Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-02 / 27. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. II. 2. A jő hozamok alapja kedvező Gondot okoznak az elhasználódott gépek A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum idei állami végrehajtási terve szerint a növénytermesztés teljesítményét csaknem 18 százalék­kal kell növelni. A nyugat-szlovákiai kerületben, ahol szlovákiai viszony­latban a legtöbb mezőgazdasági terméket állítják elő, a növénytermesz­tés előirányzott növekedése 20 százalékos. Ez igényes feladatot jelent mind a mozgósítható tartalékok kihasználása, mind pedig a problémák megoldása szempontjából. A Cígeí Bányában Jaroslav Šiška munkacsoportja megkezdte a DVP 10 fejlesztett dúcolás alkalmazását. A bányászok arra számítanak, hogy segítségével 15-20 százalékkal növelik teljesítményüket, ezért rövide­sen rekord, felállítására is kísérletet tesznek. A képen jobbról: Peter Urban, Miroslav Mrva és František Lenceš a dúcolást szerelik. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Világos fejlesztési program - jó eredmények A SVIDNÍKI ÉLELMISZERIPARI GÉPGYÁR JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL Az idei állami végrehajtási terv értelmében a nyugat-szlovákiai kerületben összesen 2 276 000 tonna gabonát kell termeszteni, 5,31 tonnás hektárohozam mel­lett. Ez a cél természetesen már ősszel megkövetelte a gabonater­mesztéssel kapcsolatos munkák jó minőségű elvégzését. A kerület mezőgazdasági üzemeinek dolgo­zói szem előtt tartották, hogy az idén azt a hiányt is pótolni kell, amit a múlt évi alacsony termés­hozam okozott. Az őszi vetések első biológiai leltára azt bizonyította, hogy a ke­rület mezőgazdasági dolgozói ezen a szakaszon jó munkát vé­geztek. összesen 212 000 hektá­ron vetették el az őszi búzát, va­gyis 7000 hektárral többet vetettek az előirányzott tervnél. így bizo­nyos tartalékokat képeztek az esetleges kifagyások vagy más károsodások következményeinek ellensúlyozására. Rozsból 11 000 hektárt, őszi árpából 12 000 hek­tárt, őszi repcéből pedig csaknem 11 000 hektárt vetettek, ami szin­tén megfelel a reszort terveinek. A mezőgazdasági dolgozók a vetőmagvak, illetve a fajták kivá­logatásánál a tavalyi eredmények­ből indultak ki. Csak nagy teljesít­ményű fajtákat vetettek, amelyek stabil eredményeket nyújtanak. A szovjet fajták közül a Jubilejna- ja, a terület 67 százalékán ter­mesztett hazai fajták közül pedig elsősorban a Soláris, a Kosútka, az Amika és a Slavia került az előtérbe. A gabonatermesztés fel­adataival kapcsolatban Ján Matu- la mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgató­ság főagronómusa így nyilatko­zott:- A mezőgazdasági üzemek szeptember végéig több mint 61 000 hektáron vetették el a bú­zát Az esőzések azonban a szep­tember utolsó hetére tervezett ve­tési feladatok egy részét októberre Nélkülözhetetlen táplálékunk, a kenyér kétségtelenül megér­demli, hogy a világ tudósai beha­tóan foglalkozzanak vele. Ez volt a témája a Prágaban 1927-ben, Rómában 1932-ben, Hamburgban 1955-ben, Bécsben 1966-ban majd Drezdában 1970-ben és a kanadai Winnipegben 1978-ban megtartott nemzetközi kongresz- szusoknak. Hasonló a küldetése a CSSZSZK kormánya által a prá­gai Kultúrpalotában június 28 és július 2 között Cereáliák '82 címen megrendezésre kerülő, immár he­tedik világkongresszusnak. Egészséges-e a kenyér?- A statisztikai adatok szerint az emberiségnek több mint a fele a ke­nyeret tekinti egyik legfontosabb táplálékának. A gabonafélék vala­mennyi nyersanyag között fontossá­gi sorrendben - a szén és a kőolaj után - a harmadik helyet foglalják el, de az élelmiszer-nyersanyagokat te­kintve évszázadok óta az első he­lyen, vetélytárs nélkül szerepelnek- mondja Jirí Holas mérnök, a prágai Malom- és Pékipari Kutatóintézet igazgatója, a már említett világkong­resszus tudományos programját előkészítő albizottság elnöke. Tapasztalatból tudjuk, hogy a ke­nyér nemcsak a jóllakottság érzé­sét kelti, de tápértéke is nagy. Sokan ennek tudatában - hízástól tartva- igyekeznek minél kevesebbet fo­gyasztani belőle. Ez a felfogás azonban téves, utal a szakember az egyik michigani egyetemen végzett kutatások eredményeire. Kiderült ugyanis, hogy az elhízott férfiak, bár nem tornásztak és a szokottnál töb­bet nem is mozogtak, fogyásukat a többi élelmiszer rovására, a jólla­kottság érzését keltő kenyér fo­gyasztásának köszönhették. helyezték át. Ez a körülmény ele­inte nyugtalanított minket, később azonban úgy tapasztaltuk, hogy az esők jó hatással voltak a mag­ágy elkészítésére, s így végső fokon a vetést is meggyorsították. Ennek köszönhetően az október 20-ra kitűzött határidőben a fel­adat 93 százalékát sikerült teljesí­teni. összehasonlítás szempontjá­ból megemlíthetjük, hogy 1979- ben ebben a határidőben a vetési feladatnak csak 86,4 százalékát, tavaly pedig csak 67,8 százalékát végeztük el. Az idejében elvégzett vetési munkák, valamint a kedvező időjárási feltételek következtében a növényállomány megerősödve várhatta az áttelelés megpróbálta­tásait. Az őszi vetés különösen jó minőségű a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) és a trnavai járás­ban, de a többi járásban sem lehet okunk a panaszra. Szeretném azonban hangsú­lyozni, hogy még korai lenne az elégedettség. A télutó és a tavasz- eleji időjárás még sok kárt tehet az őszi vetésekben, ezért a mező­gazdasági vállalatok agronómiai szolgálatának állandóan figyelem­mel kell kísérnie a növényzet fejlő­dését és állapotát, hogy idejében sor kerülhessen a szükséges ag­rotechnikai intézkedésekre az op­timális tőszám megőrzése és a növényzet jó kondíciójának megtartása érdekében. Ez a jó hektárhozamok és a gabonater­mesztésben előirányzott igényes feladatok teljesítésének alapvető feltétele.- A gépek szempontjából a ke­rület mezőgazdasági üzemei ho­gyan készültek fel a tavaszi mun­kákra?- A gépek állapotáról gyakorla­tilag az egész év folyamán gon­doskodnak. Most a tavaszi mun­kák első szakasza kerül az előtér­Szinte hihetetlen, de mégis így igaz. Mert például nyilvánvaló, hogy tíz deka sonkával, amelynek tápér­téke mintegy 300 kalória, nem na­gyon lakunk jól, ám egy vastag ke­nyérszelet csupán 200 kalóriát kép­visel. Rosszul teszik tehát a fogyó­kúrát tartó nők - és ez többnyire tájékozatlanságukra vezethető visz- sza - ha a kenyeret mellőzve, csak a sonkát fogyasztják. Tény, hogy a múltban az elhízás nem jelentett problémát, holott a ga- bonaneműek a napi élelmiszerfo­gyasztás 70 százalékát, a zsiradék pedig mindössze 17 százalékát ké­pezte. Ebből is következik, hogy az ember főleg azoktól az ételektől hí­zik, amelyeket a kenyérhez fogyaszt el. Például a zsíros húsételek, vagy akár az említett sonka, bármilyen soványnak is tűnik, legalább 50 szá­zalékkal több kalóriát tartalmaz a ke­nyérnél. Ugyanakkor az sem téveszthető szem elől, hogy a kenyér alapvető tápanyagokat is tartalmaz. így pél­dául az ember szervezetének - ha nem akarja megkárosítani - naponta átlagosan mintegy 90 gramm fehér­jére van szüksége. Ennek kb. 20 százalékát többnyire kenyér formá­jában szerzi be, bár ez a mennyiség más ételekkel lényegesen növelhe­tő. Ez pedig a külföldi kísérletekkel szerzett tapasztalatok szerint a vér koleszterin-tartalmának bizonyos csökkenését s ezzel jobb egészségi állapotukat eredményezné. Legegészségesebb a barna kenyér A kongresszuson nemcsak arról lesz szó, hogy az emberiség kenyér- fogyasztása ma meghaladja a 250 be. A legutóbbi felmérés szerint kijavították már a kerekes trakto­rok 66,6, a lánctalpas traktorok 55, a gabonavetőgépek 55,1, valamint a műtrágyaszórók 49 százalékát. Ezek az arányok jobbak, mint a ta­valyi év hasonló időszakában. Egyes gépek javításánál lemara­dás is mutatkozik, de szerencsére főleg olyan gépekről van szó, amelyekre a tavaszi munkák ké­sőbbi szakaszaiban lesz szükség. Elismeréssel kell szólni a gépjaví­tók munkájáról, akik egyre na­gyobb mértékben vállalkoznak az alkatrészek felújítására, s így je­lentős mértékben enyhítik az al­katrészhiánnyal kapcsolatos prob­lémákat. Emellett a traktorosok és a gépkocsivezetők is nagy segít­séget nyújtanak a gépek javításá­hoz ebben az időszakban.- Ez azt jelenti, hogy elegendő gép áll rendelkezésre a tavaszi munkák idejében való és jó minő­ségű elvégzéséhez?- A mezőgazdasági vállalatok műszaki ellátottsága még mindig nem teljes. Főleg a talajművelő eszközökből, a vetőgépekből, va­lamint a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó és a burgonya nö­vényápolási munkáihoz szükséges gépekből mutatkozik hiány. De be­takarítási gépekből sincs elegendő. Ráadásul a mezőgazdasági üze­mek gépparkjának jelentős része már annyira elhasználódott és el-* öregedett, hogy a gépjavítók a leg­jobb igyekezetük mellett sem tudják az ilyen gépeket jó minőségű mun­kára előkészíteni. Az új gépvásár­lás idei keretei nem fedezik a felújítás szükségleteit. Ezért azzal kell szá­molni, hogy kedvezőtlen tavaszi időjárás esetében bizonyos prob­lémák is felmerülhetnek, a tavaszi munkák tehát újabb próbatétel elé állítják a mezőgazdasági üzemek dolgozóit. Ennek ellenére szilár­dan bízunk abban, hogy mező- gazdasági dolgozóink most is ele­get tesznek a korszerű agrotech­nika követelményeinek, hiszen már többször is bebizonyították, hogy bonyolult feltételek mellett is teljesíteni tudják igényes felada­taikat. JOZEF SLUKA millió tonnát (mégsem jut belőle mindenhova), hanem azt is, hogy a világon gyártott néhány száz ke­nyérfajta között az a legegészsége­sebb, amely sötét, durvaszemcsés lisztből készül, az aleuronrétegnek a fehér lisztből való elkülönítésével ugyanis nemcsak az értékes vitami­nok és ásványi anyagok, hanem a bélműködésre kedvezően ható rostanyagok is kimaradnak a ke­nyérből. A kongresszus azonban ezeken a ma már többnyire ismert tényeken kívül a kenyérgyártással és a többi gabonaféléből készített élelmiszerek sütőipari technológiával is foglal­kozik majd. Noha ezen a téren nincs okunk panaszra - kivéve a még sok kívánni valót hátra hagyó minőség kérdését -, szakembereinknek min­den bizonnyal van még mit tanulniuk másoktól. Az élelmiszerek gyártásá­nál ugyanis hazánkban is csakúgy mint az egész világon, lényeges szempont a munka- és a költség­megtakarítás. Érthető tehát, hogy a világ tudó­sainak az idén nyárra tervezett, a ta­pasztalatcsere jegyében lezajló ta­nácskozását élénk érdeklődés előzi meg. Erről tanúskodik a kong­resszus jelszava is, amely a résztve­vők békés együttműködését hangsú­lyozza: „Kenyeret és békét minden-' kinek.“ A kongresszust figyelemre méltó kiállítás egészíti majd ki, amely a legkorszerűbb gépekkel és beren­dezésekkel, a csomagolási techni­kával, valamint a gabonafélék labo­ratóriumi ellenőrzésében alkalma­zott korszerű módszerekkel is meg­ismerteti a szakembereket KARDOS MÁRTA A járási székhelytől a Dukla- szoros felé vezető út mentén a svidníki járás egyik fontos ipari létesítménye hívja magára a fi­gyelmet: a több mint hatszáz em­bert foglalkoztató élelmiszeripari gépgyár. Ez év áprilisában lesz tíz éve, hogy az ágazati termelési­gazdasági egység legnagyobb üzeme elkezdte működését. Szí­vesen elmondjuk róla még azt is, hogy a hajdan hasonló, de más ipari létesítményekben is szegény vidék gépgyára igen fontos társa­dalmi feladatot teljesít, és felada­tait eredményesen megvalósítja.- Gyárunk kollektívája, a komp­lex intézkedések eddigi érvénye­sítésének feltételei közepette is eredményesen teljesítette felada­tait - jegyezte meg beszélgeté­sünk elején Anton Kožik mérnök, a gyár igazgatója. Ez azért sikerül, mert törekszünk érvényt szerezni minden hasznosnak tűnő, haladó módszernek. Tavalyi eredménye­ink is azt igazolják, hogy ezen a téren helyes utat választottunk.- Igazgató *elvtárs, tájékoztat­hatna néhány jelentősebb ered­ményről.- Örömmel mondhatom, hogy sikerült megkezdenünk kilenc új gép és berendezés gyártását, ami számunkra nagy sikert jelent. Kö­zülük megemlíteném az „RM-SOO-as" húsvágó gépünket, a „Palnar" kifligyártó gépsort, az ,,ML 16-os keverő gépsort. To­vábbi olyan gépek és berendezé­sek gyártását kezdtük el, melyek az év első negyedében piacra, illetve használatba kerülnek. Fo­lyamatosan rátérünk gyakorlati és pontossági szempontból igényes, egyre bonyolultabb gépek, beren­dezések gyártására. Ezek a hazai és külföldi piacon egyaránt kere­sett árucikkek. Szeretném még el­mondani, hogy tavaly is sikeresen teljesítettük az exportfeladatokat, sőt a Szovjetunióba terven felül közel 1,2 millió korona értékű árut szállítottunk. Ha már a tervteljesí­tésről beszélünk, elmondanám azt is, hogy tavaly elértük a tervezett 109 millió korona értékű áruterme­lést, a tervezett munkatermelé­kenységet, s az előirányzott 15,4 millió korona nyereséget.- Ez mind szépen hangzik, s nem kétséges, örömet kiváltó eredményeket értek el, de bizto­san felmerültek problémák is. Ha igen, milyenek?- A mai bonyolult gazdasági feltételek között bizony elég sok rajtunk kívül álló ok miatt jelent­keztek problémák Sok gondot okozott például a rozsdamenieb anyagok hiánya. Éreztük a piacku­tatás, az új termékeink gyártásá­val összefüggő mulasztások és a túlzottan adminisztrált intézke­désekből eredő egyéb fogyaté­kosságok következményeit. Sze­rencsénkre ezek áthidalását nagy mértékben elősegítette a gyári kollektívánk becsületes munkája, a sikeres tervteljesítés érdekében megnyilvánuló tenniakarás. Dol­gozóink teljesítették a több mint 2,5 millió korona értékű múlt évi kötelezettségvállalásukat, részt vettek városfejlesztési társadalmi munkában stb. Ennek a közös összefogásnak, igyekezetnek kö­szönhetjük, hogy jól gazdálkod­tunk a fűtőanyaggal, villanyenergi­ával, üzemanyaggal. ,- Az idén is számolnak hasonló eredményekkel?- Igen, mert gyárunkban szaba­dot kapott a fejlesztés, az illetékes szervek által kidolgozott 1990-ig szóló üzemfejlesztési tervünk alapján mindannyian jól tudjuk, mit, hogyan kell tennünk most és a jövőben is. Ennek megfelelően, illetve ezeknek a céloknak elérése érdekében használjuk fel a rendel­kezésre álló anyagi eszközöket, erőforrásainkat. így a mi munkánk a korábbinál tervszerűbbé, céltu­datosabbá vált, s az egész terv­időszakban világosan meghatáro­zott termelési és egyéb tervmuta­tók megvalósítására irányul. Ilyen feltételek között derűlátók va­gyunk, és úgy érzem, jogosan. Nem riadunk vissza attól sem, hogy az idén már 112 millió koro­na értéket képvisel árutermelé­sünk. Sőt, a kezdeményezőterv keretében közel hárommillió koro­nával növeljük eredeti tervünket. Exportunk - a múlt évhez hason­lóan - eléri a 17 millió koronát. A komplex intézkedések értelmé­ben élünk az anyagi ösztönzés nyújtotta lehetőségekkel is a mi­nőség javítása érdekében. Olyan lelkes, céltudatos munka folyik ebben a svidníki gyárban, hogy nincs okunk kétségbe vonni a termelés, a beruházások, az üzemfejlesztés, a komplex szociá­lis gondoskodás terén célul tűzött feladatok sikeres teljesítését. Jubileumra készül a gyár, amint említettük, ez év áprilisában ün­nepli működésének 10. évforduló­ját. Ez a tény is tovább fokozza a svidníki élelmiszeripari gépgyár dolgozóinak a 10. országos szak- szervezeti kongresszus tiszteleté­re kibontakoztatott kezdeményező munkáját. KULIK GELLÉRT „Kenyeret és békét mindenkinek“ VILÁGKONGRESSZUS KÉSZÜL A KENYÉRRŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom