Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-17 / 40. szám, szerda
ÚJ szú 3 1982. II. 17 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A X. SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUS A társadalmi haladásért és a békéért Az emberiség sorsát érintő határozatok • Gáspár Sándor ismét az SZVSZ elnöke, a főtitkár: Ibrahim Zakaria (ČSTK) - Havannában keddre virradóra fejeződött be a X. szakszervezeti világkongresszus, amely egyhangúlag elfogadta a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett felhívást, a Szolidaritási Nyilatkozatot és több olyan határozatot, amely a dolgozókat, egy-egy térség, illetve az egész emberiség sorsát érinti. A X. szakszervezeti világkongresszus az eddigi legnagyobb szakszervezeti fórum volt, hiszen a 138 országból érkezett 1000 küldött 260 millió szakszervezeti tagot képviselt. Felhívás a világ dolgozóihoz A világ dolgozóihoz és szak- szervezeteihez intézett felhívás többek között megállapítja: Felhívással fordulunk hozzátok, valamennyi ország dolgozójához és szakszervezeteihez: valamennyi dolgozó, minden haladó imperialistaellenes erő mozgósítása érdekében lépjünk fel határozottabban és energikusabban; harcunkat jellemezze még nagyobb egység és álhatatosság, hogy megfékezzük az imperialista reakció agresszív törekvéseit, megóvjuk az emberiséget egy nukleáris katasztrófától, megállítsuk a fegyverkezési hajszát; a fegyverkezésre pazarolt hatalmas összegeket pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés igényeinek fedezésére fordítsák; a kormányok mondjanak le arról a munkásellenes és antiszociális politikáról, amelyet a nagyobb nyereség, illetve a transznacionális és egyéb monopóliumok tevékenységi területének szélesítése érdekében folytatnak; erősítsük tovább szolidaritásunkat a kolonializmus és a neokolonializmus, a fajüldözés, a cionizmus és az apartheid, a fasiszta katonai diktatúrák, a más országok belügyeibe való beavatkozás ellen folyó nemzeti felszabadító harccal; segítsük elő a nemzetközi szakszervezeti együttműködés erősödését, törekedjünk minden erőnkkel a szak- szervezeti egység létrehozására; nemzeti, regionális és nemzetközi szinten hozzunk létre az egység és a szolidaritás szellemében egy jobb világot, hogy a 80-as évek kihívásaira választ adhassunk. Az egység - hatalmas fegyverünk. A szolidaritás - biztos védőpajzsunk. Cselekedjünk közösen az egység és a szolidaritás szellemében és - győzni fogunk! - hangsúlyozza a felhívás. Szolidaritási Nyilatkozat A Szolidaritási Nyilatkozat a fő dokumentumtervezet alapján készült, és 34 pontban foglalja össze a tőkés, a fejlődő, illetve a szocialista országokban élő és dolgozó emberek, valamint a szakszervezetek helyzetét, legfontosabb feladataikat. A dokumentum címe. ,,A szakszervezetek és a 80-as évek kihívása“. A nyilatkozat szövegezőinek érzékelhetően az volt az elsődleges célja, hogy rámutassanak a szak- szervezeti mozgalmon belül az egység és az összefogás jelentőségére. Nem elégedtek azonban meg ennek puszta deklarálásával, hanem feltárták és elemezték a lehetőségeket, és a rendelkezésre álló eszközöket, amelyek felhasználásával valóra válthatók a szak- szervezeti világmozgalom célkitűzései. ★ ★ ★ A kongresszusi dokumentumok közé tartozik a társadalombiztosítási charta. A 20 évvel ezelőtt elfogadott dokumentum korszerűsített, napjaink megváltozott viszonyaihoz alkalmazott, módosított változata a világ minden dolgozója érdekeit hangsúlyozza, de nemcsak az aktív dolgozókét, hanem a fiatalokét és a nyugdíjasokét is. Határozatot hoztak a X. szak- szervezeti világkongresszus