Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-12-30 / 52. szám

HÁT HOGY IS ÁLLUNK EZZEL (-AZZAL)? BACULÁK VERA, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) kórház szívspecia­listája: • A szerelmesek nyelvhasználatában miért a szívem terjedt el, miért nem a májam, tüdőm vagy a vesém?- A századforduló óta sokat fejlődött a tudományos sexuológia és ezzel pár­huzamosan bővült az emberek tájéko­zottsága is a nemi életről. Két kiemelkedő tudós, sz osztrák Freud (aki a pszicholó­gia és a pszichoanalízis segítségével) és az amerikai Kinsey (aki a biológia tör­vényszerűségével magyarázza a szerel­met és a sexualitást) munkáit olvasva nem találtam összefüggést a szerelem és a szív között. Ezt a hiányt pótolva éjt nappallá téve dolgoztam és leraktam az alapjait egy új orvosi szaknak, a szexual- kardiológiának. Rengeteg hasonlóságot találtam a szerelem és házasság, illetve a szív és az érrendszer törvényei és törvényszerűségei között. A szerelem olyan kezdetben, mint az érrendszer, finom, törékeny, sebezhető, mint a kapillárisok. Az érett szerelemre a szívizom összehúzódásának törvénye vonatkozik „Mindent vagy semmit“. Az automacia a szívizom azon tulajdonsága, hogy külső inger nélkül képes ritmusosan összehúzódni, ami érett házasság szim­bóluma is lehet. A többkötetes munka egyébként kia­dóra vár. BODA PÁL, a kassai (Koáice) Magyar Tanítási Nyelvű Gépészeti és Elektro­technikai Szakközépiskola igazgatója: • A csehszlovákiai magyar írók, köl­tők, újságírók és pedagógusok képzésé­ben elért jeles eredményeik után hogyan oldják meg a jövőben a műszaki közép­káderek képzését?- Nagy optimizmussal tekintek a jövő­be, és ennek megvan az alapja is. Ha ugyanis az elmúlt három évtized alatt iskolánk műszaki beállítottsága ellenére (vagy talán éppen ezért) sikeresen oldot­ta meg az író, költö, újságíró, rendező, színész (halász, vadász, madarász) utánpótlás nevelésének problémáit, ak­kor már igazán nem jelenthet nehézséget egy új műszaki értelmiség nevelésének színvonalát emelni. CSUKA GYULÁNÉ pedagógus, a szen­ei (Senec) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Pöttömszínházának rende­zője: • Meddig érdemes egy nőnek színhá­zat játszani?- Véleményem szerint minden no színházat játszik egész életében. Ki jól, ki rosszul. Hogy meddig érdemes? Szerin­tem addig, amíg vígjátékot játszhat egy nö. Bár a nők nagy része kényszerül eljátszani a drámát is. És akit a dráma letör, az ne játsza a színházat tovább. Akit viszont a drámai próbák jó színésszé alkítanak, az bármit eljátszik később. Minden nő szereti ha szerepeltetik, dédelgetik. Gyermekkorban erre azért van szükség, hogy jól tudja eljátszani a rá háruló szerepet, ifjúkorában azért, hogy rózsásnak lássa a tövises életet, feleség korában azért, hogy legyen miből erőt merítenie a vígjátékhoz vagy az esetle­ges drámához. FEHÉR ANTAL, a Slovnaft nemzeti vál­lalat 61 -es számú karbantartó részlege szocialista munkabrigádjának vezető­je, a csehszlovákiai magyar újságíró­válogatott kapusa: • Mit tudnak jobban újságíróink, fut­ballozni vagy írni?- Amióta mélyen elbeszélgettem ezek­kel a tollforgatókkal az asztal mellett és az asztal alatt, megbocsájtom minden gyengeségüket. így bosszankodás he­lyett már csak mosolygok a kapuban és újságolvasás közben is. FODOR ZOLTÁN, az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzetiségi osztályá­nak vezetője: • Lehet-e az ember az On pozíciójá­ban iskolakerülő?