Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-05 / 30. szám, péntek

ÚJ szú 5 1982. II. 5. Ésszerűen irányítani - újszerűen gazdálkodni EGY FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET PÁRTALAPSZERVEZETÉNEK TAPASZTALATAI NÉGYEN ÜLJÜK KORÜL AZ ASZTALT, beszélgetünk. A téma az 1982-es termelési terv. Ponto­sabban a nádszegi (Trstice) Cseh- szlovák-Szovjet Barátság Egysé­ges Földművesszövetkezet tagjai­ra váró feladatok. A véleményünk azonos: a terv bár igényes, de valós és teljesíthető. Persze nem a régi, megszokott módon, a kita­posott utakat járva. Új technológiai eljárásokra, megoldásokra van szükség, olyanokra, amelyekkel a korábbinál nagyobb hektárhoza­mokat lehet elérni és amelyek nyomán az állattenyésztésben ja­vul a termelékenység. Mindezt úgy, hogy közben a ráfordítás se legyen nagyobb. A napi súlygya­rapodás növelését ne a fokozott takarmányfogyasztással érjék el, az agrotechnikai követelmények és időpontok betartása se történ­jen az üzemanyag-takarékosság rovására. Az új technológiai eljá­rások meghonosításában a terme­lés korszerűsítésében lényeges követelmény legyen a gazdasá­gosság és a hatékonyság. Hogyan, miként járható az ilyen út? Továbbra is egyöntetű a véle­mény, hogy erre részleteiben ki­dolgozott, általánosan érvényes gyakorlati előírás, szabály nincs. Elengedhetetlen és szükséges vi­szont az ésszerű irányítás, s az olyan vezető gárda, amely kezde­ményezni tud és mer, képes meg­győzni az embereket az új mód­szerek előnyeiről, s egyben meg­tanítani őket azok alkalmazására.- Ahhoz persze, hogy az új eljárások meghonosodjanak, még ez sem elég. Hatékony politikai munkára is szükség van, amely­nek eredményeként az emberek igazi közösséggé formálódnak- hangsúlyozza Juhos Árpád, a pártalapszervezet elnöke.- Munkánkban mindenkor kiemelt feladat a termelés segítése. Ugyanakkor messzemenően tu­datosítjuk, hogy feladatunkat eredményesen csak akkor láthat­juk el, ha eleget teszünk a tömeg­politikai munka követelményeinek és a pártalapszervezeten belül jó feltételeket teremtünk a politikai­szervező munkához. Ilyen meg­fontolásból állandó feladat a párt vezető szerepének elmélyítése és az ellenőrzési jog hatékony gya­korlása. Igyekszünk folyamatosan javítani a pártcsoportok munkáját, javítjuk a taggyűlések színvonalát, s nagy gondot fordítunk a káderek nevelésére és beosztására. A február közepén sorra kerülő év eleji taggyűlésre készülve a fel­sorolt szempontok alapján a párt- bizottság már megvonta munkájá­nak mérlegét. így a gazdaságpoli­tikai párttevékenység egyes kér­déseit részletesebben is megvi­tatják.-Kilenc pártcsoportunk van, leg­utóbb a munkájukat értékeltük. A legjobban a Hencze István, Szőcs Boldizsár és Tóth Károly vezette pártcsoportok dolgoztak. Példamutatóan kivették részüket a taggyűlések előkészítéséből, és a termelési kérdések megoldásá­ban is sokat segítettek. Ami az üléseiken elhangzik, egy füzetben rögzítik, így minden észrevételről, javaslatról értesülünk, egyetlen gondolat sem vész feledésbe, nem marad megválaszolatlan. A gépesítésben dolgozó kommu­nisták pártcsoportja Király László vezetésével például sokat segített az üzemanyag-megtakarítást szol­gáló jutalomrendszer kidolgozásá­ban. A közvetlenül érdekeltek ja­vaslatai alapján a traktorok üze­meltetésében több hasznos intéz­kedést vezethettünk be. így az októberi üzemanyag-korlátozás­nak hiánytalanul eleget tettünk. Sajnos, nem úgy a december utol­só napjaiban előírt csökkentés­nek. Ezt már nagyon későn kap­tuk, úgyszólván semmit sem te­hettünk. A PÁRTBIZOTTSÁG a gazda­ságpolitikai tevékenységében a káderek nevelésének és beosz­tásának is nagy fontosságot tulaj­donít. Ifj. Hencse Béla, a káder­osztály vezetője mondja:- A CSKP KB 4. ülésének hatá­rozataiból ránk eső feladatok ki­dolgozásakor azt is számba vet­tük, hogy milyen káderalapokkal rendelkezünk. Elmondhatom, hogy párt- és gazdasági vonalon is jók a feltételek. Dolgozóink 14 százaléka kommunista és az állat- tenyésztést kivéve minden részle­gen megfelelő a párttagok aránya. A jövőben e kérdések megoldásá­ra és a párttagjelöltek nevelésére kell összpontosítani a figyelmet. A gazdasági vezetésben is hason­ló a helyzet. A vezető dolgozók közül hatnak van mérnöki diplo­mája, további három ösztöndíja­sunk pedig most végzi a főiskolát. Gondot okoz viszont a középká­A Pártélet 2. száma Szilárdítsuk a párt és a nép kapcsolatát a címe a lap beveze­tő írásának. A cikk kiemeli, hogy a párt azért vált a nép vezetőjévé, mert sohasem különült el a néptől, mindig a nép alkotó eleme, élcsa­pata volt és ma is az. A kommu­nisták mind a múltban, mind nap­jainkban bebizonyították, illetve bebizonyítják munkájukkal, hogy a többi munkástól, szövetkezeti dolgozótól és értelmiségtől csak abban különböznek, hogy öntuda- tosabbak, áldozatkészebbek és elkötelezettebbek. Fontos lépés a CSKP XVI. kongresszusa programjának megvalósításánál című írásában Václav šípek, a CSKP KB politi­kai-szervezési osztályának veze­tője, az év eleji taggyűlések jelen­tőségéről ír. Hangsúlyozza, hogy a tanácskozásoknak növelniük kell az alapszervezetek cselekvő- képességét, s a figyelem homlok­terében továbbra is a népgazda­ság kérdéseinek kell állniuk. Az év eleji taggyűlésekről több írást is találunk a lapban. Stanis­lav Černovský, a dél-morvaor- szági kerületi pártbizottság párton belüli információs alosztályának vezetője Színvonalas és gyors tájékoztatást című írásában a párton belüli informálás tökélete­sítésének tapasztalataival foglal­kozik. Ivan Knotek, az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára a szerzője A mezőgazda­ságban érvényesítsük az inten­zív fejlesztési tényezőket című cikknek, melyben egyebek közt arra mutat rá, hogy a nyugat­szlovákiai kerületben az intenzív fejlesztés fontos tényezője az ön­tözési rendszerek kihasználása. Jelenleg 160 ezer hektárt tudunk öntözni, és ezt a területet az elkö­vetkező években további 60 ezer hektárral növeljük. Gondoskodjunk az újítomoz- galomról a címe annak az írás­nak, melyet Jindrich Nacher, az Észak-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzé­si Bizottságának elnöke írt. Ebből megtudjuk, hogy az elmúlt évti­zedben, vagyis amióta hatályba lépett az 1972. évi 84-es számú törvény, nagy fejlődésnek indult az újítómozgalom. A 6. ötéves tervi­dőszakban minden esztendőben mintegy tízezerrel gyarapodott a benyújtó« újítási javaslatok szá­ma. Feltételezhető, hogy a 7. öté­ves tervidőszakban számuk to­vábbi mintegy 270 ezerrel növek­szik. Ennek ellenére - figyelmez­tet a szerző - akadnak üzemek, munkahelyek, ahol nem fejlődik az újítómozgalom. A Teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait című fejléc alatt az alábbi címek olvashatók: A szocialista mun­kabrigádok haszna, A CSKP KB 3. ülése határozatának szelle­mében, A takarmány kulcsfon­tosságú tényező, Miről tanúsko­dott a kádermunka ellenőrzése, Hasznosítsunk minden talpalat­nyi földet, A Komplex Intézke­dések hatásának tapasztalatai, Az állampolgári nevelés fontos láncszeme. A lap közli Az irányítás lenini stratégiája című cikket, melynek szerzője Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára.- fü ­derek hiánya. Több szakközépis­kolai végzettségű dolgozóra lenne szükség. Ez tehát a másik terület, amire komolyan oda kell figyelni. Nagy előny viszont, hogy vala­mennyi ágazatvezetőnk párttag, így egy-egy termelési értekezlet akár pártcsoportgyűlésként is ér­tékelhető. Csóz Elemér, a melléküzemág vezetője mindeddig szó nélkül hallgatta beszélgetésünket. Nem mintha nem lett volna mit monda­nia, hiszen immár két évtizede tagja a pártbizottságnak és a párt­munka minden részletét ismeri. Ő így fogalmaz:- Mi a pártmunkát és a terme­lést sohasem választottuk el egy­mástól. Kölcsönösen segítjük egy­mást. Érvelünk és felsorakoztatjuk az ellenvéleményeket mielőtt vég­legesítjük a megvalósítás módját, hogy aztán a gyűléseken győzzük meg az embereket az új módsze­rek bevezetésének szükségéről. Ha ez megtörtént, csak akkor lé­pünk továBb, de annál következe­tesebben. Ugyanis a dolgozókat az új eljárás alkalmazására is meg kell tanítani. Példákat is említ. Sok helyen abbahagyták például a szenázso- lást, mert nem vált be. Nem azért, mert rossz a módszer, hanem mert nagyon könnyű rosszul csi­nálni. ók a lucerna mintegy har­madát tavaly is így tartósították. Megérte. Ezt a fejési átlagok egyértelműen bizonyítják. Hason­lóan alapos és gondos előkészítés után az elmúlt őszön a szemes kukorica betakarításakor először alkalmazták a CCM-eljárást. A munkát párt- és gazdasági vo­nalon egyaránt alapos előkészület előzte meg.- És ez is újdonság a javából- mutatja egyelőre rajzon a lucer­nakaszálás idején már a valóság­ban is megnézhető létesítményt.- A szomszédos állami gazdaság­ban már berendezkedtek a lucer­naszecska sajtolására. A beren­dezés persze sok pénzbe kerül, ezért törtük a fejünket, hogy mi­ként oldhatnánk meg olcsóbban. Végül megtaláltuk a megoldást. Volt egy régi szőlőprésünk, azt alakítottuk át úgy, hogy lucerna­szecskát sajtolhassunk vele. És mondja, magyarázza, milye­nek az elképzelések, tervek. Mert nem szeretnek félúton megállni. A zöldtejet, pontosabban zöldfe­hérjét a sertéseknek adják majd, s bizonyára a takarmányfogyasz­tás további csökkenése lesz az eredmény. Azt is tervezik, hogy a takarmánypogácsázásnál a drágább és nehezen kapható melasz helyett alkalmazzák. Sőt, az lesz majd a teljes siker, ha megoldódik a kisajtolt lucernarost közvetlen tárolásának a kérdése. MÁR KISZÁMÍTOTTÁK, sorol­ja is egymás után a számokat, hol és melyik munkaműveletnél mennyit takarítanak meg, mennyi­vel hatékonyabbak az új eljárások. A kérdést, hogy mi ennek az elő­relépésnek a titka, feltétele, már nem is kell feltenni. Az eddigi be­szélgetés egyértelműen megadja a választ: a gazdasági vezetés és pártirányítás összhangja, együtt- munkálkodása. EGRI FERENC A napokban befejeződött a Barátság 82 fedőnevű hadgyakorlat, amelyen a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg egységei vettek részt. A hadgyakorlat a testvéri hadseregek katonáinak baráti találkozóira is alkalmat adott- (Képtávíró - ČSTK) LERAKTÁK NÉPHADSEREGÜNK ALAPJAIT Negyven éve alakult meg a csehszlovák hadtest a Szovjetunióban Miután 1939-ben a fasiszta Né­metország megszállta Csehszlo­vákiát, sok állampolgár külföldre távozott, hogy fegyverrel a kezé­ben harcoljon nemzete felszaba­dulásáért. Legtöbben Lengyel- országba emigráltak, ahol belép­tek az ún. lengyel légióba. Miután a náci hadsereg megszállta Len­gyelországot, a légió a Szovjet­unió területére csoportosult át. A csehszlovák burzsoá kor­mány és a CSKP moszkvai veze­tősége között éles harc folyt a lé­gió tagjainak további sorsát illető­en. A burzsoá kormánynak nem állt érdekében, hogy a csehszlo­vák katonák a Szovjetunió terüle­tén maradjanak, és azért fokoza­tosan átvezényelték őket. így tör­tént, hogy 1941 nyarán a légió 798 tagja közül már csak 93-an ma­radtak a Szovjetunióban. Abban az időben, amikor a fa­siszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, megkezdték a csehszlovák katonai egység szervezését. Ehhez az alapot a Szovjetunió és Csehszlovákia 1941. július 18-án megkötött szö­vetségi szerződése képezte. Ezt követően 1941. szeptember 27-én a Szovjetunió katonai főparancs­noksága megállapodást írt alá a csehszlovák hadvezetéssel. Ez a megállapodás már konkrétan ki­dolgozta a két ország kölcsönös együttműködésének kérdéseit, így a 2. cikkelye leszögezi, hogy a Szovjetunió területén csehszlo­vák egységek alakulnak. A szovjet parancsnokság nagy figyelmet szentelt a csehszlovák egységek szervezésének. Buzulu- kot jelölték ki a csehszlovák egység kiképzésének színhelyéül. Ludvík Svoboda alezredes már 1941 de­cemberében átvette a kijelölt épü­leteket és 1942. február 5-én megérkezett Buzulukba a cseh­szlovák tisztek és altisztek 88 tagú csoportja, ók képezték a parancs­noki testület alapját. A galántai Milex üzem 42 féle tejterméket, főleg sajtot szállít a hazai és külföldi piacra. Képünkön: Somogyi Veronika, a szocialista munkabrigád aranyjelvényes vezetője Bartus Ilona és forgács Katalin ipari tanulókkal sajtot csomagol. (ČSTK) Ehhez a csoporthoz tartozott Ján Fridrich, nyugalmazott alezre­des is. így emlékezik a negyven év előtti eseményekre.- Amikor a fasiszta Németor­szág már közvetlenül veszélyez­tette köztársaságunkat, én Nyu- gat-Csehországban szolgáltam. Sokan nem tudtunk beletörődni a müncheni árulásba, az ún. szlo­vák állam megalakulásába. Tud­tuk, hogy a fasiszták üldözni fog­ják a CSKP tagjait és a haladó gondolkodású embereket, ezért elhagytuk a köztársaság területét és Krakkó közelében csatlakoz­tunk az ún. lengyel légióhoz. Ké­sőbb, amikor a fasiszták Lengyel- országot is megtámadták, a Szov­jetunió területére távoztunk Ludvík Svoboda vezetésével. 1941 -ig a Szovjetunió különböző területein tartózkodtunk, fegyverünk akkori­ban még nem volt. A londoni kor­mány több társunkat Nyugatra ve­zényelte, napról napra keveseb­ben lettünk. Svoboda elvtárs több­nyire Moszkvában tartózkodott, ahol a CSKP moszkvai vezetősé­gével egy csehszlovák katonai egység kialakításának lehetősé­geiről tárgyalt. A tanácskozások és megállapo­dások eredményeként megkezd­ték az egység szervezését. A moszkvai rádió felhívása alap­ján 1942. február 5-én Buzulukba érkeztünk. Mindenki tudta felada­tát. Átvettük a kijelölt épületeket és már aznap szolgálatba léptünk. Megkezdtük a kiképzést. Nagyon jól emlékszem azokra a parancs­nokokra, akiktől sokat tanultunk. Minket, szakaszparancsnokokat pl. Otakar Jaroš főhadnagy, šmol- dás és Janko hadnagyok tanítot­tak. Rövid időn belül már annyian voltunk, hogy megkezdtük a sza­kaszok, majd végül az első cseh­szlovák önálló hadtest kialakí­tását. A kiképzés nagyon kemény volt. Télen mínusz 40 fok, nyáron pedig plusz 40 fokban gyakorla­toztunk. Jól emlékszem, egyszer erőltetett menetben teljes felsze­reléssel tettük meg a Buzuluk és Koltubijanka közti 9 km-es távol­ságot, a legnagyobb melegben. Mégsem esett nehezünkre, fiata­lok voltunk, lelkesen készültünk hazánk felszabadítására. Sohasem felejtem el, milyen nagy segítséget kaptunk a lakos­ságtól és magától a Vörös Hadse­regtől. Már 1942 februárjában szovjet kiképzők jöttek egysé­günkbe, akik átadták nekünk gaz­dag tapasztalataikat. Nagyon jól összebarátkoztunk velük és ké­sőbb harctársainkká váltak. Tu­dom, hogy a Szovjetunió és dicső hadseregének segítsége nélkül nem vívtuk volna ki a végleges győzelmet - fejezi be rövid vissza­emlékezését Ján Fridrich elvtárs, számos érdemrend kitüntetettje, aki negyven éve ott volt azok kö­zött, akik lerakták néphadsere­günk alapjait.-gf-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom