Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám, csütörtök

KONKRÉT LÉPÉS A NUKLEÁRIS FEGYVERKEZÉS MEGÁLLÍTÁSÁÉRT Nicaragua Védekezés a készülő agresszió ellen ÚJ SZÚ 3 1982. III. 18. (Folytatás az 1. oldalról) ség idézi az amerikai külügymi­nisztérium egyik tisztségviselőjé­nek kijelentését, miszerint a nukle­áris robbanófejek számát tekintve csak „behozza“ az Egyesült Álla­mok hosszú évek óta tartó fölé­nyét, majd kijelentette, hogy a je­lenlegi becslések szerint az Egye­sült Államoknak jelenleg 2 ezer nukleáris robbanófejjel több van, mint a Szovjetuniónak. A magát meg nem nevező diplomata beis­merte azt is, az amerikai kormány valójában nem hisz abban, hogy a Szovjetunió stratégiai fölényben van. Eugene Rostow, a fegyverzet- és leszerelésellenőrzési ügynökség elnöke szintén demonstrálta, hogy Washingtonnak nem érdeke a bé­ketárgyalásokon elért haladás, hi­szen Genfben az atomfegyverek korlátozásáról folyó szovjet-ame­rikai megbeszéléseken kijelentet­te: nem valószínű, hogy 1983-ig valamilyen eredmények szület­nek. Ekkor helyezik el ugyanis Nyugat-Európában az új típusú rakétákat. Ezzel szemben Leahy szená­tor, a szenátus hírszerzési bizott­sága albizottságának elnöke olyan nagy jelentőségű pozitív gesztus­ként méltatta Leonyid Brezsnyev bejelentését, amely az atomfegy­verkezési hajsza megfékezéséhez vezethetne. Leahy konstruktív vá­laszadásra szólította fel a kor­mányzatot. Leahy egyike azoknak a szenátoroknak, akik javasolták a kormánynak, hogy a Szovjetuni­óval együtt haladéktalanul fa­gyassza be a jelenlegi szinten az atomfegyverzeteket. Az amerikai Kongresszus 139 tagjának indít­ványát vezető közéleti személyi­ségek egész sora ajánlotta elfoga­dásra. A törvényhozók javaslatát Reagan már hétfőn este elutasí­totta. A New York Times amerikai lap bírálja a kormányt a szovjet békekezdeményezésekkel kap­csolatos magatartásáért. Ez a kér­dés lesz az Egyesült Államok és szövetségesei közötti, valamint a kelet-nyugati kapcsolatok egyik legfontosabb szempontja ebben az évtizedben, de lehet, hogy az évszázad végéig. A lap hangsú­lyozza, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre erősödik az ellenállás a Reagan- kormány militarista politikájával szemben. NEW YORK - Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára üdvö­zölte Brezsnyev bejelentését az egyoldalú moratóriumról. Ez jelen­tősen hozzájárulhat ahhoz, hogy haladás történjék a közepes ható- távolságú rakéták európai felhal­mozódásában rejlő súlyos problé­mák megoldása felé - közölte a vi­lágszervezet szóvivője. BONN - A szovjetunió által el­határozott egyoldalú moratórium üdvözlésre méltó lépés - jelentet­te ki Bonnban Egon Bahr, a Szo­ciáldemokrata Párt biztonságpoli­tikai szakértője. Bahr szerint ezt követően most az a legfontosabb, hogy a két nagyhatalom 1983 vé­géig sikerrel fejezze be a genfi tárgyalásokat. A nyugatnémet kor­mány nevében Kurt Becker szó­vivő viszont igen tartózkodóan foglalt állást. Megismételte: a nyu­A 77-EK ÁLLÁSPONTJA (ČSTK) - Az Egyesült Államok álláspontja ismét zsákutcába ve­zette az ENSZ New Yorkban folyó 11. tengerjogi konferenciáját, mi­vel az amerikai „javaslatok és kie­gészítések“ az előkészített meg­állapodással kapcsolatban figyel­men kívül hagyják a tengerparti államok érdekeit. A 77-ek csoportja, amely 120 fejlődő országot tömörít, áttanul­mányozta az amerikai küldöttség által előterjesztett terjedelmes do­kumentumot, és kedden elfogad­hatatlannak minősítette. A csoport hangsúlyozta, hogy az USA elkép­zelései szerint a nemzetközi ten­gerjogi megállapodás célja, hogy az amerikai monopóliumok kezére játssza a többi 150 ország kárára a tengerek és óceánok kincseit. gatnémet kormány lényegesnek tartja, hogy a Jövő év nyaráig Genfben „konkrét eredmények“ szülessenek. Nyugatnémet értel­mezésben ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió elfogadná az ún. zéróváltozat koncepcióját. PÁRIZS - A Le Monde című tekintélyes párizsi lap kedd délutá­ni vezércikkében foglalkozott Brezsnyev javaslatával. „Gesz­tus“ című cikkében a lap