Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-11-22 / 46. szám

I Távol esik a főúttól, s ezért ritkáin vetődik idegen a faluba. Neve ennek ellenére nem ismeretlen a járásban. A nemzeti bizottságok versenyében kate­góriájukban mindig az első helyek egyi­kén végeztek, sót 1969-ben az SZSZK kormányától elismerő oklevelet és száz­ezer korona pénzjutalmat kaptak. Azóta Nagybalog (Verkjj Blh) központi község lett, a kerületi versenyben pedig kétszer szerezte meg a második helyet. Mindez azt bizonyítja, hogy lakosai - közigazga- táisilag ide tartozik Padár és Perjése település is - nem sajnálják szabad ide­jük egy részét társadalmi munkára fordí­tani.- Az egyes megbízatási időszakokra két-három építkezést terveztünk. Lehető­leg arra törekedtünk, hogy csak az egyik akció befejezése után kezdjünk a másik­ba, nehogy szétforgácsoljuk az erőnket- mondja Koleszár János, a hnb elnöke.- A múlt megbízatási időszakban a legje­lentősebb a kéttantermes óvoda átadása volt, amelynek építésénél a lakosok 600 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek. Eredményeik közé tartozik, hogy az előző választási időszakban sikerült fel­számolniuk a cigánytelepet. Harminchat putrit vásároltak meg, illetve bontottak le. Volt olyan cigánycsalád, amely állami támogatással a községben vásárolt há­zat, de voltak, akik más településre köl­töztek. (gy mintegy százzal csökkent a ci­gány lakosok száma. Haladást értek el az egészséges ivóvíz biztosításában is. Negy­ven méter mély .kutat fúrtak, s a vizet a két kilométerre levő 150 köbméteres víztárolókba vezették. Átépítették a köz- világítás és a hangosanbeszélő hálóza­tot. Berendezték a forradalmi hagyomá­nyok emlékházat és a tájházat. A falu­hoz tartozó településeken is több köz­épületet tataroztak, bekerítették a községi parkot. Mindent egybevetve, a Z-akció nem beruházási részében több mint 1 millió korona értéket hoztak létre.- a lakosok általában szívesen dol­goznak a közérdekű építkezéseken. Szo­kássá vált, hogy aki a meghatározott napon nem tud részt venni a társadalmi munkában, az jó előre értesít bennünket. így mindig annyi embert tudunk mozgósí­tani, amennyire éppen szükség van - foly­tatja az elnök. - Herceg Andrásra, Kinek Jánosra, Poznan Gézára, Greskó And­rásra, Pálkovács Sándorra mindig szá­míthatunk. Sokan vannak hozzájuk ha­sonlók. Ebben a megbízatási időszakban a köz­ségi vízvezeték - hálózatból Z-akcióban 1,5 kilométernyit már megépítettek Úgy tervezik, hogy jövőre befejezik a csőve­zeték lefektetését és a községben 4-5 nyilvános vízcsapot létesítenek. A laká­sok bekapcsolására ezt követően kerül majd sor. E tavaszon a szolgáltatóház alapozását is megkezdték. Ha elkészül, itt kap majd helyet a szolgáltató létesít­ményeken kívül a posta, a cipőüzlet és egy eszpresszó.- Állami beruházással megépült a tele­pülést a járási székhellyel összekötő tele­fonkábel-vezeték, amely lehetővé teszi majd, hogy közvetlen hívással telefonál­hassunk az ország más településeire. Koleszár János, a hnb elnöke Közös beruházással elkészült a 3,5 kilométernyi út is. Csupán az aszfaltozást kell még elvégezni - újságolja Koleszár János. -Utat és villanyvezetéket építet­tünk azon a falurészen, ahol majd mint­egy 30-40 családi ház épül.- A felszabadulás óta igen sok családi házat építettek - veszi át a szót Ibos Edéné, anyakönywezetó. - Az utóbbi években alábbhagyott az építkezési kedv. Erre vall az is, hogy a legutóbbi ötéves tervidőszakban csupán 11 új csa­ládi házba költöztek be, 22 házat pedig átépítettek. Mivel a szövetkezetben egyre több a fiatal, azzal számolunk, hogy a jö­vőben nő az építkezők száma. Hamarosan elkészül a meleghegyi (Teply vrch) víztároló, amely a mezőgaz­dasági területek öntözésén kívül üdülés­re is alkalmas lesz. Az oda tartók egy része Nagybalogon halad majd keresztül. Éppen ezért szorgalmazzák a vendéglő átépítését, s kerthelyiséggel való bőví­tését. Kovács Sára aktívan kiveszi részét a tár­sadalmi munkából (A szerző felvételei)- A víztároló igen közel van hozzánk- mondja az elnök. - Éppen ezért az illetékeseknek felajánlottuk, hogy ha szükség lesz rá, egy kihasználatlan terü­leten autókempinget létesítünk. Ez nem igényel nagyobb beruházást és saját erőnkből is el tudjuk végezni a munkákat, s a szövetkezet segítségével is számo­lunk. Az elmúlt harminc év alatt igen sokat fejlődött Nagybalog. Az utókor számára mindent bejegyez a község krónikájába Kovács Sára, az alapiskola igazgatója.- A községi krónikát két fényképalbum egészíti ki, amelyekbe a fényképeket ma­gam készítem - mondja Kovácsné.- A jelentősebb polgári szertartásokat, ünnepségeket is igyekszenek megörökí­teni.- Sárika a polgári testület elnöke - vi­szi tovább a szót az elnök. - A polgári temetéseken ő tartja a búcsúbeszédet. Aktív, igen sokoldalú asszony. A harma­dik megbízatási időszakban a hnb képvi­selője. Szép eredményeket ér el a mun­kára való nevelés terén is. Az iskola melletti utcán a vízvezeték árkát a tanu­lók fedték be, s eljárnak segíteni a szö­vetkezetbe is.- Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a négy árnyi iskolakertünkben annyi zöld­séget termeltünk, hogy kis híján fedezzük az iskolai konyha szükségletét. Mindez az iskolai kollektíva és a szülői munkakö­zösség érdeme. Ha az iskola előtt a ta­valy kiültetett tujabokrok megnőnek, szebb lesz a környék - egészíti ki az igazgatónő. A társadalmi munkák szervezésében a képviselőkön kívül nagy segítséget nyújt a három polgári bizottság huszon­egy tagja. Az ö érdemük, hogy a helyi nemzeti bizottság ülésein a polgárok minden ésszerű javaslatát megvitatják. Évekkel ezelőtt azt tervezték, hogy nyug­díjasklubot létesítenek. A felmérések azonban azt mutatják - a kedvezményes étkeztetést mintegy húszán veszik csak igénybe -, hogy erre egyelőre nincs igény.- A távlati tervek szerint az ezredfor­dulóig - jelenleg a három településnek 2050 lakosa van - csak mérsékelten növe­kedik a lakosok száma, s ezt a község fejlesztésénél is figyelembe vesszük- mondja búcsúzóul az elnök.- Igen sok munka vár ránk a zöldterület bővítésé­ben. A nőszövetség kezdeményezte, hogy a háza előtti területet mindenki virággal ültesse be. Bár már ősz van, itt- ott még látni, hogy a kezdeményezés követőkre talált. Többek között ezért is végeztek a já­rásban a nemzeti bizottságok versenyé­ben tavaly az első helyen. Amint állítják, a jövőben is mindent megtesznek a köz­ség fejlesztéséért, csinosításáért, azért, hogy tovább öregbítsék Nagybalog jó hírnevét. NÉMETH JÁNOS H azánk gazdasági és szociális politikájának alap­vető célkitűzése - összhangban a szocialista életmód elmélyítésével - a lakosság szüntelenül nö­vekvő igényeinek kielégítése. A pártkongresszus e te­rületet érintve feladatul tűzte ki a hiánycikkek fokozatos felszámolását, az áruválaszték bővítését. A kiskeres­kedelmi forgalomba kerülő fogyasztási cikkek többnyire a hazai termelés termékei. A belföldi termelés struktú­rája és termelési szintje tehát meghatározó tényezői lakosságunk fogyasztási színvonalának és mérté­kének. A belföldi termelés volumenének növelésével a kis­kereskedelmi forgalomban nő az importált áruk rész­aránya, amely hazánkban kb. 10 százalékra tehető. Az iparcikkek és élelmiszeráruk tervezett importját a kül- kereskedelmi szervezetek bonyolítják le. A hazai piac előre nem látható szükségleteinek teljesebb kielégítése érdekében a külkereskedelmi árucserén kívül létrejött az iparcikkek és élelmiszeráruk operatív cseréje - az ún. árucsere-akciók - a szocialista országok állami, valamint szövetkezeti kereskedelmi szervei között. Az első csereakciókra az ötvenes évek végén került sor. Akkor olyan árukat kínáltunk cserére, amelyekből a hazai piacon fölösleg volt. Jelenleg az ilyen akciókra kijelölt árumennyiség egy része közvetlenül a termelő vállalatoktól származik, vagy pedig e célre a hazai piacra szánt árualapok egy részét határozzák meg. A csereakciók lehetővé teszik az egyes részvevő országok számára, hogy fölösleges árukészletüket, vagy annak egy részét más termékre cseréljék, s ezáltal jobban kielégíthessék a lakosság változó keresletét. A szocialista országok belkereskedelmi szakágazatai közötti árucserének fontos gazdasági és politikai jelen­tősége van: elsősorban az árufajták kívánatos cseréjét tekintve, továbbá az árualapok rendszeres gazdagítá­sa szemontjából, ami hozzájárul az árukészlet mozga­tásához s a belkereskedelem raktári készleteinek csök­kentéséhez. Csehszlovákia az árucsere akciókat elsősorban a szocialista országok belkereskedelmi szerveivel fej­leszti aktívan. Az 1970-1980 közötti időszakban a csehszlovák árucsere értéke a belkereskedelem szakaszán 34 millió rubelról 137 millió rubelre, azaz KÜLFÖLDI ÁRUK ÜZLETEINKBEN AZ ÁRUCSERE-AKCIÓK ÉS AZ ELLÁTÁS négyszeresére nőtt. A szállítmányok minőségénekgyors javulása mellett változik a behozott áruk összetétele is. Az elmúlt időszakban a behozatal olyan árufajtákra összpontosult, amelyek javítják a kínálatot, másrészt a hazai piacon hiánycikkek. 1980-ban a behozatal 47 százalékát alkották a nálunk hiánycikknek számító áruk. A legnagyobb kereskedelmi partnerünk Magyaror­szág, mellyel a szocialista országokkal folytatott csere­akciók 29 százalékát bonyolítjuk le; a második helyen következik az NDK 23 százalékos, majd a Szovjetunió 19 százalékos részaránnyal. Kisebb mértékű a csere­kereskedelem Lengyelországgal, Bulgáriával és Ju­goszláviával. Az utóbbi időben felvettük a kapcsolatot e téren Kubával is. Ugyancsak jelentős az árucsere kapcsolatunk a nem szocialista országokkal. Az árucsere fő tételeit élelmiszer- és iparcikkek alkotják, s az olyan termékek, amelyek operatív cseré­jét az egyes szocialista országok belföldi piacain kiala­kult pillanatnyi kínálat és kereslet indokolja. Az elmúlt években artssereakcióknak köszönhetően javult a kíná­lat például halkészítményekből, húskonzervekből, fa­gyasztott zöldségfélékből, csecsemő- és gyermekáru­ból, kötött felsőruházati cikkekből, függönyökből, búto­rokból, automata mosógépekből, mosószerekből, szer­számokból, háztartási cikkekből stb. A csereáruk mennyiségének növekedésével egyide­jűleg a szállítmányok minőségi összetétele is javult. Míg korábban a szállítmányok nagy részét olyan áruk alkották, amelyekből a kereskedelem raktáraiban a kel­leténél több volt, ma e célra egyre inkább műszaki és minőségi szempontból egyaránt magas színvonalú termékeket választanak ki. Az utóbbi időben például háztartási gépeket, rádiókat, kerékpárokat, konfekciót, fehérneműt stb. 1971-tól a csereakciók jelentős részét képezi az áruházak közötti közvetlen árucsere, melyet nemzeti áruk hetei elnevezés alatt ismer a nagyobb városok és a turistaközpontok vásárlóközönsége. Az áruházi hete­ket - főleg a magyar, a jugoszláv, az NDK-beli áruk heteit - egyre gyakrabban rendezik meg hazánk nagy áruházaiban. A csereakciók létjogosultsága néhány év alatt bebi­zonyosodott. Olyan gazdasági kapcsolat ez, mely elvá­laszthatatlan része a szocialista országok együttműkö­désének. LUDMILA LIPKOVÁ N 1 1981. XI. 22. r II ffliEsT _ IffiHMi fc^TJL IffilkJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom