Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-11-22 / 46. szám

BARANGOLÁS A HOLD KÖRÜL ,,A Hold az égen egy ezüst lant. Megannyi húr a sugarak; A Hold ezüst lantján a szellők Szellemkezekkel játszanak... “ (Petőfi) Kétségkívül a Nap után a másik fő égitest, mely fényességével akaratlanul is magára vonja a szabadban tartózkodó ember figyel­mét. Talán még szembetűnőbb is ez az égitest, mint maga a Nap, amely változatlan örökkévalóságban rója napi körútját az ég­bolton, s szabadszemmel történő megfigye­lésére is csak keltekor vagy nyugtakor kerül­het sor, ha vakító fényét a sűrű légkör már kellőképpen legyengítette. Nem így a Hold. Mikor teljes fényében pompázik, ezüstös köntösbe öltözteti kör­nyezetünket, ha pedig mint keskeny sarló jelenik meg, a legimpozánsabb látványt nyújtja az esti vagy hajnali égboltnak. Ez az alakját és nagyságát állandóan változtató égitest örök időktől fogva lenyűgözte szem­lélőjét. Először mint leheletfinom vékonysá­gú sarló születik meg a napnyugta tüzében, néhány nap múltán már félholddá nő, majd mint teljes fényű korong tündököl az éjszakai égbolton. Ezt követően, fénye egyre fogy, újra félholddá csökken, majd az egyre keskenyedö holdsarló beleolvad a felkelő napba, hogy néhány nap után újból kezdődjék az egész körfolyamat. A Hold születése és elpusztulá­sa, valamint az élet hasonló lefolyása között párhuzamot vélt felfedezni a régmúltak em­bere. Az emberi élet is a születéssel kezdő­dik. A gyermekkoron át ifjúvá, majd férfivá érik, végül pedig a bekövetkező öregkor után meghal, (gy vált a Hold a halhatatlanság szimbólumává, amely ha eltűnt is, újra fog születni. E csodálatos jelenség előtt értetle­nül alíő' primitív emberben kétségkívül az a gondolat fogalmazódott meg, hogy minden hónapban a Nap tüzéböl egy új Hold születik ezért megjelenése a remény jelképévé vált s arra buzdította őseinket, hogy eljövetelé­nek idejét előre kiszámítsák, bekövetkezését ujjongva, ünnepelve köszöntsék, (gy szüle­tett meg a Holdhoz fűződő hit, mely szerint a földi élet lényegében az ég tükre, ahol kicsiben ugyanazok az események történ­nek, mint az elérhetetlen magasságban mozgó égitestekkel. A Hold fényváltozásainak, valamint a Földhöz viszonyított helyzeteinek hosz- szabb ideig tartó megfigyelése azonban nyil­vánvalóvá tette, hogy a Holdnak mindig az a része van megvilágítva, amelyik a Nap felé néz, s ennek a megvilágított résznek a Föld­höz viszonyított helyzetváltozása adja a csa­lóka fázisváltozást. Ennek a tulajdonságnak köszönhetjük a ma is használatos, bár lénye­gesen átrendezett „hónap“ jelölésű időegy­séget, a naptárkészítés alapját. A magyar hitvilágban rendkívül gazdag forrást jelentettek a Holdhoz, ehhez az áb­rándos képzeletet keltő égitesthez fűződő hiedelmek, babonák, jóslatok megnyilatko­zásai. Egyes néprajzkutatóink és nyelvésze­ink szerint a Hold szó eredete a hódol szóban rejlik, a Nap, vagyis a tűz tiszteleté­nek kisebb nemét hivatva kifejezni. Ebből a szóból alakult ki azután a hónap kifejezés is. A fényváltozásokra három megnevezés volt használatos: Hold újság (újhold), Hold tölte (telihold) és a Hold fogyta (félhold mindkét változat). Ezek a fázisok a babonás néphiedelmek szerint befolyással voltak bi­zonyos teendőkre. Számtalan példát lehetne felhozni arra, hogy a Holdat az emberi éiet minden területén a termékenység hordozó­jának tekintették. Ezt leginkább az újholdhoz (Hold újság) fűződő babonáink bizonyítják, amely a kezdetre, egyes munkák megkezdé­sére volt üdvös időszak. Minden olyan mun­kát, amelyben a gyarapodás „növekedés volt óhajtott, ekkor kellett elkezdeni. így újságkor volt ajánlatos a növendék állatokat elválasz­tani az anyjuktól, mert a hiedelem szerint ekkor váltak ellenállóvá mindennemű beteg­séggel szemben, s biztosított volt a gyors növekedésük. A fiúcsecsemőkre ugyanez vo­natkozott. Ellenben a holdtölte utáni időszak, mikor a Hold fénye már csökkenőben volt, olyan munkák elvégzésére volt alkalmas, melyeknek fogyása, a következményeiktől való szabadulás volt kívánatos. A leánygyer­meket ilyenkor kellett elválasztani az anyjá­tól, nehogy túlságosan begyes legyen. Úgy­szintén rovarokat irtani, tollat fosztani, daga­natokat és betegségeket kezelni is ilyenkor kellett, hogy azok elfogyjanak, mihamarabb megszűnjenek. Ezen babona szerint egyes nyavalyák újságban kiújulhattak. Gazdálko­dó, földművelő családoknál a Holdhoz fűződő babonák világa mint naptári előrejelzések szerepeltek. így a Csallóközben: ,,... a hold fogytakor semminemű vetés vagy ültetés nem /ó, holdtöltén ellenben hasznos. Gazda­emberek, úgymond, a hold változásainál ezeket tartják szem előtt: ha borsót az újhold után három nappal elvetik, sok terem; a bú­zát újhol előtt két-három nappal, vagy pedig utána ugyanannyival kell elvetni, éspedig középszerű földbe, mert ha ez újholdkor kövér földbe vettetik, nagyrészt rozzsá válto­zik; a zabot újholdkor jó vetni, de még jobb holdtöltén; árpát kövér földbe újhold után, soványba holdtöltén; lent jó földbe újhold után; holdtöltén dohányágyat készíteni és mákot vetni jó, mert a dohány sok, a mák pedig nagyfejé lesz; végre az épületnek való fát is holdtöltén, télen át kell vágni, ha az ember nem akarja, hogy a szú beleessék. (Karcsay), Újhold első napján a felkelő Hold láttán ajánlatos volt pénzt csörgetni, ekkor ugyanis száma gyarapodott. Ha viszont üres zsebü embert „látott“ meg az újhold világa, annak zsebében az úr méginkább megna­gyobbodott. Csallóközben azt tartották, hogy nem jó sokáig a teliholdba nézni, mert az a kíváncsiskodó, aki szeretné meglesni, hogy mi történik benne, hamar megvakulhat. Szintén a Csallóközben érvényes az is, ha a Hold két'szarva felfelé áll, nagy szárazság fog bekövetkezni, ha viszont lefelé, akkor hamarosan eső lesz. Az időszakonként bekövetkező holdfo­gyatkozások sok helyütt rémületet, félelmet váltottak ki az emberekben. Ilyenkor a nyája­kat nagysietve hazaterelték a legelőkről, a kutakat leföldték a faluban. Azt hitték, hogy valami mesebeli szörny falja fel égi lámpásu­kat. A Csallóközben úgy hitték, hogy ilyenkor a Holdban este van és azért van ott sötét. Másutt úgy vélték, megette a markoláb a Holdat. Babonás hiedelmeink közül meg kell említenünk az újhold péntekére szóló munkatilalmakat is. Ilyenkor nem volt szabad mosni, vasalni, kenyeret sütni. Viszont az újhold péntekén sütött kenyér alkalmas volt vízbefúltak megkeresésére. Sok helyen a Holdat istenként tisztelték, babonás félelem övezte, hozzá folyamodtak betegségek meggyógyítása végett. Erre kü­lönféle mondókák, babonás versikék voltak használatosak: Például a fogfájásra való: ,,Uj Hód: uj kiráj! Tégöd köszöntlek Eleven foggal, Döglött féröggel! Az én fogam Akkó fájón: Mikó kégyót Békát öszök“ A Holdon már szabad szemmel is kisebb- nagyobb sötét területeket, foltokat vehetünk észre. Az emberi képzelet különféle alakokat vélt látni ezekben. Majdnem mindenütt él a Holdban muzsikáló szent Dávid képzete a körülötte táncoló Cicellével együtt. De találkozunk legeltető pásztor, rozsét hordó ember, ökrökkel szántó ember, kapcáját szá­rító pásztor „holdlakókkal" is. A hiedelmek nagyjából megegyeznek abban, hogy ezek­nek az embereknek valamilyen büntetés kö­vetkeztében lett a Hold a lakóhelyük. így például a fát hordó ember tiltott napon vé­gezte ezt a munkát, azért szívta fel a Hold. Dávidot és Cicellét az anyjuk átkozta meg, hogy se a föld, se az ég ne fogadja be. A Hold kimaradt az átokból, ezért az befo­gadta. Sok holdbéli lény pedig úgy került oda, hogy hamisan esküdött rá, vagy pedig megátkozta a Holdat. BÖDŐK ZSIGMOND D ean Read jól ismert hazánkban is, elsősorban a színvonalas pop-zene kedvelőinek körében. A sokoldalú művész, aki nemcsak énekkel, hanem zeneszerzéssel, for­gatókönyvírással és filmrendezéssel is foglalkozik, a szocialista országok­ban mint békeharcos is elnyerte a bé- keszeretó emberek rokonszenvét. Közismert tény, hogy Dean Read tilta­kozott a vietnami esztelen öldöklés és a chilei terror ellen és kiállt a nemzet­közi munkás- és békemozgalom olyan kimagasló személyiségei mel­lett, mint amilyenek Luis Corvalán és Angela Davis. Ez a rokonszenves amerikai pop-énekes, aki filmet készí­tett a chilei fasiszták által meggyilkolt Victor Jaráról, az USA Minnesota ál­lamában államellenes izgatás vádjá­val bíróság elé is került, de a nemzet­közi szolidaritás megnyilvánulásaként kibontakozott tiltakozási hullám hatá­sára szabadlábra helyezték. DEAN READ ÚJ LEMEZE Legutóbbi prágai tartózkodása ide­jén készült a ,,Rock’n’roll - Country - Romantic“ címmel a közelmúltban kiadott Supraphon nagylemeze. Már a lemez címé is utal egyrészt a válo­gatásban szereplő dalok műfaji sok­rétűségére, másrészt Dean Read elő- adómúvészetének széles skálájára. Elmondhatjuk róla, hogy a pop-zene számos műfajában „otthon van“. Elő­adóművészetének leglényegesebb összetevői a kellemes hangorgánum, a stílussal és a műfajjal való azonosu­lás ösztönszerü, tehát nem mesterkélt és erőltetett készsége, s előadás­módjának az az eleganciája és bája, amely csak e műfaj legkiválóbb mű­velőinek adatott meg. Két-két szám­ban a kiváló előadóművészhez illő színvonalon működik közre a magyar pop-muzsika egyik csillaga, a Magyar Televízió idei tánc- és popdal feszti­válja előadói kategóriájának győzte­se, a nálunk is jól ismert Kovács Kati, valamint a Bezinky vokálegyüttes. A prágai Mozarteumban készült felvé­tel zenekari kíséretét színvonalasan a Vladimír Popelka vezette stúdióze­nekar szolgáltatja.- Az új Supraphon Dean Read lemez nagyszerű ízelítőt nyújt a pop­zene kedvelőinek Dean Read sok­oldalú tehetségét bizonyító művésze­téből. SÁGI TÓTH TIBOR 1981. XI. 22. (Archív-felvétel) Ahogy Kodály is gondolta A 25 éves galántai Kodály Zoltán Dalc’skörröl Huszonöt éves múltra tekint vissza a galántai Kodály Zoltán Daloskor. A je­lenleg negyvenöt tagú vegyeskar ottho­nában, a galántai művelődési házban október 16-án ünnepi esten emlékezett meg a jubileumról. A nagy zeneszerző, Kodály Zoltán gyermekkorának városa a csehszlovákiai magyarság szellemi életében ma első­sorban az énekkari kultúra, a kórusmoz­galom fogalmával függ össze. A három- évenként megrendezésre kerülő Kodály- napoknak helyet adó város komoly zenei múlttal rendelkezik. A kóruséneklésnek itt a szó legmélyeb értelmében hagyomá­nya van; egyesek százéves múltat is emlegetnek. Kezdetben egyházi énekkar működött, majd a harmincas évek elején a Hanza fogyasztási szövetkezet keretében létre­jött egy férfikórus, amely országos dalos­találkozókon is szerepelt. A negyvenes évek elején már vegyeskar is működött Galántán. A felszabadulás után több mint egy évtizeddel alakult meg ismét - a CSEMADOK-on belül - a vegyeskar. így emlékszik erre az énekkar egyik alapító tagja, a hatvanhat éves Papanek Imre:- Az ötvenes évek elején itt Galántán is fontosnak tartottuk az anyanyelvi kultú­ra ápolását. Ezt elsősorban egy állandó jelleggel működő énekkar megszervezé­sében láttuk. Meg aztán a Kodály-emlé- kek is köteleztek bennünket... A kosúti ünnepségeken futottam össze a fiatal Ág Tiborral. Arról kérdeztem, milyen tervei vannak, és fölvetettem, vállalja el a kar­vezetést itt Galántán. A helyi magyar gimnázium állást adott, lakást pedig a já­rási pártbizottság vezetőtitkára, Seres Lajos biztosított. Tehát volt karnagyunk, hozzáfoghattunk a szervezéshez, a tag­toborzáshoz. ötvenhét tavaszán a taglét­szám elérte a hatvanat. A szervezők egyben lelkes dalos társak is lettek: Zá- reczky László, Gálffy László, Teplicky János, Valábek Mihály, Karsai Gáspár, Éliás János... A két utóbbi, velem együtt, még ma sem hűtlen az énekléshez. 1957-ben Kodály Zoltán beleegyezé­sét adta, hogy a kórus az ő nevét visel­hesse. Fellépésekben gazdag évek kö­vetkeztek, míg 1962 őszén szervezési és művészi problémák megoldatlansága mi­att néhány évre megszűnt a kórus. 1969 februárjában - ismét Ág Tibor karnagy vezetésével - újjáalakul az énekkar és júniusban már részt vesz az I. Kodály- napokon. Ismét tevékeny évek következ­nek. Számos hangverseny a galántai járás községeiben, vendégszereplések itthon és külföldön. A kórus megalakulá­sának 20. évfordulóján néhány számot már Chemez Zsuzsa karnagy vezényel, és pár évvel később teljesen átveszi a kar vezetését. A kórus jelenlegi karvezetője Véghelyi- né Chemez Zsuzsa, a galántai zeneisko­la pedagógusa, frissebb emlékeket ele­venít fel:- Nehéz volt a nagy tudással, tapasz­talatokkal rendelkező Ág Tibor után át­venni az énekkar irányítását. De néhány tag segített, s úgy láttam, bíznak ben­nem. Akik az éneklés öröméért marad­tak, azok segítettek. Galántán lenni kell egy énekkarnak - mondták. És a galántai Kodály Zoltán Daloskor azóta is jelentős szerepet tölt be a város életében. Akár a diószegi Vox Humana vegyeskarra, rájuk is meghatározó, fon­tos feladat hárul. Irányt mutatók és érték­mérők a Mátyusföld falvaiban működő énekkarok számára (is). Legutóbbi sze­replésük a huszonötödik évfordulón feljo­gosítja őket arra, hogy tovább lépjenek, örömmel, szépen daloltak. Ahogy talán Kodály is gondolta... Lelkesedésben egyelőre nincs hiány. A szervezési gondokat jelenleg közösen oldják meg A legtöbbet vállalók egyike Szalay Ágnes. Egyébként szakmai téren kevés segítséget kapnak. Bár Srnan Ár­pád, a férfikar egyik tapasztalt tagja gyak­ran „elviszi“ a férfikart és csiszolja velük a két szólamot. Ilyen segítőtárs jó lenne a női kar tagjai közül is. December elején Szekszárdra készül­nek és ápolni szeretnék a dunaszerdaheíyí kórussal kialakult barátságot is. A galántai Kodály Zoltán Daloskörröl elmondható, hogy jelenleg jó úton halad. A városi művelődési háztól kellő támoga­tást kapnak. A közelmúltban egyenruhát varratott a tagoknak, helyiséget biztosít a próbákra. Valójában tehát „csak“ arra van szük­ség, hogy az elkövetkező években, évti­zedekben is legyenek lelkes és odaadó tagjai az énekkarnak, és Kodály nevét viselve mindig méltóak maradjanak a nagy zeneszerző hagyatékához. FODOR RUDOLF

Next

/
Oldalképek
Tartalom