Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-22 / 46. szám
BARANGOLÁS A HOLD KÖRÜL ,,A Hold az égen egy ezüst lant. Megannyi húr a sugarak; A Hold ezüst lantján a szellők Szellemkezekkel játszanak... “ (Petőfi) Kétségkívül a Nap után a másik fő égitest, mely fényességével akaratlanul is magára vonja a szabadban tartózkodó ember figyelmét. Talán még szembetűnőbb is ez az égitest, mint maga a Nap, amely változatlan örökkévalóságban rója napi körútját az égbolton, s szabadszemmel történő megfigyelésére is csak keltekor vagy nyugtakor kerülhet sor, ha vakító fényét a sűrű légkör már kellőképpen legyengítette. Nem így a Hold. Mikor teljes fényében pompázik, ezüstös köntösbe öltözteti környezetünket, ha pedig mint keskeny sarló jelenik meg, a legimpozánsabb látványt nyújtja az esti vagy hajnali égboltnak. Ez az alakját és nagyságát állandóan változtató égitest örök időktől fogva lenyűgözte szemlélőjét. Először mint leheletfinom vékonyságú sarló születik meg a napnyugta tüzében, néhány nap múltán már félholddá nő, majd mint teljes fényű korong tündököl az éjszakai égbolton. Ezt követően, fénye egyre fogy, újra félholddá csökken, majd az egyre keskenyedö holdsarló beleolvad a felkelő napba, hogy néhány nap után újból kezdődjék az egész körfolyamat. A Hold születése és elpusztulása, valamint az élet hasonló lefolyása között párhuzamot vélt felfedezni a régmúltak embere. Az emberi élet is a születéssel kezdődik. A gyermekkoron át ifjúvá, majd férfivá érik, végül pedig a bekövetkező öregkor után meghal, (gy vált a Hold a halhatatlanság szimbólumává, amely ha eltűnt is, újra fog születni. E csodálatos jelenség előtt értetlenül alíő' primitív emberben kétségkívül az a gondolat fogalmazódott meg, hogy minden hónapban a Nap tüzéböl egy új Hold születik ezért megjelenése a remény jelképévé vált s arra buzdította őseinket, hogy eljövetelének idejét előre kiszámítsák, bekövetkezését ujjongva, ünnepelve köszöntsék, (gy született meg a Holdhoz fűződő hit, mely szerint a földi élet lényegében az ég tükre, ahol kicsiben ugyanazok az események történnek, mint az elérhetetlen magasságban mozgó égitestekkel. A Hold fényváltozásainak, valamint a Földhöz viszonyított helyzeteinek hosz- szabb ideig tartó megfigyelése azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a Holdnak mindig az a része van megvilágítva, amelyik a Nap felé néz, s ennek a megvilágított résznek a Földhöz viszonyított helyzetváltozása adja a csalóka fázisváltozást. Ennek a tulajdonságnak köszönhetjük a ma is használatos, bár lényegesen átrendezett „hónap“ jelölésű időegységet, a naptárkészítés alapját. A magyar hitvilágban rendkívül gazdag forrást jelentettek a Holdhoz, ehhez az ábrándos képzeletet keltő égitesthez fűződő hiedelmek, babonák, jóslatok megnyilatkozásai. Egyes néprajzkutatóink és nyelvészeink szerint a Hold szó eredete a hódol szóban rejlik, a Nap, vagyis a tűz tiszteletének kisebb nemét hivatva kifejezni. Ebből a szóból alakult ki azután a hónap kifejezés is. A fényváltozásokra három megnevezés volt használatos: Hold újság (újhold), Hold tölte (telihold) és a Hold fogyta (félhold mindkét változat). Ezek a fázisok a babonás néphiedelmek szerint befolyással voltak bizonyos teendőkre. Számtalan példát lehetne felhozni arra, hogy a Holdat az emberi éiet minden területén a termékenység hordozójának tekintették. Ezt leginkább az újholdhoz (Hold újság) fűződő babonáink bizonyítják, amely a kezdetre, egyes