Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-19 / 28. szám
1981. II. 19. N Ifi s A VI. számú erődítmény egy része A térképen egy baloldalára ha<*-yomta_ tót* uetü - a Duna és a bele torkolló Vág - két felső szárát a Csallóköz felé tekintő hét erődítmény köti össze. Onnét, az Apályi sziget legdélibb pontjával szemben fekvő Vág-Duna parttól, a folyó mentén, egészen az ipszilon alsó szára nyergébe telepedő öreg-, illetve Újvárig, további négy bástya fogja félkaréjba Komárom (Komárno) óvárosát. Mintegy hat kilométernyi hosszúságban ez a Nádorvonal, amely nevét építtetőiétől, József nádortól kapta. Ezt a védműrendszert egészíti ki délen, immár Magyarország területén, a Csillag-, a Monostori és az Igmándi erőd. Jellegénél („kiterjedt erőművekkel rendelkező és szinte teljesen takart vármaggal bíró új európai vártípus“ - állapította meg róla Gerö László építész) és méreteinél fogva a monarchiában páratlan volt, s a kontinensen is alig akadt hozzá mérhető. Nevének puszta említése bennem mindig felidézi az 1848-1849-i magyar szabadságharc története legszebb fejezeteinek egyikét, sajnos, a záróakkordját. A Klapka György tábornok vezette honvédsereg hősies helytállását a szabadságharc utolsó mentsvárában, amelyet csak hét héttel a világosi fegyverletétel után adtak fel. Csakhogy a részben középkori múltra visszatekintő, ostrommal bevehetetlen erődítménynek a szabadságharcnál jóval korábbi jelentősége is van. Ezt olvashatjuk ki például a magyar Komáromban élő, fáradhatatlanul búvárkodó Kecskés Lászlónak, a város és környéke története avatott ismerőjének, a komáromi erődrendszerről szóló tanulmányából, amely jó három éve látott nyomdafestéket a magyarországi Műemlékvédelem című szakfolyóiratban. A többi között ezt: „Komárom és a Csallóköz az erődítménynek köszönheti, hogy elkerülte azt a szörnyű sorsot, amely Magyarország nagy részét pusztasággá változtatta a török háborúk másfél évszázados küzdelmeiben.“ így azután nem csoda, hogy a múlt század első évtizede végétől - a napóleoni háborúk okozta riadalom adta meg az indító lökést nagyjából a század hatvanas évei végéig, elkészültek az említett Nádorvonal bástyái, s köztük a városfalak, a földsáncok és a vizesárkok. Az öreg-, illetve az Újvár - különben országos jelentőségű kiemelt műemlék - mindmáig katonai rendeltetésű. A szintén műemlékké nyilvánított Nádorvonal viszont, amely a monarchia és a polgári köztársaság idején laktanyákat fogadott be, a második világháború vége óta polgári célokat szolgál, összesen tizenkét vállalat és szervezet rendezte itt be raktárait, de egyéb részlegeit is és ezen felül egy-két bástyájába emberek költöztek. Nem is beszélve arról, hogy főleg a nagy gazdasági világválság éveiben a városfalakhoz ínséges szükséglakásokat, ún. fecskefészkeket tapasztottak. Ezek egy része még ma is ott éktelenkedik, s bennük, illetve a bástyák egy részében mintegy 130 család él. A járási nemzeti bizottság 1972-ben döntést hozott a viszonylag ugyan jó karban maradt, de azért az idő fogától mégiscsak koptatott, megtépázott és segítség nélkül lassú senyvedésre ítélt történelmi érték megóvásáról Ez volt a helyzet legalább részleges orvoslása szándékának első fecskéje.- Az évekig tartó előkészítő munkálatok során megállapították, hogy csak a Nádorvonal konzerválása, vagyis az idő viszontagságaival szembeni megvédése hozzávetőleg százmillió koronát követelne - Alojz Horján mérnök, a Járási Műemlékvédelmi Igazgatóság vezetője kezdi fejtegetni azt a gondolatot, hogy ennek az erődrendszernek nemcsak múltja van, hanem jövője is. - S mivel ez az elképzelés nemcsak költségessége, hanem az építőipari kapacitás hiánya miatt sem valósulhatott meg, a szakaszos megoldást részesítettük előnyben. A 220 x 350 méter alapterületű, szabályos ötszög alakú, három részből álló, mészkőből és téglából emelt, a tetején földréteggel védett VI. erőd robusztus egyszintes tömbjének ásító kapui, gyalogsági és tüzérségi lőrései néznek velünk farkasszemet. Az előtérben és a zárt udvaron még itt-ott embernyi magasságban földkupacok, törmelék. A külső falakon a még nedves burkolat jelzi, hogy a földgyalunak évtizedes, másfél-kétméternyi folyóhordalékot kellett eltavolitania. Bévül, az egymás mellett sorakozó, donga- és keresztboltozatos kisebb-nagyobb helyiségek kitakarítottak.- Itt még több volt a munka - veszi át a szót a főnökéhez hasonlóan fiatal, lelkes és néha már érthetően türelmetlen Gráféi Lajos, akire a műemlékvédelmi kivitelezés szervezésének dandárja hárul. - Teherautószámra hordták ki innét a szemetet, hiszen az ittlakók az építmény egy részét hulladék tárolására használták. S természetesen az évek hosszú során át lerakodott rétegeket is el kellett takarítani. Itt ugyanis az ablakon egyenesen besétálhattak a „szobákba“. Az egyik elöudvaron sajnálkozással mutatja, nemrég valaki felgyújtotta a kupacban elszállítására várakozó régi MATESZ-díszleteket - s a tűz, nyomában pedig a fecskendők vize, helyenként meoronnáit* « ^gi. uovahagyoan bólogat viszont, amikor egy bácsi, néhány szót ejtve velünk, odabök az egyik kőkapura. - Nézze meg, ez aztán munka volt a javából. Úgy illeszkednek egymáshoz a kövek, mint az istenparancsolat... A bástyafokról tekintünk körbe-körbe. Egymást követik a megjegyzések. - A környezetet is rendezni fogjuk... Nem kevesebb, mint 25 hektárnyi területről van szó, nagy része az üdülést, a testedzést fogja szolgálni... Nehéz lesz a városfal mohával borított északi részének megtisztítása... Nem könnyű kivitelezőket szerezni, hiszen atipikus, fáradságos és nem nagyon kifizetődő a munka jelentős hányada...- Tulajdonképpen hét-nyolc év múva mi fogadja majd a látogatót az addig remélhetően új életre ébredő erődben?- Déli részébe tervezzük az erödláncolat fejlődéséről számot adó múzeumot. Az északi traktusban előadóterem, klubhelyiség, kis kávéház, ünnepi szertartások, például esküvők lebonyolítására alkalmas nagyterem lesz. Középső részében pedig a felújítást szervező intézmény hivatali helyiségei. A két mellékszárnyban helyezzük el a különféle restauráló műhelyeket, az üzemeléshez szükséges raktárát, kazánházat stb. S bár már párhuzamosan-dolgoznak az V. és a VII. számú erődítmény megújításának tervein és 1988-ig ott is megkezdődnek az előkészítő munkálatok, két kísérőm visszafogottabban sorolja, hogy mi mindennel szolgálhatná a közt - tán az ezredfordulóig - a többi bástya. Javaslatukban szerepel hajóipari mezőgazdasági múzeum, népművészeti kiállítóterem, ifjúsági klubok, műtermek, szabadtéri színpad, vendéglő, kávéház, borozó, esetleg elszállásolási lehetőségi emléktárgybolt, idegenforgalmi iroda, szabadtéri haditechnikai, illetve katonai történelmi múzeum, a környezetben pedig pionírtábor, sporttelepek, zöldövezet. Merész, szép tervek. Megvalósulásuk időt, szívós akaratot, anyagiakat, a szervezőkészséget, sok-sok munkát követel s nyilván még számos buktatóba ütközik, hiszen a lehetőségek szigorú határt szabnak. De a szándék tetté érlelése megkezdődött, s remélhető, hogy az illetékes szervek, társadalmi szervezetek és a lakosság összefogásával lépésről lépésre megközelítik a célt. Lényegében hármas feladatot kell teljesíteni. Az első: folyamatosan emberséges lakásviszonyokat teremteni azoknak, akik még mindig itt húzódnak meg. A második: átmenteni az utókor nemzedékeinek ezt a figyelemre méltó történelmi alkotást. A harmadik: új, korszerű; hasznos létesítményekkel gazdagítani Komárom lakosságát. S ezért érdemes birokra kelni a néha megoldhatatlanok- nak, elháríthatatlanoknak tűnő gondokkal nehézségekkel is GÁLY IVÁN- Úgy tudom, hogy a munka már folyamatban van...- Igen, az első lépcsőben, 1988-ig, hozzávetőleg 26 millió korona ráfordítással - ennyit követelnek meg csak az építési munkálatok - nemcsak az enyészettől kívánjuk megóvni, hanem új köntösbe öltöztetve hasznosítani is a porosz-osztrák háború után épült VI. számú erődöt. Tavaly készült el a műépítészeti-törté- nelmi tanulmány. Közben folyamatosan sikerült állami lakásokban elhelyezni a bástyában lakó mintegy tizenöt családot, ami bizonyítéka a vnb és nevezetesen elnöke, ölveczky Ferenc törődésének. A kivitelező, elsősorban a tisztogatási és a földmunkálatok is folynak már. Nem zökkenőmentesen, hézagtalanul, hiszen az építőkre, a gépekre más, égetőbb fontosságú létesítményeknél is nagy szükség van. Hadd említsem meg, hogy tavaly sokat segítettek nekünk a Honvédelmi Szövetség alapszervezetei, továbbá a naszvadi és az ógyallai Automotoklub. A munkában részt vett a járási iparvállalat is... Az egyik boltíves helyiség - a kitakarítás előtt (Mária Slaviková felvételei) HMWS PUW fl NMONMUN Ilyen volt a bástya környezete
