Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-19 / 28. szám
illllllllllllllllllllllll!lllllll!llll!l!ll!llllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllll A kipróbált úton Több mint egy harmad évszázad óta a szocializmus ellenségeinek akciói, a bonyolult nemzetközi helyzet közepette is a szocializmus erőinek sikerült megőrizniük a békét, biztosítaniuk a világszocializmus és a haladás pozícióinak megszilárdításához szükséges feltételeket. Ez azért vált lehetővé, mert a szocializmus és a béke elválaszthatatlan. Ezt az igen fontos tételt igazolja jelenünk, a szovjet állam története. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek, a szocialista testvérországoknak az a történelmi küldetés jutott osztályrészül, hogy a béke legfőbb támaszpontjai legyenek a Földön. És ők sikeresen teljesítik ezt a küldetést. Minden ember számára nyilvánvaló, hogy a szocializmus erői korunkban a világméretű társadalmi fejlődés hatalmas tényezőjévé váltak. A béke megőrzése az SZKP és a szovjet állam legfőbb külpolitikai célja. A szovjet kommunisták pártja ezt a történelmi feladatát a legfontosabb feltételnek tekinti a szovjetországban folyó sikeres kommunista építéshez, ahhoz, hogy a szovjet nép teljesítse ennek békés alkotó terveit. A párt XXVI. kongresszusa s annak határozatai igazolják, hogy Lenin pártja, ennek központi bizottsága, a KB politikai bizottsága következetesen síkra- száll a béke megszilárdításáért, az enyhülés elmélyítéséért, a nemzetközi együttműködésért. Az SZKP-nek és a szovjet államnak ebben az elvi politikai irányvonalában, világosan megfigyelhető a szovjetország lenini kül- és belpolitikájának kölcsönös kapcsolata, dialektikus egysége. Ez a politika teljesen megfelel a szovjet nép létérdekeinek, más országok népei, a béke és a haladás érdekeinek. S a szocializmus ellenségei, az imperializmus és a reakció erői bármennyire igyekezzenek is „a Szovjetunió agresszivitását“ bizonygatni, a „szovjet fenyegetéssel“ ijesztgetni a világot, azonkívül még azzal is, hogy ebbe a szennyes provokációs ügybe bekapcsolják a szocializmus árulóit, elsősorban a pekingi vezető :et - a szovjetországnak és népeinek béke- szeretetére vonatkozó igazság a hazugság mindenféle függönyén áttör. A szocializmus és a kommunizmus létrehozásán munkálkodó embereknek békére van szüksége, nincs szükségük háborúra. De nem csupán akarják a békét. Kommunista pártjuk vezetésével harcolnak is érte. A tőkés országokban vagy az imperialista rabszolgaságtól megszabadult államokban élő, minden elfogulatlan ember számára egyre világosabb, hogy a béke megszilárdítását szorgalmazó politikája révén a Szovjetunió a nemzetközi szintér élvonalában áll, és a szocialista testvérországok: hűséges szövetségesei a közös ügyben. Ok a másik társadalmi rendszerhez tartozó országokkal való békés egymás mellett élésre, az enyhülés meaőrzésére és elmélyítésére törekvő, változatlan irányvonalukat összekapcsolják azzal, hogy határozott visszautasításban részesítik az agresszió erőit, az imperializmus és a reakció erőit. Éppen ezek a tényezők vezérlik a Szovjetuniót, más szocialista országokat, amikor tovább harcolnak a nemzetközi helyzet radikális orvoslásáért. Ebben a harcban megbízható iránytű az a békeprogram, amelyet az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusa hirdetett meg. Ezt a programot továbbfejlesztette az SZKP KB beszámoló jelentése, amelyet L. I. Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán. A Szovjetunió új kezdeményezései a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére és a béke megszilárdítására, a kérdések széles körének rendezésére irányulnak. A hadászati fegyverzetek és minden más fegyverzetfajta korlátozását egyaránt érintik, továbbá az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseit, azt szorgalmazzák, hogy e célból összeurópai konferenciát kell összehívni, foglalkoznak a közel- közép- és távol-keleti helyzettel és egész sor, a nemzetközi biztonság megszilárdításával összefüggő kérdéssel, azokkal is, amelyeket a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Szervezetében terjesztett elő és amelyek mindmáig időszerűek. Lenin pártjának legfőbb célja, mint L. I. Brezsnyev hangsúlyozta: „Nincs jelenleg fontosabb feladat nemzetközi téren pártunk, népünk számára, és bolygónk valameny- nyi népe számára, mint a béke megvédése“. Az agresszió és a háború imperialista doktrínájával a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam a békének, valamennyi állam békés egymás mellett élésének és egyenjogúságának doktrínáját állítja szembe. Azt, hogy a Szovjetunió ragaszkodik a béke és a társadalmi haladás ügyéhez, a népek biztonságának, és szabadságának ügyéhez, valamint a szovjet külpolitika tisztánlátását és bölcsességét - mindezt az egyszerű emberek százmilliói lelkesen helyeslik. Ugyanakkor mindinkább felismerik azt, hogy a szovjet nép mit végzett a háború utáni ötéves tervek alatt, milyen óriási ugrást tett a szovjetország a szocializmus és a kommunizmus építésének útján, különösen a fejlett szocialista társadalom viszonyai között. A szovjetország a kommunizmus anyagi-technikai alapja megteremtésének valamennyi irányában lényeges előrehaladást tett. Minőségileg új szintet értek el a szovjet társadalom termelőerői. A legutóbbi ötéves tervek során jelentős méretű szociális program valósult meg. Mélységben és szélességben egyaránt fejlődik a tudományos-technikai forradalom, és sok üzem és iparág arculatát megváltoztatja. A szovjet tudomány vezető helyet foglal el az ismeretek legfontosabb területein. A szovjetország gazdasági ereje szavatolja a további haladást a kommunista építés útját. Mintegy az ország által megtett utat, eredményeit összegezve, a XXVI. kongresszuson előterjesztett beszámoló jelentés megállapítja: „És ma, ha visszatekintünk az elmúlt évekre, teljes joggal mondhatjuk: óriási munkát végeztünk. Erősebb, gazdagabb, szebb lett nagy hazánk!“ A párt XXVI. kongresszusa, miután megvizsgálta és az össznépi megvitatás után jóváhagyta a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányait az 1981 -1985-ös évekre és az utána következő időszakra, meghatározta az új feladatokat: ezek nagyszabásúak és bonyolultak. Erről a történelmi távlatról találóan állapította meg az SZKP XXVI. kongresz- szusán L. I. Brezsnyev: „Minden erőnket két, kölcsönösen összefüggő irányban szándékozunk összpontosítani. Az egyik - a kommunista alkotás, a másik - a béke megszilárdítása“. Az alkotás és a béke a szovjet nép számára elválaszthatatlan fogalmakká vált. Béke és alkotás - ez az az út, amelyen a Szovjetunió immár 63 éve rendületlenül halad. I. MEDVEGYEV 1981. VII. 19. Mit jelent az atomháború? Az embereknek joguk van tudni: egy korszerű, egy megatonnás atombomba, amelyet a stratégiai rakéták képesek akár a nyugati, akár a keleti féltekén a megadott célba juttatni, rommá változtathat akár egy egymillió lakosú várost is. Elpusztítja az ott élő lakosság felét, a másik felét pedig hosszas halálhoz vezető szenvedésre ítéli; a világon nem száz, hanem több ezer efféle bomba áll kilövésre készen. Ez azt jelenti, hogy egy atomháború kirobbantása esetén, mind a támadó, mind a válaszcsapásra kényszerített országra olyan meny- nyiségü bomba hull, mely az adott ország lakosságának több mint a felét is képes elpusztítani. Megsemmisíti az alapvető iparágak mintegy 70-90 százalékát, lerombolja a táv- és hírközlési rendszereket, a villamos hálózatot,megbénítja az ország gazdasági életét és éhínséget okoz; a nukleáris fegyver minőségileg különbözik a korábbi háborúkban alkalmazott fegyverektől, mivel óriási romboló erején túl, hőhatásával képes a robbanás helyétől több tucat kilométernyire is mindent felégetni. S mindezen felül a robbanáskor keletkező sugárzás is halált hordozó. Azok az emberek, akiknek sikerül megmenekülniük a robbanás és a gyújtóhatás elöl, a sugárzás következtében pusztulásra vannak ítélve, s hetek, hónapok vagy akár évek múltán elpusztulnak; a nukleáris robbanás - akár atom-, hidrogén, vagy neutron- bomba révén jön létre - környezetünket radioaktív sugárzással fertőzi meg. Egy atomháború után a környezet radioaktív szennyeződése olyan magasra szökik, hogy eléri azt a szintet, amelyen megszűnnek az életfeltételek. Az atomháború túlélői a genetikai pusztálás áldozataivá válnak; a legkisebb, egy kilotonnás neutronbomba felrobbantása mintegy egy kilométeres körzetben elpusztítja az ott levő embereket. A két kilométeres körzetben tartózkodók pedig tartós betegségeket okozó sugárfertőzést kapnak. ALEKSZANDER KUZIN, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az ENSZ Atomsugárzást Vizsgáló Tudományos Tanácsának szovjet képviselője (MOSZKOVSZKUE NOVOSZTYI) Bolgár-szovjet együttműködés A szocialista Bulgária belépett a 8. ötéves tervbe. Ez az 1990-ig terjedő gazdasági, társadalmi és szellemi fejlődés első foka. Az új ötéves terv nagy ipari üzemek, a második atomenergia-komplexum megépítésének terveivel, az ország északi és déli részét átszelő, két autópálya újabb szakaszainak átadásával köszöntött be. Ha a jelenlegi tízéves időszakban végbemenő valamennyi változást százalékba foglaljuk, akkor ezek a kétszer nagyobb munkatermelékenységben és az 50 százalékkal megnövekedett nemzeti jövedelemben fejeződnek ki. Jelentősen növekszik az acél, a villamos energia, a cellulóz, a gépek, a vegyi termékek, a gyümölcs, a zöldség és a gabona termelése. Nagymértékben fejlődik a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészet. Honnan veszi a szocialista Bulgária az erőt és a szilárd hitet, hogy eléri az új csúcsokat? Erőnk: az új rendszer, amely óriási akotó energiát ébreszt a népben, mely megismerte a szabadság örömét, az akotás és a haladás örömét. Hitünk a testvérországok hatalmas közösségéből fakad, amelyek a szocializmus közös történelmi céljainak megvalósítása jegyében kovácsolódtak egybe. Bulgária: a KGST egyik alapító tagja, a szocialista gazdasági integráció tevékeny résztvevője. A Kozloduj bolgár falu melletti atomerőmű építésében tevékenyen részt vesz az INTER ATOMENERGO nemzetközi egyesülés. Ez végzi az atomerőmű kiszolgálásához szükséges, legfontosabb technikai berendezések tervezését és gyártását. Bárki könnyen elképzelheti, milyen jelentőségű az ország, valamint szakemberei és energetikusai számára ennek az egyesülésnek a létrehozása. Ez a tudományos-technikai haladás jelenlegi szintjének egyik zsinórmértéke, a nemzet termelési kultúrájának fokmérője. Tovább folytatjuk a devnyai nagy kald- náltszóda-kombinát építését. Épülettömbjei fölött jelenleg három zászló leng: bolgár, szovjet és magyar - e három ország együtt építette ezt az ipari üzemet, s termékeiből évente 1200 ezer tonnát használ fel. Dev- nyában kezdődik a közösség egy más* egyedülálló objetuma: a Szovjetunió és Bulgária közti tengeri kompjárat vonala, amely rendkívül nagy jelentőségű e két állam közötti közlekedés és gazdasági csere fejlesztése szempontjából. E kompjárat forgalmának első eredményei bebizonyították rendkívüli hatékonyságát. De százalékkal, haszonnal, időmegtakarítással egyáltalán nem mindent lehet kifejezni. Sumenben nagyméretű gyár kifejlesztése folyik - futószalagjairól a csehszlovák Skoda gyár és a bolgár Madara üzem közös márkáját viselő teherautók kerülnek ki. Országunk minden zugában találhatóak példák arra a nemzetközi együttműködésre, amelyet 10 évvel ezelőtt jelölt ki egy jól ismert okmány - a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja, a közösen elfogadott és állandóan gazdagodó, hosszú távú együttműködési célprogramok keretében. A bolgár ipart, energetikát és mezőgazdaságot túlnyomórészt a testvéri szocialista államok technikai segítségével hozták létre. A Belmeken-Szesztrimo energetikai vízlépcsőrendszerben csehszlovák turbinák működnek, az építőiparban lengyel technikai felszerelést akalmaznak, a vegyiparban NDK-berendezéseket használnak, Bulgária útjain a szocialista országok ismert márkájú autói közlekednek. A testvérországokkal folytatott együttműködés a bolgár külkereskedelmi forgalomnak több mint 80 százalékát teszi ki. Ebben a Szovjetunióra jut a legnagyobb hányad. A sokoldalú közeledés irányvonala, amelyet a két testvérpárt, az SZKP és a BKP kezdeményezésére fogadtak el, telkes támogatásra telt a nép körében. Az akotó tevékenységhez és a harchoz új impulzusokat nyújtott számunkra az SZKP XXVI. kongresszusa. A BKP XII. kongresz- szusa lelkesítő feladatokat szabott meg a 8. ötéves tervre és a legközelebbi tízéves időszakra. Még mélyebb értelemmel telnek meg Leonyid Brezsnyev szavai, az „internacionalizmus a gyakorlatban“ - így nevezte ugyanis az SZKP főtitkára a Bulgária és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat. Új magaslatokat értünk el, mert összetartunk, mivel egyetértünk és a közös nagy cél — a kommunizmus felé haladunk. K. KOLEV A Rabotnicseszko Delo főszerkesztő-helyettese