résztvevői többek között a délafrikai nép apartheid elleni harcának támogatásáról, Délkelet-Ázsia békéjéről és biztonságáról, a közel-keleti helyzetről, a palesztin nép önrendelkezési jogának biztosításáról, Angoláról, Salvadorról, Latin-Amerika és a Karib-térség dolgozóinak helyzetéről, Ciprusról, Korea békés egyesítésének szükségességéről. A X. szakszervezeti világkongresszus záróülésén Gáspár Sándort újra megválasztották a Szak- szervezeti Világszövetség elnökévé. A szövetség főtitkára Ibrahim Zakaria lett. A hat megválasztott alelnök egyike Karel Hoffmann, -a szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. ★ ★ ★ A szakszervezeti világkongresszus utolsó napján Ibrahim Zakaria közölte: a Szakszervezeti Világszövetség úgy határozott, hogy a béke megszilárdítása, a nemzetközi enyhülés, a leszerelés és a társadalmi haladás érdekében kifejtett munkájáért ,,A dolgozók érdekeiért végzett munkáért“ elnevezésű aranyéremmel tünteti ki Leonyid Brezsnyevet és Fidel Castrót. A nyugatnémet-holland határon levő NSZK-beli Geilenkirchen repülőtere mellett mintegy 4 ezer nyugatnémet, holland, dán és belga ifjú békeharcos tiltakozott az AWACS felderítő rendszerrel ellátott amerikai kémrepülőgépek tervezett telepítése ellen. A NATO tervei szerint Geilenkirchen lesz a NATO elektronikus légi felderítésének a központja, ahonnan startolnának az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia határkörzetében felderítéseket végző nyugati kémrepülőgépek. Felvételünkön dán tüntetők egy csoportja látható. (Telefoto: ČSTK) Krefeldi felhívás Hárommillióan írták alá (ČSTK) - Az NSZK-ban újabb százezrek csatlakoztak a hét első napjaiban a krefeldi békefelhíváshoz. Az aláírók ily módon fejezték ki határozott állásfogalalásukat az új típusú amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítése ellen. Josef Weber, a Német Békeszövetség Elnökségének tagja, a békeakció egyik kezdeményezője Bonnban bejelentette, hogy a legnagyobb szabású nyugatnémet polgári békeSALVADOR kezdeményezés támogatóinak száma már lassan eléri a hárommilliót. Weber hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egyre agresszívebb politikája igazolja a krefeldi békefelhívás időszerűségét és helyességét. Elmondta: a nyugatnémet békevédők több akciót terveznek, többek között sor kerül a hagyományos húsvéti békemenetre, elsősorban a rakétatámaszpontként kiszemelt városokban. Az USA közvetlen beavatkozásra készül Reagan legközelebbi munkatársaival tárgyalt • Amerikai szenátorok a népirtásról Ismét William Kashtan a Kanadai KP főtitkára (ČSTK) - Torontóban hétfőn befejeződött a Kanadai Kommunista Párt XXV. kongresszusa. A kongresszus küldöttei egyhangúlag jóváhagyták a párt vezetőségének politikai irányvonalát, amelyet a William Kashtan, a párt főtitkára által előterjesztett beszámoló tartalmazott és azt a programot, amely konkrét akciókat tartalmaz a kanadai nép létérdekeiért, a békéért és a társadalmi haladásért folyó harcban. A háromnapos tanácskozás bizonyította a kanadai kommunistáknak a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség elveihez való hűségét. A párt főtitkárává ismét William Kashtant választották meg. (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn a Fehér Házba hívta legközelebbi munkatársait, hogy megvitassa velük Közép-Amerika, konkrétan Nicaragua és Salvador elleni diverzáns politikájának konkrét lépéseit. A tanácskozáson részt vett George Bush alelnök, Alexander Haig külügyminiszter, Caspar Weinberger hadügyminiszter, William Clark nemzetbiztonsági főtanácsadó és David Jones, a vezérkari