- Ha az Új Szó az iskolakerülést úgy értelmezi mint én, vagyis, ha körbe-körbe kerülgetjük az iskolát, akkor talán igen. Különben iskolakerülésről szó sem lehet, hiszen az egyszer egyen kívül a kétszer kettőt is meg kell tanulni. KROCSÁNY DEZSŐ, az SZSZK mun­ka- és szociálisügyi minisztere: • Igaz-e az a mondás, miszerint aki dolgozik, nem ér rá keresni?- Nézzék, nem minden munkával lehet keresni, erről kérdezősködjenek azoktól az ismerőseiktől, akik mindent elfuse­rálnak. NÉMETH JENŐ, az SZSZK mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettese: • Hol van több zöldség, a sajtóban vagy a piacon?- Hazánkban a zöldségfogyasztás európai viszonylatban is elég magas szintű. Idén főleg a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb zöldség termett. Ennek egyál­talán nem örülök. Az újságokat olvasva tapasztaltam, hogy itt is akadt zöldség, habár mintha a termés e téren is keve­sebb lett volna. Ennek az utóbbinak vi­szont szívből örülök. PETÓCZ CSILLA, a Népművelési Inté­zet nemzetiségi osztályának előadója: • Kit, illetve mit könnyebb művelni, a népet vagy a házaséletet?- Mindenki próbálja ki személyesen. Recept: zenész-hosszútávfutó-edző férj plusz három gyerek (10, 8, 4 évesek) plusz olyan állás, ahol a péntek, szom­bat, vasárnap szolgálati úttal telik el, plusz tavasszal, ősszel, nyáron öt-tíz na­pos fesztiválok, tanfolyamok. Mindezt jól összekeverni (mixelni), lassú tűzön sütni, nehogy valamelyik oldala nyers marad­jon, és meleg állapotban tálalni. A jobb emésztés végett piros pezsgőt lehet hoz­zá felszolgálni. PÖLHÖS KÁROLY, a Sóregi (Surice) Egységes Földművesszövetkezet el­nöke: • Szereti-e továbbra is a sertéshúst?- A világ változik s vele együtt változ­nak az étkezési szokások is. Vasárnap reggelenként előszeretettel hallgatom a rádióban az ésszerű táplálkozást nép­szerűsítő adásokat. Mi tagadás, hatásos érvekkel bizonyítják például az úgyneve­zett fehér húsféleségek - a hal, baromfi és a nyúl - fogyasztásának előnyeit, könnyű emészthetőségét. Hallom a pacal is kitűnő ételféleség, különösen pörkölve és rántva, s a bárányhús előnyei is közis­mertek. Az olaszok és amerikaiak külö­nösen szívesen fogyasztják, pedig ott az ára legmagasabb a húspiacon. Néhány­szor én is megkóstoltam. Csak melegen ajánlhatom mindenkinek. Nos, ami pedig engem illet, én azért maradok a disznóto­rosnál. QUITTNER JÁNOS koreográfus, a Szőttes művészeti vezetője: • Megtáncoltatták-e már a CSE- MADOK-ban?- Először arról, mi is a tánc: Bizonyos időben (ritmusban), bizonyos térben, va- lamelyen erőkifejtéssel, szimmetrikusan vagy asszimmetrikusan ismétlődő vagy visszatérő, egymást követő mozgásfá­zisok. Ha most ezt a rögtönzött meghatáro­zást elemezzük, cikkor azonnal kiderül, hogy nehéz arról beszélni, megtáncoltat- tak-e már, inkább arról beszélnék, hogy mikor nem táncolok... RABAY ZOLTÁN, az Új Szó főszerkesz­tője: • Felszámolták-e már eiz Új Szóban az írástudatlanságot?- A tények szerint igen, hiszen minden nap megjelenik a lap... RÁCZ OLIVÉR író, a CSEMADOK alel- nöke: • Lehet-e nyugdíjban nyugodtan élni?- Nyugdíj. Először is a szó eredetét, etimológiai szófejtését kell megvizsgál­nunk. „Nyugdíj fn. Meghatározott életkort elért v. rokkanttá vált dolgozónak, ill. ellátatlan családtagjainak járó rendsze­res havi járandóság“ (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1023. old.) összetett szó, jelzős szerkezet. Ellentétben az általános nyelvtani szabályokkal, ebben az eset­ben a hangsúly nem a jelzett szóra, hanem a jelzőre esik: nyug-, nyugalom, nyughass! nyugi-nyugi (argó, tréf.), nyu­godjék békében (eufémisztikus: „durva v. illetlen szó helyett használt enyhébb kife­jezés, körülírás“ - Magyar Értelmező Kéziszótár, 343. old.) Vesd össze még: nyög, nyűg, nyű (Kisbürgőzdi Nagy Népi Értelmező Szótár, 7777. old.) Megfejtve tehát a szó értelmét-ne, eredetét-né, most már nyugodtan összegezhetjük-ne (Szépenlépó Keszeg Jani kültelki nevelő­apám szokása volt a szavakhoz a nyo- matékosító -ne szócskát hozzátoldani: ezt a megértés folyamán természetesen nyugodtan figyelmen kívül lehetett hagy­ni): Lehet-e a nyugdíjban nyugodtan él­ni? Hát hogy a fenébe ne! SÁRKÁNY ÁRPÁD, a Madách Könyv- és Lapkiadó vállalat igazgatója: • Lehet-e ezzel a névvel egy könyvki­adó élén irodalmat szervezni?- Dr. Sárkány Kálmán, a „Sárkány“ szó eredetéről szóló tanulmányban töb­bek között ezt írja: „Ahány tája és törzse volt a világnak, annyiféleképp ólt a sár­kány a képzeletvilágban... Általában me­sebeli egy vagy többfejú lényt vagy kro- kodilus szerű emberevö szörnyeteget vagy misztikus lényt jelentett, melyet tisz­telni vagy félni kellett, ha megjelent az emberi világban.“ Nos, hát annyit a név­ről. Persze, azért nem kell szó szerint venni az egészet. Vagy talán az ördög mégsem alszik? Ettől függetlenül, az utóbbi két-három évben könyveink megjelenése folyama­tosabb. Külsejük tetszetős, egyre színe­sebb, tartalmilag igényesebb. De itt hadd ítéljen az olvasó! Bajnak tartjuk, ha egy- egy könyvünk megjelenése késik, de még nagyobbnak, ha a megjelent műnek nincs kelló sikere. Vagy nincs ilyen? Bár lenne! Évente megjelent könyveink szá­ma ha mérsékelten is, de növekszik. Munkánk bizonyára még sikeresebb len­ne, ha mellőzni tudnánk a hazai sajátos­ságot, az év végi vagy éppen az időközi hajrát. Persze, itt valóban kettőn áll a vá­sár: rajtunk és a nyomdaiparunkon. Ha már a vásárnál tartok, itt eggyel meg kell toldanom a számot: az olvasón, a szerzőn és a kiadón. Ha néhány szelle­mi kis Botondunk és Búvár Kundunk jobban megbarátkozna a fejkendős falusi nénikkel és más könyvforgatóval, bizo; nyára nagyobb rést tudnának ütni és még nagyobb lyukakat fúrni, ha nem is Bizánc érckapuján vagy a régi elkorhadt dunai • ••• hajók fenekén, hanem könyvraktáraink ajtain. Ez lenne az igazi vásár! Mert „repül a nehéz kő“ ha nem is aranyi értelemben, de azért innen-onnan né­hány kavicsdarab csak elér a kiadóhoz is és nem vagyunk érzéketlenek. Bizonyára szerzőink sem azok. SOMOGYI LÁSZLÓ, az SZSZK keres­kedelmi miniszterhelyettese: • Mikor lesz annyi mosópor, hogy a kereskedelmünk tisztára moshatja magát?- Mosópor akkor lesz elég, amikor majd a kereskedelem nemcsak a gyárak­tól meg külföldről, hanem a lakosságnál felhalmozott készletekből is felvásá­rolhat. SZEBERÉNYI ZOLTÁN kritikus, a nyit- rai Pedagógiai Kar magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetője: • Szeberényi Zoltánnak, mint tanár­mik, mi a véleménye Szeberényi Zoltán­ról, a kritikusról?- Nem tudok rosszat mondani róla. Rettegett kritikus, akitől csupán a szer­kesztők rettegnek, mert sohasem készül el lapzártáig a megígért írásokkal. Tehet­ségét fényesen bizonyítja, hogy a legtá­volabbi leadási határidőket is könnyedén le tudja késni. Kritikai munkássága - fő­ként nyáridőben - nem hagyja hidegen az írókat. Egy részük szidja öt, mert foglalkozik műveikkel, más részük harag­szik rá, mert ír róluk. Túlnyomó többsé­gük azonban megbecsüli írásait. Azok, akik nem olvassák. A legjobb kritikáit senki sem olvassa. A szerkesztők sem - idő hiányában. Csak ő maga. Ezek megjelenését mindig egyhangú elisme­rés kíséri... De nem folytatom, mert még úgy tűnik, hogy irigylem sikereit. Pedig inkább szánom öt. Mindenki tudja, ö nem: sohasem lesz igazi kritikus. Tanácstalan és lágyszívű. Boldogan bedől minden kis hazai magyar irodalmi hamukának. Éj­szakákon át gyötrődik barbár lángelmék költői produkciói fölött,, s szívós értetlen­séggel fürkészi a verses keresztrejt­vények talányos homályát. - Hiába hívom túrázni a Zobor hegy gyógyító magasá­ba. Csak a csehszlovákiai magyar iroda­lom csúcsait mássza. Nyilván ott nem szédül soha, s nem fájdul meg a lúdtalpa sem... SZIKORA GYÖRGY, volt csehszlovák válogatott labdarúgó, a dunaszerda­helyi DAC labdarúgó-csapatának pá- lyaedzöje: • Hány öngólt lőtt az életében?- Kettőt. Az elsőt, amikor futballista lettem, mert annyi sok más módon meg lehet még jóval könnyebben és kényel­mesebben élni. A másodikat, amikor edző lettem, mert az edzőnél mindenki sokkal jobban ért a futballhoz. Inkább lettem volna labdarúgó szakosztályveze­tő, mert ■ annak mindig és mindenben igaza van. Leginkább azt hiszi. TAKÁTS EMÖD, a Magyar Területi Színház igazgatója: • Elképzelhetó-e, hogy a MATESZ valaha is részt vesz a világszínházi talál­kozón?- Igen, ha (1) szereposztási gondjaink lesznek, mert minden színészünk a világ nagy filmgyáraiban filmezik majd, ha (2) a csehszlovákiai magyar drámákat ron­gyosra játszák a világ színpadain, Moszk­vától New York-ig, ha (3) a jegyüzérek a MATESZ előadásaira 300 %-os felárral adják a jegyeket, ha (4) a világszínház kritikusai a csehszlovákiai magyar színi­kritikusoktól fognak tanulni. TÁNCZOS TIBOR, a Csilizközi Egysé­ges Földművesszövetkezet pártalap- szervezetének elnöke: • Tartott-e már önmagának szeminá­riumot?- Még nem! De nem zárom ki, hogy a jövőben erre is sor kerülhet. Főleg, ha a 7. ötéves terv megvalósítása során is azt kell magyarázni a hallgatóknak, hogy az egyes határozatok milyen objektív és szubjektív okokból eredóek nem voltak teljesíthetők. Erre remélem nem kerül sor, de ha mégis, akkor először önma­gam részére kell egy szemináriumot tar­tanom, s ha sikerül önmagamat meg­győzni az esetleges kibeszélések, kifogá­sok indokoltságáról, csak azután leszek képes másoknak is elfogadható, elhihető magyarázatot adni. BODNÁR GYULA - SZILVÁSSY JÓZSEF Í j "em.?doig°“,ó''s «->*£»£? «jf 1 « -M e Bö,cs két- ■ ,on<‘2elle"’éBer' “c ■ res „ poM‘Ka,\ Me- ■' . «*?. MilturMts •» ■ 1 5i^7 \gazod a wérdése- ■ ‘nak azokra a ^ 1 J E A szétc szeméi A he müvek csapot,- B meg a- El a mesti- He- Ki a sérüli-Úg- Ak a műnk-Ho -Jó -Jó f. A mi és még -Aki -On- Re A mi belecse öt Ól -Ho,- He A m alkony -RÓ nők hiti centi hi- A meg a- Nir zét a rr A re< ta. Kis csapat- AI a meló- E a mest- t a mérn- Bt- Eltűn- M a mási a kocsi Déli- Et-£ a mérr- AI- csőd- A a mesi-Mi luk. Az tanási gyéréi valóul a sári adagji is létté nyitói! előtti ( ban zi volna Karpo Korcs ágyas -L. tudorr össze a mö futott, ha m jobbal jobbal helyet Eg) öreg félútoi egy te itt, ebi jól tűi

Next

/
Oldalképek
Tartalom