Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-17 / 40. szám, szerda
ÚJ szú 5 1982. II. 17. Gépesítök háza tája Tizenöten kisegítenek a traktorgyárban # A napi karbantartás szigorúbb ellenőrzése • Takarékoskodás és érdekeltség • Ideiglenes pártcsoportokat is szerveznek • Mindenkinek megfelelő feladatot A ČKD Sokolovo vállalat Munkaérdemrenddel kitüntetett népi milícia egysége egyike az 1948 februárjában megalakult húsz milí- cia-egységnek. Képünkön a vállalat mili- cistái lögyakor- latokat tartanak az ipari tanuló szaktanintézet tanulóival. (J. Šourek ČSTK felvétel) Ötvenkét munkásgyermek példája A LENINI PIONÍRSZERVEZET MEGALAPÍTÁSÁNAK . 60. ÉVFORDULÓJA Beszélgetésünket aligha kezdhettük volna mással, mint a gépek és az üzemanyagtakarékoskodás kérdésével. Hogy miért éppen azzal? Hát azért, mert Jezsó Tibor, a köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Egységes Földművesszövetkezet pártbizottságának tagja a szántóföldi növénytermesztők gépesítő csoportjának a vezetője. A köbölkúti és a kisúj- falusi efsz társulásával létrejött közös gazdaságnak három gépesítő csoportja van. Közülük a legnagyobb az, amelyiknek Jezsó elvtárs áll az élén. Ez 30-tagú.- Kikből áll a csoport? - érdeklődtem.- Elsősorban traktorosokból, te- herautó-sofőrökből - tájékoztatott. - Vagyis csupa férfiakból. Kivéve a könyvelőnőt.- És milyen gépekkel dolgoznak?- Erőgépekkel, talajművelő eszközökkel, vető- és betakarító gépekkel, meg teherautókkal. Amikor azt kérdeztem, milyen az idei üzemanyagfogyasztási keretük, előbb röviden csak így válaszolt:- Olyan, hogy nehéz lesz „beleférnünk“. Miután kissé értetlenül néztem rá, így folytatta:- Százezer literrel kevesebb, mint tavaly volt. Elcsodálkoztam, pedig amit hallottam, az még nem volt minden, hiszen nyomban megtudtam, hogy a tervből (vagyis abból, ami már eleve kevesebb 100 ezer literrel a tavalyinál) még 18,6 százalékot meg kell takarítaniuk. Ez nem könnyű feladat. De azt azért egyetlen szóval sem mondja, hogy lehetetlen. Ám úgy, és csakis úgy lehetséges, ha kellő intézkedéseket foganatosítanak. Hogy milyeneket? Erről egyebek közt ezt mondta:- Elsődleges a gépek jó kihasználása. Vagyis teljes leterheléssel kell üzemelniük. Javítanunk kell a gépek műszaki állapotát. Az többé nem fordulhat elő, hogy mondjuk nem startolnak, s azért nem állíthatók le napközben. Tervezzük egyes gépek kiselejtezését, illetve kicserélését újabbakra, korszerűbbekre. Az új gépek beszerMég ntncs harmincéves ez a fiatalasszony, két gyermek édesanyja, szavaiból mégis úgy tűnik, sok minden történt vele, körülötte, főleg az utóbbi évek alatt. Vaskó Tiborné - a munkatársai körében is közkedvelt Aranka- Vajánban jVojany), abban a faluban született, melynek határában két hatalmas kémény emelkedik a kelet-szlovákiai síkság fölé, jelezvén, hogy ott lüktet hazánk egyik legjelentősebb energiatermelő központjának, a Vajáni Hőerőműnek az áramfejlesztője. Immár tizenegy éve ott dolgozik Aranka és férje, Tibor. Mindkettőjük számára kedves hely a hőerőmű, mert ott ismerkedtek össze, majd házasságot kötöttek és a közeli Deregnyőben (Drahňov) raktak családi fészket. A Vaskó házaspár becsületesen dolgozik és jól keres. Aranka nemigen sorolható a bőbeszédű emberek közé viszont készséges beszélgető- partner. Válaszait, mondanivalóját tömören, de világosan és érthetően fogalmazza. Beszélgetésünk - melyre annak ürügyén került sor, hogy Vaskó Tiborné a szlovák szakszervezeti kongresszuson Kelet-Szlová- kiát képviselő 73 küldött egyike- egyre felszabadultabb légkörben folyt, s egyre barátságosabbá vált, amikor a hőerőműre terelődött a szó és érezte, jól ismerem munkahelyét, a legkülönbözőbb beosztásban, munkakörben dolgozó embereket, kollektívákat. Vaskó Tiborné a villanymotorok, gépek üzemeltetésével, karbantartásával foglalkozó, tizenkilenc tagú szocialista munkabrigád egyetlen nő tagjaként dolgozik a hőerőműben. A szakmával először ipari tanulóként, a rozsnyói zése azonban manapság nem könnyű dolog. Most például szövetkezetünkből 15 dolgozó három hónapon át a Brnói Traktorgyárban dolgozik azért, hogy hat új traktorhoz jussunk. Egész sor olyan tervezett intézkedést említ, mely kisebb vagy nagyobb mértékben mind hozzájárulhat az oly elkerülhetetlen üzemanyagtakarékoskodáshoz. Nagy fontosságot tulajdonítanak pl. a napi karbantartásoknak. Annak, hogy az észlelt kis géphibák a javítás elmulasztásával később ne váljanak komoly javítást igénylő hibákká. Ezt azért tartja fontosnak, mert mindig akadnak emberek, akiket figyelmeztetni kell a javításra. Akik különböző kifogásokat keresnek. Igen, a napi karbantartást az eddiginél szigorúbban fogják ellenőrizni.- Elkerülhetetlen az üzemanyagfogyasztás pontos nyilvántartása is - jegyzi meg. - Méghozzá a napi fogyasztást is kimutatjuk. És persze az idén is alkalmazni fogjuk a normafogyasztást. Ennek az a lényege, hogy aki spórol, az megkaphatja az általa megtakarított üzemanyag 30 százalékát. Ez a módszer már korábban is jó ösztönzőnek bizonyult a szövetkezetben. Felbecsülhetetlen a jelentősége a kollektívára váró feladatok megvalósításában a műhelyben tevékenykedő szocialista munkabrigádnak is, melynek élén a kommunista Szlama Tibor áll. A brigádnak (mely gépkarbantartókból tevődik össze), több kommunista tagja is van. Ilyenkor, télen a brigád nádbetakarítást végez. A szövetkezet ugyanis nádat is termel, mégpedig az építőipar számára. A brigád vezetője akárcsak a munkacsoport vezetője is, elsősorban a kommunistáktól várja el a kezdeményezést, igaz a párton- kívüliekre sem panaszkodhatnak. De talán hadd említsünk egy konkrét példát. A nagy leleményességet igénylő kukoricakóró- betakarítógép elkészítését (egy kombájn átalakítását) két ember végezte, egy párttag és egy párton kívüli. A párttagok mozgósításában mindenekelőtt a pártcsoportokra (Rožňava) szakmunkásképző iskolában ismerkedett meg. Hogyan került oda? Nagyon érdekes módon. Erről így beszélt.- Földművelő családból származom, mégis az iparba kerültem. Igaz, szüleim máshová szántak. Az akkortájt „divatba jött“ kereskedelmi szakközépiskolába. Jó tanuló voltam, kitüntetéssel végeztem az alapiskolát. így továbbtanulásra jelentkeztem én is, hosszú éveken át mindig mellettem ülő, bárátnőmmel, Vajó Valikéval együtt. Abban az évben százhúsz volt a jelentkezők száma, harminckilencet vettek fel. Mi nem voltunk köztük. Valival rögtön eldöntöttük, megyünk szakmát tanulni. Alig telt el nyolc nap a felvételi után, amikor értesítést kaptam, hogy tévedés történt, engem felvettek a kassai középiskolába.- Hát akkor miért nem ment oda? - kérdeztem.- Mert Valival megegyeztünk, támaszkodnak. Az öt pártcsoport egyikének a vezetője Jezsó Tibor, akinek társadalmi aktivitására vall, hogy egyben a helyi nemzeti bizottság képviselője is.- Pártcsoportunk 22 tagú- mondja. - A gépjavítók, illetve a gépesítésben dolgozó kommunisták tartoznak a csoporunkba. Meg a köbölkúti szőlészetben dolgozó párttagok. Tehát főleg szakemberek. A pártszervezet új tagjainak mintegy kétharmad része tőlünk kerül ki. Az idénymunkák idejére ideiglenes pártcsoportokat is létrehozunk. Ezekbe a nálunk kisegítőként dolgozó párttagokat is bevonjuk. A pártcsoportok tagjaival könnyebb megértetni, hogy mondjuk a gépekkel ne álljanak le délután négykor, hanem csak például este hatkor. Segítségükkel rugalmasabban tudjuk megoldani a sürgős feladatokat. A pártcsoportokban természetesen a viták is rendszerint élénkebbek, mint a taggyűléseken. Ez szerintem érthető is, hiszen a kisebb kollektívában bátrabban beszélnek az emberek. A fontos kérdéseket persze mindig elmondjuk a taggyűlésen, mégpedig többnyire úgy, hogy valakit megbízzunk ezzel a feladattal. Fontosnak tartjuk a véleménynyilvánítást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy-egy embert csupán aszerint értékeljünk, hogy vajon hányszor szólal fel a gyűléseken. Ez szerintem formalizmushoz vezetne.- És a tagok pártfeladatai? Azokról is hallhatnánk valamit?- kérdeztem végül Jezsó Tibortól, a pártbizottság tagjától.- Minden taggal és tagjelölttel előbb elbeszélgetünk, s csak azután bízzuk meg feladattal. Ezt a munkát igen nagy megfontolással végezzük. Célunk, hogy mindenki olyan feladatot kapjon, amit tud is teljesíteni, s ami hozzájárul az egész szervezet előtt álló teendők elvégzéséhez. Eddigi tapasztalataink kedvezőek, hisz mindenki eleget tesz megbízatásának. Ez az egyik magyarázata annak, hogy az egész szervezet s vezetésével a közös gazdaság is eléri kitűzött céljait. hogy együtt megyünk Rozsnyóra- hangzott a határozott válasz.- Egyik legkedvesebb barátnőmet nem hagyhattam cserben. Nem tudom elhallgatni, nagyon kellemesen lepett meg Aranka őszinte barátságból fakadó, szilárd jelleme. Arra kell következtetnem, hogy a későbbiek folyamán is ilyen jellemes ember maradt. Ezt mások is észrevették, tudják róla. Éppen ezért, nem véletlen hát, hogy évekkel ezelőtt az üzemi szakszervezeti bizottság tagjává választották, a legutóbbi általános választások óta a Tőketerebesi (Trebišov) Járási Nemzeti Bizottság képviselőjeként az egyik szakbizottságban dolgozik és másod ízben beválasztották a Kerületi Szakszervezeti Tanács plénu- mába. Először részesült abban a megtiszteltetésben ez a fiatal asszony, hogy a Vajáni Hőerőmű dolgozóit képviselve, Kelet-Szlo- vákia egyik küldötteként részt vegyen a szlovák szakszervezeti kongresszuson.- Természetesen, nagy örömöt jelent számomra, hogy Bratislavá- ba utazhatok - eddig csak egyszer voltam ott életemben - és részt vehetek a szakszervezetek szlovákiai tanácskozásán - jegyezte meg Aranka. - Biztosan újabb tapasztalatokkal gazdagodva térhetek majd haza.- Ha távol van otthonról, ki gondoskodik a gyerekekről? - érdeklődtem.- Szerencsés ember vagyok, van egy aranyos, megértő férjem és egy kedves, mindenben segítőkész anyósom, akik szeretettel foglalkoznak a gyerekekkel, segítenek, amiben csak tudnak. Úgy érzem, Aranka valóban szerencsés ember. KULIK GELLERT A Vörös Presznya, Moszkva egyik városkerülete, forradalmi hagyományokban gazdag, igazi munkásnegyed. Mintegy száz üzem és gyár, több mint 30 tudományos kutató- és tervezőintézet található ebben a városkerületben, melynek lakosai 1917 októberében is az elsők között fogtak fegyvert az ideiglenes kormány katonáival, a tiszti különítményekkel szemben. Később, maga Lenin is többször járt itt, a városkerület munkásainak gyűlésén beszédet is mondott. És ebben a városkerületben, a 16. számú nyomda épületének falán emléktábla hirdeti: Itt alakult meg, ebben az üzemben a szovjet gyermekek első pionírcsapata. Nem tévedés, pontosan meghatározott az esemény időpontja: 1920. február 13. Nem tévedés, bár kissé meglepő, hiszen a Szovjetunióban és világszerte az idén májusban ünnepük majd a Lenini Pionírszervezet megalapításának hivatalos és hiteles 60. évfordulóját. Közismert tény ugyanis, hogy a KOMSZOMOL 1922 májusában megtartott konferenciáján jelentették be a szovjet pionírok szervezetének megalapítását. Az első pionírcsapat azonban jóval előbb, miként az emléktábla jelzi, már 1920. február 13-án megalakult. Jevgenyij Mar író, aki sokat foglalkozott a pionírok életével, igyekezett minél több, hiteles és megbízható adatot összegyűjteni erről a pionírcsapatról. Azok alapján írta könyvében: ,,ltt, ebben az üzemben állították ki a Pionírszervezet születési bizonyítványát.“ Adatgyűjtése nyomán tudjuk, hogy 52 munkásgyermek volt a csapat tagja. Ők még nem pioníroknak, hanem ifjú kommunistáknak nevezték magukat. Pontosabban: kommunista tanulóknak. A pionírcsapat megalakulása előtti héten tartott Lenin beszédet a kerület munkásainak és vöröskatonáinak konferenciáján. Beszámolt a Gyenyikin és Kolcsak bandái fölött aratott győzelemről, vázolta az aktuális tennivalókat, s hangoztatta: „Kezünk szabad, hozzá kell fognunk az új élet építéséhez.“ A régi, orosz szólásmondást - Mindenki magáért, isten mindenkiért - megemlítve, annak tarthatatlanságát bizonyítva, figyelmeztetett. „Mi ezt mondjuk. Mindenki mindenkiért...!“ Az első pionírcsapatnak is útmutatást adott ezekkel a szavakkal, mert hiszen a csapatba szervezett, 52 munkásgyermek legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy másokon segítsen. A forradalmi események következtében sok, árván maradt gyermek kóbor- gott, csavargott annak idején. Maguk köré toborozták ezeket a gyermekeket, írni és olvasni tanították őket, gondoskodtak róluk, hogy minél előbb iskolába, állami gyermekotthonba jussanak. Őrsökbe, rajokba csoportosulva, ifjú komszomolisták vezetésével teljesítették önként vállalt feladatukat. Részt vettek a hóeltakarítási munkálatokban, amikor pedig kitavaszodott, a gyárak mellett létesített zöldséges kertekben segítettek ültetni, kapálni. Az őrsi megbeszéléseken, rajgyűléseken beszámoltak tanulmányi előmenetelükről, olvasmányaikról, és versenyeket, játékokat rendeztek. Előbb a Vörös Presznya városkerületben, később máshol is példájuk nyomán szervezték meg a komszomolisták a gyermekcsoportokat, a pionírcsapatokat. Máshol is jól bevált a kezdetben spontánul választott szervezési forma, az őrsök és rajok tevékenységét összefogó, irányító, nagyobb egységet alkotó csapat. Sikeresnek, eredményesnek bizonyult az így szervezett és irányított tevékenység is. Szóval, ők kezdték. Példamutatásuk feltétlenül tiszteletet, csapatuk megalakulásának ténye és körülménye pedig feltétlenül említést érdemel. Hozzátartozik a mi fiataljainknak és pionírjainknak is példát mutató Lenini Pionírszervezet megalapításának méltatásához. HAJDÚ ANDRÁS A napenergia hasznosítása (ČSTK) - A napenergia hasznosításával a kutatások és a gyakorlati kísérletek szintjén az utóbbi években hazánkban is foglalkoznak. A napsugárzás ugyanis a legfontosabb a nem hagyományos, perspektív energiaforrások közül. A Hydrometeorológiai Intézet sokéves mérései szerint Csehországban, Morvaország középső és északi, valamint Szlovákia középső- és keleti részén a napsugárzás hasznosítható évi átlagmennyisége négyzetméterenként 970-1130 kilowattóra, Dél- Morvaországban, Dél- és Dél- kelet-Szlovákiában 1170-1270 kilowattóra, a 700 méternél magasabban fekvő helyeken pedig 1000-1290 kilowattóra. Ez jelentős energia mennyiség, kár lenne teljesen kihasználatlanul hagyni. Ezekből a tényekből kiindulva a prágai Inklemo, a libereci Lipov és a Nový Knín-i Elpo ipari szövetkezet összefogott, hogy kifejlessze és elkészítse a főként családi házakban víz- melegítésre alkalmas, napenergia segítségével működő berendezést. Ez napkollektorokból, víztározóból, elektromos szabályozóból és szivaty- tyúból áll. A kollektorok a napsugárzást hőenergiává alakítják át, ezt az energiát hővezető anyag szállítja tovább. Kétfajta napkollektort fejlesztettek ki, az egyik egész évben, a másik csak nyáron üzemeltethető. Egy átlagos családi házban a helyi éghajlati viszonyok szerint mintegy 4-8 négyzetméter felületű kollektort lehet felszerelni. A szerelést egyelőre a gyártó ipari szövetkezetek vállalják. FÜLÖPIMRE Egyszer el kell kezdeni...