főnökök testületének elnöke. A Fehér Ház sajtótitkára nem volt hajlandó részleteket közölni a tárgyalások tartalmáról, de- mint az amerikai sajtó jelzi- a salvadori juntának nyújtandó katonai támogatás további fokozásáról és az Egyesült Államoknak a salvadori konfliktusba való közvetlen katonai beavatkozásáról volt szó. A grönlandi parlament tavaly tavasszal jóváhagyta a kormánynak azt a javaslatát, hogy 1982. február 23-án tartsanak népszavazást arról, kilépjen-e Grönland az Európai Gazdasági Közösségből. Az egész országban folynak a népszavazás előkészületei, és a kilépés szószólói mindent megtesznek azért, hogy megnyerjék a szavazók többségét. A mostani népszavazás célja lenne, korrigálni azt a korábbi fejlődést, amely a grönlandi lakosság akarata ellenére ment végbe. A hetvenes években Grönlandot Dánia egyik tartományának tartották. Amikor a hetvenes évek elején tárgyalások folytak Dánia belépéséről a Közös Piacba, természetesnek tartották, hogy ha Dánia belép, akkor vele együtt Grönland is csatlakozik az Európai Gazdasági Közösséghez. Abban az időben Dániában és Grönlan- don népszavazást tartottak e kérdésről. Az 1972. október 2-i népszavazáson a grönlandi választók 70 százaléka a belépés ellen, míg a dán szavazók többsége a belépés mellett foglalt állást. Grönland tehát, mint Dánia része, a lakosság akarata ellenére csatlakozott a Közös Piachoz. Azóta azonban lényegesen megváltozott a helyzet. Grönland 1979. május elsejével részleges autonómiát kapott. A dán parlament által 1978. november 17-én jóváhagyott törvény értelmében Grönland beligazgatása a grönlandi szervek feladata, míg Grönland természeti kincseinek kiaknázása továbbra is Grönland és Dánia közös ügye maradt. Grönland az autonómia elnyerése után is alá van vetve a dán kormánynak a honvédelem, a külpolitika és a bíráskodás kérdéseiben. Amint azt a dán kormány hangsúlyozza, az autonómiára vonatkozó törvények megengedik, hogy ezeken a területeken is olyan elrendezésben állapodjanak meg, amely lehetővé teszi, hogy Grönland saját maga oldja meg ezeket a problémáit. Már 1979-ben rámutattak, kőolaj és földgáz is. A grönlandi gazdaság további fontos ágazata a halászat és a fókavadászat. Ugyancsak sok a prémes állat. Grönland azonban hatalmas, 2,17 millió négyzetkilométer terjedelmű ország, és természeti kincseinek egy része nehezen hozzáférhető körzetekben található. Az ország kétharmadát gleccserek fedik, és igen kedvezőtlenek az éghajlati viszonyok. Grönland exportjának Kilép Grönland a Közös Piacból? hogy az erre vonatkozó törvények értelmében Grönlandot nem vonják be az Európai Gazdasági Közösségbe, ha ezt maga nem akarja. A haladó kormányzó párt, a Si- umut (Előre) kezdettől fogva, amióta Grönland autonóm státust kapott, követelte Grönland kilépését az EGK-ból. A kormány és a párt elnöke, Jonathan Motzfeldt már 1980 elején bejelentette, hogy két éven belül népszavazást tartanak erről a kérdésről. A kormány ígéretét megtartva 1982. február 23- ra kitűzte a népszavazás időpontját. Grönland kilépésének az EGK- ból komoly gazdasági és politikai kihatásai vannak. Grönland évszázadokon át közösségben élt Dániával, aminek természetesen lényeges befolyása volt az ország gazdasági szerkezetére és kereskedelmi kapcsolataira. Grönland természeti kincsekben igen gazdag. Található itt szén, ólomérc, uránérc, kriolit és feltételezhetően 58 százalékát a hal és halkészítmények, 38 százalékát a feldolgozatlan ércek teszik ki. A feldolgozóipar egyelőre kevéssé fejlett. A fejlett közöspiaci országoknak érdeke fűződik ahhoz, hogy Grönland maradjon meg olcsó nyersanyagok szállítójának és hogy továbbra is grönlandi felségvizeken halászhassanak. A nyugat-európai monopóliumoknak ezek az érdekei gátolják a szerkezeti változások megvalósítását a grönlandi gazdaságban. Ezért igyekszik Grönland kiszabadulni a Közös Piac túlságosan szoros kötelékeiből, hogy önállóan dönthessen gazdaságpolitikájáról és természeti kincseiről, és hogy végrehajthassa a szükséges szerkezeti változásokat nemzetgazdaságában. Grönland azonban nem tud meglenni a nemzetközi gazdasági együttműködés nélkül, és még a gazdasági közösségből való kiválás hívei sem számolnak azzal, hogy az ország teljesen szakít a Közös Piaccal. Grönland szeretné megőrizni a közöspiaci országokkal való vámmentes kereskedelem előnyeit, és nem akarja megszakítani gazdasági kapcsolatait Dániával. A kormány feltételezi, hogy sikerül együttműködési megállapodást kötnie a Közös Piaccal, olyat, amely megkönnyíti a gazdasági kapcsolatokat, de nem akadályozza meg, hogy Grönland önállóan dönthessen természeti kincseiről és gazdaságpolitikájáról. A Közös Piac vezető körei azonban mindenképpen azt szeretnék, ha Grönland továbbra is a jelenlegi formában tagja maradna az Európai Gazdasági Közösségnek. I gen valószínű, hogy a grönlandi választók többsége az országnak a Közös Piac szervezetéből való kilépése mellett dönt. A bennmaradás mellett a nagyobb politikai pártok közül csak a polgári Atassut párt van. Ezzel szemben a Siumut párt, amely keresztülvitte a népszavazás megrendezését és a Közös Piacból való kilépés mellett van, a legerősebb politikai párt az országban, és más szervezetek támogatására is számíthat. Az 1972 októberében megtartott referendum eredménye is azt mutatja, hogy ezúttal is Grönland közöspiaci tagságának ellenzői kerekednek felül. Amennyiben a grönlandi választók valóban így döntenek, az kétségtelenül a haladó, imperialistaellenes erők jelentős sikere lesz a Grönland függetlenségének erősítéséért és az ország további gazdasági fejlődéséért folyó harcban. JAN BLANSKÝ A salvadori juntának nyújtott amerikai katonai támogatás mind gyakrabban szembekerül az Egyesült Államok különböző politikai, társadalmi és vallási köreinek elutasításával is. A múlt hét végén Salvadorban járt két demokrata párti szenátor - Patrick Leahy és Claiborne Pell, akik az Egyesült Államokba való visszatérésük után kijelentették, hogy Duarte kormányára hárul az országban dúló erőszak miatt a felelősség oroszlánrésze. A Salvadornak nyújtandó katonai segítséget, amely a CBS amerikai tévétársaság vasárnapi közlése szerint az elkövetkező másfél évben a gazdasági segítséggel együtt eléri a 800 millió dollárt, több amerikai egyházközség is elítélte. Vasrudakkal a sztrájkolok ellen (ČSTK) - A Párizs melletti Cli- chy Repülőgépgyár sztrájkoló dolgozói ellen brutálisan lépett fel az ún. „magánrendőrség“. Az üzem vezetősége által felbérelt fiatalok egy csoportja vasrudakkal felfegyverkezve megtámadta a sztrájkőrség tagjait, és durván bántalmazta őket. Az egyik őr később belehalt sérüléseibe. Nem ez az első eset, hogy a „magánrendőrség“ brutálisan lépett fel a sztrájkoló munkások ellen. A múlt héten hasonló eset történt Isigny város sajtüzemében. Mubarak Ománban (ČSTK) - Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap kétnapos látogatásra Ománba utazott, hogy Kabusz szultánt tájékoztassa az Egyesült Államokban és öt nyugat-európai országban a közelmúltban tett látogatásáról. Szudán és Szomália mellett az arab országok közül csak Omán őrizte meg diplomáciai kapcsolatait Egyiptommal, miután ez Izraellel megkötötte az ún. békeszerződést.