munkák megkezdésére volt üdvös időszak. Minden olyan munkát, amelyben a gyarapodás „növekedés volt óhajtott, ekkor kellett elkezdeni. így újságkor volt ajánlatos a növendék állatokat elválasztani az anyjuktól, mert a hiedelem szerint ekkor váltak ellenállóvá mindennemű betegséggel szemben, s biztosított volt a gyors növekedésük. A fiúcsecsemőkre ugyanez vonatkozott. Ellenben a holdtölte utáni időszak, mikor a Hold fénye már csökkenőben volt, olyan munkák elvégzésére volt alkalmas, melyeknek fogyása, a következményeiktől való szabadulás volt kívánatos. A leánygyermeket ilyenkor kellett elválasztani az anyjától, nehogy túlságosan begyes legyen. Úgyszintén rovarokat irtani, tollat fosztani, daganatokat és betegségeket kezelni is ilyenkor kellett, hogy azok elfogyjanak, mihamarabb megszűnjenek. Ezen babona szerint egyes nyavalyák újságban kiújulhattak. Gazdálkodó, földművelő családoknál a Holdhoz fűződő babonák világa mint naptári előrejelzések szerepeltek. így a Csallóközben: ,,... a hold fogytakor semminemű vetés vagy ültetés nem /ó, holdtöltén ellenben hasznos. Gazdaemberek, úgymond, a hold változásainál ezeket tartják szem előtt: ha borsót az újhold után három nappal elvetik, sok terem; a búzát újhol előtt két-három nappal, vagy pedig utána ugyanannyival kell elvetni, éspedig középszerű földbe, mert ha ez újholdkor kövér földbe vettetik, nagyrészt rozzsá változik; a zabot újholdkor jó vetni, de még jobb holdtöltén; árpát kövér földbe újhold után, soványba holdtöltén; lent jó földbe újhold után; holdtöltén dohányágyat készíteni és mákot vetni jó, mert a dohány sok, a mák pedig nagyfejé lesz; végre az épületnek való fát is holdtöltén, télen át kell vágni, ha az ember nem akarja, hogy a szú beleessék. (Karcsay), Újhold első napján a felkelő Hold láttán ajánlatos volt pénzt csörgetni, ekkor ugyanis száma gyarapodott. Ha viszont üres zsebü embert „látott“ meg az újhold világa, annak zsebében az úr méginkább megnagyobbodott. Csallóközben azt tartották, hogy nem jó sokáig a teliholdba nézni, mert az a kíváncsiskodó, aki szeretné meglesni, hogy mi történik benne, hamar megvakulhat. Szintén a Csallóközben érvényes az is, ha a Hold két'szarva felfelé áll, nagy szárazság fog bekövetkezni, ha viszont lefelé, akkor hamarosan eső lesz. Az időszakonként bekövetkező holdfogyatkozások sok helyütt rémületet, félelmet váltottak ki az emberekben. Ilyenkor a nyájakat nagysietve hazaterelték a legelőkről, a kutakat leföldték a faluban. Azt hitték, hogy valami mesebeli szörny falja fel égi lámpásukat. A Csallóközben úgy hitték, hogy ilyenkor a Holdban este van és azért van ott sötét. Másutt úgy vélték, megette a markoláb a Holdat. Babonás hiedelmeink közül meg kell említenünk az újhold péntekére szóló munkatilalmakat is. Ilyenkor nem volt szabad mosni, vasalni, kenyeret sütni. Viszont az újhold péntekén sütött kenyér alkalmas volt vízbefúltak megkeresésére. Sok helyen a Holdat istenként tisztelték, babonás félelem övezte, hozzá folyamodtak betegségek meggyógyítása végett. Erre különféle mondókák, babonás versikék voltak használatosak: Például a fogfájásra való: ,,Uj Hód: uj kiráj! Tégöd köszöntlek Eleven foggal, Döglött féröggel! Az én fogam Akkó fájón: Mikó kégyót Békát öszök“ A Holdon már szabad szemmel is kisebb- nagyobb sötét területeket, foltokat vehetünk észre. Az emberi képzelet különféle alakokat vélt látni ezekben. Majdnem mindenütt él a Holdban muzsikáló szent Dávid képzete a körülötte