Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-03 / 28. szám, szerda
ÚJ szú 5 1982. II. 3. Többre törekszenek Bratislava körzetében a Ružinovi Efsz a legnagyobb zöldségtermesztő, kertészetükben már megkezdték a salátapalánták kiültetését és az uborka átültetésének előkészítését. A földművesszövetkezet 5 hektáron termeszt zöldséget, és a tervek szerint az idén 2750 tonnát szállít a piacra. A felvételen Alžbeta Lavrovičová (balról) és Alžbeta Bodigerová a kiültetésre szánt salátát szedi fel. (Felvétel: ČSTK - Blažej Palkovič) «MB A légkör is meghatározó A SZISZ Szlovákiai Központi Politikai Iskolája erejének, a tagsági gyűlés akcióképességének próbaköve az a kritikai beszámoló volt, amelyben a vezetőség elemezte az ifjúsági szervezet tisztségviselői nevelése terén teljesített feladatokat. Nagy eredményként kell elkönyvelni, hogy a tagsági gyűlés résztvevői megismerkedtek az 1982-es év fő feladataival. E feladatokat az alapszervezet hosszú lejáratú, irányelveket tartalmazó, A SZISZ KPI kommunistáinak feladatai a CSKP XVI. kongresszusa után című okiratából erednek. Hangsúlyozni kell, hogy mindkét okmány a kulcsfeladatok megoldására, az ismétlődő hibák kiküszöbölésére, a tartalékok feltárására - helyezte a hangsúlyt. Az iskola egyéves általános politikai tanfolyamokat szervez. Az ő viszonyaik között elsőrendű feladat a tanulás, a fiatal emberek marxista-leninista műveltségének gyarapítása. Ezért természetes, hogy a tagsági gyűlésen a súlypontot a tanulmányi kérdésekre helyezték, a szocialista ember nevelésére, SZISZ tisztségviselőinek képzésére, akik az iskolát elvégezve politikai, gyakorlati és szakmai szempontból meg tudnak felelni a gyakorlati élet követelményeinek. Az iskola vezetői elvi szempontból elemezték minden tanfolyam, elsősorban az éves tanfolyam eredményeit, melynek jelenleg 36 hallgatója van. Rámutattak, hogyan teljesítik a kommunisták a rájuk bízott feladatokat, milyen oktató-nevelő és politikai-szervező tevékenységet fejtenek ki és elkötelezett magatartást tanúsítanak-e a párt politikája iránt. Már lezajlottak az elmúlt időszak beszámoló vizsgái a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, a Szovjetunió Kommunista Pártja és az ifjúsági mozgalom történetéből. Kilenc hallgatónak meg kellett ismételnie a vizsgát. A marxizmus-leninizmus filozófiájából öt hallgató ismételte meg a vizsgát, ami azt jelzi, hogy mind a hallgatók, mind az oktatók munkájában vannak még tartalékok. Jellemző vonása a beszámolónak, hogy aránylag nagy teret szentelt a négy pártcsoport munkájának, bírálóan elemezte a kommunisták kötelességteljesítését, a konkrét feladatok végrehajtását. A hallgatók az első, második és harmadik pártcsoportba tartoznak. Egészében elmondható, hogy a párt minden tagja teljesíti kötelességét. Vladimír Hudec és Jaro- mír Krytínek vezetésével jól dolgoznak az első és második csoport tagjai. A harmadik csoport munkájában, amelyet Príhoda elvtárs irányít, vannak fogyatékosságok. Az oktatók a negyedik pártcsoportba tartoznak. A jelentés pozitívan értékelte tevékenységét, de rámutatott a konkrét feladatok teljesítésében megnyilvánuló hibákra is. A párttagsági gyűlésen a kommunisták elsősorban a tanulmányi csoport felületes vezetését, az Ifjúsági Fényszóró hiányos munkáját, a sporttevékenység stagnálását bírálták. A vitázók támogatták azt a követelményt, miszerint el kell érni, hogy a pártalapszervezet minden tagja felelősnek érezze magát mindenért, amivel kapcsolatba kerül az iskolában, tanulmányai során és az iskolán kívül. Nagy Anna tanítónő bírálta az egyes hallgatók helytelen viszonyát a konkrét pártfeladatokhoz. Az iskola igazgatója, Ján Markovič elvtárs kiemelte, hogy elkerülhetetlen, a mindennapos konkrét - elsősorban tanulmányi - tevékenység. Jaromír Krytínek hallgató arra figyelmeztette a pártbizottságot és a párt- szervezetet, hogy hiányos a párttagjelöltek és a fiatal kommunisták nevelése. Hiszen a hallgatók közt is vannak párttagjelöltek, akik nem ismerik a párt alapszabályzatát, sem a párttag kötelességeit. Ezért a pártbizottság e probléma megoldását besorolta az elsőrendű feladatok közé, s a pártalapszervezet a közeljövőben foglalkozni fog a kérdéssel. Vladimír Hudec hallgató felszólalása nagyon bíráló volt. Rámutatott, hogy a hallgatók tanulmányi eredményei nincsenek arányban azokkal a lehetőségekkel, és viszonyokkal, melyeket az iskola biztosít számukra. A SZISZ Szlovákiai Központi Politikai Iskolája pártgyűlésének jelentősége abban rejlik, hogy konkrétan rámutatott a hallgatók tanuláshoz való viszonyában és a tantestület munkájában előforduló hibákra, s megmutatta a hibák kiküszöbölésének útját. Megállapította, hogy a pártbizottság munkájának gyenge pontja a párttagjelöltekről való gondoskodás, javítani kell az alapszervezet munkáját, változtatni kell a pártmunka rendszerén, a pártbizottság tagjainak és a pártcsoportok vezetőinek kapcsolatát is javítani kell. A pártcsoportok munkájában is rejlenek még tartalékok, például az ellenőrző tevékenységben, a konkrét feladatok elvégzésében, nem karolják fel, s nem aktivizálják kellő mértékben a hallgatókat, s nem biztatják a tanulásra, nem használják fel az audovizuális segédeszközöket. A közeljövőben a pártalapszervezet legfontosabb feladata a CSKP XVI. kongresszusa azon határozatainak teljesítése lesz, melyek a marxista-leninista pártoktatásra és az ifjúság szocialista nevelésére vonatkoznak. Ezért az oktatás minőségének javítása, a módszertani anyag fokozatos feldolgozása, a tanfolyamok színvonalának emelése, a lelkiismeretes tanulás, a gyakorlatokra, szemináriumokra, beszámolókra és vizsgákra való gondos felkészülés, a megismerő tevékenység elmélyítése, a pártdokumentumok, az ifjúsági szervezet történetének tanulmányozása - mindez a következő időszak feladata. E feladatok teljesítése során minden párttagnak és tagjelöltnek ki kell vennie részét a társadalmi munkából, lelkiismeretesen kell tanulnia, hatékonyan ki kell használni a tanulásra és az iskolán kívüli tevékenységre szánt időt, tanulmányozni kell a szakirodalmat, javítani kell a tanulási fegyelmet. E feladatok teljesítéséért mindenki személyesen felelős. A pártmunka minőségének javításával az iskola el akarja érni, hogy folytonosan javuljon az oktatás színvonala, s megfeleljen az egyre fokozódó követelményeknek. KEZES JÓZSEF A termelés hatékonyságának fokozását és minőségének javítását célzó teendők ismertetése során, mostanában lapjainkban gyakran esik szó a gazdasági vezetők, valamint az irányító szakemberek felelősségéről, szerepéről a jó munkahelyi környezet kialakításában. Legutóbb például az Új Szó - 1982. január 4.-én: ,, A vezető és beosztottjai. A jó emberi kapcsolatok jelentősége“ című írásában többek között ezeket írta: „...A vezetőnek... tudatosítania kell, hogy az emberek nemcsak azért lesznek a munkafolyamat részesei, mert szükségük van a keresetre, hanem azért is és esetenként főleg azért, mert bizonyos környezetre is igényt tartanak. Az ember ugyanis társas lény. Éppen a munka, a munkahelyi környezet és a munkakollektíva van rá másutt elképzelhetetlen ösztönző hatással...“ Másnap, az Új Szó ,, A kollektív szerződés és a munkahelyi környezet“ című kis írásban szintén követelményként említi, miszerint: ,,A kollektív szerződés kidolgozásánál arra kell törekedni, hogy mozgósító jellege legyen. Ennek érdekében megfelelő figyelmet kell szentelni a munkahelyi környezetben előforduló fogyatékosságok felszámolásának.. A munkahely környezeti feltételeinek elemzése, valamint a munka- védelmi ellenőrzések korábbi eredményei alapján ki kell dolgozni a munkahelyi környezet hosszú távú fejlesztési tervét, figyelembe véve a munkafolyamatok feltételezett műszaki és technológiai fejlődését.“ Egyetértek mindkét írás mondanivalójával és következtetéseivel mégis szükségét érzem kiegészítésüknek. A párt XVI. kongresszusának határozataiban és több más fontos pártdokumentumban, például a CSKP KB 4.-5 ülése anyagaiban körvonalazott igényes feladataink megvalósítása a jó munkához a jó légkör kialakítását, megteremtését feltételezi. De mitől jó vagy rossz egy-egy munkahely légköre? Ott jó, ahoi elnéző, mindent megértő vezetők vannak, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: a légkör és hangulat nem tévesztendő össze. Jó légkörű kollektívában is megtörténik, hogy rövid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagyobb erőfeszítést, figyelmet követelő munka - ami nem ritka - teremthet átmeneti idegességet, ideig-óráig tartó feszültséget. Ez azonban egészséges légkör közepette gyorsan elmúlik, nem igényel beavatkozást. Napjainkban, amikor - szó szerint idézve a CSKP KB legutóbbi ülésén előterjesztett, az 1982. évi állami terv javaslatáról és a 7. ötéves tervidőszakra vonatkozó törvényjavaslat ' elfogadásáról hozott határozatot - „az irányítás minden szintjén határozottabban kell viszonyulni a tudomány és a technika eredményeinek a termelésben történő felhasználásához, annak tudatában, hogy ez döntő eszköze a munkatermelékenység növelésének az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban“, a vállalati önállóság jobban előtérbe kerül s ezzel a munkahelyek légkörének szerepe is fontosabb lesz. Amíg „valahol fent“ meghozott döntéseket kellett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége annak, hogy a légkör milyen. Most azonban a legtöbb dolog - a termékfejlesztés iránya, a műszaki haladás útja, a piacok bővítése, a hatékonyság és minőség javítása - jórészt helyben dől el, s hatásuk, eredményük vagy eredménytelenségük légkört javít, légkört ront. A légkör milyensége erőteljesen befolyásolja a munkát magát, s ezért visszahat az eredményességre. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki, amelyben mindennek és mindenkinek szerepe, tehát jelentősége van. A minden újtól, újítástól, a legkisebb kockázattól is óvakodó vezetés valamennyi dolgozó kedvét szegheti. Tehát akkor a vezetésen múlik jó-e, rossz-e a légkör? A vezetésnek meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másodrendűek. Ahogy tégla simul téglára, s alkot falat úgy épül fel a légkör is az egészen kis közösségektől - a brigádoktól, az egy műszakban dolgozóktól - a nagyig. Hiába dolgozik ugyanis egy műhelyben sok rendes, becsületes igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő a hangadó, aki kicsúfolja a szorgos igyekezetei, a tisztességet, s úton-útfélen hangoztatja: „ezért a pénzért...“ Ahogy hiába az is, ha tíz-húsz nyílt egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, intrikust. A légkör soha nem magától alakul ki: az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. Ott, ahol a kommunisták mindent a nevén neveznek, ahol a brigádgyűléseken, pártgyűléseken és termelési értekezleteken kellő határozottsággal kérik számon a mulasztásokat, s követelnek intézkedéseket a panaszok orvoslására, a jó légkör legfőbb forrása alakul ki. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Vezetők és vezetettek, társadalmi szervezetek, kisebb és nagyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatározói a munka eredményességének, mint a légkörnek. A munka ritmusának, szervezettségének, a vélemények igénylésének és figyelembe vételének, az alkotóterv ösztönzésének ugyanúgy szerepe van a légkör kialakulásában, mint a bírálat lehetőségének és foganatjának, az egymással szembeni igényességnek s az önbecsülésnek! A jó munkás nem hajlandó silányul végezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem! A jó légkör, az egyénnek és a közösségnek minél jobb harmóniáját megvalósító munkahely nagyon fontos. Ezreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizedeken át munkahelyükhöz az, hogy jól érzik magukat, s örömet lelnek dolguk végzésében. Éppen az ő példájuk biztat azzal, hogy másutt is mód van a telitalálatra. S ha a tippeket az egész kollektíva adja, a nyeremény is az egész közösségé, végső soron szocialista társadalmunké lesz. A fent említett két írás kapcsán ezért is érdemes beszélni róla KANIZSA ISTVÁN Pártmunka az egészségügyben Korán reggel van, de a szepsi (Moldavß nad Bodvou) rendelőintézet földszinti és emeleti folyosói már zsúfoltak. Sokan ülnek a kihelyezett párnázott lócákon, még többen állnak. Ki türelmesen, ki türelmetlenül várja, hogy sorra kerüljön. A betegeket kerülgetve, begipszelt lábakat, siető egészség- ügyi nővéreket kerülgetve jutunk fel az emeletre. Kamil Baláž elvtársat, az intézmény gondnokát, gazdasági vezetőjét és a poliklinika igazgatóját, dr. Štefan Janačko elvtársat keressük fel. Az intézmény és a pártalapszervezet munkájával ismerkedünk. A pártalapszervezet elnöke Tóth Ferenc elvtárs gépkocsivezető, most szolgálatban van. Mínusz tizenöt fokot mutat a hőmérő, az utak síkosak, de menni kell, várják a betegek, az aggódó hozzátartozók. Báláz elvtárs, a pártszervezet alelnöke tájékoztat munkájukról.- Nálunk a pártmunka elválaszthatatlan az intézmény feladataitól - mondja. A betegek gyógyítása, a betegségek megelőzése a feladatunk. Pártszervezetünk tagjainak fő feladata, hogy példát mutassanak lelkiismeretességből, emberszeretetből, önfeláldozásból. Rendelőintézetünknek a hozzánk tartozó körzeti orvosi rendelőkkel együtt 251 dolgozója van. Alapszervezetünk harmincegy tagú. Tagjelöltünk sajnos egy sincs. Fiatal, 26 és 30 év közötti párttagunk csak egy van. így alapszervezetünk tagjainak átlagéletkora elég magas. Az ifjúsági szervezet legjobbjai közül szeretnénk bővíteni a tagok létszámát, s a lehetőségek szerint fiatalítani pártszervezetünket. Erre a fiatal dolgozóink között végzett ideológiai munka szempontjából is nagy szükség van.- Mi is lebontottuk pártunk XVI. kongresszusa határozataiból a ránk vonatkozó feladatokat, a kerületi, járási konferenciák határozatait. Ezek a feladatok párt- szervezetünk kidolgozott munkaterveiben is szerepelnek. Azt azonban tudjuk, hogy jelentőségük, értékük csak akkor van, ha azok testet öltenek, valóra is válnak. Ezért nagy súlyt helyezünk az ellenőrzésre és önellenőrzésre. Ez vonatkozik a szocialista felajánlásokra, és a tömegszervezetekben végzett munkára is. A formálisan, tessék-lássék módra tett ajánlások rosszabbak a semminél. A szakszervezet vezetőségével együtt ellenőrizzük a kötelezettségvállalások minőségét, értékét és teljesítésüket. Elsősorban párt- szervezetünknek kell pontos, lelki- ismeretes és példamutató munkát végezni, csak így követelhetjük meg ugyanazt dolgozóinktól is. Ebben a szellemben állítottuk össze az év eleji pártgyűlés beszámolóját, s a felsőbb pártszervek határozatai, valamint saját körülményeink követelményei szerint dolgoztuk ki az elkövetkező időszak munkatervét is. Kötelességünk, hogy az ideálisnak nem mondható körülmények között is a legjobb munkát végezzük.- Munkakörülményeink valóban nem a legkönnyebbek - veszi át a szót dr. Štefan Janačko, az intézmény igazgatója. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nincs elég helyiségünk. Rendelőintézetünkhöz a város és a környék több mint harmincnyolcezer lakosa tartozik. Külön várószobáink nincsenek, a folyosók egyben várótermek is Amikor bejött, láthatta, hogy alig lehet utat törni a betegek között. A leggyengébb napon is több mint nyolcszáz beteget kezelünk. Az ülőhelyek száma alig haladja meg a százhúszat. Nemcsak bővítésre, hanem egy új, tágasabb rendelő- intézetre volna szükségünk. A városi pártbizottság és nemzeti bizottság vezetői jól ismerik problémáinkat. Szükségmegoldáshoz folyamodtunk. Az új lakótelepen nyolc lakásegységet rendelővé alakítunk át, melyekben rövidesen megkezdjük a rendelést. Ezek segítségével kicsit több helyünk lesz, s jobb ellátásban tudjuk majd betegeinket részesíteni, de végleges megoldást ez sem jelent. Reméljük a felsőbb szervek, akik jól ismerik gondjainkat, rövidesen találnak megoldást.- A szakorvosi rendelés intézményünkben biztosított. Minden szakon mindennap rendelnek, kivéve az ortopéd- és a bőrgyógyászatot. Ezek a szakorvosok hetente kétszer rendelnek, Kassáról (Košice) járnak kisegíteni. Az ortopéd szakrendelésre a betegek nagy létszáma miatt, mindennap szükségünk volna. Amint bővül a rendelők hálózata, ez a kérdés is megoldódik. Még talán annyit hadd említsek meg, hogy második éve állok az intézmény élén. Mondhatom, hogy egy dolgozni tudó és akaró, kiváló kollektívát ismertem meg. Közösek a gondjaink és örömeink. Pártszervezetünk, az intézmény vezetősége és szakszervezeti bizottsága egységes. Célunk a vállalt és kapott ideológiai és szakmai feladatok minőségi és időbeli teljesítése, a betegség megelőzése, a betegek mielőbbi meggyógyítása, az egészség védelme. FECSÓ PÁL
