Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-26 / 29. szám
B ratislava egyik impozáns épületében, a Szlovák Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségi székházában beszélgettem Pavel Tonhauzer elvtárssal, aki immár 20 éve a szövetség elnöke. Haja bár hófehér, alakja délceg, tekintete nyílt, egész lénye bizalomgerjesztő Amikor az ember beszélget vele, annak ellenére hogy 73, évét tapossa, meggyőződhet róla, hogy erre az elvtársra számítani lehet, feladatát minden körülmények között teljesíti. Modora kedves, megnyerő, pedig a bontont nem a szalonokban tanulta. Szive tiszta, gondolata nyílt, beszéde egyszerű és közvetlen. Beszélgetésünk nyomán olyan ember élete tárul fel előttünk, akinek életcélja nem volt egyéb, mint harc a kizsákmányolás ellen, a kommunista párt és a szocializmus győzelméért. Éppen ezért látni, hogy nehezére esik önmagáról beszélni Élete összenőtt azoknak az életével, akikért harcolt Az ifjú évek Ezerkilencszáztizennyolcat írtak, meleg júliusi nap volt. Az első világháború okozta nélkülözés a handlovai bányászok életére is rányomta a bélyegét A tüntető - kenyeret és jobb életet követelő - bányászasszonyokat a csendőr- szuronyok halálra sebezték, 7 sebesült közül hárman meghaltak Ezt nem nézhették tétlenül a bányászok, kiözönlöttek a tárnákból, hogy tüntessenek a nyomor és az önkény ellen, őket már sortüz fogadta, vér folyt az utcán, munkásvér, az eredmény ismét két halott és 10 sebesült. Teltek az évek Handlován is, de nem eseménytelenül. A bányászok szervezkedtek és megalakult a kommunista párt. Tonhauzer Pál még jóformán gyerekfejjel került a bányába, éppen úgy, mint a többi bányászgyerek. Ha a bányászok egymás között beszélgettek, a siheder legényke szeme füle mindig nyitva volt. Egyet azonnal megértett, nem jól van ez így, hogy a munkás sokat dolgozik, éhezik, nélkülözik, az urak fjedig munka nélkül dőzsölnek A haladó bányászok is felfigyeltek a nyílt eszű, tettre kész fiúra és az ifjúmunkások szervezésével bízták meg, amit olyan sikerrel végzett, hogy a párt teljes bizalommal támaszkodhatott az ifjúságra. Ez a tevékenysége a bánya vezetőségének is tudtára jutott, és így esett, hogy a tizennyolc éves Tonhauzer Pált elbocsátották a bányából. A munkaközvetítőn keresztül Frydlantban kapott állást, ahol csakhamar kapcsolatba került a libereci ifjúmunkásokkal A szervezésben szerzett tapasztalatokkal és azon meggyőződéssel, hogy a kizsákmányoló mindenütt ellensége a proletárnak, húszéves korában 1929-ban tért vissza ismét a handlovai tárnákba. Még több tudás, tapasztalat birtokában látott hozzá a fiatalok szervezéséhez. Az ifjúmunkások ismét szilárd támaszai lettek a pártnak, mely nagymértékban Tonhauzer Pál szervezői érdeme volt. Ót jelölték a szlovák ifjúsági szövetség prievidzai járási titkárává. A kommunista párt vezetőségének jó oka volt rá, hogy egy bányászt, aki a vörös handlovai tárnákban nőtt fel és az ifjúmunkás szervezetben edződött kommunistává, megbízzák a párt prievidzai irodájának létrehozásával. Itt aztán sokszorosan is szüksége volt az agitátori tehetségére, a szlovák, német és magyar nyelvtudására, hogy az 1932-es sikertelen bányászsztrájk után a kétségbeesésükben és nyomorukban passzívvá vált proletárokat felrázzák. A forradalmi munkásmozgalom üldözése egyre fokozódott. A járási hivatalok betiltottak minden nyilvános megmozdulást. Minden gyűlésen felfegyverzett csendőrök cirkáltak. A munkások szószólóit kommunista izgatás címén börtönre vagy pénzbírságra ítélték. Egy év alatt hetven ilyen pert folytattak le a járásban. A kommunista pártnak nagy szüksége volt a fiatal, de tapasztalt harcosra. 1935-ban a tercini területi pártbizottság titkárává választották. Itt munkálkodott azon, hogy teljesítse a párt programját, melynek célja az volt, hogy a fasisztaellenes egységfrontba tömörítse a munkásokat, a lakosságot. Ezzel a céllal tart beszédet 1935-ben a május 1-i nagygyűlésén a prágai Marvan elvtárssal együtt. Fokozzák harcukat a köztársaság és a demokrácia védelmének érdekében. Az embertelen és módszeres üldöztetés miatt, előkészítették a párt illegalitásba vonulását.- Sohasem szakítottam meg a kapcsolatot a handlovai bányászokkal, elvtársaimmal. Nehéz és sokrétű munkát kellett konkrétan Handlován is kifejtenünk. Sok nemzetiségű lakosság él itt, több mint ötezer német, négy és félezer szlovák, háromszázötven cseh és háromszázhuszonhat magyar. Ennek ellenére a munkások között nem volt nemzetiségi súrlódás. Mi kommunisták minden alkalmat megragadtunk, hogy meggyőzzük az embereket a fasiszta veszélyről A tömeges letartóztatások, üldöztetések illegalitásba kényszerítették a pártot. Ekkor a CSKP földalatti központi bizottsága, a kelet-szlovákiai körzeti kommunista párt titkári feladatával bízott meg. Később a Banská Bystrica-i körzetben tevékenykedtem. De az államrendörség megneszelte működésemet, így távollétemben három járásbíróság is elítélt kommunista tevékenységért, a Banská Bystrica-i, presovi és a michalovcei. Árulás folytán letartóztattak és az ilavai fegyházba kerültem A harc tovább folyik Havára gyűjtötték össze a haladó pártmunkásokat, kommunistákat, antifasiszta harcosokat. A börtönbe beszivárgó hírekből megtudta, hogy nagyon sok kommunistát letartóztattak. Megpróbálta a lehetetlent. Két társával elfú- részelte a börtön rácsát, és megszöktek Haváról. Azonnal körözést bocsátottak ki ellene. O pedig bujkált, Poprádon, Velkán, Késmárkon. Ott, ahol biztonságban érezhette magát egy rövid ideig Az illegális munka szigorú szabályai szerint utasításra várt. Eközben az állambiztonsági szervek vezetője, Súcky, kénytelen volt azt jelenteni főnökeinek: „Tonhauzer úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el“.- Óvatosnak kellett lennem, mert személyesen is sokan ismertek országszerte. Végre megjött a párt utasítása. Menjek át, a bécsi döntés után Magyarországhoz csatolt területre. 1942 januárjában léptem át titokban a határt, Felső Meczenzéfnél és Luciabányáról egyenesen Kassára mentem. Itt, a konspirációs elvek szigorú betartása mellett, kapcsolatot teremtettem a megbízható elvtársakkal. SikeSzegfüvei a kezében A. A. Szmirnov, a Szovjet Fogyasztási Szövetkezet Szövetségének elnöke, mellette Ton- hauzer elvtárs (Archív felvétel) rült kiépíteni a kommunista párt illegális szervezetét, de több hónapon keresztül sehogy sem tudtunk érintkezésbe kerülni sem a CSKP sem a KMP földalatti központi bizottságával. Saját tapasztalatunkra, tudásunkra voltunk hagyatva. A moszkvai rádió adásai szerint igazodtunk el a bel- és a külföldi eseményekben. A Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális központi bizottsága tudomást szerzett a szlovákiai elvtárs felvidéken végzett sikeres pártmunkájáról, így aztán 1943 májusában az egyre terebélyesedő dél-szlovákiai és kárpát-ukrajnai kommunista szervezetek összefogására és irányítására létrejött Kassán a KMP négytagú Felvidéki Területi Titkársága, melynek vezető titkárává Tonhauzer Pált jelölték, egyben beválasztották a KMP központi bizottságába is, ahonnan azt a megbízást kapta, hogy tartsa fönn a kapcsolatot, a közvetett érintkezést a Csehszlovák Kommunista Párttal. Majd konspirációs megfontolásból Budapestre hívták. A letartóztatás A kommunistaellenes blokk sehogy sem tudta megemészteni, hogy a handlovai bányász forradalmár, kicsúszott a kezükből. A bratislavai központi államvédelmi szervek főnöke, Imrich Sucky felkereste a Gestapo vezetőjét, Kozlovskyt Brünnben. Itt készítették elő Tonhauzer Pál elfogatásának tervét. Engedélyt kértek és kaptak Berlintől, hogy a nyomozásba bevonják a magyar államrendörség főnökét, Uszickyt is.- Buaapestre érkezésemkor tudtam meg, hogy nemzetközi körözést adtak ki ellenem. A KMP központi bizottsága a Magyar Tanácsköztársaság óta szigorú illegalitásban működött. Ezért nagyon éberen dolgoztunk Mély tisztelettel emlékszem vissza a magyar elvtársak pártmunkájára, csodáltam Kádár János elvtársat, aki a központi bizottságban akkor a jugoszláv kommunistákkal tartotta a kapcsolatot - és a többi kommunistát, akikkel munkám közben érintkeztem. Hogy a párt jobban mozoghasson, a központi bizottságban elhatároztuk, hogy a Békepárt fedőnevet veszi fel. Ezáltal megnyerjük az embereket, akiknek már elege volt a háborúból. De még így sem sikerült a nyomozó szervek gyanúját elaltatni. Szeptemberben általános támadás indult a Békepárt ellen. 1943. október 17-én megtalálták a párt központi nyomdáját. Engem pedig november 7-én tartóztattak le. Még ma is élénken emlékszem a Horts utca 45-ös számú házba kellett mennem Itt kellett volna hírt kapnom arról, hogy Siroky és Duris elvtársaknak sikerült-e átjutniok a határon. Az irataim Kluch Ferenc névre voltak kiállítva. A nyomozók azonban a valódi nevemen szólítottak, rögtön tudtam, hogy árulás történt. Kassán és környékén 75 kommunistát tartóztattak le, köztül Tonhauzer Pált, és Szirmai István KB-tagokat a délszlovákiai és észak-erdélyi tartományi bizottság tagjait. Később még a kommunisták százai kerültek a nyomozó szervek karmai közé.- Azt hittem, a kínzásnak, vallatásnak sohasem lesz vége. De mindez nem ért váratlanul. Ismertem az ellenséget Hiszen ellenük harcoltam szinte gyermekkoromtól Itt nincs számunkra könyörület. Nekik a munkásvér semmit sem lelentett. Hát még a kommunista vére, szinte megmá- morosodtak szenvedéseinktől. Engem, mint különösen nehéz esetet, Budapestről átszállítottak Székesfehérvárra, ahol 1944. február másodikán kötél általi halálra ítéltek, háromszoros hazaárulás vádjával Semmilyen lehetőségem nem volt a védekezésre. Március 9-én lett volna esedékes az ítéletvégrehajtás. Tonhauzer Pállal együtt halálra ítéltek még három kommunistát. Pataki Lászlót, Szirmai Hédit és Szekeres Sándort. A négy halálraítélt kommunista életének megmentéséért tiltakozó akció indult a haladó magyarság körében. Tízezer példányban adott ki röpiratot a párt. Azt is elérték, hogy a képviselőházban tiltakozzanak a különösen kegyetlen ítélet ellen. A széles körű együttes fellépés eredményeként Szombathelyi vezérkari főnök a halálos ítéleteket életfogytiglani börtönre változtatta.- Ezerkilencszáznegyvennégy március elején meglátogatott a zárkámban Szabó államügyész a börtönigazgató kíséretében, és közölte velem, hogy a halálbüntetést életfogytiglani fegyházra és Magyarországról való örökös száműzetésre változtatták. Abban a pillanatban arra gondoltam, hogy talán megláthatom még feleségemet, kisfiámat Nemsokára megbilincselve tehervagonokba tereltek, majd a komáromi föld alatti erődbe szállítottak. Kelet- és Közép-Európából itt összpontosították a politikai foglyokat. Amint Szálasi átvette a hatalmat, minket az SS-legények német katonák jelenlétében, botütések között tehervagonokba hajtottak, ahol összeverve, összezsúfoltak, élelem és víz nélkül Dachauba szállítottak A dachaui foglyok életéről tudomást szerzett a világ, így erről én nem beszélek, de a kommunisták emberek.maradtak ott is, az embertelenségben. Életerőt és reményt öntöttünk a csüg- gedökbe. Jelszavunk az volt: túlélni a fasizmust. Ez nekem sikerült is. 1945 április 3-án szabadultam a koncentrációs táborból A szabadulás után flekktífuszba estem, ebből felgyógyulva Plzenbe utaztam. Onnan 1945. július 4-én Bratislavába érkeztem Újra itthon- Boldog érzés volt újra munkába állni Megvalósítani mindazt, amit terveztünk, amit hirdettünk. A Központi Pártbizottság megbízásából a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban kezdtem dolgozni, majd a Kerületi Forradalmi Szakszervezeti Tanács vezető titkára lettem. Később a CSKP KB osztályvezetőjévé, majd vezető titkárrá választottak. A besztercebányai Kerületi pártbizottságon, később ugyanebben a kerületben a KNB elnökévé választottak. Majd pártunk 1962-ben a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének élére állított. Azóta dolgozom ezen a helyen. Feleségem, fiam, unokáim vannak. És itt van a munkám^ amit nagyon szeretek. Amikor az országot felelőtlen egyének válságba sodorták, a harcos kommunista ismét csatasorba állt, hogy védje a szocializmus vívmányait pártunk internacionalista eszméjét és a Szovjetunió iránti hűségét. Ott volt a tagkönyv- cserék alkalmával folytatott beszélgetéseken, nagy érdeme van a konszolidációs folyamat meggyorsulásában Egy pillanatra sem volt passzív, felszólalt agitált, mint régen A Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége sokat köszönhet kiváló szervező és emberismerő elnökének Jelenleg a szövetség tagjainak száma háromnegyed millió, a Nemzeti Front második legnagyobb tömegszervezete az országban. Kapcsolatot tart fenn a baráti országok valamennyi fogyasztási szövetkezetével- Mozgalmunkban ma is aktív alkotó munkakezdeményezés folyik. Mindez jó feltételeket teremt a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítésére, a lakosság igényeinek kielégítésére, mint ahogyan azt pártunk XVI. kongresszusa kitűzte számunkra. A jövő igényes feladatok teljesítését kívánja, s mi mindezt reális derűlátással vállaljuk Van elég erőnk, politikailag és szakmailag jól felkészített szakemberünk, csak lépteinket kell megszaporázni. - Ezekkel a szavakkal köszönt el Tonhauzer elvtárs, a hűséges kommunista harcos. Epilógus Pavel Tonhauzer elvtársat a Szlovák Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnökét, a politikai, a munkás- mozgalmi és a kommunista pártban végzett érdemes munkájáért, több magas fokú hazai és külföldi kitüntetésben részesítették. Megkapta, a Klement Gottwald Érdemrendet, a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemérmének I. fokozatát a Szovjetunió Vörös Zászló Érdemrendjét. A Magyar Népköztársaságtól a Munka Érdemrend aranyfokozatát a Zászlórend II. fokozatát. A Német Demokratikus Köztársaságtól a Népek Barátságáért című elismerést és a Nemzetközi Antifasiszta Érdemrendet, ezenkívül más egyéb érdemeket és elismeréseket. SZARKÁNÉ LÉVAI ERZSÉBET FIIUMUI m
