő trágyázásnak stb. Nagy szerep jut az új tudomá- nyos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésének is, csakúgy, mint a betakarítási veszteségek csökkentésének. Az idei tél - sajnos - jóval hosszabb volt a szokottnál, és az időjárás további alakulásán múlik, hogy milyenek lesznek az eredmények. És nem utolsósorban azon, hogy a kellő időben meg- tesszük-e a szükséges intézkedéseket. A növénytermesztési feladatokat nerVi csupán az teszi nehezebbé, hogy azok nagyobbak az elmúlt években kitűzött feladatoknál, hanem az is, hogy a legnagyobb mértékben kell mozgósítani saját erőforrásainkat, s minden tartalékot az intenzifikációs tényezők kihasználásában. Az idén kevesebb műtrágya, növényvédőszer, gép és üzemanyag áll majd mezőgazdasági üzemeink rendelkezésére, mint az elmúlt években, ezért a meglevővel nagyobb felelősséggel és lényegesen gazdaságosabban kell bánni, mint eddig. Elemzések bizonyítják, hogy néhány vállalatban több műtrágyát alkalmaznak a feldolgozó ipar által megengedettnél, és a növénynek sem tesz jót a túlzott adagolás. Az indokolatlanul magas nitrogén- műtrágya-adagok rontják a sörárpa minőségét, a cukorrépáét és több más terményét. A minőségi értékek csökkenésével alacsonyabb lesz például a cukortartalom, a sörárpában aránytalanul megnövekszik a fehérje-tartalom - tehát mindenképpen csökken a hatékonyság. Járásunkban a műtrágya aránytalanul nagy mennyiségű alkalmazása nem segíti elő arányosan a hozamnövekedést a szóban forgó termények esetében, hanem esetenként ellenkező hatást vált ki. Ezért ajánljuk a mezőgazdasági vállalatoknak, hogy a tápanyagok használatában nagyon óvatosan járjanak el, vegyék figyelembe az összes agronómiai és termesztési követelményt a tervezett hozamok elérése érdekében. A növénytermesztés második alapvető ágazata a takarmánytermesztés. Járásunk feltételei közepette - figyelembe véve az állattenyésztés szerkezetét - döntő szerepük van a szántóföldi tömegtakarmányoknak. Elsősorban a jó minőségű, nagy fehérjetartalmú takarmánynövények, így például a herefélék termesztésének szenteljük a figyelmet. A múlt évi eredmények e téren sem érték el a tervezett szintet. A nedvesség hiánya kedvezőtlenül érintette a hozamok alakulását, s voltak vállalatok, amelyekben nem küzdöttek eléggé a gyomosodás ellen. Persze, a növénytermesztés gyengébb eredményei lecsapódtak a tejtermelésben is. Tavaly járásunkban 16 331 hektáron termesztettek tömegtakarmányt, s ez a terület a szántóföld területének a 24,3 százaléka. Az intézkedések foganatosításának köszönhetően járási viszonylatban egy nagy számos állatra számítva 5,13 tonna száraz anyagot sikerült termelnünk, de az egyes vállalatok közötti különbségek e téren is nagyok és nagyon eltérőek. Az 1982-re lebontott feladatok alapján a szántóföldi takarmányok termesztésére 15 200 hektárt szánunk, ami az egész szántóföld 22,5 százalékát teszi majd ki, kevesebbet a tavalyinál. Ugyanakkor növekszik a szarvasmarha-állomány, tehát az intenzifikációs tényezők e téren is jobban előtérbe lépnek. Nagy szerepet kell hogy játsszon a hozamok növelésében az öntözés. Mezőgazdasági vállalatainknál egyre több a Fregatttípusú öntözőberendezés, amelynek alkalmazásával az öntözött területen 30 százalékkal is növelhető az átlagos hektárhozam. Persze, csak akkor, ha mindent megtesznek e nagy teljesítményű szovjet öntözőrendszer hatékony kihasználásáért. Az elemzések tanúsítják, hogy a tömegtakarmány-alap megteremtése az egyes mezőgazdasági vállalatoknál nagy mértékben függ attól is, hogy sikerül csökkenteniük, minimalizálniuk a betakarítási veszteségeket. Ezenkívül jelentősen csökkenthetők a veszteségek a tárolási módszerek helyes megválasztásával, alkalmazásával, a megfelelő szállítóeszközök alkalmazásával stb. is. Ha a veszteségeket 10 százalékkal sikerülne csökkentenünk, akkor száraz anyagban számítva 13 200 tonna takarmányt nyernénk, amivel 2640 számos állat takarmány-szükségletét elégíthetnénk ki. Úgy tervezzük, hogy az idén minden pótkocsit dróthálóval látunk el, s távlati terveinkben a tárolókapacitások bővítésével, korszerűsítésével, központi takarmánykeverők létesítésével számolunk. DEZIDER KOLEČÁNI mérnök, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa Konsumex a brnói vásáron A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat hagyományos vendég Brnóban a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárán. Eddig minden alkalommal megjelentek ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. A Konsumexnek, megalakulása óta fontos partnerei a csehszlovák vállalatok. A hatvanas évek elejétől megindult forgalom húsz év alatt megtízszereződött és tavaly első ízben meghaladta a 100 millió rubelt. A magyar fél mindenekelőtt kozmetikumot, játékokat, a csehszlovák partnerek pedig elsősorban textíliát, szőnyeget, játékot, cipőt, sportszereket, műanyagárut, írószereket, elektromos fogyasztási cikkeket szállítanak. A forgalomban meghatározó jelentőségű a belkereskedelmi választékcsere, ami a volumen felét adja, mintegy 50 millió rubelt, 25-25 millió rubel részesedéssel. A két ország belkereskedelmi minisztériumainak megbízása alapján a Konsumex és a csehszlovák IMEX Külkereskedelmi Vállalat a lebonyolító. Tavaly például nyolc alkalommal rendeztek páros áruházi heteket magyar és csehszlovák kereskedelmi központok. Azt már a bevezető sorokban megjegyeztük, hogy a Konsumex az idén először bemutató kíséretében várja a külföldi érdeklődőket. A több mint 50 négyzetméteres területen a kozmetikumok sorában a Fabulon és a Caola termékcsaládot vonultatja fel, a játékok között helyet kap például a világsikert aratott bűvös kocka, a nagy érdeklődésre számot tartó varikon és bűvös kígyó. A felsorolt logikai játékok egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert az egész világon. A magyar vállalat nagyon fontos eseménynek tekinti a brnói részvételt, hiszen a tavalyi forgalom szintjének megőrzése nagy feladatot jelent. Az idei szállításokra vonatkozó további szerződéskötésekre szeretnék felhasználni a vásárt. STEIGERVALD JÓZSEF A plzeňi Prazdroj Sörgyár az idén ünnepli megalapításának 140. évfordulóját. Ma évente 1 millió 400 ezer hektoliter sör hagyja el a gyár kapuját, s e mennyiség háromnegyedrésze külföldre kerül. A sört 30 hektoliter űrtartalmú tölgyfakádakban érlelik. A felvételen Josef Lehečka az egyik kád tartalmát ellenőrzi (Felvétel: ČTK - Jiŕí Vlach) Ne kukoricázzunk annyit! Talán sokan furcsállják, hogy tavasz lévén egy őszi témával rukkolunk elő. Akkor kezdjük a szemes kukoricát „hántani“ amikor az elmúlt évi termés már fogytán, az idei pedig még ki sem csírázott. Mi tagadás, van némi igazság az ilyen észrevételben, de a napokban Kelet-Szlovákiában járva több helyen is hallottunk a „határban maradt“, illetve beszántott kukoricáról. Egyik ungvidéki olvasónk szerint ,,Volt olyan tengeriföld, ahol nemcsak a gépi törés befejezése után, hanem még a szántás elvégzése után is sokat lehetett böngészni, hiszen a csövek bizony eléggé sűrűn kandikáltak ki a földből.“ Hasonló panasszal a Kanyapta mentén is találkoztunk. Hogy a szemes kukoricának a betakarítása a Sajó mentén sem történt veszteségmentesen, az többek között Cseffo Árpádnak, a rozsnyói (Rožňava) járási pártbizottság titkárának a Pelsőci (Pleši- vec) Efsz-ben elhangzott bíráló szavaiból is nyilvánvalóvá vált. Egy tornai (Turnianske Podhradie) olvasónknak pedig ez állt hozzánk írt levelében: bosszant, s nemcsak engem, az alábbi eset. A múlt őszön jó termést hozott a kukorica. Betakarítását gépi erővel végezték. A kombájn után rengeteg cső hevert a földön. A lakosság