Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-12-06 / 48. szám
A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG A XXVI. PÁRTKONGRESSZUS UTÁN IV. TUDOMÁNY ÉS TERMELÉS - SZOROS KAPCSOLATBAN TAPASZTALATOK, ÉLMÉNYEK, TANULSÁGOK A tudomány minden népgazdasági ágazatnak, tehát a mezőgazdaságnak is első számú segítőtársa. Feltéve persze, ha nem elvont, ha kellően segíti a gyakorlati célok megvalósítását, a mindennapi munkát, a termelést. Ez ma már nemcsak kívánalom, óhaj, hanem szükségszerűség. ,, Az országnak rendkívül nagy szüksége van arra, hogy a fejlett tudomány erőfeszítéseit az elméleti munka mellett jelentős mértékben összpontosítsa a népgazdasági kulcskérdések megoldására, olyan felfedezésekre, amelyek képesek igazi forradalmi változásokat vinni a termelésbe... A tudományos-kutató és tervező-konstruktőri munkát szorosabban kell - gazdaságilag és szervezetileg - a termeléshez igazítani... Röviden szólva, a tudomány és a termelés szoros integrációja a jelenkor sürgető követelménye.“ - hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev elvtárs előadói beszédében az SZKP XXVI. kongresszusán a tudományos-műszaki haladás tennivalóinak elemzésekor. Az idén kezdődött 11. ötéves terv olyan agrártermelési szint elérését tűzte célul, amelyhez feltétlenül szükséges a-legkorszerűbb eljárások és technológiák gyakorlati alkalmazása, a belterjesítés elmélyítése. A folyamat meggyorsítására irányuló intézkedések sorában kiemelt feladat az egyre inkább közvetlen termelőerővé váló mezögazdadási tudomány fejlesztése. A tudomány és a termelés közelítésének szervezési formái, módjai sok tekintetben már kidolgozottak, sót, kipróbáltak. A Moldovai SZSZK Mezőgazdasági Minisztériumának keretében pl. már 1973-ban létrehozták a tudományos-termelési egyesüléseket, amelyek a tudomány és a termelés szintézisének új szervezési formáját jelentik. A köztársaságban jelenleg kilenc tudományos-termelési egyesülés működik, és létjogosultságukat már a mindössze néhány éves tevékenység alatt is igazolni tudták. Példaként és bizonyítékul említhetjük a szántóföldi és takarmánynövények vetőmagtermesztési és nemesítési kérdéseinek megoldására alakult Szelek- cija tudományos-termelési egyesülést. Csak az utóbbi öt év alatt hat nagy termöképességű gabona- és hüvelyesfajtát állítottak elő. Hét hibrid napraforgó, az őszi búza és a cukorrépa nagyüzemi termesztési technológiája kidolgozásának bevezetése fémjelzi még munkájukat. Az egyesülés előnyeit bizonyítja, hogy amíg korábban egy-egy új bevált gabonafajta hét év alatt foglalta el a vetésterület alapvető részét, most erre mindössze két év is elég. Hasonlóan sikeres a többi tudományos-termelési egyesülés munkája is. A kukorica és cirok nemesítési, vetőmagtermesztési és termesztéstechnológiai kérdéseivel foglalkozó Gib- rid egyesülés szakemberei például 16 hibrid kukoricát adtak át a állami fajtakísérletek számára, továbbá kidolgozták és a gyakorlatban is bevezették az iparszerű kukoricatermesztés technológiáját. A technológia az őszi mélyszántástól kezdve a termelés minden részletét és a betakarítás formáját is meghatározza. Snadnop Nőin Mihajlovics: A tudomány és termelés közvetlen kapcsolatának rengeteg előnye van , Mi minden játszik közre e sikeres tevékenységben, azt az egyik legnagyobb tudományos-termelési egyesülés, a szőlőtermesztés további fejlesztési feladatainak megoldásával foglalkozó Vierul kisi- nyovi kutatóintézetben tett látogatásuk során részleteiben megismertük. Snadnop Nőin Mihajlovics, az egyesülés propagandaosztályának igazgatója elmondta, hogy az intézet szerves része egy 2500 hektáros kísérleti gazdaság. Ezen túlmenően az egyesülés keretében hat szakosított gazdaság is hozzájuk tartozik, összesen 30 ezer hektárnyi szőlőterülettel, ahol a termelési tervek teljesítésében közvetlenül érdekeltek. Annak, hogy a kutatóintézet, a kísérleti gazdaság és a szakosított gazdaságok közös egyesülésbe tartoznak, rengeteg előnye van. A tudomány-termelés rendszerén belül közvetlen a kapcsolat, adott a lehetőség arra, hogy a kutatók elképzeléseiket az új technológia kidolgozásának már a kezdetén nagyüzemi viszonyok között is kipróbálják, s így felmérhetik a javasolt eljárás hatékonyságát. Egyesülésben a tudományos dolgozók munkája kevésbé elvont, hiszen aktívan részt vesznek az új termesztési módok bevezetésében. És az sem lényegtelen, hogy a tudomány-termelés szoros kapcsolatában a mezőgazdasági üzemek szakembereinek is lehetősége nyílik az alkotó munkára, sőt a kísérletezésekre is Mindez együtt eredményezi a sikeres tevékenységet. Az intézetben folyó munka lényegét, céljait és eredményeit Szavin Georgij Alekszejevics vezető kutató és Darijova Akszenija Ivanovna laboráns részletezte. Elmondták, hogy munkájuk lényegében három nagy területet ölel fel. Elsődleges feladatuk az új szőlőfajták előállítása, de nem kevésbé érdemleges az a tevékenység sem, aminek keretében az új nagyüzemi szőlőtermesztési technológiák kidolgozására, valamint a munkaerő-igényesség csökkentését célzó szőlőtermesztési gépek és berendezések megtervezésére, esetleg legyártására, illetve a meglevők tökéletesítésére összpontosítják figyelmüket. Igyekezetüket több siker koronázta. Kidolgoztak pl. egy új eljárást, amely a szölönemesítéssel foglalkozó szakemberek munkáját könnyíti és teszi eredményesebbé. Amint ismeretes, korábban hat-hét, sőt esetenként még tíz év is eltelt, amíg felmérhették, hogy az új fajta valóban bőtermő-e, mennyire fagytűrő, betegség- és kártevő ellenállósággal rendelkezik-e. Nekik ezt, a magtól magig időtartamot az üvegházi kísérletek meggyorsításával sikerült a harmadára csökkenteni. A fóliába való csomagolás és más újszerű eljárások alkalmazása mellett sikereik feltételei között lényeges pontként emelték ki a nagyüzemi kipróbálás lehetőségét. Az új technológiák kidolgozása során a kutatók figyelmüket elsődlegesen a szőlő takarás nélküli kultúrájának tudományos megalapozására és a magas művelésű szőlők kialakítására összpontosították. Az új technológiai eljárások követelményeinek és a munkaerő-csökkentés céljainak maximális figyelembe vételével több új gépet és berendezést konstruáltak, amelyek a szőlőtermesztési és a szaporítóanyag-előállítási munkákat teszik egyszerűbbé, könnyebbé. Nem lényegtelen kiemelni, hogy az egyesülés tevékenysége alatt tízszeresen csökkent a munkaerő-szükséglet. A propagandaosztály vezetője és mindkét tudományos dolgozó egyaránt hangsúlyozta, hogy sikeres tevékenységüket a szövetséges köztársaságok és a KGST-tagországok rokon tudományos központjaival szorosan együttműködve érik el. Rendszeresen találkoznak csehszlovák, bolgár és magyar szakemberekkel, amikor kölcsönösen kicserélik ismereteiket és tapasztalataikat. Ezt az együttműködést a jövőben szeretnék elmélyíteni, hogy tudományos-termelési egyesülésük meszemenően megfeleljen azoknak az igényeknek, amiket az agráripari integráció keretében végbemenő koncentrálódás és szakosodás állít velük szembe. EGRI FERENC Szavin Georgij Alekszejevics: Kutatásaink eredményeit és leg- Darijova Akszenija Ivanovna: A korábbiakhoz viszonyítva sike- újabb ismereteinket csehszlovákiai kollégáinkkal is rendszerérőit a harmadára csökkenteni a magtól magig időtartamot sen megbeszéljük. (A szerző felvételei) A közelmúltban zajlott a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség 25. konferenciája Bécsben. A világ öt kontinenséről résztvevő országok képviselői, szakemberei nagyon sok érdekességet mondtak el az atomisztika fejlődéséről, az atomenergia kihasználásáról országukban. A felszólalók közt szerepelt L I. Kolosán is, a Bjelorusszijai Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája atomenergetikai kutatóintézetének igazgatóhelyettese is. Előadásában hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség valamennyi tagországa és a világ valamennyi gazdasága számára rendkívüli jelentősége van az atomenergetikai programok fejlesztésének, hiszen az elkövetkező években, évtizedekben az energiaszükséglet növekményének kielégítését mindenekelőtt atomenergetikai forrásból fedezzük majd. Bjelorusszijában napjainkban a gyorsreaktorok fejlesztésére és kihasználására összpontosítanak, ami az atomenergetika szinte korlátlan fejlesztését teszi lehetővé. A Bjelorusz SZSZK a gyorsreaktorok fejlesztését és kihasználását az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság tudományos-kutató és tervező intézeteivel karöltve végzi, és persze, további szövetségi köztársaságokkal is együttműködik. Ezen túlmenően szoros tudományos és műszaki együttműködést folytat magyar, Együttműködve a KGST-tagországokkal lengyel és bulgár kutatóintézetekkel. Atudósok most egy BRIG-300-as típusú 300 megawatt teljesítményű atomerőmű kísérleti modelljének megszerkesztésén fáradoznak. A kísérleti atomerőmű gyorsneutronokkal működik majd, hűtőközegként pedig gázt használnak. Úgy tűnik, hogy az új típusú atomerőmű nagyon magas műszaki és gazdasági paraméterekkel rendelkezik majd. Minszkben, Bjelorusszija fővárosában két blokkos WER-1000 típusú korszerű reaktor alkalmazásával építenek atomerőmüvet. Ezeket a típusokat hazánkban is gyártjuk majd a Szovjetunió segítségével, egyrészt Plzeőben, másrészt pedig Vítkovicén. Az atomerőmű villamos energiát szolgáltat, de ugyanakkor a főváros lakótelepeinek fűtésére is felhasználják az itt keletkező hőt. Várható, hogy Bjelorusszijában az elkövetkező években más városokban is építenek villanyáramot és hőt egyaránt szolgáltató atomerőműveket. A tudományos intézetekben nagyon sok figyelmet szentelnek az atomfizika fejlesztésének, vizsgálják, hogy a sugárzás milyen hatással van a félvezetők szerkezetére, és még sok más szempontból végeznek kísérleteket, amelyek előbbre vihetik e téren is a fejlődést. VLADIMÍR RYMAREVIÖ-ALTMANSKIJ 1981. XII. 6. e * ÚJ szú
