Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-09 / 7. szám, szombat
ÚJ szú 3 1982.1.9. Folytatódik a BT-vita a Golan-ügyben Izrael számít a washingtoni vétóra Az el nem kötelezettek szankciókat sürgetnek „Reaganville“ (ČSTK) - A Biztonsági Tanács péntekre virradó éjszaka folytatta a Golan-fennsík bekebelezéséről hozott izraeli döntés semmissé nyilvánítására felszólító határozata Tel Aviv által történt elutasítása után kialakult helyzet megvitatását. A Biztonsági Tanács tagjain kívül a tanácskozáson részt vesz Szíria és Izrael, valamint az ENSZ további 17 érdekelt tagállama. Abdái Astal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviselője felszólalásában elítélte azt Külügyminiszteri tárgyalások (ČSTK) - Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Moszkvában pénteken megkezdte tárgyalásait Alex Sceberras Trigonnal, a Máltai Köztársaság külügyminiszterével, aki csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Incidensek és okai Félanalfabéta és abszolút illetéktelen emberek tartják kezüket a nukleáris katasztrófa indítógombján, s ezek az emberek szabadon hozzájuthatnak a Pentagon hatalmas rakétanukleáris potenciáljához. Egyebek között ezt a lesújtó jellemzést adja az amerikai politika irányítóiról Thomas Etzold, az amerikai tengerészeti akadémia professzora abban a könyvében, amely a közeljövőben jelenik meg ,,Védelem vagy illúzió“ címmel. A könyv szerzője azt írja, hogy az amerikai fegyveres erők tagjainak 71 százaléka ,,rendkívül alacsony intellektuális színvonalon áll“ és hogy „az utóbbi években nő az állományba vett olyan katonák száma, akik csak alig tudnak írni és olvasni“. A hiányos műszaki kiképzés, az írástudatlanság és az amerikai hadsereg tagjainak felelőtlensége okozza a nukleáris fegyverraktárakban keletkezett számos „incidenst“. Etzold szerint 1945-1976 között a különböző katonai támaszpontokon 125 ilyen „incidens“ volt. A megbízhatatlan személyzet megbízhatatlanná teszi a technikát is - szűri le a következtetést az amerikai professzor. (ČSTK) a támogatást, amelyet az Egyesült Államok nyújt Izraelnek. Megállapította, hogy az USA újabb stratégiai feladatot bízott Izraelre: a feszültség fokozását a Közel-Keleten, hogy szövetségeseivel együtt növelhesse katonai jelenlétét a Perzsa-öbölben a fontos olaj- mezők közelében. Izrael nem tudna védekezni a katonai, gazdasági és diplomáciai szankciók ellen. Csak abban bízik, hogy az USA nem teszi lehetővé ilyen szankciók meghirdetését. Izraelnek ugyanis Washingtonban nagyobb szava van és több kiváltsága, mint az amerikai unió 50 állama közül bármelyiknek - mondotta a jemeni küldött. Raul Roa Kouri, Kuba ENSZ- képviselője az el nem kötelezett országok nevében - melyek elnöke jelenleg Kuba - közölte, hogy a csoport ülésén közleményt fogadtak el, amelyben az el nem kötelezett országok az ENSZ Alapokmánya értelmében a Biztonsági Tanácstól szankciók meghirdetését követelik Izrael ellen. Megállapította, hogy az izraeli politika állandóan megsérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog normáit. Szigorú szankciók meghirdetését követelte Klovisz Makszud, az Arab Liga állandó ENSZ-megfi- gyelője is. Figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha ismét megakadályozza az Izrael elleni szankciók elfogadását, ezzel esetleg azt kockáztatja meg, hogy kialakul a nemzetközi anarchia légköre. Az amerikai kormány gazdaságpolitikája a társadalom legszegényebb rétegeinek kedvez legkevésbé. Az Egyesült Államokban ma 22,3 millió ember él a hivatalosan megállapított létminimum alatt... Washingtonban már néhány hete sajátos tiltakozó akció folyik, amelynek szervezői a közvélemény figyelmét arra szeretné felhívni, hogy az amerikai városok utcáin évente többszáz hajléktalan ember fagy meg. A Fehér Ház előtt többtucat keresztet szúrtak a földbe (képünkön) azok emlékére, akik a hideg következtében haltak meg. A jelképes temető mellett sátorvárost vertek fel a hajléktalanok számára és gúnyosan ,, Reaganville ‘ ‘-nek (Reagan-város) nevezték el. (Telefpto - ČSTK) Brit-spanyol kormányfői tárgyalások (ČSTK) - Leopoldo-Calvo Sotelo spanyol miniszterelnök tegnap Londonban rövid megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit kormányfővel az esedékes spanyol közöspiaci és NATO-tagságról, valamint a két ország kapcsolatairól s ezen belül is elsősorban a brit gyarmat, Gibraltár ügyéről. A Pireneusi-félsziget csücskén levő gyarmat, amelyet 1713-ban foglalt el, hosszú éveken át zavarta Madrid és London viszonyát. Azt teszi, amit korábban bírált (ČSTK) - Reagan amerikai elnök úgy döntött, hogy folytatni kell a 18 éves amerikaiak összeírását. A lépést az AP hírügynökség a washingtoni politika gyökeres megváltozásaként értékeli. A fiatal amerikaiak kötelező összeírását nyolc év után 1980- ban James Carter vezette be ismét az állítólagos „szovjet veszélyre“ való reagálások egyikeként. Reagan választási kampányában bírálta ezt a döntést. Nyugat- Bej rút Polgárháborúval fenyegető állapotok (ČSTK) - Gyakorlatilag egész Nyugat-Bejrútban csütörtök délutántól a késő éjszakai órákig folytatódtak a súlyos harcok. Az Amal nevű militáns siita szervezet és a baloldali pártok közti konfliktusnak már 15 halálos és több Olasz aggodalom (ČSTK) - Giovanni Spadolini olasz kormányfő Rómában Jich- chak Samir izraeli külügyminiszternek tolmácsolta az olasfc korDiáktüntetések Szudánban (ČSTK) - Néhány napig tartó hatalmas tüntetések után, amelyek során egy diák életét vesztette és ketten súlyosan megsebesültek, pénteken Khartúmban, Szudán fővárosában bizonytalan időre bezárták az összes egyetemet. Az As-Safir című libanoni lap szerint aszudáni hadsereg és rendőrség egységeit készültségbe helyezték. A biztonsági alakulatok elzárták a diákok által megszállt egyetemhez vezető utcákat. A megmozdulásokat közvetlenül az váltotta ki, hogy a kormány megszüntette a már amúgy is igen drága alapvető élelmiszerek állami támogatását. many nyugtalanságát a Szíriához tartozó Golan-fennsíknak Izrael által történt bekebelezése miatt. Spadolini szerint ez a lépés ellentétben áll a nemzetközi joggal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival. Ezzel együtt az olasz kormányfő megerősítette, hogy az olasz katonai egységek az eddigi terveknek megfelelően részt vesznek az ún. sínai nemzetközi erőkben, ahogy ezt az USA igyekszik elérni szövetségeseinél a Camp David-i különmegállapodások alapján. Korzika új státusa (ČSTK) - A földközi-tengeri Korzika szigete több mint 2 évszázados közvetlen függőség után most Párizstól olyan státust kapott, amely a lakosságnak lehetővé teszi, hogy még az idén megválassza 61 tagú regionális parlamentjét. Erről a francia kormány hozott döntést. tucat sebesült áldozata van. A lakóházakban okozott anyagi kárt több millió libanoni fontra becsülik. Az összecsapások ezúttal nem korlátozódtak a szembenálló felek megerősített állásai közti tűzpár- bajra, hanem szabályos frontvonal alakult ki, amelyik váltakozva hol az egyik, hol a másik oldalra tolódott át. Az arabközi biztonsági egységek bejrúti helyőrsége gyakorlatilag nem tudott közbelépni. Amikor páncélozott járművei igyekeztek elválasztani egymástól a harcoló feleket, a lövöldözések célpontjaivá váltak és visszavonulásra kényszerültek. A bejrútiak egy resze a pincékben töltötte az éjszakát, vagy elhagyta a várost. Gyakorlatilag teljesen leállt a forgalom. A harcoló szervezetek vezetői egész este tanácskoztak a tűzszünetről. Közvetíteni igyekezett Valid Dzsumblatt, a Nemzeti Mozgalom és Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke is. Csak röviddel éjfél előtt sikerült a szíriai egységeknek részben ellenőrzésük alá venni a helyzetet; a bizonytalan tűzszünetet azonban állandóan megsértik. A helyzet nagyon súlyos és minden pillanatban egy újabb polgárháborba torkollhat. Csillagászati összegek fegyverekre A tavalyinál 15 százalékkal nagyobbak idén az USA hadikiadásai (ČSTK) - Az Egyesült Államok katonai költségvetése a jövő évben az ideinél 15 százalékkal lesz magasabb, és eléri a csillagászati 245 milliárd dolláros összeget. A Reagan-kormány tehát tovább folytatja a fegyverkezésre fordított összegek szüntelen növelésének politikáját, amelyet a legkülönbözőbb szociális kiadások megcsonkítása kísér. A jövő évi katonai költségvetés jelentős összegeket irányoz eiő az első hét B-1 típusú stratégiai bombázó gyártására, amelyek mindegyike 400 millió dollárba kerül. Meggyorsítják az MX interkontinentális rakéták gyártását is, valamint a robotrepülőgépek fejlesztését, illetve gyártását. Amint azt a Washington Post megjegyzi, a második világháború utáni legnagyobb mértékű korszerűsítésről lehet beszélni az amerikai hadigépezeten belül. KOMMENTÁRUNK Pp., . ország életében három yy hónapnem na9y id°: nem elegendő gyökeres változásokra, sem bel-, sem külpolitikai téren. Hogy a Szadat utáni Egyiptom vezetőinek minden egyes megnyilatkozása, minden egyes lépése, sőt, fél lépése a figyelem középpontjába kerül, azzal magyarázható, hogy a legnépesebb, földrajzi fekvésénél fogva is óriási stratégiai jelentőséggel bíró arab ország lényegesen befolyásolja a térség helyzetét, s nem utosló sorban a nemzetközi légkör alakulását is. Némi túlzással azt is állíthatnánk, hogy Mubarak hivatalba lépése két táborra osztotta a világot: az egyik tábor azért drukkol, hogy maradjon minden a régiben, míg a másik azt szeretné, ha az új vezetés hátat fordítana a szadati örökségnek. Ezért tehát a megkülönböztetett figyelem, minden egyes lépés elemezgetése, hogy kiderítsék: merre is tart Mubarak? A Szadat merénylői elleni szigorú, sőt, kegyetlen eljárás után Mubarak uasítására szabadon bo- csájtották a szeptemberben - még Szadat parancsára - letartóztatott politikusok, egyházi személyiségek több csoportját. Persze még így is százak maradtak a börtönökben, de már szabadlábon van Heikal, a neves író, publicista, Nasszer egykori közeli munkatársa, bizalmasa, az AI Ahram, a vezető egyiptomi napilap volt főszerkesztője, és vele együtt egy sor haladó gondolkodású értelmiségi és a keresztény kopt egyház néhány vezetője. Az új államfő - mintegy bocsánatot kérve elődje túlkapásáért - közvetlenül szabadlábra helyezése után fogadja Heikalt és társait. Mubaraknak ezzel a szabadonbocsátási mutatajtók“ politikája okozta. E gazdaságpolitika következtében csökkentek a beruházások a létfontosságú, de gyengébben és lassabban profitáló ágazatokban és anormálisan nőttek az improduktív szférában. Dúlt a spekuláció, a korrupció, szükségtelen előnyöket élvezett a külföldi tőke. Az ilyen per vádlottja - több volt miniszter, kormányzó stb. mellett - Iszmet Szadat, a meggyilkolt államfő bátyja is. Mubarak eddigi legjelentősebb tette azonban az, hogy lemondatta a kormányt, maga is lemondott miniszterelnöki tisztségéről, és Ahmed Fuad Mohieddin miniszterHoszni Mubarak honmentő mutatványai vánnyal sikerült elhitetnie, hogy az ország belső élete demokratizálására törekszik, s ezzel egy sor olyan embert nyert meg, akikre odafigyel az ország, de a külföld is. Mohammed Heikal - hangsúlyozva, hogy nemcsak hálából- máris bizalmáról és támogatásáról biztosította Mubarakot. És ez már valami, mivel az egyiptomi tömegek számára a neves újságíró a nasszerizmus eszméinek szószólója, Szadat esküdt ellensége, az arab egység következetes harcosa. Mubarak tehát már megtette az első - sikeresnek is mondható- lépéseket a nyomasztó belpolitikai légkör feloldására. Csakhogy Egyiptom számára a katasztrófái is gazdasági helyzet megoldása a legfontosabb. Az országban és határain túl mindenki számára teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi súlyos, szinte megoldhatatlannak látszó problémákat Szadat „nyitott állami szektor gyakorlatilag megszűnt létezni, összeomlott a mezőgazdaság, az élelmiszer-import elviselhetetlen terheket rótt a népgazdaságra. A problémákat csak tetézték az óriási fegyverkezési kiadások. Az áremelések határa a csillagos ég lett, az infláció háromjegyű, a külföldi eladósodás több mint 20 milliárd dollár. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet tovább tarthatatlan. Mubarak csak két lehetőség között választhat: vagy szép csendesen behajtja, vagy energikusan becsapja Szadat tárva-nyitva álló ajtóit. Még nem tudni, melyik módszert választja, de már tett néhány lépést azon az úton, amelyről - ha nem tér le - felmutathat néhány eredményt. A - még Szadat által kezdeményezett - politikai perek mellett beindultak az óriási feltűnést és megelégedést kiváltó korrupciós perek is. És mindjárt a „nagy halakkal“ kezdték. Egy elnök-helyettest bízta meg az új kabinet összeállításával. Az új kormányban, amely a héten tette le a hivatali esküt, maradt a kül- ügy- és hadügyminiszter, a külügyi államminiszter, a belügyminiszterből miniszterelnök-helyettes lett, a belügyminiszteri tárcát pedig a biztonsági szolgálat főnöke kapta meg. Ez folyamatosságot jelent, a jelentős változás a gazdasági és pénzügyi tárcák élére kinevezett tizenkét technokrata. Jellemzőjük, hogy valamennyiüknek „tiszta a keze“, egyetlen korrupció* ós botránnyal vagy spekulációval sem hozható összefüggésbe a nevük. Nem úgy, mint a menesztett miniszterek, akik mostanában nem nagyon mennek a napra, tekintve, hogy mindegyiküknek vaj van a fején. Külpolitikai téren már nem ilyen egyszerű Mubarak és az új kormánya dolga. Ha terveznek is változásokat, ezt semmiképp sem tehetik meg április 25-e előtt. Ekkor kell ugyanis Izraelnek végleg kivonnia csapatait a Sínai-félsziget- ről. Történtek már azonban bizonyos próbálkozások arra, hogy Egyiptom kitörjön a teljes diplomáciai elszigeteltségből. Az utód úgy próbál közeledni az arab országokhoz, hogy erre az el nem kötelezettek mozgalmát használja fel: Mubarak már bejelentette, hogy részt vesz az el nem kötelezettek bagdadi csúcskonferenciáján. Egyelőre azonban még követi Szadat módszereit. A Percy amerikai szenátorral folytatott tárgyalásairól kiadott jelentés szerint teljes volt a nézetazonosság, s az egyiptomi államfő rövidesen az Egyesült Államokba utazik, majd Franciaországba és Nagy-Britanniába. Vagyis hű elődje szövetségeseihez, még Izraelhez is. A legutóbbi Begin-Mubarak levélváltás után közölték, hogy az egyiptomi államfő ellátogat Izraelbe, viszont elítélte Camp David-i szövetségesét a Golan-fennsík bekebelezéséért. Ha külpolitikai téren nem is, de belpolitikai és gazdaságpolitikai téren valami mindenképpen megindult, Egyiptomban. Még sok a kérdőjel, de már az is eredmény, hogy a kairói vezetéssel kapcsolatban már új dolgokra lehet rákérdezni. GÖRFÖL ZSUZSA
