Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-26 / 29. szám

ozsrn 1981. I I. 26. Énekkel köszöntötték a vendégeket (Könözsi István felvétele) Tapasztalatok a Stará Lubovna-i járásból Tőimmel, Újságírók népes csoportja a közelmúltban látogatást tett a Stará Lubovna-i járásban és többek között megismerkedett a cigány lakosság problémái­nak megoldásában elért ered­ményekkel. A járás cigány lakosságá­nak helyzetéről MichaI Filicko, a jnb cigánykérdéssel foglalko­zó szakbizottságának titkára számolt be. Elmondta, hogy a Stará Lubovna-i járásban élő közel negyvennégyezer lakos közül kétezerki lencszázhu- szonkettő cigány származású, akik tizenkilenc községben, többnyire szértszórtan élnek. Nyolc helyen cigánytelepeken éltek, de az utóbbi öt év alatt hatot közülük felszámoltak. örömmel hallottuk, hogy a mai cigánytelepülések túl­nyomó része villanyvilágítás­sal, portalanított utakkal, viz- vezetékhálózattal van ellátva Csupán néhány család él a ré­gi módon.- A mi véleményünk szerint a cigánykérdés céltudatos ren­dezést igényel, ebben az ügy­ben nem lehet a végtelenségig csak kísérletezni - hangsú­lyozta Michal Filicko. - Elég régen látom el a titkári tisztsé­get, rengeteg tanulmányt, irányelvet, javaslatot, elképze­lést áttanulmányoztam, de ke­vés olyan gyakorlati tapaszta­lattal találkoztam, amely a ci­gánykérdés eredményes ren­dezéséhez konkrét útmutatást adna. Ha csupán tárgyalni, el­mélkedni fogunk a cigánykér­désről, ez egy helyben topo- gást jelent s nem vezet a kí­vánt eredményekhez. Alapo­san fel kell mérni az adott kör­zetben lévő helyzetet s ennek megfelelően humánus, de kö­vetkezetes intézkedésekkel kell rendezni cigány lakossá­gunk problémáit. Tudjuk mind­annyian, ez egyáltalán nem könnyű feladat és igen körülte­kintő, türelmes munkát követel. Bennünket az lelkesít mun­kánkban, hogy látjuk az ered­ményeket. így például az egészséges cigány férfiak nyolcvannégy százaléka állan­dó munkaviszonyban van, a ci­gánygyermekek közel 76 szá­zaléka megfelelő óvodai, illet­ve iskolai oktatásban részesül Lomnicka község 782 lako­sa közül 668 cigány. - Ebben a községben a legifjabb ci­gánynemzedékről való gon­doskodás szép példájával ta­lálkozhatnak, ezért jöttünk ide- figyelmeztetett kísérőnk A falu közepén állt meg az autóbusz, kiszálltunk A köz­ség és az iskola vezetői üdvö­zöltek bennünket. Michal Filic­ko egy magas, széles vállú férfira mutatott. - Ez Michal Marcák, a hnb elnöke, ő a ci­gánybíró. Remélem, nem sér­tődött meg, elnök elvtárs?- fordult Michal Marcák felé.- Eszem ágában sincs - vála­szolta mosolyogva az elnök hiszen tudom, általában Így neveznek a faluban V Megismerkedtünk a falusi pártszervezet elnöknőjével, Viera Lajciakovával, aki az is­kola igazgatónője. A kicsinosí­tott iskola tiszta udvarára invi­táltak vendéglátóink, ahol szí­nes népviseletbe öltözött ci­gánygyerekek köszöntöttek. A kis Jutka Rostárová hosszú verset szavalt, majd négy tár­sával együtt szlovák és cigány­dalokat énekeltek. Az igazgatónő iskolalátoga­tásra hívott bennünket. Először az ő irodájába mentünk, ahol megtudtuk, hogy az iskola 119 tanulója közül 112 cigány.- Iskolánk messzemenő tá­mogatást kap a járási szervek­től, de igen nehéz feltételek mellett - ha szabad így fogal­maznom -, nagyon nehéz em­beranyaggal dolgozunk- hangsúlyozta Viera Lajciako- vá. - Talán szükségtelen is különösebben magyaráznom, hogy itt az iskolában, tőlünk telhetőén mindent megkapnak a gyerekek Nem túlzás, ha kimondom: többet is, mint álta­lában az iskolás gyerekek. De azt is tudjuk, ha innen haza­mennek, más, kedvezőtlenebb környezetbe kerülnek. Kevés cigány szülő képes a család­ban legalább megközelítőleg megfelelő szinten foglalkozni a gyerekekkel. Ezért nekünk igyekeznünk kell - már ameny­nyire lehet - a szülői nevelési is pótolni. Ez bizony nem köny- nyű feladat. Iskolánk tantestü­letének tagjai ennek á rendkí­vül nehéz feladatnak tudatá­ban, igen nagy türelemmel, fo­kozott felelősségérzettel és szeretettel látják el munká­jukat. A kötetlen beszélgetés fo­lyamán az igazgatónő arra is utalt, miből fakad az iskola pe­dagógusainak ilyen nagy ará­nyú áldozatkészsége. - Aki ide jött tanítani, tudta, mit vállal - folytatta Lajciaková. - Emel­lett tudunk örülni annak, hogy munkánk eredményessége a gyerekek előmenetelében is megmutatkozik. Például az el­ső félévben százöt tanuló, eb­ből 98 cigánygyerek megfelelt a követelményeknek Magavi­seletből senki sem kapott rossz jegyet. A mulasztások átlaga tanulókként 12,7 óra évente. Érdekes, a cigánygye­rekek mulasztási aránya ala­csonyabb az átlagosnál. Még azt is szeretném elmondani, hogy a járási szervék jóvoltá­ból, iskolánk tanulói a nyári szünetet táborokban, pedagó­gusok felügyeletével töltik el. Ezt az intézkedést nagyon hasznosnak tartjuk, hiszen így a nyári szünet alatt az otthoni­nál kedvezőbb környezetben élhetnek. Személyesen meggyőződ­hettünk arról mi is, hogy az iskola minden szempontból nagyon jól ellátott. A gyerekek közös étkeztetése is biztosí­tott. Minden gyereknek van az iskolában saját törülközője, kö­penye. A lomnickai cigánygyerekek nevelése jó kezekben van. Nemcsak ebben a négyosztá­lyos iskolában, hanem az 1957 óta működő, 78 férőhelyes óvodában is, ahol a nevelőnők cigányul is beszélnek a gyere­kekkel. így könnyebben szok­ják meg az új környezetet. Ta­pasztalataink szerint, Lomnic­ka községben és az egész Stará Lubovna-i járásban, he­lyes úton haladnak a cigány- kérdés rendezésében. KULIK GELLERT J IÓ I El rVÁGGYAI w * ___________ L, [ > E MÉRTEKKEL Nagyon sokat beszélünk az ésszerű táplálkozásról, annak fontos­ságáról, szükségességéről. Mégis kevesen tudják, miből mennyit kell, lehet enni. Gyakran használjuk a vitamin-illetve fehérjedús, kalóriaszegény kifejezéseket, de kik azok, akik tudják, hogy az élelmiszerekben ezekből milyen mennyiség található, s melyek azok az ételek, amelyek megfelelnek az egészséges táplálkozás alapelve­inek?! Évről évre nő az elhízott, cukorbeteg, magas vérnyomású embe­rek száma. Ezeket a betegségeket s a vérben levő cholesterolnak a megengedettnél magasabb szintjét tartják azoknak a veszélyeztető tényezőknek, amelyek előidézik az érelmeszesedést s végső sorban az infarktust. Ezek mindegyike kapcsolatba hozható a helyte­len étkezési szokásokkal. Sokan, sok helyen, szerte a világon, kutatóintézetekben, kórházakban keresik, kutatják e betegségek okát és gyógymódját. ^ ■_ Csehszlovákiában a bratislavai Táplálkozási Kutatóintézet foglal­kozik a helytelen táplálkozásból eredő betegségek kutatásával és gyógyításával. Évenként mintegy 450 beteget vizsgálnak ki és vetnek alá különböző kezeléseknek, és egyúttal kutatják a betegségek okait is. Egy-egy páciens általában négy hetet tölt az intézet fekvő részlegén, de hazakerülése után is folytatnia kell az intézetben megszokott racionális táplálkozást A tapasztalatokról, eredményekről az intézet igazgatója, Andrej Bucko docens, az orvostudományok doktora számolt be.:- Korunk civilizációs betegségeit, azok előfordulásának okait kutatni nehéz és bonyolult feladat. A ma emberére jellemző, hogy sokat és helytelenül eszik, ami megmutatkozik legyengült ellenálló­képességén. Gyakran pácienseink sem tudnak betegségükről. Pél­dául a vérben levő cholesterol magas szintjéről szinte egy betegnek sincs tudomása, mert panaszmentes tíz, harminc éven át. Csak akkor, amikor már rendszerint túlesik egy infarktuson, a vérvizsgálat során derül ki, hogy mi is volt a baj. Természetesen az elhízott embereknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy szervezetük előbb vagy utóbb fellázad. Éppen ezért fontos, hogy ők, de tulajdonképpen mindenki alapvetően változtas­son étkezési szokásain - hangsúlyozta Bucko doktor. Az intézet minden öt évben új és új kutatási tervvel foglalkozik. A 6. ötéves tervidőszak alatt orvosai, kémikusai, laboránsai főleg az iskolába még nem járó gyermekek, a terhes és szoptató anyák táplálkozásának összetevőit vizsgálták. Észrevételeik szerint csak kis mértékben kell változtatni ezeken az összetevőkön, hogy azok megfeleljenek a követelményeknek. Megmutatkozott viszont, hogy az anyák csak nagyon rövid ideig, átagban 5,1 hétig szoptatják gyermeküket. Cholesterol-szint vizsgálatokat végeztek a szellemi munkát és a fizikai munkát végzőknél A 45-49 évesek (a bank dolgozói), 26,1 százalékánál, a fizikai dolgozók 23,3 százalékánál volt kimutatható a megállapítottnál magasabb szint. Ugyancsak kiderült, hogy az ülőfoglalkozásúak gyakrabban híznak el, magasabb a vérnyomásuk stb. A szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák, hogy Szlovákiá­ban az ilyen betegségből kifolyólag 48 százalékos a halálozási arány- tudtuk meg. Mi ennek az oka?- Az egyik tényező a helytelen táplálkozás következményeként létrejött érelmeszesedés. Ezért is foglalkozott és foglalkozik intéze­tünk ezeknek a betegségeknek a kutatásával, azok megelőzésével. Nagyon nehéz feladat bevinni a köztudatba a helyes táplálkozás alapelveit Az egészségügyi felvilágosítás sok mindent foglal magába, többek között a helyes táplálkozás fontosságát is, és mégis... Elszomorító látvány, amikor a cukrászdákban a már amúgy is kövér emberek tömik magukba a süteményeket, az éttermekben pedig zsíros húst gombóccal, s tésztaféléket esznek. Megszoktuk a nehéz, zsíros, fűszeres ételeket. S amíg asszonyaink nem fognak másképp főzni, nem várható javulás. Ez így van, igazat kell adnunk Bucko doktornak. De ki, hol mondja meg nekünk, nőknek, hogy mit, hogyan lehet elkészíteni? Hogy 40 éven felül kevesebb tojást szabad csak enni, mert magas a choleste­rol tartalma? Hogy a vajból mértékkel kell fogyasztani, csak sovány tejet szabad inni stb ? Ha a táblázatok szerint kellene főznünk, a bonyolult számók tanulmányozása miatt nem jutna sok idői ik a főzésre. Azt már viszont sokan megtanultuk, hogy ne zsíron, hanem olajjal főzzünk, hogy a fekete kenyér egészségesebb, mint a fehér (mégis a feketéből csak két fajta kapható!), hogy a húshoz finom a párolt zöldség, hogy a sok cukor helyett gyümölcsöt együnk, stb. Ennek ellenére gyorsabb ütemben kell áttérnünk az egészsége­sebb táplálkozásra, a saját érdekünkben.- A Táplálkozási Kutatóintézetben nemcsak gyógyítunk, hanem új ételek előállításával is kísérletezünk. Betegeinken (cukorbetegek) próbáltuk ki pl. a bárányhús elkészítésének új módját. Az eredmény kedvező volt, sikerült olyan ételeket összeállítanunk, amelyek ízlete­sek voltak - folytatta az igazgató.- Igaz az is, hogy a zabpehelyböl készült ételek, habár nagyon egészségesek, nem nyerték el a tetszést. A cukrászdák pultjain néha dia-süteményeket is találunk. Azokat is itt kísérleteztük ki, s még 1972-ben elnyertük az Expo Plzeií díját. Ugyancsak a cukorbetegek­nek szántuk a liszt és cukor nélkül gyártott mélyhűtött túrós gombó­cot, juhtúrós galuskát és a lekváros táskát, melyek sok rászorulónak tarkítanák az étrendjét. A Mélyhűtő Üzem ugyan megígérte ezek gyártását, de ez idáig ez csak ígéret maradt. Mi többet nem tehetünk- tárta szét karjait Bucko doktor. Az igazgató korát meghazudtoló frissességgel beszélt elképzelé­seiről, az intézet feladatairól, terveiről. Ott volt a megalakításnál, még 1953-ban. Két évig tartott, amíg az 1762-ben épült Esterházy-palotát átépítették, s elkezdődhetett az igazi, komoly kutató munka. Időt, fáradságot nem ismerve ő maga nevelte, tanította kollégáit, akikből ma már néhányan, ugyanúgy, mint ö maga, komoly szaktekintélynek számítanak. Bucko doktor reggeltől késő délutánig az intézetben található. Délelőtt megnézi a harmincágyas kórházi részleg betegeit, kollégái tájékoztatják a kutatási program menetéről, az esetleges megol­dandó problémákról. A délutánokat és az otthoni estéket orosz, angol, francia és német szaklapok tanulmányozásával tölti. Nem ritka eset, hogy ezekben a saját, illetve munkatársai tanulmányaival találkozik, hiszen számos tudományos munka, több száz itthoni és külföldi előadás tette közismertté öt, és az általa vezetett intézetet, amely 1976-ban minisztériumi és 1979-ben magas állami kitüntetést kapott. Késő délután búcsúzunk el az igazgatótól. A kórtermekben fekvő betegek már várják azt a percet, amikor ők is gyógyultan léphetnek ki az intézet kapuján. PÉTERFI SZONYA 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom