Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-08 / 44. szám
> 1981. XI. 8. GYŐZZÖN A JÓZAN ÉSZ BESZÉLGETÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI EURÓPA-DÍJ KITÜNTETETTJÉVEL Első szín: A svájci Basel határváros melleti Mainau sziget kastélyának Fehér terme, 1981. április 11-én. A Johann Wolfgang Goethe alapítvány gondnoki testületének elnöke, Lennart Bernardotte tiszteletbeli doktor adja át a tájvédelem kimagasló eredményeiért évről évre, immár tizenharmadszor odaítélt Európa- díjat. Először a svájci Franz Webernek, majd hazánkfiának, Vlastimil Vanícek egyetemi tanárnak, a tudományok doktorának. Taps, majd a konstanzi Schmitt- Bonn vonósnégyes előadásában felcsendül Antonín Dvorák A-Dur keringője. A professzor kissé elszorult torokkal hallgatja hírneves honfitársának még a szokottnál is szebbnek tűnő muzsikáját. Meghatódottságát nem szégyenli. Ünnep, életében ritka pillanat számára tudományos munkásságának ez a nemzetközi elismerése... Második szín: Egy félévvel később Brno, a Mezőgazdasági Főiskola Agronómiái Kara tájvédelmi tanszékén a professzor kis dolgozószobája. Kezemben a bőrkötésű díszes diploma. Művésziesen írott betűi a kitüntetett helyett is vallanak. A legnagyobb fokú elismeréssel szólnak munkásságáról, amellyel elsősorban a vízgazdasági létesítmények, továbbá az utak építésével kapcsolatban jelentősen hozzájárult a környezetvédelmi alapelvek alkalmazásához. Különösképpen pedig a földalap jobb mezőgazdasági hasznosításához. Szülőföldjén, Morvaországban, egyik nagy érdemeket szerzett úttörője a tájvédelemnek. Tudományos tevékenységét fémjelzi mintegy százötven kisebb-nagyobb lélegzetű tanulmány. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség, az IUCN környezettervezési bizottság tagjaként és a kultúrtájak környezetfejlesztési munkacsoportja elnökeként - ennek tevékenysége felöleli a közép- és a kelet-európai országokat - nemzetközileg is nyugtázzák érdemeit. x Közlékeny, közvetlen, szerény ember. ,Hatvanhárom éves és soha sem zárkózott a tudomány fellegvárába, elefánt- csont tornyába. Személyében, egész eddigi életében harmonikus egységgé ötvöződött a gyakorlati dolgozó, a pedagógus, a tudós.- Még az első köztársaságban kezdtem ef főiskolai tanulmányaimat, de a náci megszállás miatt csak 1947-ben fejezhettem be. Közben péknek tanultam és építkezési munkás is voltam. Nem maradtam az iskolában. Az akkori morvaországi tartományi nemzeti bizottság mező- és erdőgazdasági osztályán dolgoztam. De azért nem szakadt meg a kapcsolatom a főiskolával sem. Külső tanársegédje voltam Rudolf Dostál professzornak, a neves botanikusnak.- S a környezetvédelemmel mikor került kapcsolatba?- Tulajdonképpen ezzel egyidejűleg. Ehhez nem kis mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy a területi átszervezést követően a knb úgynevezett tájvédelmi biológusának tisztjét bízták rám. Gondjaimhoz tartozott a mélyépítkezések tájba szervesen történő beilleszkedésének szavatolása. Ez a szerepkör akkoriban a környezetvédelem első fecskéinek egyike volt. S az igazat megvallva, sok helyütt manapság is csak a hasznunkra válna, ha rendszeresítenénk ezt a beosztást. Nem csak állami szolgálatban, hanem egyes nagyobb vállalatoknál is. Dolgoztam különben a közlekedésügyi minisztérium szakembereként is és kivettem a részemet a vízgazdasági fejlesztési tervek kimunkálásán, míg csak jó két- évtizede ide nem kerültem a főiskolára. Fő területem a talajjavítás volt. Teljes tíz évig vezettem a talajvédelmi tanszéket.- Ezzel természetesen összefügg pedagógiai tevékenységes is. Előadásai milyen témákat érintenek?- A táj- és a környezetvédelmet, ennek elméleti függvényeit. Ettől a tanévtől kezdve az olomouci Palacky Egyetemen is ilyen témájú előadásaim vannak. Lényegében korábbi gyakorlati és későbbi elméleti-pedagógiai tevékenységemnek is amolyan vezérfonala, tartalma éppen a környezetvédelem.- E tekintetben, a kérdés intézményes megközelítésében, a szemlélet vonatkozásában tapasztalható-e fejlődés?- De még mennyire. Eleinte még a csipkelődés, évődés sem volt ritka. Kevesen voltunk, akik ezzel foglalkoztunk és gyakran ütköztünk olyan nézetekbe, amelyek nem akarták tekintetbe venni a termelési követelmények, az emberi munka kötődését és kölcsönhatását a természeti viszonyokkal. Akkor még sok mindenért harcolnunk kellett. Ehhez képest fantasztikus az előrelépés. Hiszen az illetékes szervek intézményesen anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatják a környezetvédelmi törekvéseket. Persze, mi tagadás, szeretnénk, ha ez a fejlődés még gyorsabb lenne...- Minden tekintetben fejleszteni, gazdagítani az országot és egyidejűleg meggátolni a környezeti viszonyok romlását, a talaj, a víz, a levegő elszennyezését, olyan kettős feladat, amelynek teljesítése sokszor szinte áthidalhatatlanoknak tűnő ellentmondásokba torkoll...- Valóban így van. Az egyik oldalon anyagi életünk fejlődése törvényszerű követelmény, amelyről nem mondhatunk le. Ebben a megvilágításban természetesen tarthatatlanok az olyan ökológiai elképzelések, amelyek a természetet, a tájat valamiféle érinthetetlen múzeummá akarnák varázsolni. A másik oldalon azonban tisztán kell látnunk azt is, hogy környezetünk megóvásától nemcsak - mondjuk - a ma és a jövő nemzedékeinek egészsége függ, hanem nemkülönben civilizációnk fejlődése is. Vagyis elfogadhatatlan az olyan elképzelés is, hogy a természet, a föld csak valamiféle gyár. Tudományos munkáimban a szükséges egyensúly megóvását vagy helyreállítását célzó koncepciót a környezetvédelmi mérnökség fogalmával jelölöm. Ez a természeti kincsek és erőforrások hasznosításának az egyes tájelemek, vagyis a megművelt terület, települések, építmények, utak összehangolásának olyan tudományos és gyakorlati módját körvonalazza, amely hozzájárni a természet sokrétűségének, környezeti egyensúlyának és életadó egységének megőrzéséhez. Másszóval a környezetvédelem a mi értelmezésünkben nem passzív, hanem alkotó és dinamikus törekvés. Ez a felfogás teljesen magától értetődően magába olvasztja és alkalmazza az egészségvédelmi, lélektani, etikai és nem utolsósorban az esztétikai igényeket.- Professzor úr, ebben az összefüggésben mit tesz a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség?- Nagyjelentőségűnek tekintem, hogy három évvel ezelőtt a szovjet Ashabad- ban megtartott XIV.. közgyűlésén jóváhagyta az ún. Természetvédelmi világstratégia tervezetét. Ezt a nyílt dokumentumot háromévenként kiegészítik. Ez idén erre Új Zélandon kerül sor. A dokumentum számos megállapítása és követelménye azt a célt szolgálja, hogy világviszonylatban minél hamarabb és nagyobb mértékben hatásosan védjék a természeti forrásokat, amelyektől az egész emberiség további élete és egészsége függ. S ez a stratégia is úgy jellemzi a természetvédelmet, mint a bioszféra és környezeti viszonyai irányított és szabályozott felhasználását, összhangban a jelen és a jövő nemzedékei létfontosságú érdekeivel. Másszóval, a természetvédelmet az általános tartós fejlődés szerves részének tekinti. Szükséges, hogy minden egyes ország is kidolgozza saját természetvédelmi stratégiáját, amely részévé válna az állami gazdasági és fejlesztési terveknek és kedvezően hatna megvalósításukra. Ennek érdekében már hazánkban is megtettük az első gyakorlati lépéseket.- Mik a sarkalatos feltételei az ilyen elképzelések következetes megvalósításának?- Eltekintve a tennivalók messzemenő jelentőségének teljes felismerésétől, elsősorban az, hogy béke legyen. A nemzetközi helyzet rosszabbodása, a fegyverkezési verseny ugyanis semmiképpen sem kedvez a környezetvédelemnek. Nemcsak az eszközöket vonja el tőle, hanem a figyelmet is. Én derűlátó vagyok. Szilárdan hiszek abban, hogy győzni fog a józan emberi értelem. GÁLY IVÁN H eten kezdték, ma tízen vannak. Hírnevük eljutott a járás határain túlra is. A közelmúltban kapták meg a kiváló szolgáltató részleg megtisztelő címet. Hogy kikről is van szó? A dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) Ister Járási Ipari Vállalat háztartási villamosgépeket javító részlegéről. Minden dolgozója felelősséget vállal munkájáért, a megrendelő név szerint tudja, hogy ki végezte el a javítást, összeszokott kollektíva dolgozik itt. Heten megkapták a szocialista munkabrigád arany jelvényét.- Tizenöt évvel ezelőtt a SZISZ üzemi szervezetének az elnöke voltam. Akkor alakítottuk meg az ifjúsági kollektívát, amely 1967-ben versenyre kelt a szocialista munkabrigád címért, - mondja Maj- tényi Kornél a részleg és a Csehszlovák- Szovjet Barátság Szocialista Munkabrigád vezetője. MEGÉRDEMELT ARANY JELVÉNYEK Lépésről lépésre haladtak előre. Már 1976- ban a helyi ipari vállalatok közül elsőkként megkapták az arany jelvényeket. Ám, ezután sem lazítottak, még magasabbra emelték a mércét. Hogy helytálltak, azt bizonyítja az is, hogy a kerület több mint negyven hasonló üzemrészlegének versenyében 1968-ban a harmadik, az ezt követő két évben pedig a második helyen végeztek. Náluk reklamáció jóformán nem is fordul elő.- Lényegesen lerövidítették a várakozási határidőt - újságolja Marák Róbert, üzemgazdász, a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöke. - A háznál történő javításoknál négy-öt napra, a műhelyben pedig hat-hét napra. Nehéz ezt megtartani, annál is inkább, mivel a pótalkatrészellátás nem a legjobb. Havonta több mint 140 000 korona forgalmat érnek el s meg kell hogy mondjam, jó haszonkulccsal dolgoznak. A mindennapi munka mellett természetesen tanulnak is, hiszen újabbnál újabb elektromos háztartási gépek kerülnek forgalomba. A nevüket 1977- ben megérdemelten Írták be a csehszlovák-szovjet barátság arany- könyvébe. Az átvevőpult mögött Bognár Zoltán látja el a teendőket. Átveszi a javítani valót, kiadja a megjavított villamosgépet. Minden darabot ellenőriz, nehogy rossz munka kerüljön ki a műhelyből. O veszi fel a telefonon érkező megrendeléseket is. Ha nincs megrendelő, akkor a papírmunkát végzi, vagy a polcokon sorakozó gépeket rendezgeti.- Jómagam 1967-től dolgozom itt. Megkaptam a bronz jelvényt is, aztán itthagytam a fiúkat. Két évig energetikusként dolgoztam a vásárúti szövetkezetben, majd újra visszajöttem - vallja magáró/. - Jó a munkakollektiva, természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek problémáink. Ezeket azonban, ha csak nem pótalkatrészekről van szó, igyekszünk kollektíván megoldani.- A szakmát az üzemnél tanultam ki - veszi át a szót Slíz Károly, aki Nagy József harmadéves ipari tanulóval a kisebb villamosgépeket javítja. - Hogy itt maradtam, azt a szakmaszeretetnek köszönhetem. Megfelelő mérőberendezéseink vannak, különleges kulcsokat pedig magunk készítünk. Az újítási mozgalom nem idegen nálunk, évente két-három újítást vezetünk be. Ebbe a korszerű műhelybe három évvel ezelőtt költöztünk. Ha valami közbe nem jön, talán innen megyek majd nyugdíjba is. A tervüket mindig 100 százalékon felül teljesítik. Társadalmi munkát végeznek, az idén a városhoz tartozó egyik település művelődési házába szerelik be a fűtést. Évente legalább öt esetben adnak vért, többen közülük tisztségviselők. A brigádvezető például lakóhelyén, Do- borgazon (Dobrohosf) a hnb képviselője és a futballcsapat edzője. Kosár Lajos nemrég lett FIFA futballbíró, Slíz Károly az üzemi szakszervezeti bizottság tagja.- Ha a munkában megakadunk, egymástól kérünk tanácsot, kölcsönösen segítjük egymást - egészíti ki az elhangzottakat László Lajos, aki 1966 óta dolgozik az üzemben. - összeszoktunk, no meg érdekünk, hogy jó munkát végezzünk. Jólesik az embernek, ha az utcán azzal állítják meg, hogy kiváló munkát végzett. Bíró György tíz éve van velük. Szakmunkástanulóként kezdte, s ittmaradt. Villanymotort tekercsel, vagy mosógépet javít, de más munkához is ért. Amint mondja, nem mindennel elégedett, mégis maradt, mert tudja, hogy a hibákat orvosolni lehet, főleg ha folyamatos a pótalkatrészellátás.- Három dolgozónk műhelyen kívül van. Tóbl Zoltán az automata mosógépeket, Kovács István pedig a villanykályhákat javítja a járásban. Kosár Lajos, a jnb-n világítótesteket szerel, s majdnem elfelejtettem: Oláry László katonai gyakorlaton van - viszi tovább a szót a brigádvezető. - Navrátil László huszonöt éve dolgozik az üzemben, ebbe a műhelybe azonban három hónappal ezelőtt került. A tíz szakemberen kívül, tizenöt szakmunkástanuló is dolgozik a műhelyben. Frívald Karcsi villanymotor felett szorgoskodik, meg-megáll, gondolkodik, majd újra hozzáfog a munkához. Egyszer majd ö is és a többiek is elmondhatják, hogy jó tanítóik voltak, olyanok, akik mestereik szakmájuknak. Ezekben a napokban a mindennapi munka mellett a barátsági hónapra készülnek, díszítik a műhelyüket. A CSSZBSZ üzemi alapszervezetének többi tagjával ellátogatnak az egyik szovjet katonai egység harci hagyományok múzeumába.- Nekik is érdemük van abban, hogy üzemünk 1978-ban megkapta A kiváló munkáért kitüntetést - mondja búcsúzóul Marák Róbert, majd hozzáteszi. - Rajtuk kívül még nyolc kollektíva viseli a csehszlovák-szovjet barátság munkabrigádja elnevezést. Ez a kollektíva munkájával bizonyítja: a lakossági szolgáltatások terén is lehet jó eredményeket elérni. Titkos vágyuk, hogy ebben az évben a kerületi versenyben megszerezzék az első helyet. NÉMETH JÁNOS László Lajos is az alapító tagok közé tartozik Slíz Károly munka közben (A szerző felvételei) A brigádvezető Bognár Zoltán átvevő