felajánlotta, hogy felében, vagy harmadában összeszedi, hogy ne menjen tönkre ez az értékes takarmány. A szövetkezet elnöke és a tornai gazdasági udvar vezetője azonban megtiltotta - ötszáz korona büntetés terhe mellett - a felszedését. Az egész területet a rajta heverő több tonna kukoricával együtt felszántották. Párthatározat a kistermelők és kisállattenyésztők segítsége. Ha engedélyezték volna a felében való betakarítást, azt hiszem a szövetkezet és a lakosság is jól járt volna. A szövetkezet vezetőségének tilalmát nemcsak pocséklásnak, hanem egyenesen bűnnek tartjuk...“ Hogy a pelsőciek pazarló módon bántak a terméssel, abban aligha lehet kételkedni, hiszen a pártgyűlésen senki sem próbálta védeni önmagát, s ebből egyértelmű, hogy a párttitkár jogosan bírált. A Kanyapta mentén pedig az tudódott ki a dologból, hogy a böngészők „eszesek“ voltak, mert a gépi törés előtti éjszakán az álló kukoricaszárról néhány zsák csövet a földre dobáltak, hogy azt majd a „felületesen“ dolgozó kombájn után a szövetkezetnek nyújtott „áldozatkész“ segítség leple alatt felszedhessék. Az ungvidéki szemveszteségröl a tett színhelyén ugyan nem győződhettünk már meg, mert hó fedte a határt, a tornai ügynek viszont utánajártunk és. . . és az derült ki, hogy az Újbódvai (Nová Bodva) Efsz vezetősége nem marasztalható el. Igaz, az elnök magyarázatának első mondatával, azzal, hogy „A 6,46 tonnás átlagos hektárhozammal mi teljesítettük feladatunkat, s ha talán valami kint is maradt volna, az elnézhető“ nem lehet teljesen egyetérteni, ám a magyarázat folytatása mégis a szövetkezet igazát bizonyítja:- A múltban alkalmazott gyakorlattól eltérően tavaly úgy döntöttünk, hogy a gépi betakarítást követően nem lesz utánaszedés, hanem a kukoricaföldön maradt szemet feletetjük az állatokkal, tehát hasznosítjuk - tájékoztattak az efsz további vezetői, majd így folytatták: - Döntésünkről idejében tájékoztattuk a helyi nemzeti bizottságot és a községi hangosanbeszélő útján a lakosságot is. Sajnos az értesítés ellenére is akadtak, akik eljárogattak böngészni, méghozzá nemcsak a tarlóra, hanem a törésre váró kukoricatáblába is. A panaszlevél íróját is rajtakaptuk és figyelmeztettük... Azt pedig bárki igazolni tudja, hogy a szövetkezet juhnyájai hetekig a kukoricatarlót járták... Természetesen ezen a téren sem csak a böngészőktől várható becsületesség, jó hozzáállás. A mezőgazdasági üzemeknek is úgy kell bánni a sajátjukkal, hogy az nemcsak az övék, hanem egyben a miénk is, azaz egy nagyobb közösségé, az egész országé. Az országnak pedig nem mindegy, hogy a termés betakarítása során kicsi, vagy nagy károk keletkeznek. Nem árt, ha ezt már ilyenkor, a vetés idején tudatosítják az illetékesek. Ami pedig a „kukorica-ügyben“ és más hasonló ügyben hozzánk küldött leveleket illeti: örülünk nekik, mert segítik közös dolgaink igazságos intézését. Mindössze csupán azt kérjük az ilyen levelek íróitól, hogy észrevételeiket lehetőleg még akkor közöljék velünk, amikor a kukoricaföldön megjelennek az ekék. GAZDAG JÓZSEF Fóliasátrakat fűiének Nitra- Ivánkán a tranzit-gázvezeték kompresszorállomásán keletkező hulladékhővel. Az Ivánkái Zöldség- és Gyümölcstermesztési Közös Mezőgazdasági Vállalattal együttműködve kísérletileg két fóliasátrat fűte- nek a múlt év novemberétől, amivel jelentős mennyiségű fűtőolajat takarítottak meg. Az új hőcserélők tízszer annyi hőenergiát adnak, mint az eredetiek. Az év utolsó negyedében már üvegházakat is akarnak fűteni hulladékhővel, amelynek köszönhetően több ezer tonna egyezményes fűtőanyagot takarítanak meg. A baloldali felvételen a 6,3 MW-teljesítményű új hőcserélők. A jobboldali képen a hulladékhővel fűtött fóliasátor látható. A kertészet dolgozói a karalábépalántákat ültetik (Felvétel: ČSTK - Amand ____________________Absolon)
