Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-26 / 29. szám
A ritka természeti szépségnek számitó völgyláncolatot alkotó gömöri hegy- és domboldalakat a táj ismerői aligha tudnák elképzelni a szanaszét legelésző juhnyá- jak nélkül. Rozsnyó (Roznava) környékére és főleg a Csetnek patak mentére legalább annyira jellemző ez a kép, mint például a Hortobágyra a tehéncsordák, ménesek látványa. E vidék jellegzetességéről még többet elárul az, hogy Kelet-Szlovákiában a rozsnyói járás a juhtenyésztés fellegvárának számít. Főleg azért, mert a presovi járás után itt a legnagyobb a gyapjáért, tejéért és húsáért tenyésztett állat törzs- állománya. Jelenleg 27 ezer darab körül van, s a tervek szerint négy-öt év múlva eléri a 32 ezer darabot az állomány száma. Ami az állatsürüséget illeti, a kerületben a rozsnyóiaké a vezető szerep, hiszen a Sajót övező járásban - ahol 14 mezőgazdasági üzem foglalkozik juhtenyésztéssel - 52 darab birka jut 100 hektár mezőgazdasági területre, míg a kerületi átlag csak 26,7 darab. Ha valaki a járásban a juhtenyésztésről érdeklődik, az illetékesek szinte habozás nélkül a Goőaltovói Efsz-t ajánlják megtekintésre. Nem azért, mintha ott lenne a legszámottevőbb az állomány. Másért, hiszen a 3-4 ezres juhtelepnél vannak jóval nagyobbak is a környéken. Érdekessége viszont, hogy csakúgy, mint a járás a kerületben, ez a földmüvesszö- vetkezet is az állatsürüségben vezet a járásban. Az elmúlt év végén készült kimutatás szerint 100 hektár földterületre 188 darab juh jutott, az év derekán pedig 360- at tartottak nyilván. Ha csupán ezekkel tudnának érvelni a helyiek, akkor aligha lenne büszke rájuk a járás. Ők azonban mással is tudják igazolni, hogy a hírnevük nem alaptalan. Elsősorban a gazdasági eredményekkel.- Noha Gocaltovóban a juhtenyésztésnek ősi hagyományai vannak, a szövetkezet e téren csupán a hetvenes évek elejétől tartozik a járási élvonalba. Azóta, amióta az efsz-ben rátértek a korszerű juhtenyésztésre, illetve amikor a szakosítás-választáskor a juhtenyésztés „győzött" - tudtuk meg ottjártunkkor Lubor Pufler mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság helyi származású - s ezért a helyzetet jól ismerő - dolgozójától. Tomás Mackin, az egyesült földművesszövetkezet pártalapszervezetének elnöke, Krajci István, a segédzootechni- kusi beosztásban dolgozó fiatal állatorvos és az állításaikat papíron is igazolni tudó főüzemgazdász a jelen gazdasági eredményeit vázolva számos érdekes adattal szolgált. Az adatok alapján egyre érthetőbbé, egyre világosabbá vált előttünk többek között az is, hogy a Gocalto- vói Efsz mivel érdemelte ki a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevű mezőgazda- sági üzemek közelmúltban kiértékelt szlovákiai versenyében az igen előkelő harmadik helyet, s azt is, hogy az év májusában miért kapta a Kelet-Szlovákia és a Szovjetunió Kárpátukrajnai területe között folyó szocialista munkaverseny-moz- galom kitüntetettjeinek járó vörös zászlót Tavaly például a szövetkezet - tervét túlteljesítve - 102 tonna juhhúst adott az államnak. Az idei évet szintén legalább ennyivel szeretné zárni. Ugyanakkor gyapjúból a tavalyi valóságtól 0,6 tonnával több, azaz 8,8 tonna az eladási terve, gomolyasajtból pedig több mint valószínű, hogy ebben az esztendőben 6,5-7 tonnát szállít a kassai (Kosice) feldolgozóüzembe. Az intenzív hizlalásban levő húsbárányok napi súlygyarapodása eléri a 0,17 kilogrammot, s az egy jubra eső átlagos gyapjúhozam 5,18 kilogramm. Az efsz felelős vezetői szerint a juhtenyésztés náluk jól bevált. Igaz, ehhez jelentősen hozzájárult és hozzájárul a sajátos, erre a célra igen megfelelő terepü határ is. Az efsz 1200 hektárnyi gazdasági területéből ugyanis csupán 550 hektár a szántóföld, míg a többi más célokra hasznavehetetlen gyepterület. A juhok etetése tehát nem okoz gondot, mivelhogy sok a legelő, ugyanakkor pedig a szükséges többi takarmány is különösebb nehézségek nélkül előteremthető. Ma egyre jobban béigazolódik, milyen logikusan gondolkodtak és terveztek néhány évvel ezelőtt a goőaltovói szövetkezeti dolgozók, amikor a náluk számításba jöhető termelési szakágazatok közül a juhtenyésztést választották. Kétségtelen, jól döntöttek, hiszen az extenzív gyepterületet aligha tudták volna jövedelmezőbben kihasználni, hasznosítani Ugyanakkor tettük mellett szól még - s ez társadalmi szempontból sem lebecsülendő -, hogy a juhhús egyre nagyobb helyet követel és kap a húspiacon, a gyapjúnak sem áll kifelé a rúdja a textili- iparból, valamint az, hogy a juhsajt és juhtúró ma is értékes élelmiszer. GAZDAG JÓZSEF A kúntapolcai (Kunová Teplica) völgybe ereszkedő Skalica domb 37 hektáros állandó jellegű gyepterületét Garaj Márton (a képen balról) számadó juhász és a 75 esztendős Bárczi András juhászbojtár 400 fős nyája birtokolja, méghozzá igen eredményesen, gazdaságosan. Mindebből az is kiderül, hogy a Kecsöröl (Kecovo) származó és már Hosszúszón (Dlhá Vés) is tevékenykedett számadó, valamint a nyugdíjkorhatár elérése óta juhászkodó Bárczi András érti szakmáját. Pidort, a négylábú segédet sem hagyhatjuk említés nélkül. Még akkor sem, ha fényképezéskor a nyájat nem sikerült teljesen „vigyázzba“ állítania. Állítólag a terelgetésből máskor mindig jelesre vizsgázik. Hogy Garaj Márton mennyi gomolyasajtot és zsendicét készített 24 évi juhászkodása során, s abból mennyit a Goőaltovói Efsz-ben töltött utóbbi 10 évben, azt pontosan ö maga sem tudja. Csupán az a biztos válasz, hogy rengeteget. ■ (A szerző felvételei) B evallom, kezdetben kissé kételkedtem - bár nem volt erre kézzelfogható okom -, amikor Stefan Tarhaj mérnök, a közel négyezer embert foglalkoztató krompachyi Elektrotechnikai Vállalat igazgatója közölte, hogy a vállalat dolgozói az idén különböző újításokkal tízmillió korona értékű megtakarítást érnek el. A CSKP megalapításának 60. évfordulója, a XVI. pártkongresszus, valamint a krompachyi munkásmegmozdulás 60. évfordulója tiszteletére született a vállalat kollektívájának ez a felajánlása, illetve a kelet-szlovákiai kerület vállalatai, üzemei újítóihoz, feltalálóihoz és többi dolgozójához intézett felhívása. A felhívás közzététele után azonnal követőkre talált. Elsőként a stropkovi TESLA Telefongyár, majd a Rudnanyi Vasércbánya vállalat, a poprádi Tatramat, a sviti Tatrasvit' a Kassai (Kosice) Nehézgépgyár, a Szlovák Magnezitművek és más üzemek válaszoltak a kezdeményezésre. Alig fél esztendő telt el azóta, s olyan értesüléseket kaptunk, hogy a kezdeményező vállalat dolgozói az adott szó megtartásában is példát mutatnak. Annál ii inkább érdekeltek a takarékosság terén elért eredmények, mert a Krompachyi Elektrotechnikai Vállalat esetében olyan üzemről van szó, amelyben az árutermelés alapját többnyire importból beszerzett színesés drágafémek képezik. A fűtőanyag és energia ésszerű felhasználásával kapcsolatos kongresszusi feladat évenkénti kétszázalékos megtakarításról beszél. A Krompachyi Elektrotechnikai Vállalat nem tartozik a nagy energiafogyasztók közé, tavaly közel 12,5 ezer tonna kőszénegyetértékű fűtőanyagot használt fel. Az idei terv 450 tonna megtakarítással számol, amit a krompachyi üzem dolgozói további 50 lonnával megemeltek Ha ezt megvalósítják, nem kettő, hanem négy százalékkal csökkentik az enegiaszükség- letet. Ennek érdekében számos konkrét intézkedést tettek és tesznek. Különböző műszaki módosításokkal csökkentették az áramveszteséget, s havonta azt az ötezer koronát is megtakarítják, amit korábban az áramfogyasztási ütemterv megszegése miatt bírság fejében fizettek. Ez pedig évi 60 ezer korona megtakarítást jelent. Az eddiginél nagyobb arányban használják fel a kondenzátor távozó hőjét az épületek, szerelőcsarnokok fűtésére, ami által az év elejétől közel 80 tonna átszámított fűtőanyagot takarítanak meg. Sikeresen elvégezték a kazánok főjavítását, ezáltal ezek hatékonysága 4 százalékkal növekedett, ami további 900 tonna fűtőanyag megEGY KÖVETÉSRE TALÁLT KEZDEMÉNYEZÉS EREDMÉNYEI takarításához vezetett. A fűtési idényen kívüli időszakban a technológiai folyamatoknál felhasználják azt a gőzt is, ami a szomszédos Kovohuty üzemben a réz feldoldozásá- nál keletkezik. Ilyen formában évente közel 61 tonna fűtőanyagot takarítanak meg. Ezek a példák kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy ebben az üzemben jó úton haladnak a fűtőanyag- és energiatakarékosságra irányuló felajánlás teljesítésében Népgazdasági szempontból sokkal jelentősebb a fémek megtakarítására irányuló igyekezet a Krompachyi Elektrotechnikai Vállalatban. Az idei terv 45 tonna vas, 20 tonna egyéb fém és 252,3 kilogramm ezüst megtakarítását irányozza elő. Az ezüstszükséglet jelzett mennyiségben történő csökkentése egy év alatt 4 millió 890 ezer korona értékű megtakarítást eredményez. A vállalati igazgató a kimutatás alapján közli:- Csupán az év első három hónapja alatt már 229 kilogramm ezüstöt sikerült megtakarítanunk, ami 4,3 millió korona értékű gazdasági hasznot jelent. Az év végéig - feltehetően - néhányszorosára növekedik a termelési folyamatokban használt ezüst tervezett mennyiségének megtakarítása. Hogyan sikerül ezt elérni? Erre a kérdésre is megkaptuk a választ. A Krompachyi Elektrotechnikai Vállalat termelési programjában fontos helyen szerepel az automata biztosíték gyártása, amelyből évente átlagosan 4,5 millió egységet készítenek. Ezeknek az érintkező felületét ezüst- kadmium (80 százalékban ezüst) keverékből készítik. Egy- egy ilyen kis kontaktus gyártási költsége 14,5 korona. A krompachyi üzemben elég sokáig tanakodtak azon, hogy a világviszonylatban gyártott korszerűbb automata biztosítékhoz hasonlókat készíthessenek. A külföldi szabadalom megvásárlásához nem tudtak valutát biztosítani, s végül is saját maguk fejlesztették ki a ma már itt gyártott automata biztosítékokat. Ez lényegében a vállalat három példás újítója, Milan Gont, Ondrej Helcmanovsky és Milan Cuker újítási javaslatának köszönhető. Az automata biztosítékból egyébként az idén közel 899 ezer darabot gyártanak. Ezeknek az érintkező felületét a korábbinál sokkal olcsóbban készítik, s ezáltal éves viszonylatban több mint 12 millió koronát takarítanak meg. Csupán két újítási javaslat kellett tehát ahhoz, hogy a vállalt 10 millió korona helyett - ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodással - több mint 30 millió korona értékű megtakarítást érhessenek el. az év végéig a vállalat dolgozói. Példájuk is bizonyítja, hogy a XVI. pártkongresz- szusnak a takarékosságra figyelmeztető útmutatása reális, követni lehet és kell a gyakorlati életben KULIK GELLERT 1981. VII. 26. 6 ÚJ SZÓ