táncoló Cicellével együtt. De találkozunk legeltető pásztor, rozsét hordó ember, ökrökkel szántó ember, kapcáját szárító pásztor „holdlakókkal" is. A hiedelmek nagyjából megegyeznek abban, hogy ezeknek az embereknek valamilyen büntetés következtében lett a Hold a lakóhelyük. így például a fát hordó ember tiltott napon végezte ezt a munkát, azért szívta fel a Hold. Dávidot és Cicellét az anyjuk átkozta meg, hogy se a föld, se az ég ne fogadja be. A Hold kimaradt az átokból, ezért az befogadta. Sok holdbéli lény pedig úgy került oda, hogy hamisan esküdött rá, vagy pedig megátkozta a Holdat. BÖDŐK ZSIGMOND D ean Read jól ismert hazánkban is, elsősorban a színvonalas pop-zene kedvelőinek körében. A sokoldalú művész, aki nemcsak énekkel, hanem zeneszerzéssel, forgatókönyvírással és filmrendezéssel is foglalkozik, a szocialista országokban mint békeharcos is elnyerte a bé- keszeretó emberek rokonszenvét. Közismert tény, hogy Dean Read tiltakozott a vietnami esztelen öldöklés és a chilei terror ellen és kiállt a nemzetközi munkás- és békemozgalom olyan kimagasló személyiségei mellett, mint amilyenek Luis Corvalán és Angela Davis. Ez a rokonszenves amerikai pop-énekes, aki filmet készített a chilei fasiszták által meggyilkolt Victor Jaráról, az USA Minnesota államában államellenes izgatás vádjával bíróság elé is került, de a nemzetközi szolidaritás megnyilvánulásaként kibontakozott tiltakozási hullám hatására szabadlábra helyezték. DEAN READ ÚJ LEMEZE Legutóbbi prágai tartózkodása idején készült a ,,Rock’n’roll - Country - Romantic“ címmel a közelmúltban kiadott Supraphon nagylemeze. Már a lemez címé is utal egyrészt a válogatásban szereplő dalok műfaji sokrétűségére, másrészt Dean Read elő- adómúvészetének széles skálájára. Elmondhatjuk róla, hogy a pop-zene számos műfajában „otthon van“. Előadóművészetének leglényegesebb összetevői a kellemes hangorgánum, a stílussal és a műfajjal való azonosulás ösztönszerü, tehát nem mesterkélt és erőltetett készsége, s előadásmódjának az az eleganciája és bája, amely csak e műfaj legkiválóbb művelőinek adatott meg. Két-két számban a kiváló előadóművészhez illő színvonalon működik közre a magyar pop-muzsika egyik csillaga, a Magyar Televízió idei tánc- és popdal fesztiválja előadói kategóriájának győztese, a nálunk is jól ismert Kovács Kati, valamint a Bezinky vokálegyüttes. A prágai Mozarteumban készült felvétel zenekari kíséretét színvonalasan a Vladimír Popelka vezette stúdiózenekar szolgáltatja.- Az új Supraphon Dean Read lemez nagyszerű ízelítőt nyújt a popzene kedvelőinek Dean Read sokoldalú tehetségét bizonyító művészetéből. SÁGI TÓTH TIBOR 1981. XI. 22. (Archív-felvétel) Ahogy Kodály is gondolta A 25 éves galántai Kodály Zoltán Dalc’skörröl Huszonöt éves múltra tekint vissza a galántai Kodály Zoltán Daloskor. A jelenleg negyvenöt tagú vegyeskar otthonában, a galántai művelődési házban október 16-án ünnepi esten emlékezett meg a jubileumról. A nagy zeneszerző, Kodály Zoltán gyermekkorának városa a csehszlovákiai magyarság szellemi életében ma elsősorban az énekkari kultúra, a kórusmozgalom fogalmával függ össze. A három- évenként megrendezésre kerülő Kodály- napoknak helyet adó város komoly zenei múlttal rendelkezik. A kóruséneklésnek itt a szó legmélyeb értelmében hagyománya van; egyesek százéves múltat is emlegetnek. Kezdetben egyházi énekkar működött, majd a harmincas évek elején a Hanza fogyasztási szövetkezet keretében létrejött egy férfikórus, amely országos dalostalálkozókon is szerepelt. A negyvenes évek elején már vegyeskar is működött Galántán. A felszabadulás után több mint egy évtizeddel alakult meg ismét - a CSEMADOK-on belül - a vegyeskar. így emlékszik erre az énekkar egyik alapító tagja, a hatvanhat éves Papanek Imre:- Az ötvenes évek elején itt Galántán is fontosnak tartottuk az anyanyelvi kultúra ápolását. Ezt elsősorban egy állandó jelleggel működő énekkar megszervezésében láttuk. Meg aztán a Kodály-emlé- kek is köteleztek bennünket... A kosúti ünnepségeken futottam össze a fiatal Ág Tiborral. Arról kérdeztem, milyen tervei vannak, és fölvetettem, vállalja el a karvezetést itt Galántán. A helyi magyar gimnázium állást adott, lakást pedig a járási pártbizottság vezetőtitkára, Seres Lajos biztosított. Tehát volt karnagyunk, hozzáfoghattunk a szervezéshez, a tagtoborzáshoz. ötvenhét tavaszán a taglétszám elérte a hatvanat. A szervezők egyben lelkes dalos társak is lettek: Zá- reczky László, Gálffy László, Teplicky János, Valábek Mihály, Karsai Gáspár, Éliás János... A két utóbbi, velem együtt, még ma sem hűtlen az énekléshez. 1957-ben Kodály Zoltán beleegyezését adta, hogy a kórus az ő nevét viselhesse. Fellépésekben gazdag évek következtek, míg 1962 őszén szervezési és művészi problémák megoldatlansága miatt néhány évre megszűnt a kórus. 1969 februárjában - ismét Ág Tibor karnagy vezetésével - újjáalakul az énekkar és júniusban már részt vesz az I. Kodály- napokon. Ismét tevékeny évek következnek. Számos hangverseny a galántai járás községeiben, vendégszereplések itthon és külföldön. A kórus megalakulásának 20. évfordulóján néhány számot már Chemez Zsuzsa karnagy vezényel, és pár évvel később teljesen átveszi a kar vezetését. A kórus jelenlegi karvezetője Véghelyi- né Chemez Zsuzsa, a galántai zeneiskola pedagógusa, frissebb emlékeket elevenít fel:- Nehéz volt a nagy tudással, tapasztalatokkal rendelkező Ág Tibor után átvenni az énekkar irányítását. De néhány tag segített, s úgy láttam, bíznak bennem. Akik az éneklés öröméért maradtak, azok segítettek. Galántán lenni kell egy énekkarnak - mondták. És a galántai Kodály Zoltán Daloskor azóta is jelentős szerepet tölt be a város életében. Akár a diószegi Vox Humana vegyeskarra, rájuk is meghatározó, fontos feladat hárul. Irányt mutatók és értékmérők a Mátyusföld falvaiban működő énekkarok számára (is). Legutóbbi szereplésük a huszonötödik évfordulón feljogosítja őket arra, hogy tovább lépjenek, örömmel, szépen daloltak. Ahogy talán Kodály is gondolta... Lelkesedésben egyelőre nincs hiány. A szervezési gondokat jelenleg közösen oldják meg A legtöbbet vállalók egyike Szalay Ágnes. Egyébként szakmai téren kevés segítséget kapnak. Bár Srnan Árpád, a férfikar egyik tapasztalt tagja gyakran „elviszi“ a férfikart és csiszolja velük a két szólamot. Ilyen segítőtárs jó lenne a női kar tagjai közül is. December elején Szekszárdra készülnek és ápolni szeretnék a dunaszerdaheíyí kórussal kialakult barátságot is. A galántai Kodály Zoltán Daloskörröl elmondható, hogy jelenleg jó úton halad. A városi művelődési háztól kellő támogatást kapnak. A közelmúltban egyenruhát varratott a tagoknak, helyiséget biztosít a próbákra. Valójában tehát „csak“ arra van szükség, hogy az elkövetkező években, évtizedekben is legyenek lelkes és odaadó tagjai az énekkarnak, és Kodály nevét viselve mindig méltóak maradjanak a nagy zeneszerző hagyatékához. FODOR RUDOLF