figyelem­re méltónak tartja, hogy a bejelen­tés éppen akkor hangzott el, ami­kor az amerikaiak a genfi tárgyalá­sok felfüggesztését közölték. így tehát a rossz hír Washingtonból érkezett, a jó hír pedig Moszkvá­ból - állapítja meg a lap. TOKIÓ - Leonyid Brezsnyev a szovjet szakszervezetek tanács­kozásán ismét kifejtette, hogy a Szovjetunió továbbra is a béke megszilárdítására törekszik - írja az Aszahi Simbun című japán lap. Az egyoldalú moratóriumja­vaslat konkrét lépés a lázas nukle­áris fegyverkezés megállításáért. Egy másik japán lap, a Nihon Keizai Simbun megállapítja, hogy a Szovjetunió javaslatai lényegé­ben a korábban előterjesztett le­szerelési terv megvalósítását je­lenti. BUDAPEST - Veszélyekkel terhes világunkban a szembenálló erők egyike következetesen ki akarja kerülni a nukleáris kataszt­rófával fenyegető összecsapást, a másik pedig makacsul halmozza mindazokat a tárgyi és politikai tényezőket, amelyek felidézik a vi­lágégés kockázatát - írja a Nép- szabadság „Nagy horderejű dön­tés“ című cikkében, majd így foly­tatja: az egyik fél újabb és újabb javaslatokat tesz arra, hogy fékez­ni kell a fegyverkezési versenyt, meg kell állni a háborús szakadék felé vezető úton, vissza kell fordul­ni, az enyhülés, a leszerelés felé, a másik mind közelebb sodródik a háborús kalandorsághoz. Ilyen a helyzet, amelyben kedden Leo­nyid Brezsnyev nyilvánosságra hozta a szovjet vezetés nagy hord­erejű döntését. Rendkívül sajnálatos, hogy ez a nagyvonalú gesztus a Reagan kormány magatartását lényege­sen nem változtatta meg. Wa­shington nem látszik komolyan mérlegelni, hogy a keddi moszkvai bejelentés is egy azoknak a ténye­zőknek a sorában, amelyek segí­tenek a világnak, mindenekelőtt Nyugat-Európának, de mind szé­lesebb amerikai köröknek is meg­érteni a jelenlegi amerikai katona- politika indokolatlanságát és a benne rejlő hatalmas veszélye­ket, egyidejűleg a Szovjetunió őszinte jószándékát és a béke ügye iránt tanúsított felelősségér­zetét. A szovjet javaslatok és elhatá­rozások összevetése a merev, vá­daskodó, harcias amerikai politi­kával máris nézetkülönbségekhez vezet a NATO-szövetségen belül, s ez még nagyobb nyomatékot nyer az amerikai törvényhozásban lassanként éledező, a kormány ál­láspontját mind határozottabban bíráló erők színrelépésével. Min­dez együtt mindinkább megnehe­zíti a Reagan-Weinberger féle ka­tonai elképzelések gyakorlati megvalósítását - fejezi be a Nép- szabadság. DMITRI J USZTYINOV marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, aki hivatalos látogatá­son tartózkodik Indiában, tegnapi vidéki körútja újabb állomására, az ország déli részén fekvő Bangalo- reba érkezett, ahol egy repülőgép- gyárat tekint meg. TODOR ZSIVKOV a Bolgár KP KB főtitkára, az államtanács elnö­ke tegnap befejezte háromnapos hivatalos baráti látogatását Kuva- itban és hazautazott. A MONGOL NÉPI FORRA­DALMI PÁRT Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa határozatot hozott egyes intézkedésekről az élelmi­szerek és fogyasztási cikkek gyár­tásának fokozására és a lakosság ellátásának javítására. FRANZ-JOSEF STRAUSS, a bajor tartományi kormány elnö­ke, a CSU elnöke kedden Wa­shingtonban Alexander Haig kül­ügyminiszterrel és más politiku­sokkal folytatott tárgyalásokat. AZ AFRIKAI EGYSÉGSZER­VEZET miniszteri konferenciáját kedden bizonytalan időre elnapol­ták, mivel az AESZ 14 tagállamá­nak képviselői kivonultak a ta­nácsteremből tiltakozásul Szene­gál döntése ellen, amely nem en­gedélyezte a konferencián a Sza- harai Arab Demokratikus Köztár­saság küldöttségének részvételét. A konferencia Dakarban, Szene­gál fővárosában tanácskozott. (ČSTK) - Nicaraguában a rend­kívüli állapot elrendeléséhez az a tény vezetett, hogy az USA ag­resszív tervei az ország ellen az utóbbi időben a nicaraguai gazda­ság elleni szabotázsakciókban és az ország infrastruktúrája meg­bontására irányuló akciókban öl­töttek konkrét formát - állapítja meg az a dekrétum, amellyel Ni­caraguában kedden egy hónapra elrendelték a rendkívüli állapotot. A dokumentum megállapítja