Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-12-06 / 48. szám

¥ i­M ár csak néhány nap választ el bennünket az év végétől, lassan megismerjük a jövőre sorra kerülő labda­rúgó-világbajnokság mind a 24 szereplő­jét. A selejtezőkben sok meglepő ered­mény született, azok mindegyike befolyá­solta a végső sorrend kialakulását. Né­hány olyan kiváló válogatott világbajnoki távolmaradását okozta, mint a Mundiali- to-gyöztes Uruguay és a kétszeres vice­világbajnok Hollandia, vagy a szinte ál­landó világbajnoki szereplő Mexikó. Ed­dig tizenegy alkalommal rendeztek világ- bajnokságot, s az aranyérmesek közül Spanyolországban csak Uruguay nem lesz jelen. Ma már nem lehet vita tárgya, vajon igazságosabb-e a 24 tagú VB-mezőny, mint az eddigi 16 tagú volt. Arról folynak az előzetes megbeszélések, milyen el­gondolás szerint sorolják a 24 részvevőt hat csoportba. Már a besorolásnál is nagy taktikai csata lesz, sok mindent számításba vesznek, sokat latolgatnak, s állítólag megpróbálják az igazi erővi­szonyoknak megfelelően elkészíteni a csoportbeosztást. Ez Argentínában na­gyon nehéznek bizonyult, most is ez várható. Egyelőre biztos, hogy a világbajnoki Panenka híres játékmester, de neki sem ment a játék a Reykjavikban sorra került Izland-Csehszlovákia labdarúgó-VB selejtezőben, amely után sokan kételkedtek abban, hogy eljuthat-e ezek után együttesünk a jövő évi MUNDIAL-ra címet védő Argentína III. csoportban lesz kiemelt, s a mérkőzéseket Alicante és Elche városában játsszák. Spanyolor­szágban a világbajnokság házigazdája az V. csoport kiemeltje, s minden mérkő­zés Valenciában és Zaragozában kerül sorra. Egyébként a besorolásnál a csapatok 1-től 24-ig úgy kapják a besorolási szá­mot, hogy az I. csoportba az 1 .-4, a ll.-be az 5.-8., a lll.-ba a 9.-12., a IV.-be 13.- 16., az V.-be 17-től 20-ig, a Vl.-ba 21.- 24. számú válogatott kerül. A már említett két együttesen kívül csoportelsőként emelik ki Brazíliát és az NSZK-t. Úgy hírlik, hogy Hollandiának is csoportelső­séget szántak, s mivel helyette Belgium, az EB ezüst érmese a továbbjutó, rá ruházzák ezt a szerepet. A legújabb hírek szerint az is elképzelhető, hogy eltekinte­nek a belgák kiemelésétől, s így a fenn­maradó két csoport élére volt világbajnok kerül: Olaszország és Anglia. így lesz a csoportokon belül. Valahány csoportban körmérkőzésre kerül sor. Mindenki mindenkivel megmér­kőzik június 13. - 25. között. A csoport­mérkőzések befejezése után az első két helyezett jut tovább, tehát tizenkét válo­gatott folytatja majd a második fordu­lóban. A második forduló négycsoportos lesz, mindegyikben három csapattal. A küzdel­meket június 28. és július 5. közötti idő­ben rendezik meg. Az elődöntőkbe a második forduló cso­portgyőztesei jutnak és mindkét ágon július 8-án mérkőznek a döntőbe jutásért. Az elődöntő vesztesei július 10-én a 3. helyezésért viaskodnak, az elődöntő si­keres csapatai pedig július 11 -én Madrid­ban vívják a világbajnoki döntőt. Sorsolás 1982. január 16-án Amint már említettük, nagyjából biz­tosnak látszik a kiemelés sorrendje. Az előző csoportbeosztásokhoz hasonlóan most is előfordulhat, hogy tekintettel lesz­nek a részvevő országok földrajzi elhe­lyezkedésére is. Nagyon valószínű, hogy a baráti szocialista államok csapatait nem sorolják azonos csoportba, s nem kerül sor olyan szembesítésre, mint az európai VB-selejtezők során (pl. Szovjet­unió és Csehszlovákia, Magyarország és Románia, Lengyelország és NDK). Kétségtelen, hogy mindenki tart a há­zigazdától, mert mellette szól a nagy biztatás, a hazai környezet tökéletes is­merete és az argentin példát idézve, a játékvezetők kétségtelen részrehajlása is. Argentínában is a világbajnokságot megelőzően csak nagy vonalakban egyeztek meg a csoportok kialakításáról, de annyi biztos volt, hogy a házigazda és az olasz együttes azonos csoportba lett helyezve. Hozzájuk a magyart és a fran­ciát sorsolták. Éppen az utóbbi kettő a saját bőrén érezhette, mit jelent a VB-t rendező ország mellé kerülni. A játékrendszer A világbajnokság rajtja június 13-án lesz, s a hat csoportban minden csapat egy mérkőzést játszik csoportjának vala­hány többi tagjával. A győzelemért ezen­túl is két pontot kap, a döntetlenért egyet, a vereségért nem jár pont. A csoportmérkőzések befejezése után, ha két vagy több csapatnak lesz azonos pontszáma, a három mérkőzés Két világ­rész leg­jobbjainak egy-egy képviselője küzd e ké­pen a labdá­ért. Balról a nyugatné­met Rum­menigge, jobbról az argentin Ta- rantini ÓSTK fölv. alapján összesített gólkülönbség dönti el a sorrendet. Amennyiben két vagy több válogatott gólkülönbsége is azonos, akkor a legtöbb gólt szerzett csapat lesz a csoportelső. Amennyiben a gólarány is teljesen azo­nos, a helyezés kérdését sorsolás útján oldják meg. Á második fordulóba jutott csapatokat előre elkészített „pókháló“ szerint sorol­ják be. Az A-csoportban az I. csoport első helyezettje (A-1), a VI. csoport második helyezettje (A-2), s a III. csoport első helyezettje (A-3) jut. A B-csoportba a II. csoport első helye­zettjét (B-4), az V. csoport második helye­zettjét (B-5), és a IV. csoport első helye­zettjét (B-6) sorolják. A C-csoportba az I. csoport második helyezettje (C-7), a VI. csoport első helyezettje (C-8), a III. cso­port második helyezettje (C-9) jut. A D- csoportban a II. csoport második helye­zettje (D-10), az V. csoport első helye­zettje (D-11), és a IV. csoport második helyezettje (D-12) küzd majd az elődön­tőbe jutásért. Mivel, mint említettük, Ar­gentína a harmadik, Spanyolország az ötödik csoportba nyer beosztást, a máso­dik fordulóban nem ütközhetnek egy­másba. A keretek jelölése A világbajnokságon részvevő váloga­tottak 45 tagú keretének névsorát április 28-ig kell eljuttatni a Mundial rendező bizottságához. Nyolc nappal a világbaj­nokság kezdete előtt a házigazdáknak meg kell kapniuk a részvevő 24 csapat mindegyikének 22 tagú keretét. Ebben a keretben sorszám szerint kell feltüntetni minden játékos nevét, s ezek a labdarú­gók a világbajnokság egész folyamán az ott feltüntetett számot viselik mezükön. A világbajnoki kiírás értelmében a Spanyol Labdarúgó Szövetség a dön­tőbe jutott 24 válogatott teljes küldöttsé­gét látja vendégül. Minden válogatott 22 játékosa és nyolc kísérője a rendezők költségére utazik, kap elszállásolást és teljes ellátást. Mindezt négy nappal az első mérkőzést megelőzően és két nap­pal az utolsó mérkőzés utánig terjedő időre. Az Argentínában sorra került világbaj­nokság teljes elszámolása értelmében a részvevő 16 csapat között mintegy 15 millió dollárnak megfelelő összeget osz­tottak szét, mégpedig aszerint, hogy a küzdelmek során meddig jutottak el. Mivel Spanyolországban 52 mérkőzésre kerül sor 17 stadionban és csaknem min­den jegy már gazdára talált, a bevétel a tv- és rádióadásokat, valamint a reklá­mokat beleszámítva jóval meghaladja majd az argentínait, a részvevő csapatok nagy részesedést kapnak. Ez bőven elég lesz az alapos felkészülésre, tehát a vi­lágbajnoki részvétel mindenképpen ka­póra jön a 24 válogatottnak. Latin földön latin fölény? Valahányszor latin környezetben ren­dezték a labdarúgó-világbajnokságot, azt mindig latin együttes nyerte. Európai csa­pat kontinensünkön kívül rendezett világ- bajnokságon még nem volt aranyérmes, a brazilok már Európában is szereztek világbajnoki címet. Kérdés, hogy a spa­nyol labdarúgás legjobbjaiból lehet-e olyan ütőképes együttest kiválogatni, amelyik hasonló esélyesként kezdheti az újabb Mundialt, mint azt 1978-ban az akkori házigazda, Argentína tehette. Ismét Franciaország Mindegy, hogy milyen néven nevezték, Európa-bajnokságnak számított kontinensünk legjobb labdarúgó-válogatottjainak eddigi hat vetélkedése, amelyek közül különösen kettőre gondol vissza kellemesen emlékezve a cseh­szlovák futballközvélemény: 1976-ban, amikor Jugoszlávia rendezte a négyes tornát, Cseh­szlovákia tizenegye nyerte az Eu- rópa-bajnoki címet, míg tavaly, amikor Olaszország immár má­sodszor lehetett házigazda, együt­tesünk az új kontinens-bajnok NSZK és Belgium mögött a har­madik lett. Sorrendben Franciaor­szág, Spanyolország, Olaszor­szág, Belgium, Jugoszlávia és Olaszország rendezte a döntő-so­rozatot, amely öt esetben négy, a legutóbbiban nyolc válogatottat állított szembe egymással. A napokban értesültünk arról, hogy 1984-ben ismét nyolc együt­tes részvételével kívánják meg­rendezni az EB döntő-csatározá­sait. Egy a házigazda lenne, a töb­bi hét a selejtezők egy-egy győz­tese, első helyezettje. Januárban sorsolják ki a csoportokat. Az UEFA vezetőségéhez közel álló kö­rökből az a hír szivárgott ki, hogy Franciaország lesz az említett EB döntő házigazdája, s ha valóban hivatalosan is közzé teszik ezt a hírt, akkor az említett csoportbe­osztást is ott készítik el. A magunk részéről már azon is meglepődtünk, hogy az olaszok hat rendezés közül kettőt kaptak, de legalább annyira meglepő, hogy a sorozatot útjára indító Franciaország is újra házigazda szerephez jut, pedig elsősorban Anglia és az NSZK már nagyon óhajtott hasonló szerepkörben te­vékenykedni, s a válogatott csa­patok utóbbi években felmutatott teljesítménye alapján talán legin­kább az NSZK-t illethette volna ez a lehetőség. Az európai labdarúgás szakve­zetése jobbára olasz befolyás alatt áll. Lehet, hogy az említett előbbi rendezési lehetőséghez nagyban hozzásegítették az olaszokat a franciák is. így azután most talán a kölcsönkenyér valóban visszajár. Egyszer a szomszédokkal Mivel Európában a jövő évi lab­darúgó VB selejtezőinek mérkőzé­sei csaknem ez év végéig tartottak és tartanak, jobbára csak azután alakul ki az egyes válogatottak tavaszi műsora, amikor már biz­tossá lett világbajnoki szereplé­sük. A magyar válogatott a Norvé­gia elleni, az október 31-én elért győzelemmel kivívta csoportel­sőségét, s azt a lehetőséget, hogy ezúttal se hiányozzék a világ leg­jobbjai közül. Az a hír járja, hogy a magyar válogatott a tél folyamán Ausztráliá­ban és Új-Zélandon készül az új idényre, s több alkalommal előké­születi mérkőzésen szerepel. Egyelőre nem lehet tudni, de na­gyon valószínű, hogy az ilyen hosszúlejáratú előkészületben a külföldön hivatásos játékosokként szereplő labdarúgók (Mészáros, Martos, Bálint, Müller, Fazekas) aligha vehetnek részt, jelenlegi klubjaik erre bajosan adnak lehe­tőséget. Az értesülés szerint Magyaror­szág együttese a VB előtt egyetlen alkalommal játszik a Népstadion­ban országok közötti mérkőzést, s akkor Ausztria csapata, vagyis további világbajnoki részvevő lesz az ellenfele. A magyar csapat nagyon sokat köszönhetett az említett, külföldöd szereplő játékosainak, akik vállal­ták a VB-selejtezők dandárját, s természetesen nélkülük el sem képzelhető a Mészöly-tizenegy vi­lágbajnoki szereplése sem. Az oldal anyagát feldolgozta; ZALA JÓZSEF Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János, Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331*252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreiie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírtapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÚT1 regisztrációs száma 5/2. y í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom