Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-19 / 28. szám
INDOK IGÉNYES KOMBÁJNOS o <S>- Már legalább két hete túllennénk az aratáson, ha bratislavai tizes helyett pilzeni tizenkettest hordtak volna ki, elnök elvtárs! MINDENT IDEJÉBEN- Röhög a májam, édes uram! Strandcikkeket keresni főidényben! Próbálja meg inkább a karácsonyi vásár idején, akkor nagy választék lesz belőlük. Most viszont prima sífelszerelésekkel szolgálhatok... MIKUS SÁNDOR karikatúrái PARAGRAFUS Két anyagbeszerző találkozik.- Szervusz. Hol voltál, hogy olyan sokáig nem láttalak?- Elcsúsztam valamin, és hat hónapig mozdulni sem bírtam.- És mondd, melyik paragrafuson csúsztál el? A hét vicce Racionalizálnak az üzemben. Az igazgató bizottságot nevez ki. Ezek a racionalizálást a takarítónőknél és a kézbesítőknél kezdték. Egy alkalommal az igazgató észreveszi, hogy a lépcsőket sikáló asszony nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé sikálja a lépcsőt, és amit tisztára sikált, azt a lábával ismét bepiszkítja. Felelősségre vonta, hogy miféle munka ez, mire az asszony így felelt:- Én is úgy teszek, mint a takarékossági bizottság: alul kezdem a tisztogatást.-Küldök néhány képeslapot a mi húsboltunkba járó vevőknek. Az ő pénzük is benne van az én tengerparti üdülésemben... (LLubomír Nikolíni karikatúrája) Egy látogató odamegy egy vidéki városka állomásfőnökéhez, és azt mondja neki:- Mondja,, kedves állomásfő- nök, miért fekszik az állomás egy félórányira a várostól?- Mert azt akartuk - feleli az állomásfönök -, hogy lehetőleg közel legyen a sínekhez. FORDÍTVA A prérin egy gengszterbanda állítja meg a vonatot. Az állig felfegyverzett banditák kiszállítják az utasokat. A vezér harsány hangon kiadja az utasítást:- A nőket agyonlőni, a férfiakat megbecsteleníteni! Az alvezér ijedten súgja a vezérnek:- Főnök! Talán fordítva! Egy vékony férfihang az utasok közül:- Maga csak ne szóljon bele. A főnök tudja mit csinál! ANGOL NYELV- Hogyan haladsz az angol nyelvtanulásban?- Lassan. Az angol nagyon nehéz nyelv. Csupa idegen szóból tevődik össze, amelyeket helytelenül kell kiejteni. ||Ä ÍÁumÁ /»umuMuA^, SZÍNHÁZI TANULSÁGOK I. Versikékben A közönség ül a színházban, azt mondják, ezer feje van. Ez igaz! De csak olyankor, amikor a színház tele van! xxx Kétféle színész van - ha megjegyeznem szabad - Az egyikért a közönség bejön a színházba... a másikért... benn marad! Petinek kistestvére születik. A barátja megkérdi:- Tud már szaladni a testvérkéd?- Nem, szaladni nem tud, de lába van.- Haja van már?- Nincs. Teljesen kopasz.- És foga van-e?- Nincs.- Akkor téged becsaptak! Ez nem kistestvér, hanem egy kicsi nagyapa. II. Prózában A színészet olyan, mint a szerelem. Állandóan gyakorolni kell és még akkor sem biztos, hogy menni fog! xxx A statisztika szerint tíz ember közül legalább kilencnek van színészi tehetsége. Ám sokszor éppen a tizedik megy színésznek! xxx A színész öregedésének jele az első ősz hajszál. A színésznő öregedésének jele az első ősz hajszál... az unokája hajában! xxx Fiatal színésznők nagy tévedése: Azt hiszik levetkőzni nehéz... holott felöltözni az! xxx A közönségről. A férfiak sokszor azért mennek színházba, mert a feleségük megváltotta a jegyet. A nők nemcsak azért mennek színházba, hogy valamit lássanak, hanem azért is! hogy őket lássák. xxx A kritikusokról. Színész: A kritikustól csak akkor várhatsz virágot, ha koszorúba lesz! RÁTONYI RÓBERT TUDJA Pistike büszkén mondja a mamájának:- Anyu, öt legyet ütöttem agyon az előbb. Két hímlegyet és három nőstényt.- Honnan tudod ilyen jól a nemeket?- Hát kettő az asztalon ült és három a tükrön. .LOGIKUS- Fiacskám, a kutyáról írt dolgozatod szóról szóra egyezik ikertestvéred dolgozatával - mondja a tanító Péterkének.- Nem is csodálom, tanító bácsi, hiszen ugyanarról a kutyáról írtunk mindketten. ROZSDA Kémiaórán a tanár magyaráz és fölteszi a kérdést:- Ugyebár, ha például a vasat három hónapig a szabadban tartjuk, egészen bizonyos, hogy megrozsdásodik. No és, mi történik, ha ugyanilyen sokáig aranyat vagy ezüstöt hagyunk a szabadban? Egy nebuló jelentkezik:- Tanár úr, kérem, véleményem szerint, azokat addigra ellopják! PÁLYAVÁLASZTÁS- Mi leszel, ha felnősz? - teszi fel a kérdést a tanítónő a kis Félixnek.- Festő, orvos vagy ablkaktisz- tító - válaszolja a gyerek.- Mégis, melyik foglalkozást választanád a legszívesebben?- Nekem teljesen mindegy - válaszolja Félix -, hiszen mindhárom foglalkozásnak az az előnye, hogy sok ruhátlan alakot láthatok. F eltűnően csinos eladónö áll az ékszerbolt pultja mögött. Túljárhat ugyan már a harmincon, de semmilyen gyűrűt nem visel. Hasonló korú férfi nézegeti a vitrin üveglapján át a kiállított árut, s csak lopva vet egy-egy pillantást a nőre.- Tessék parancsolni - szólal meg a nö bátorítóan, s elmosolyodik.- Parancsolni? - csodálkozik el a férfi - kérni sem merek.- Látja, uram, ez az én formám; ezért maradtam mindmáig pártában - sóhajt fel az eladónö, s jobb kezét lassan elhúzza a jegygyűrűk felett. xxx- Mibe kerül az a margaréta? — kérdi egy fiatalasszony a virágos kofától a piacon.- Nem margaréta az, hanem gerbera. Hat korona darabja - válaszolja a kofa ingerülten.- Tudja mit? Adja háromért, én pedig beleegyezem, hogy annak nevezze, aminek akarja. Higgye el nekem, még így is maga nyer a bolton - tesz le a standra egy tízest a fiatalasz- szony, s válogatni kezd a virágok között.- Jól van - nyúl a kofa a pénz után - de a koronáját KAVICSOK nem adom vissza - fordítja el a fejét a győztesek utolérhetetlen büszkeségével. xxx Az anya és az apa arról beszélgetnek, hogyan fogják hívni nemsokára megérkező második gyermeküket. Észre sem veszik, mennyire figyeli őket óvodás kislányuk képeskönyve fölé hajolva.- Mit szólnál egy bátor tekintetű, izmos kis Attilához?- kérdi az apa.- Rendben. Legyen Attila- egyezik bele az anya némi töprengés után. - De milyen nevet adunk neki, ha mégis leány lesz?- Lehetetlen - mondja a férfi határozottan.- Ugyan, apu - csóválja meg a fejét a kislány - nem elég neked egy lehetetlen gyerek a családban?- Persze, hogy elég, pici aranykám - vonja magához az apa a kislányát engesztelőén.- Helyes! - ragadja meg az alkalmat az anya - legyen Aranka. Azt legalább becéz- getni sem kell, mint ezt a kis lehetetlen leánykát - simogatja meg a gyermek kipiruló arcocskáját. SZENK SÁNDOR 1981. VII. 19. ŰJSZÓ A na gymenő halász (Vladimír Pavlik) KISTESTVÉR