továbbá, hogy az elmúlt hetekben Nicaragua elleni szabotázsterve­ket fedtek fel, amelyeket a CIA csoportjainak kell megvalósítaniuk a volt somozista nemzeti gárdák tagjaival és ellenforradalmi csopor­tokkal együtt. Ezeknek Miamiban és Hondurasban vannak támasz­pontjaik. A gazdasági szabotá­zsok célja a politikai destabilizáció Nicaraguában, amely előkészíte­né a talajt az Egyesült Államok és reakciós latin-amerikai szövetsé­gesei nyílt agressziója számára, hangsúlyozza a dekrétum. Az El Tiempo című hondurasi napilap közlése szerint a Fronse- ca-öböl Amapala szigetét kém­központtá és zsoldosok kiképző támaszpontjává változtatták. And­rés Alvaro Puerto hondurasi kü­lügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok ezt a hondurasi szigetet közép-amerikai támasz­pontjának tekinti. Salvador A HAZAFIAK ÁLTALÁNOS OFFENZÍVÁT TERVEZNEK (ČSTK) - A salvadori népi elle­nállási mozgalom a jövő hétre ál­talános offenzívát tervez az Ame- rika-barát junta csapatai ellen. így akar megemlékezni Oscar Arnulfo Romero érsek meggyilkolásának második évfordulójáról. A Fara- bundo Marti Nemzeti Felszabadí- tási Front rádióállomása, a Vence- remos felszólította az ország la­kosságát, hogy a harci akciók so­rán nyújtson sokoldalú segítséget a partizánoknak. A salvadori háború stratégiai szakaszába lépett, amelyet a de­mokratikus erők katonai és politi­kai offenzívája jellemez - jelentet­te ki Eduardo Aguila, az FMLN vezető képviselője. Az offenzíva célját a városokban és vidéken a felkelők támaszpontjainak létre­Folytatódik a 36. ülésszak (ČSTK) - New Yorkban kedden felújították az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakát. A 106. ülésen fog­lalkoztak a palesztin menekültek problémáival megbízott ügynök­ség (UNRWA) finanszírozásának kérdésével és a nemzetközi gaz­dasági együttműködésről folyta­tandó globális tárgyalások meg­kezdésének lehetőségeiről. hozásában és a lakosság önvé­delmi szervezetekbe való tömörí­tésében jelölte meg. Hangsúlyoz­ta, hogy az FMLN a salvadori helyzet politikai megoldásának hí­ve azzal a feltétellel, hogy az or­szág valamennyi politikai erőinek képviselői a tárgyalóasztalhoz ülnek Buckley eredménytelen (ČSTK) - A Le Figaro című francia napilap hivatalos források­ra hivatkozva közölte, Franciaor­szág nem akarja, hogy a Nyugat kiélezze a Szovjetunió elleni gaz­dasági bojkottot. Ezt a francia fél a napokban tudtára adta annak az amerikai küldöttségnek, amely a napokban Párizsban tárgyalt Ja­mes Buckley külügyminiszter-he­lyettes vezetésével. Francia véle­mény szerint még a kereskedelem korlátozása is sokkal inkább sújta­ná a nyugat-európai országokat, mint az Egyesült Államokat. Az amerikai küldöttség tegnap Londonban tárgyalt és brit szövet­ségeseit sem sikerült rávennie a Szovjetunióval szembeni diszk­riminációs gazdasági intézkedé­sek kiélezésére. T avaly december végén a svájci kormány ajánlotta a parla­mentnek, hogy helyezkedjen pozi­tív álláspontra az országnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való belépésével kapcsolatos kér­désben. A kormány a parlament­hez intézett üzenetében megálla­pította, hogy Svájc ENSZ-tagsága most nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Ebben a kérdésben már a hetvenes évek közepe óta folyik a vita Svájcban. A kormány első ízben 1977-ben jelentette be hivatalosan hogy az országnak az ENSZ-be való belépése szüksé­ges és hogy az ENSZ-tagság semmiképpen sem érintené Svájc semlegességét. Ugyanezt a néze­tet fejezte ki később a parlament is. A következő időszakban három tanulmányt dolgoztak ki, amelyek elemezték az egész problémakör legfontosabb vonatkozásait, s vé­gül kidolgoztak egy összesítő je­lentést, amely ajánlja az ENSZ- tagság kérdésében eddig elfoglalt álláspont átértékelését és a világ- szervezetbe való jelentkezés el­küldését. Feltételezések szerint a végleges döntést vagy 1983 ta­vaszán, vagy pedig az 1983 őszé­re tervezett parlamenti választá­sok után hozzák meg. Svájcban hosszú éveken át az a nézet uralkodott, hogy az ország tartós semlegességét nem lehet összhangba hozni az ENSZ-tag- sággal, hogy ez eltérést jelentene az örök semlegesség politikájától. Az évek során azonban megmu­tatkozott: rendkívül szükséges, mutatkozott meg, hogy a semle­ges államok jelentősen hozzájá­rulhatnak a nemzetközi együttmű­ködés elmélyítéséhez és a világ­béke megszilárdításához - anél­kül, hogy részvételük az ENSZ munkájában bármiképpen is érin­tené semlegességüket. Paradox helyzet állt elő: Svájc tagja lett az ENSZ szakosított szervezetei többségének, pl. az Egészségügyi Világszervezetnek, a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zetnek, az UNESCO-nak, nem vesz részt azonban az ENSZ-köz­gyűlésnek és a Közgyűlés egyes bizottságainak munkájában, mivel nem tagja az ENSZ-nek. Genfben van az ENSZ európai székhelye, és éppen Svájcban tartja értekezleteit az ENSZ szá­mos szervezete, de azzal, hogy Svájc nem lépett be az ENSZ-be, saját magát fosztja meg annak lehetőségétől, hogy ezeken a nemzetközi fórumokon hozzá­szóljon a legfontosabb nemzetközi kérdésekhez. Ezért nem csoda, hogy az ország belépjen az ENSZ-be a háború utáni években, Svájcban mélyek a gyökerei, és igen régiek a hagyományai. Nem könnyű ezeket leküzdeni. Egyes konzervatív pártok még ma is elle­ne vannak á belépésnek, és fölös­legesnek tartják ezt a lépést. Az ENSZ-be való belépés feltétele, hogy a kérdéssel kapcsolatban pozitív álláspontra helyezkedik nemcsak a parlament két kamará­ja, hanem a svájci választók is. A kérdésben népszavazást fognak tartani. Nem egyszer előfordult, hogy a nép nem szavazta meg a kor­mány által támogatott javaslatot, így volt ez például 1959-ben, ami­kor arról kellett dönteni, hogy megkapják-e a nők a szavazati jogot. Már ezért sem lehetséges, hogy az ENSZ-be való belépés hívei valahogy elhamarkodottan cselekedjenek. Lehetővé kell ten­ni, hogy a szavazók megismer­kedjenek az egész problémakör­rel, és megbékéljenek a bekövet­kezendő változással. Évtizedeken át minden oldalról arról igyekeztek meggyőzni őket, hogy a semle­gesség nem egyeztethető össze az ENSZ-tagsággal, és azért nem könnyű most leadni szavazatukat a belépésre. Fennáll azonban annak a ve­szélye, hogy a konzervatív körök a svájci parlamentben szándéko­san húzni-halasztani fogják a dön­tést, vagy hogy a belépést teljesen megakadályozzák. Annak ellenére tehát, hogy a kormány ajánlotta a pozitív döntést a belépésről, nem egészen egyértelmű a hely­zet, és nem kis erőfeszítéseket kell még tenni, hogy a kormány szándéka megvalósulhasson. M ost az a kérdés áll az érdeklő­dés homlokterében, mikor kerül sor a referendum megtartá­sára. Az első lehetséges időpont­ként 1983 tavaszát jelölték meg. Egyes politikai erők azonban úgy vélik, nem lenne helyes a népsza­vazást nem sokkal a parlamenti választások előtt megtartani, mivel így a választások eredményét nemkívánatos módon befolyásol­ná az ENSZ-be való belépés kér­désében folyó vita. Ha a referen­dumot nem tartják meg 1983 tava­szán, valószínű, hogy csak 1984- ben kerül rá sor, vagyis a parla­menti választások után. És akkor a döntés pozitív lenne, mert meg­nyílna az útja annak, hogy Svájc is teljes mértékben kivehesse majd részét a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséből s az európai és a vi­lágbéke megszilárdításából. JAN B LANSKÝ Svájc és az ENSZ hogy Svájc is érvényesítse szavat az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, és állást foglaljon a nem­zetközi helyzet alakulásának leg­fontosabb kérdéseivel kapcsolat­ban, amint ezt például a fejlődő országok, az el nem kötelezett államok és az olyan semleges or­szágok is teszik, mint Svédország, Ausztria és Finnország. Éppen az említett három ország példáján hogy befolyásos svájci politikai kö­rök is kezdték szükségét érezni az említett ellentmondások kiküszö­bölésének. így aztán Svájcban fo­kozatosan kezdett kialakulni az ENSZ-be való belépés kedvező légköre. Eddig azonban még távolról sem sikerült elhárítani a belépés összes akadályát. Az izolacioniz- musnak, amely megkadályozta,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom